Vadász- és Versenylap 40. évfolyam, 1896

1896-06-10 / 43. szám

2 ti 2 312 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1896. junius 13. ORSZÁGOS LOTENYESZTES. Ő Felsége a tenyészló-kiállitáson. Az a kincseket érö tenyészanyag, a mely az ezredéves tenyészló-kiállitásra összegyűlt, gyönyörűen mutatta be az ezeréves Magyar­ország lótenyésztését: azt a hatalmas erőt, a melylyel békében mint gazdasági, háborúban mint hadi eszközzel rendelkezünk. Ö Felsége ezt a méreteiben s anyagában elsőrendű kiállítást tegnap, kedden, látogatá­sával szerencséltette. Nagy és diszes közönség lepte el ez alka­lomra e nagykiterjedésű területet. A közön­ség sorában volt látható Darányi Ignácz, Dániel Ernő, Perezel Dezső, Wlassics Gyula, báró Jósika Samu, báró Fejérváry Géza és .losipovics Imre miniszterek, gr. Szápáry Géza, gróf Szápáry Gyula, gróf Szápáry Péter, gróf Szápáry István, gról Andrássy Aladár, gróf Andrássy Géza, gról Degenfeld József, gróf Festetics Tassilo és neje, Podmaniczky Géza báró, Lobkowitz herczeg, Windischgriitz her­czeg, gróf Bethlen András, gróf Mailáth Jó­zsef gróf Dessewffy Aurél s számos más az arisztokrácziához tartozó ur A katonai köröket Durmann tábornok. Paczolt, D'Orsay gróf, Ágoston. Elek ezredes, Bott Károly s más főtiszt képviselte. A földmivelésügyi minisztérium részéről Bedö Albert államtitkár, Lossonczy, Máday és Tormay min. tanácsosok jelentek meg. A tribünökön igen előkelő hölgyközönség foglalt helyet, nyári toilettekben. nagy pom­pát fejtve ki. Pont 11 órakor trombilafuvás jelezte, hogy a király közeleg. Paar gróf hadsegédével ér­kezett, ma is kitünö színben. Darányi Ignácz földmivelésügyi minister üdvözölte néhány szívélyes szóval, mire a király azt felelte, hogy nagy érdeklődéssel jött el, mivel hallotta, hogy Magyarország leg­jobb lóanyaga van itt bemutatva. Legelőbb az angol félvér kanczákat vezet­ték elö. Büszke tartású, nemes formájú álla­tok. melyek önkéntelenül is kivívták a tet­szés nyilatkozatát, a mint ellépdeltek a király és a közönség előtt. A vezetők alig tudták féken tartani a tüzes vérű állatokat. Majd a lipizzai arabs ügető és nehéz kan­czák következtek. Magyar viseletbe öltözött lovászok vezették őket. Ezután a kisbéri arde­niek kerültek sorra. A kisbéri mnées lovászai festői viseletükben nagyon érdekessé tették a képet, melyet a szebbnél szebb lovak elő­vezetése adott. A vármegyék és a népies lótenyésztés re­mek példányai következtek ezután. Csontos muraközi lovak, erőteljes idomú torontál­megyei állatok. Debreczen város lovai stb. egymást multák fölül idomok, izmok és forma dolgában. A debreczeniek csoportjánál Darányi Ignácz földmivelési minister bemutatta a fel­ségnek Degenfeld Lajos gróf hajdumegyei fő­ispánt. Simonffy Imre debreczeni polgármes­tert és Király Gyula debreczeni gazdasági tanácsost, a kik előtt a legnagyobb elisme­réssel szólt Debreczen város lótenyésztéséről. Ez elövezetett lovak közt piéce de resis­tancenak maradt az összes ménlovak előveze­tése, melynél D'Orsay gróf ezredes a kisbérit és mezöhegyesit, Paczolt ezredes pedig a bábolnai ménes lovait ismertette a királylyal. Ezeknek elővezetése után Rott kapitány a bosnyák lovakat vezette elö, melyek nagyon tetszettek. Igazán kitünö lóanyagot küldött fel az okkupált lartomány. Komikus volt. mikor a felszerelt bosnyák lovak használati módját mutatták be a királynak, majd pedig néhány ernyős bosnyák lovas bravour-lovag­lása keltette fel a király érdeklődését, ki mikor a bosnyák lovak bemutatása