Vadász- és Versenylap 40. évfolyam, 1896

1896-11-20 / 93. szám

18J6. november 13. VADÁSZ- ES VERSENY-LAP. 669 meg van rövidítve, mert az 50.000 kor. dijért a magas beiratási dijakat reszkírozta. Nem is hiszszük, hogy ezt a Rauhensteni dijat az istállótulajdonosok örömmel üdvözölhessék, mert ez két oldalú érvágás az istállótulajdonosokon, s bizony könnyen meg lehet, hogy verseny után a nyerő ló tulajdonosa igy fog felkiáltani: Ments meg uram az ilyen győzelemtől ! Olyan ez az 50,000 koronás dij, mint a lányok híresztelt hozománya: csak a felét szabad elhinni. Egy ilyen fajta eiadóversenyt (nagy dij, melyben a nyertes olcsó áron eladó) csak abban az esetben helyeselhetnénk, ha abban a tétek kicsinyek volnának; a Rauhensteini dij propoziczíói felett azonban pálczát törünk, mert abban a tulajdonostól kettőt követelnek (magas téteket és a lovat) és csak egyet adnak rekompenzácsió féjében t. i, a dijat. A Preis von Schönau szintén 60.000 korona dijjal, gátverseny 3éves lovak számára. Kissé érthetetlen, hogy e futamban nyertes lovak miért visznek 7 (mond hét) kilo poenalitást. A Preis von Kottingbrunn, ugyancsak 60.000 korona dijjal. korteherverseny 3éves és idősb lovaknak 2800 méterre, poenalitásokkal és engedményekkel, melynek feltételei ellen észrevételünk nincs. íme ezekben vázoltuk az osztrák JockeyClub és a kottingbrunni versenyegylet által kiirt nagy dijakat, s midőn ezt tettük, egyúttal reméljük, hogy ily irányú swep stakesek most jó darab ideig keletkezni nem fognak, van belőlük - legalább is több is az elégnél. Körültekintés. A Királyné-dijáról már elmondtuk a magunk nézelét lapunk mult számában s konstatálhatjuk, hogy a külföldi sajtó is örömmel üdvözli azt, elismerik ök is, hogy az klasszikus verseny jelentőségével fog birni és hogy azt csakis jó ló fogja megnyerhetni. A bécsi «Allgemeine Sportzeitung» ezt irja róla: «Különösen figyelemreméltó, hogy e versenyben csak pönalitások vannak, engedmények ellenben nem. Gyenge klasszisu ló e dijat bizonyára nem fogja megnyerni». A bécsi «Sport» behatóbban foglalkozik e versenynyel és igy szól végül: «Örvendünk, hogy az idősebb elsö klasszisu anyag ismét egy gazdagon díjazott versenyt kapott, melyben tulnagv pönalitások nélkül sikeresen versenyezhet A Királyné-dij mindenesetre az összes istállók rokonszenvével fog találkozni és nagyban hozzá fog járulni a budapesti nyári versenyek fényének emeléséhez». A berlini «Deutscher Sport» igy ir: «A Királyné-dij előnyösen különbözik a S/.t. István-dijtól és jövőben a budapesti nyári meeting klasszikus versenyét fogja képezni». A berlini «Sport-Welt» következőleg nyilatkozik: «A Magyar Lovaregyletnek jó éve volt az idén és mint látjuk, részesíteni akarja ebben az istállókat is; eme előzékenység mutatkozik a Királyné-dij alapításában is; ez a verseny speciel az elsö klassis számára van a'apitva, mert poenalitásaival csak 4 kiloig megy fel. Az augusztusi meeting ezzel egy valódi nagy versenynyel gyarapodott, mely éreztetni fogja hatását Baden-Badenre is, a mennyiben otthon fogja tartani a monarchia elsö klasszisu lovait.» * * * Az «Allgemeine SportZeitung» most egyszerre elismeri, hogy létezik magyar telivértenyésztés is és bocsánatot kér, hogy a minap egy magyar lóról sietségében azt irta: «der Österreicher» ; nemrég még minden lovunk osztrák vagy osztrák-magyar volt ö nála, ma pedig igy ir: «A magyarok, felsöbbségük tudatában, ma már külön magyar méneskönyvet követelnek és nem is