Vadász- és Versenylap 40. évfolyam, 1896

1896-11-20 / 93. szám

1896. de czember 12. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 671 permetező esö daczára általában sikerülteknek mond­hatók, a nyulak felkutatásában azonban nem mindig volt szerencsés a társaság s az imitt-amott felhajtott gyenge nyul nem bizonyult jó erömérönek s oko­zója lett nem egy jó agár leejtésének. Az első összevetésből felmaradtak: Árva, Holló, Re­mény, Szarka, Vércse, Swip, Nosza. A hetedik futás után, — a verseny tartama alatt megérkezett — Almásy Gézáné, Almásy Imre grófné szül. Wesselényi bárónő, Blaskovics Elemérné szül. Waldeck grófnő, Csáki Milcsi grófnő, Kövér Jánosné szül. Kende Paulin úrnő Pálma leányával, Kövér Mik­lósné szül. Hieronymi Blanka urnősifj. Nemes János grófné szül. Csáky grófnő körül csoportosult az egész agarász-társaság s a pokrócokkal leteritett gyepen a Blaskovics és Kövér kiváló konyha és kitünö pincze productumait vigan fogyasztotta, ezek azonban kime­rithetlenek voltak oly annyira, hogy a szövetkezet reggelijére már nem maradt résztvevő, ugy, hogy annak egy jelentékeny része a szolnoki szegényház lakóinak küldetett el az intézöség által. A társaságban ott láttuk uraink közül Almásy Géza, Almásy Imre gróf, Blaskovics Aladár, Blasko­vics Elemér, Borbély György, Csáky Adorján gróf, Gencsy Albert, Halász Zsiga, Harkányi Andor báró, Harkányi János báró, Harkányi Károly báró. ifj. Horthy István cs. és kir. huszárkapitány, Kludik Gyula, Kóczán László, Kövér Miklós, Magyary K. Béla, Magyary K. Géza, Magyary K. Pál, Nemes János gróf. Szápáry György gróf, Szil ssy István, Taxis Egon Miksa herczeg, Vecsei Alfonz bárót s még ezeken kivül f. hó 10-ik napján Baghi Bélát. Reggeli után Árva és Holló, Remény és Szarka, Swip és Nosza, Vércse és Erövesztö futottak s ezen futásoknál felmaradt Holló, Remény, Vércse és Swip. Az esti szürkület beálltával a társaság egy része a Blaskovics és Kövér kastélyokba gyűlt össze ebédre nagyobb részt pedig Szolnokra tért vissza, hol ebéd után a «Kis alamuszi» előadásában gyönyörködtek, majd színház után Almásy Géza főispán uri házá­nál gyűltek össze theára, honnan a lezajlott nap s a másnapi billikomos verseny esélyeinek kedélyes megbeszélése s egyébb szórakozás után éjfélkor osz­lott szét a társaság. Kedden reggel 9 órakor a Beke Pál halmánál volt a találkozó. Ezen a vidékünkön szokatlanul magas halomról gyönvörü kilátás nyilik a Blaskovics ura­dalomhoz tartozó gyepre. Á csipös szél daczára nemcsak az urak, de a hölgyek is pontosan megje­lentek s a Remény és Holló indulását az egész tár­saság élénk érdeklődéssel kisérte. Gencsy Albert biró vezetése alatt mintegy 15 per­czig keresték a lovasok a nyulat, midőn a Blasko­vics kis major közeléből az éjszaki szél a hajrá ! hajrá ! hangját hozta a dombon lévő társaság felé s pár pillanat múlva lehetétt látni egy hatalmasan rugaszkodó nyulat nyomában a Holló és Remény­nyel és a lovasokkal. A ritka erős nyul, különféle cselfogásokkal élve s némi csekély kerüléssel rohant Beke Pál halmának, annak lábáig háromszor érintve a Holló által; a domb lábánál a Reménytől kapott egy erös vágást, de egy pillanat alatt összeszedte magát s az ut felöli olda­lon a fogatok között keresztül futott a dombon, majd a Blaskovics-féle kis majornak vette útját, nyomában az agarakkal. A futás ezen részénél a Remény több izben elszaladt zsinórba Holló előtt, a nyulat azon­ban egyik sem volt képes elfogni s a nélkül, hogy bőrével beszámoltak volna, leálltak és visszavezetet­tek