Vadász- és Versenylap 40. évfolyam, 1896

1896-12-24 / 98. szám

1896. deczember 12. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 725 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 49. 50. 51. 52. 53. Br. Falkenhausen E. 5é sga m Impuls Ugyanaz 4é sga k ilimosa Ugyanaz 3é p in Impulsiv Freimaurer — Little Bella Gr. Festetics T. 3é p m Guerrier Ugyanaz 3é sga m Souvenir Geist G. ur 3é p m Szolgabiró Capt. George 3é p k Rose of Kildare Gr. Hadik-B. E. 4é sga m Proponent Br. Harkányi J. 3é p m Mén Maroth Hg Hohenlohe-Oehringen 3é stp m Verren­berg St. Gatien—Zil Zellah Ugyanaz 3é p m Vogelfänger Satiety— Escapade Ugyanaz 3é p k Vorgesehen Chamant— Mosque Krausz L. ur 3é sga m Szentenczia Lov. Lederer S. 4é sga m Marquis Br. Oppenheim E; 4é sga m Monte Carlo Ugyanaz 3é sga in Sporn Péchy A. ur 5é p m Tokio Ugyanaz 3é ]) m Destillateur Ugyanaz 3e p m Maréchal Br. Rothschild N. 6é p m Barinkay Ugyanaz 3é p k Debutante Gr. Schönborn F. fhdn. 4é p m Chasseur d'Afrique Ugyanaz 4é sga m Fragonard Mr. Silton 4é p m Morny Ugyanez 3é stp m Termidor Söllinger R. száz. 3é sga m Adept Br. Springer G. 3é sga m Inaska Ugyanaz 3é p m Or-dur Gr. Sztáray J. 5é p m Terebes Mr, Trial's 4é f m Schneeball Lowland— Miss Flo Br. Üchtritz Zs. 4é p m Sir Blaso Wahrmann R. ur 4é p m Bentinck Ugyanaz 3é p mRonacher Lov. Wiener Wiener R. 3é p m Schütt Ugyanaz 3é stp k Heggedevancote Mr. C. Wood 3é p k Modeste Tryant —Modiste IRODALOM, Hyppologiai irodalmunk néhány aprólékos incon­venientiája. Szegény Furioso! Csak nem képes tisztességes családfájának hivatalos elismertetéséhez hozzájutni, pedig hazánk egyik jó nevü félvértörzsének ez ős­apja megérdemelné végre, hogy ne szerepeljen az irodalomban oly pedigreek-kel, a melyek nyomán nem volna semmiféle méneskönyvben feltalálható, s teljes joggal kétségbe lehetne, söt kell vonni az ö telivér voltát, holott valóban az. Hogy a régi jó világban valami jámbor «Gründ­buchs-Blatt»-ot szerkesztő és másoló k k. «Gestüts­Branche»-beli altisztek. Furioso apját elnevezték «Brevetare»-nek, «Brereteere»-nek, «Breuveteere »-nek, anyját «Miss 7'urrVnak « Miss Füri»-nak; hogy a kritika nélkül compilálgató úgynevezett szakirodalom­ban mindezek az ékes elnevezések belékerültek, azon nem nagyon csodálkozom, de az igen is meglepett, hogy az országos kiállításban volt, szorgalommal s csinosan megrajzolt, lemenő ági családfa alatt és «A m. kir. állami lótengészintézetek és a gödöllői m. kir. koronauradalom» czimü hivatalos kiadványban is e tévedéssel kellett találkoznom. Ez utóbbi mü 97-ik lapján igy van megírva Furioso leszármazása: «Apja Furioso Bremteere után, anyja Miss Tury Whalebone után.» Tehát önmagának fia volna ? Wrangel az ö «Ungarns Pferdezucht in Wort und Bild» czirnti müvének második kötetében, a 39-ik oldalon közli a Jielyes pedigreet, de hozzáteszi, hogy combinatio utján állította össze. Nekünk arra sincs szükségünk, hogy a pedigree hiteles voltához csak a legcsekélyebb kétség is fér­hessen azért, mivel a szerző azt egyéni combinatio eredményének mondja, mert van authenticus bizony­ságunk, és pedig a Bérczy Károly-féle «Magyar Méneskönyv», melynek 46. és 47. oldalain található fel Furioso hiteles pedigreeje, t. i. ap. Privateer, anyja Miss Furey. Ezek további leszármazása ugyanezen mü 46. és 86. oldalain található fel a G. St. Book illető helyeire való utalással. Talán nem kerülne nagy munkába alaposan Iciiga­zittatni illető helyen Furioso pedigreejét*) hogy legalább ezután föltétlen hitelességgel szerepeljen a néhai jó öreg, mint authenticus telivér. * * * Valahányszor, valamely német nevelésű telivér próbálkozik pályáinkon és ez alkalomból a lapok összehasonlításokat tesznek a német és magyar tenyésztés productumai között, Padischah mindig ugy van feltüntetve, mint német nevelésű ló. E lapokban is találkoztam egy vagy két év előtt ez állítással, de ez évben meg egyik politikai napi­lapunkban olvastam ezt azt állítást, gondolom Saphir győzelme alkalmából. Pedig