jogtalanul. Mert nagyobb, mérhetlenül nagyobb a magyar tenyésztés mint az osztrák. A magyar tenyésztők száma sokkal j jelentékenyebb, mint az osztrákoké és több kiváló sportsman, ki állandóan Bécsben lakik (igy Dreher ur, Springer báró, WienerWelten lovag) szintén Magyarországon tart ménest és igy az ö lovaik is «magyar» lovak. Szegényes hamupipőkének néz "ki az osztrák tenyésztés a kevély herezegnöként mellette lépdelő magyar tenyésztés mellett. Sokat, nagyon sokat kell még dolgoznunk és alkotnunk, ha Magyarországot el akarjuk érni Ott a kormány már régóta fáradhatlan tevekenységet fejt ki a telivértenyésztés érdekében, melynek Kisbéren oly otthona van, melynél méltóbbat és nagyszerűbbet képzelni is alig [lehet.» Mint ezekből látható, kezdik már a külföldön is igazságosan megítélni törekvéseinket és munkásságunkat. Versenyjelentés Nagy-Szeben, november 8. A cs. és kir. 2. huszárezred versenyei. I. Gátverseny. 2400 m. Futhat tiszt, tiszthelyettes és önkéntes tulajdonában lévő 3éves és idősebb ló. Merhal E. száz. 4é p m Tánczmester Magister—Arbenne 73 k (5 t.) Tulajd. 1 Dedinszky hdn. id sga k PteménvToV. Kessner hd. 2 Wieland tiszth. id p k Túzok To k. Tulajd. 3 Nyoicz ló futott. — Küzdelem után egy hoszszal nyerve. 3 hoszszal hátrább a harmadik. II. Akadályverseny. 3200 m. Tiszti szolgálati lovaknak. Kessner hdn. id p k Magdus 73 k. Tulajd. 1 Orosz fhdn. id p h Lábitó 73 k Markovics kap. 2 Gr. Pálffy hdn. 5é p k Noémi 68 k. Tulajd. 3 Ot ló futott. Biztosan 2 hoszszal nyerve, } hoszszal hátrább a 3-ik. III. Akadályverseny. 4000 m. Futhat minden tiszt, tiszthelyettes és önkéntes tulajdonában levő 4é és id ló. Kessner hdn. 5é p k Armida 75 k. Tulajd. 1 Zoltán L. fhdn. 5é p h Zxivio 75 k. Tulajd. 2 Merhal száz. 5é f m Pásztor 74 k. Tulajd. 3 6 ló futott 2 h. nyerve, 3 hoszszal hátrább a 3-ik. I IV. Akadályverseny. 3200 m. Tiszti szolgálati lovak ; Aubin fhdn. 5é p h Noe Tulajd. 1 I | Markovics kap. id sga h Lapor Tulajd. 2 ! | Obermayer hdn. id sga h Mahdi Tulajd. 3 10 ló futott. Igen könnyen három hoszszal nyerve | 4 hoszszal hátrább a harmadik. V. Akadályverseny. 5000 m. Futhat minden a Nagyszeben és vidékén állomásozó tiszt tulajdonában levő ló, mely az ezred falkája után vadászott. Merhal száz. 4é p m Fiddler Doncaster—Fiddel 78 k. Tulajd. 1 Brassoványi hdn. id p m Promien 80} k. Tulajd. 2 Polko H. tbnok 4é sga h Albatros 73 k. Markovics 3 tfabermann fhdn. id p h Filius 77} k. Tulajd. 4 Föltartva 1} hoszszal nyerve, jó 3-ik, Filius 4-ik. Fedeztetési hirdetés. A monostori ménesben az 1897. évi fedeztetési idényben idegen kanczákat fedez Jack O Lantern sötétpej angol telivér mén, ap. Se Saw. a. Mystery, ap. Trompeter a. Charade, Stockwelltöl. Angliában 17 versenyt nyert, köztük a 2000 fontos Withsuntide Platet. Telivér kanczákat 100 írtért. Félvér kanczákat 50 frtért. Tartás és gondozás kisbéri árak szerint. A 1 kanczák elhelyezésénél boxért 15 frt, állásI ért 5 frt számíttatik fel. Bejelentéseket elfogad Fáy Béla JászMonostoron (posta- és vasútállomás). 