véget ért, igy szólt Rott kapitányhoz : — Ez igazán érdekes. Nagyon köszönöm, hogy ezt itt a közönségnek is bemutatják, mert ez igazán tanulságos. A vármegyei és népies tenyésztésű lovak elővezetése mjglehetös hosszú időt vett igénybe. Egy magyar derék íöldmives, Boross József Kalocsáról, lelkesen éljenezte a királyt, midőn lovát a király előtt elvezette, mit a király katonás tisztelgéssel köszönt meg. Kis idő múlva ezután a kocsipályához ment a Felséges ur, nyomában a környező közönséggel s hosszan elgyönyörködött Jan­kovich Elemér és Széchenyi Imre gróf pompás ötös fogatában, a melyeket maguk a tulajdo­nosok mutattak be. Nemsokára elörobogott a Döry József gyögyörü jukker-fogata, a Tüköry Alajos és Debreczen város ötös fogata. Eközben érdekes epizód" játszódott le. Fes­tetics Tassilo gróf engedelmet kért, hogy be­mutathasson néhány külföldi vendéget. A gróf ezután átment az ut túlsó oldalára és három urat kiszólított a közönség sorából, a király elé vezette és bemutatta őket. A külföldi urak angolok voltak, a portiandi herczeg, lord Agenor Lenoise, lord Clever és lord Chester. A király külön-külön kezet fogott s hosszabban beszél­getett velük. * * Két órakor távozott a király. A kocsiba szállás előtt igy szólt Darányi miniszterhez : «Igen örültem, hogy ide eljöttem, mert újra láttam azt a nagy haladást, melyet a lótenyésztés terén minden alkalommal észlel­hetek. Köszönöm az urak szives fáradozását.» Darányi miniszter pedig ezeket mondotta a felségnek : — Fogadja Felség mély hálánk kifejezését azon mély érdeklődésért, melyet most már ismételten tanusit állatkiállitásaink iránt. A magyar gazdaközönség Felséged ez érdeklődé­séből a további munkássághoz eröt fog meriteni. A közönség a miniszter szavait lelkesen megéljenezte és fplytQnos éljenzés között tá­vozott a király a területről. A második lókiállitás. (Tenyészanyag.) A tenyészlovak kiállítása, melynek meg­nyitásáról és anyagáról mult szamunkban már referáltunk nagy vonásokban, igazi hü képét adja lótenyésztésünk jelenlegi állapotá­nak. A kép annyival teljesebb és tökéletesebb az elmúlt kiállításénál, mivel az anyagot itt vér és származás szerint csoportosítva látjuk s ezzel könnyebb áttekintést nyerünk. A katalógus beosztásához tartva magunkat, elsö sorban a nagyobb tenyésztők anyagával akarunk foglalkozni, a mely nagyobb részt régi elismert hirnevü ménesekből származik s ennélfogva nemcsak alkatának és képessé­gének előnyével, hanem származásának tenyész­tési szempontból megbecsülhetetlen benső értékkel és kiváló fontossággal bir. * * * Az elsö csoport, az angol telivérlovak, csak igen csekély számmal vannak képviselve a kiállításon. Különös szokás ugyan; de nagyon elterjedt, hogy az angol telivér lovakat nem igen szokták kiállítani, legalább általános kiállítás jellegével biró tárlatokon. Ebben nálunk némely tekintetben Anglia felfogását osztják, mely szerint az angol telivércsikó a pályán szerzi babérait, a tenyészmén, vagy tenyészkancza klasszisa pedig ezenfelül utó­dainak a pályán elért sikereitől tétetik füg­gővé. Ilyen szempontból Ítélve az angol teli­vértenyésztés anyagát egy kiállítás bírálóbizott­ságának ítélete alá bocsátani fölöslegesnek látszik, mert minden többé-kevésbé tájékozott szakember, a ki a versenyek eredményeit figyelemmel kiséri, körülbelül tudja, hogy melyik lóról mit tartson. Nem helytelen azonban a francziák felfogása sem. a kik az angol telivér lónak igenis elsö rangú helyet adnak tárlataikon és nem mérlegelik csupán a