Padishah magyar nevelésű ló és babérai éppen nem a német, hanem igenis a magyar tenyész­tés dicsőségét növelik. IIa nem is tudnám közvetlenül, hogy Alsó-Kemen­czén néh. gr. Forgách Sándor ménesében elletett, neveltetett és innen lett, mint egyéves exportálva-, hitelesen olvasható ez az 0. G. B. IV. kötetének 318. és V. kötetének 446, oldalain. Anyja Pazmanita még 1879-ben lett behozva, 1885-ben ellette Padishah-t, s még ma is él Kassán. Páts János in. kir. honvédszázados ur tulajdonában s nyugalomban élvezi öreg napjait. * * Ez a Pazmanita (Hermit—Nyl-Gau) egyébiránt egy igen különös vonatkozásban is szerepel az 0. G. B.-ban. A II. kötet 222. oldalán ugyanis, a könyv azon részében, a hol az anyakanczak apáik szerint ren­dezve fordulnak elö : ugy szerepel, mint az «Impe­tuous Bess»-nek apáról testvére, t. i. mintha mindn­ketten az 1867. évi angol Derby-győztes Hermit-nAs. (Newminster—Seclusion) leányai volnának. Pazma­nitára nézve ez az adat helyes, de hogy az 1858-ban született Impetuous Bess, hogy jöhetett a világra 6 évvel az apja születése előtt, arra kíváncsi vagyok. Ez tehát egy nyilvánvaló tévedés, melyet nem ártana rectifikálni, mert talán akad olyan egyén a kit ez a kérdés gyakorlatilag érdekel, mint a hogy pl. engem érdekelt. * * * Erre az Impetuous Bessre nézve azonban még egy más hiba is fordult elő méneskönyveinkben, tBérczy­féle 130. lap, 0. G. B. II. 89.) t. i. apja The Hermit­nek van irva. Mindketten a G. St. B. IX. 196. lapról vették ezt az adatot. Nekem nem sikerült a G. St. Bookban olyan The Hermitet találnom, a mely ebbe a vonatkozásba volna hozható, ellenben találtam egy Hermitet, (Bay-Middleton—Jenny Lind by Touch­stone— Malibran by Whisker—Garcia by Octavian) a mely 1851-bsn elletett, az 50-es évek végén Ausz­tráliába lett exportálva, és ha nem csalódom, 1854­ben a 2000 Guineát nyerte. Nagyon lekötelezne valamely e téren nálamnál jártasabb és több segédeszközzel rendelkező hyppo­logus, ha e lapok utján közölné velem, váljon helyes-e és hitelesen mivel igazolható azon feltevésem, hogy Impetuous Bess-nek ez a Hermit az apja.*) No de hát aprólékos hiba és tévedés minden méneskönyvben előfordulhat, errare humánum. * * * De ez meg már nem aprólékos dolog, hogy az 0. G. B. V-ik kötetét azok, a kik nem vagyunk azon szerencsés helyzetben, hogy az osztrák Jockey-Club tagjai lehessünk, a könyvkereskedelem utján éppen egy félévvel később kaphattuk meg csak megjelenése után. Ez a kötet most, mikor végre hozzájutottunk, már is elavult. Egy regestrum, a melyikben a 1894. évi ellések még benne nincsenek, és csak 1896. október­ben jut a közönség kezébe, értékének felét már tény­leg elvesztette. Ráadásul hiányoznak belőle azok a nagybecsű statisztikai adatok, a melyek a G. St. Book minden kötetének bevezetését képezik. Nem ismerem ugyan az ilyen mü szerkesztésének titkait és akadályait, de nem hiszem, hogy ne volna mód benne, hogy ez a hivatalos munka gondosab­ban, gyorsabban szerkesztessék, mert ily. módon, mint az V-ik kötet, nem sok haszna van belőle a a hyppologia tudományának, a mely sokkal inkább hasznos közgazdasági, mint a sport szempontjából, s a melyet kifejleszteni, neki a segédeszközöket s meg­bízható forrásokat kezére adni, nagyon időszerű volna.**) Csak megerősítette ez a famóaus V-ik volumen a sajnálkozást bennem a fölött, hogy a Magyar Lovar­egylet el nem fogadta az önálló magyar Méneskönyv kiadását tárgyazi indítványt.