1—3 TELIVEREK ÉS TENYÉSZTÉS. Hogyan neveljünk kitünö versenylovakat ? ("Folytatás *) V. Az apamének. Az apaménekröl (a mint egyáltalán a versenylovakról) bátran el lehet mondani, «sokan vannak a hivatottak, de kevesen a válaszKezdete a Vadász és Versenylap f. évi elsö számaiban. tottak». Manapság Angliában, a hol évente 1500-nál több méncsikót tenyésztenek, az elsö osztályú apaméneket az ujjain számlálhatja el az ember. Hogy olyan kevés mutathat tel eredményt a ménesben, azt részben annak kell tulajdonítani, hogy kevésnek jut tisztes alkalom, mert nyilvános tenyésztő nem kísérletezhet harmad és negyedrangú versenylovakkal, ennélfogva a legeredményesebb kanczákat. a leginkább fashionable ménhez küldik és a kevésbé divatosak mellőzve lesznek, vagy a hol igénybe is veszik őket, meg kell elégedniük harmad, negyed és ötödrangu kanczákkal. Miközben nincs eltérés az igazságtól, hogy : minél jobb eredmények a versenypályáról, kapcsolatban kétségbevonhatlan jó küllemmel és egészséggel az apaméneknek elsö és legkívánatosabb tulajdonságai, azonközben egyáltalán nem következmény, hogy ezen tulajdonságoknak a kombinácziója biztosítja az eredményt a ménesben s ennek bizonyítására nem kell messzebb mennünk mint Angliában Gladiateurig, vagy Ausztráliában The Barbig. mindketten a «század lovai» s mindkettő csalódás a ménesben. Ezzel szemben sok esetet találhatunk, hogy a versenypályán indifferens állatok a ménesben eredménydusakká lesznek. S mégis nincs az a ménesmester, a ki képességei hírének koczkáztatása nélkül arra gondolna, hogy egy indifferens versenylovat tenyésztésre használjon fef addig, a mig igénybe lehet venni egy Derby vagy Leger-nyeröt, a kiben fashionable vér egyesült symetria, temper és egészséggel s még akkor is, mikor ezen előnyök lesznek a latba vetve, a fél eredmény a kellő párosításban rejlik, Egész csapatai az úgynevezett harmad és negyedrangú lovaknak lesznek félvérek és vadászlovak apáivá felhasználva, mert nem kapnak alkalmat kellő kanczákkal. Ha már most a küllem és a versenyformát illetőleg ki vagyunk elégítve, ugy a legközelebbi lépés apaménválasztásnál az, hogy olyan mént keressünk, a mely apai ágon Darley Arabianra vezethető vissza. Voltak nagyszámmal elsőrangú apamének, a melyek a másik két főcsaládból, a Byerly Turk és Godolphin Barbtól (más szóval Herod és Matchemtöl) származtak s ez ellenvetést sem szül, de mégis «az idők hosszú tapasztalata» azt mutatja, hogy ez a két ág lassan, de biztosan pusztul, vagy csak akkor képes existálni, ha Eclipseszel erös bentenyésztésben levő kanczákkal lesz párositva. A mint más helyen bizonyltom. nem hihetem, hogy ez utóbbi ágnak felsöbbsége pusztán Darley Arabiannak volna tulajdonitható s hajlandó vagyok azt vélni, hogy ez ágnak uralkodó poziczióját az anyai ágaknak rendkivüli kombinácziója Eclipse pedigreejében hozta létre. Ezt a szót «rendkivüli» szántszándékkal használtam, tekintetbe véve az örökitö 3, 8, 11, 12, 14-es családok egyénjeinek ritkaságát Eclipse születésének idejekor. Nem találok az ö korából egy más lovat sem, a mely olyan kedvező helyzetben lett volna s a mi napjainkban is csak kevés, található. Az 1893-ik évben a Darley Arabian azaz Eclipse ivadékaiból 709-en 1298 versenyt nyertek 384,197 font sterling és 5 shilling értékkel, a Byerby Turk, azaz Herod ivadékai közül 85 nyerő 146 versenyt 33280 font értékkel, a Godolphin Arabian, illetve Matchem ivadékai közül 41 nyerő 78 versenyt 19116 font értékkel. Ez a statisztika olyan ékesszólóan beszél önmagáért, kogy kommentár felesleges. S most igyekezni fogok Eclipse, Herod és Matchem pedigreejeinek összehasonlítása által kimutatni, hogy mi az oka annak, hogy ily eredmény jött létre. Itt hozzuk Eclipse származási tábláját és két vetélytársát a nagy küzdelemben a supremáczíáért. Úgymint a turfön, ugy a ménesben is «Eclipse elsö és a többi sehol». (Folytatását lásd túloldalt).