az agarak. A biró Reményt ejtette el, mely bár a halomtól visszafelé a kis majorig, hol az agarak leálltak, ha­tározottan jobban futott Hollónál, de a kirohanás után csakhamar ezáltal csinált pointokat nem volt képes utóiérni. Majd Swip, Vércse futottak. Ezeknél a biró csak­hamar egy gyengébb nyúlra bukkant, melylyel Swip gyorsan végzett. A billikomra tehát felmaradt br. Vécsey Alfonz Swipje és br. Harkányi Andor Hollója. Ezek részére a keresés kissé hosszadalmasan tartott, s a nyul nem volt elég erös arra, hogy e kitünö agarak mellett soká izgalomba tartsa a társaságot. A kutyák gyorsan rámentek s pár perez alatt beszámollak a billikomos nyúllal; a biró és kísérete visszalovagolt a dombhoz s felhangzott az ítélet: «A Swippet fen­tartoma. A társaság gratulált br. Vécseynek, kinek a billikom átnyújtása s a dijak kiosztása után a széltől kipirult szép asszonyok s az izgalomtól fel­hevült urak a viszonlátással való bucsuzással szét­oszoltak s ezzel a verseny véget ért. A verseny eredménye tehát a következő! Az agárfejjel diszitett vert ezüst kupát és első dijat nyerte báró Vécsey Alfonz zemplénmegyei nagybir­tokos egyéves fekete szuka agara Swip, apja Hírnök anyja. Lapajka a zempléni nagy dij nyerőjének testvére. Második dijat nyerte Harkányi Andor báró egyéves fekete kan Holló-ja, harmadik dijat Magyary Kossá Béla kétéves hamvas szuka Remeny-e, vármegyei egyletünk ez idei első dijának nyerője, a negyedik dijat Szápáry György gróf egy­éves czirmos szákája Vércse vitte el. A csanádmegyei «Elegy agárverseny» eredménye. Lefuttatva Ó-Földeákon. 1896. nov. 12. és 13-án. Nevezések. 1. Br. Podmaniczky Endre 1 Jé zsemle szuka «Miért» 2. Ugyanaz l}é zsemle szuka «Micsoda» 3. Ifj. Návay Lajos ur 2é vör. feh. szuka «Sürgöny» 4. Br. Gerliczy Ferencz 2é vör. szuka «Kisasszony» 5. Ugyanaz 2é zsemle fehér kan «Rajta» 6. Ugyanaz Íjé vörös fehér szuka «Sólyom» 7. Blaskovich Aladár ur 2é fekete kan »Móré» 8. Rónay László ur id. zsemle szuka «Mafia» Páros futamok. I. összevetés. Miért i Kisasszony { Mlért biró : ifj. Návay Lajos Mafla Micsoda Sólyom biró: Ifj Mafla Sürgöny biró : Blaskovich Aladár Rajta ! Moré biró: Návay Iván Miért Sólyom Miért biró : Kövér Lajos 5 Moré | Moré Lajos | Sólyom Návay Lajos II. összevetés. Moré Mafla biró : Návay Iván Dijfutam nov. 13-án. ffiért | holtverseny £ biro: Ifj. Návay Lajos biró : Návay Ezek szerint az I. dijat tiszteletdíj 800 kor. érték­ben (egy szép ezüst agár az elfogott nyúllal) Blas­kovich Aladár ur Moréja, a II. dijat a tétek fele 50 korona, br. Podmaniczky Endre Miértje (a kölyök­verseny ez idei győztese) érdemelte ki. A versenyeknek elég szép, noha kissé hideg idő ked­vezett, a talaj ezúttal általában kifogástalan volt s eltekintve a lovasok kis számától (mindössze hét, közte három hölgy) a versenyek sikerülteknek mond­hatók. Rég nem fordult elö, hogy a nevezett agarak egytől-egyig oly jók lettek volna, s daczára a novem­beri erös nyulaknak minden pár agár beszámolt vol na nyulával. A társaságban a leggyengébb agár talán br. Gerliczy Ferencz «Kisasszony»-ja volt, mit csak azért tartok említésre méltónak, mert az az agár az első országos verseny győztesének édes testvére, s kis kölyök korában meglehetős magas áron lett tulajdonosa által megszerezve; ezúttal azonban br. Podmaniczky «Miért»-je által óriás fölény­nyel lett megverve. A győztes «Moré» Blaskovich Aladár ur kitünö tenyésztésének egyik sikerült pél­dánya és noha gyorsaság tekintetében nem mutatott is kitünö formát, — gyözőségre