***) Világosan látszik, hogy a mostani dualistikus rend­szer nem képes az anyagot kellő gyorsasággal talán beszerezni, talán feldolgozni s általában minden irányban uralni. Emancipálni kellene magunkat ez alól a közösség alól. Kevesebb anyag gyorsabban, pontosabban és sokoldalúbban volna feldolgozható, s a költségtöbb­letet nagyon is megérdemelné hazai lótenyésztésünk. H g. Nagyon köszönjük e correctiókat, miket a sok sürgős ügyek közt nem veszünk észre. Azonban mind e correctiókat bemutattuk a magyar-német ménes­könyv szerkesztőségénél. ' A föszerk. *) Legalkalmasabb lenne, ha a nm. földmivelés­ügyi minisztérium e lap Országos lóteny. rovatának hivatalos részében elrendelné : hogy mind a Mezöhegyesi ménes törzskönyvében kijavíttathatnék,mind a magán­tenyésztök s a szakirodalom tudomásul vennék. *) Utána néztük a Gen. St. Bookban Impetuous Fess (eil. 1888-ban) csakugyan ennek az Ausztráliá­ba kivitt s a Gen. St. Book XI. kötetében még The Hermitmk nevezett ménnek leánya ; ez a mén pár évvel később (a XII. kötetben) már csak Hermit né­ven szerepel. Igy tehát az Österr. Gest. B. Vol. II Pag 222. lapján az «Anyalcanczáknak apáik után». történt összeállítása hibás és igy lenne helyes: (The) Hermit ell. 1851. (Bay Midlcton— Jenny Lind) ivadéka 1858-ban Impetuous Bess. . . . Hermit eil. 1864. (Newminster—Seclusion) az 1867. évi Derby-nyertes ivadéka 186... Pazmanita (a. Nyl­Gau). A föszerk. **) Láttunk már az uj magyar-német Méneskönyv sajtó alatt levő iveiből néhányat s ezentúl a köte­tek gyorsabban fogják egymást követni, midőn a magyar Jockey-Club tekintélye is közreműködik. A föszerk. ***) Mult számunkban reámutattunk az okokra, mik ennek czélszerütlenségét kitüntetik. Sokkal előnyö­sebb, hogy magyarul és németül jelenik meg az egymás mellett, hogy mind a magyar tenyésztő, mind a csak német nyelvet értök és telivéranyagunkat vásárlók is megérthessék. * A föszerk. Sárváry Elek. Halottunk van! A Vadász- és Ver­seny-Lapnak hosszú idökön át szor­galmas munkatársa és a magyar iroda­lomnak egyik régi művelője dőlt ki a küzdök sorából. Sárváry Elek kora fiatal­ságától kezdve első sorban hazájának, és a közjónak élt; mint honvéd szolgált 1849-ben a csatatéren; mint tisztviselő (Debreczen szab. kir. város tb. jegyzője) mintaképe volt a pontos és lelkiismere­tes munkásnak ; mint iró pedig, előbb a debreczeni «Hortobágy»-nak szerkesz­tője, majd a «Hon»-nak, «Fővárosi Lapok»-nak stb. dolgozótársa, ki legin­kább apró beszéiyeket irt vagy francziá­ból fordítgatott. A kik ismerték nem fogják elfelejteni gondolkozásának nemességét, szivének jóságát és munkásságában a páratlan kötelességtudást. Nyugodjék békével, ki mindnyájunknak igaz barátja volt. A család által kiadott gyászjelentés ekkép hangzik : Özv. Sárváry Elekné szül Osgyán Magdolna mint a megboldogult neje ugy maga és gyer­mekei : Ilona, Margit, Ernő, Dezső és Kálmán, valamint az összes rokonok nevében is fájdalom­telt szívvel jelenti, hogy a forrón szeretett és felejthetetlen jó férj, illetőleg gondos apa Sárváry Elek iró, a Vadász- és Verseny-Lap főmunkatársa. e hó 21-én, este 7) órakor, életének 62-ik és boldog házasságának 13-ik évében, hosszas szenvedés ulán jobblétre szenderült. A boldogultnak hűlt tetemeit folyó hó 23-án délután 3 órakor fogják a gyászházban : VIII. ker., Óriás-utcza 44. szám alatt, az ev. ref. egyház szertartása szerint megáldatni és onnan az uj temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Budapest, 1896. deczember hó 22-én. Békével nyugodjanak porai! VEGYES. Lapunk jövő számában pályázati feltételt fogunk közölni arra, hogy a Brnce-Lowe rendszer alapján melyik 3 lónak volna legtöbb kilá­tása a jövő évi Károlyi-Memori­álban a három első helyre. Gróf Batthyány Elemér átvette a nagyuti ménes­ből Masseur és Eltoli testvérét a jelenleg egyéves sötétpej kancza-csikót s Erzsébet nevet adott neki. Blaskovich Ernő ur istállóját ismét egy érzékeny csapás érte, az egyévés Kontrás kimúlásával. A fia­tal csikó Primás 11-töl, a Csintalanból származván, már mint szopós csikó Kisbéren általános bámulat tárgya volt, s az akkor ellettek közt formáira nézve a legkiválóbb volt. Péchy Andor uv tatai istállójában az utóbbi napokban négy lovat heréltek ki, u. m. a négyéves Kegyenczet, a hároméves Emigrantot és Spectabilist és a kétéves Fejedelemt. Gr. Pejacsevich Albert, a champion urlovas már künn van Angliában; Newmarketen tartózkodik, s reggelenként szorgalmasan lovagol a munkáknál. Legközelebb már nyilványosan is szerepelni fog.

Next

/
Oldalképek
Tartalom