verseny eredményt, hanem ilyen alkalmakkor a küllem szépségeit, a testalkat korrektségét s általában azon poin­tek értékét is latba vetik, a melyek a közte­nyésztés ezé íjaira nézve fontosak, a melyek a telivértenyésztésnek a félvértenyésztésre gyakorolt befolyásánál jutnak kiválóan érvényre. Szóval, a francziák e tekintetben is igazolják, hogy náluk nem kizárólag a versenyképesség után való tenyésztés divik, hanem a küllem után való tenyész-választás is szerepet játszik. Köztenyésztési szempontból határozottan he­lyeselnünk kell ezt az eljárást, mivel főleg a félvértenyésztés érdekeit tekintve, éppen nem lehet reánk nézve közömbös, ha pl. egy a versenypályán kiváló eredményeket elért angol telivérmén átörökithetö csontiiibákkal, hibás, szorult patakkal, vagy egyébb alkathibákkal bir; söt a mén által nemzendö félvér iva­dékok jó értékesítése érdekében mint tenyész­mén az fog nagyobb értékkel birni, a melyik a kitűzött czél által megkívánt testalkattal és actióval rendelkezik és a mellett formailag, szemre is szebb. E tekintetben tehát, ha egy általános lókiállitástól elvárjuk, hogy tanulságos legyen, az olyan köztenyésztési viszonyok között, a minők a mieink, a hol az angol tehvérmé­neknek kiváló szerepük jut. méltán kíván­hatjuk, hogy ez a csoport mjntaszerü álla­tokkal legyen képviselve. A jelenlegi kiállítás benyomásának kétség­telenül előnyére váltak a Festetits Tassilo gróf Culloden, (Doncdster­Caledonia) és Duncan angol telivér ménjei. Mindkettő Doncaster után szár­mazik és Doncaster már külleménél fogva is az a mén volt, mely akár magában, akár utódaiban a félvértenyésztésre igen alkalmas jelleget képviselt. A Festetics-féle telivértenyésztésböl szár­mazik Culloden féltestvére is Caledonian (Fenék — Caledonia), az a mén, melyet a Vojnich Sándor által kiállított lot egy része (173 177 katalógus sz.) apjának vall és feltétlen dicsé­retet érdemel. Ezzel a kiállítás ang. telivér csoportjával végeztünk. Kár. hogy ez a nálunk igazán viruló tenyészirány gazdagabban nem volt képviselve. * * * Áttérve az angol félvérlovak csoportjára, ugyancsak a Festetics-(é\e berzenczei ménes gyűjteményével kezdjük, melyet Lanschütz, Eberhardt és Góliáth ivadékai által látunk képviselve. Hatalmas arányok — mindnyája 170 cmleren felül —- és kiváló nemes jelleg képezik e tenyésztés legfőbb karaklerisztikumát melyben Góliáthnak. ennek az impozáns meg­jelenésű Verneuil ivadéknak nem legcsekélyebb érdeme van. Nem messzire, egy rögtönzött ménes-istálló­ban. találjuk Trauttenberg Frigyes bárónak móori méneséből felhozott 10 anyakanczáját. Ez a kanczatörzs a Somogy megyében fenn­állott gróf Festetics Imre-féle ménesből vette eredetét. Rendkivül nemes és magasvérü anyag, mely Kisbér szomszédságának nyomait szembe­tűnően magán viseli. Az angol telivérménekkel dolgozó ménesek közül kiválnak még Szápáry Gyula gr. tas­konvi angol félvér ménese két anyakanczá­val és Balzsamnak (Buccaneer—Lionne) négy évjáratból való csikóival, Wenckheim Dénes gr. dobozi tenyésztése, mely három 3éves méncsikot állított ki Küzdő (Kettledrum— Imperatrice) után. mely annak idejében mint Trompeter a megboldogult Frohner János, e passzion atus tv. tenyésztő és versenyző szí­neiben — különösen az akadályversenyben — oly kitartó és erös anyagból alkotott lónak bizonyult; továbbá Károlyi Mihály gr. kom­polti tenyésztése, mely a nagykárolyi törzs­ből vette eredetét. Gazdag és igen szép kol­lekcziót hozott fel Döry József az ö sütvényi

Next

/
Oldalképek
Tartalom