és szívósságra nézve kimagaslott minden résztvevő felett. Jó, de különösen gyenge nyúlra jó és felette gyors agarak voltak a Podmaniczky-félék, kár azonban, hogy a kitartásoly kis foka felett rendelkeznek, hogy igazán erős nyúl­nál nem képesek érvényesülni. Ugyanez mondható Rónay László ur «Maflá»járól is, mely az első összevetésnél szép és mindenki által elismert győzelmet aratott a jó képességű «Sürgöny» felett, a második összevetés erös nyulánál azonban nem volt képes Blaskovich ur «Moré»-jával boldogulni. A versenyek lefolyása egész a dijfutamig szabályos és kifogástalan volt, a véletlen azonban ugy akarta, hogy éppen azon futamban legyen kétséges, vagy legalább kétségesnek látszó lefolyású, mely a legjobb 2 agár végső mérkőzése volt. S bár kétségtelen, hogy Blaskovich Aladár ur «Moré»-ja jobb klasszisu agár, mint báró Podmaniczky «Miért»-je, mégis győzelme nem lehetett olyan, mely legalább egyesek részéről kritika tárgyává ne tétetett volna. A dijfutás első nyula egy rendkívül kis hajtás után holtversenynyel végződő futást nyújtván, azon­nal indultunk a döntö futamra. Hosszas keresés után egy jól megtermett erős nyulat ugrasztottunk fel, mely ugyanczak heves iramban próbált elmenekülni. Az eleresztésnél a ezorka elszakadt, még pedig ugy, hogy «Moré» az egész fél ezorkát maga után von­zolta. «Miért» csakhamar beérte a nyulat és gyors egymásutánban néhány vágást adott neki a nélkül azonban, hogy a nyulat megtörni képes lett volna. Ez alatt «Moré» daczára a hosszú ezorkának lassan beérte «Miért»-et és azt elhagyva vágni kezdte a nyulat. Megjegyzendő, hogy a tczorka minduntalan visszarántotta, s minden egyes vágás után roppant tért vesztett az agár. Egy ideig a két agár egymás­nak kölcsönösen segítve hajtotta a nyulat, mely azonban erösebb volt üldözőinél, melyek közül báró Podmaniczky «Miért»-je csakhamar kilágyult. «Moré» még egy ideig erősen űzte a nyulat, a mig a ezor­kában teljesen összekuszálódott ugy, hogy utoljára is elesett. A nyul tehát elmenekült. Tekintve azonban «Miért» absolut gyenge futását, mert minden ok és akadály nélkül sikföldön egy űzött nyúlról leállt, — tekintve ellenkezőleg «Moré» bámulatos hűségét és kitartását, melylyel a nagy akadály daczára a nyulat hajtotta és törte, — a birói Ítélet elnézett a holt betű alak­szerűségétől, s az egyleti dijat kiadta «Moré»-nak, daczára, hogy nyulával nem számolt be, de mert kellően meggyőződött, hogy «Moré» a fent emiitett nagy méryü akadályozás hiján a legfényesebben győzött volna ugy ellenfelén, mint a nyúlon is. Az ítélet kimondása természetszerűen több oldalú bírálatot hivott ki, a mi különben agárversenyeknél már régi szokás, s ha jó éppen nem is mondható kétségtelenül nagy mértékben járul a hangulat és eszmecsere élénkítéséhez. Földeák, 1896. nov. 16-án. Ifj. Návay Lajos. A Toron tálmegyei agarászó egylet Kölyök agár­versenyét f. évi október 18-án, Elegy-agárversenyét pedig f. évi november 6. és 7-én tartotta meg. A kölyök-agárversenyre br Gerliczy Ferencz 3 agarat, br. Baich Iván, Magyar Károly és dr. Demkó Pál pedig 1 — 1 agarat neveztek. A dijat br. Gerliczy Ferencz «Csipke» nevü agara nyerte meg. Az elegy-agárversenyre br. Gerliczy Ferencz 4 agarat, br. Baich Iván pedig 3 agarat nevezett. A dijat br. Baich Iván «Tigris» nevü agara vitte el. (Kérünk máskor kissé bővebb tudósítást; legalább a biró megnevezését és a futamban részt vett agarak neveit; úgyszintén, hogy hány lovas volt jelen, aztán az agarak leszármazásáról, is jó lenne egy kevés tájékozás. Föszerk.) ÜGETŐVERSENY, TENYÉSZTÉS, A Gróf Hunyady Kálmán-dijat, melynek alapítá­sáról már a nyáron megemlékeztünk, most irta ki a bécsi ügetö-egylet. mindjárt három évre: 1818, 1899 és 1900-ra. A dij értéke évente 25,000 korona, távolsága az első évben 3300 méter, később esetleg még több. Ez a nagy dij tiszta tenyészverseny, mert csak a 4, 5 és 6évesek vehetnek benne részt, tehát ama évjáratok, melyekben az ügető képességei­nek legmagasabb fokán áll; az egyetlen pönalitás : hogy az öt- és hatévesek 50 méter hátránynyal in­dulnak. A versenyben csakis Ausztria-Magyarországban született és felnevelt mének és kanczák vehetnek részt (heréltek kizárva), a mi nagy haladást jelent ügetö­tenyésztésünkben, miért is figyelmeztetjük összes hazai ügetötenyésztöinket. hogy mindhárom versenyre 1897 január 15-ig kell nevezni. A Traber-Tag, melyet mult csötörtökön tartottak az összes ausztriai ügetöversenyegyletek Bécsben, si­mán folyt le. Határozatok nem hozattak és az egész ülésezés abból állott csak, hogy mindenki, kinek valami kívánsága volt, azt előadta és indokolta. Oly tárgy, mely bennünket közelebbről érdekelne vagy érdekeinket érintené, szőnyegre nem került. A lapunk mult számában emiitett ügyek felett vita nem folyt és határozatok ezeket illetőleg nem hozattak. Job­bára csak a vidéki versenyek emelésének módoza­tait tárgyalták. Ügetötenyésztöinket figyelmeztetjük, miszerint a versenyszabályok 13. §-a értelmében az idén szüle­tett ügető-csikaikat a bécsi egyletnek még decz. 31. előtt bejelenteni el ne mulaszszák, mert be nem je­lentett (és igy az ügető ménestörzskönyvbe fel nem vett) lovak annak idején semmiféle versenyben részt nem vehetnek. Silberer Győző ur, a bécsi «Allgemeine Sport­Zeitung» kiadó-tulajdonosa és főszerkesztője, megvette a hároméves Csillag-ot, Pann fiát, mely ma már favourit a jövö évi ügetö-Derbyre. Ha egészséges marad Csillag, ugy nehezen lesz tőle elvehető a Derby, a vétel tehát jónak mondható. IRODALOM Bem tábornok téli hadjárata 1848—49-ben Erdély­ben. Irta Dercsényi Kálmán Mátyás-huszár föhdn. Nem szabályosan irott hadászati mü ugyan — hanem csak a szerző által személyesen látott és átélt esemé­nyek skizzirozása, de igen eleven és megkapó. Külö­nösei' jellemzően és minden körülirás nélkül beszéli el a főparancsnok Bein és a környezetbeli főtisztek (gr. Bethlen Gergely, br. Kemény Farkas, Czetz tábor­nokkal) a csata alatt átélt epizódokat, honvédeink és huszáraink elszánt vitézségét, de megvalljagyakori fejességüket is, s az akkori nagy Ínséget, melylyel a sereg küzdött. — Eme közvetlen elbeszélés csodá­latos világítást vet az ama korbeli fiatalság lángoló hazaszeretetére, vakmerő bátorságára, mely annyi csodát müveit, de néha elbizakodottságát drágán is fizettette meg. Hősünket is elérte ez Fogaras környé­kén, hol öt huszárpajtásával (testvérei, rokonjaival,) ágyukat vettek el tízszerte nagyobb számú ellensé­ges lovasságtól, s midőn még nagyobb erö jött elle­nük — még annak ellenében is ki akarták azt erőszakolni. A vége azt lett, hogy a túlnyomó erő összevagdalta őket s vérbe-fagyva maradtak az uton, szerencséjükre segítség érkezett, mely a fogarasi kór­házba szállította őket. Pár hó múlva egy részök (hősünk is) felépült. Érdekes a mit beszél a vízaknai és piskii csiilákiól. Bem környezetében megörökíti még gr. Andrássy Aladárt, aztán Zsurmay, Pereczy, Jékey, Makray huszár őrnagyokat, Petőfit stb. Kapható minden könyvkereskedésben. Ára ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom