Vadász- és Versenylap 40. évfolyam, 1896

1896-09-16 / 73. szám

1896. szeptember 16. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 535 Tokio megvételének hírét az osztrák kormány által, a Fremdenblatt is megczáfolja. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Az áll. lótenyész-intézetek 1897. évi költségvetése. A földmivelésügyi minisztérium 1897. évi költségvetésének tervezetéből a következő reánk nézve érdekes adatokat közölhetjük : Az állami méneseknél az 1896-ra engedélyezett 1.088.415 frt kiadással szemben 1897-re 1.154.243 frt lett előirányozva, mely körülmény a'ménesek ló-létszámának s ezzel kapcsolatosan a személyzeti és a dologi kiadások növekedésének tudható be. A 65828 frtot tevő emelkedés, tekintve azt az óriási hasznot, melyet az állami ménesek a folyton növekvő ménprodukczió s ezáltal az országnak mind nagyobb számban szolgáltatott fedező-mének által nyújt, oly kiadást képez, mely a köztenyésztés emelkedésében okvetlenül meghozza gyümölcseit és indirekte bőven megtérül. Az állami ménesek kiadási tételei között egy ujabb tétel mutatkozik 10000 írttal állatorvosi ösztöndijakra. Ez összegből 24 az állatorvosi akadémiát sikerrel végzett fiatal állatorvos fog alkalmaztatni az állami ménesekben azon czélból, hogy ott az állatorvosi szolgálatnál megbízható segédkezést nyújtsanak, másrészt pedig, hogy mindazon gyakorlati ismeretekre szert tegyenek két évi praxisuk alatt, melyek azután nem csak megbízható állatorvosokká fogják kvalifikálni őket. hanem egyúttal a ménes kezelésében is jártassá teszi, ugy, hogy a közszolgálatba vagy magán praxisba lépve, a lótenyésztő közönségnek is jó tanácsadóivá válhatnak. A földmivelésügyi miniszter urnák ezt a tervbe vett intézkedését csak örömmel üdvözölheti a tenyésztőközönség általában, mivel ezzel egyrészt nagymérvű orvoslást nyer az az eddig tapasztalt hiány, hogy az akadémiát végzett fiatal állatorvosok közvetlenül kilépjenek az önálló gyakorlatba, másrészt pedig az állami ménesekben két'évet eltöltő fiatal állatorvosok a lótenyésztés köréből is annyi szükséges tudnivalót sajátíthatnak el, hogy akár nagyobb magán ménesekben mint méneskezelök. akár pedig mint gyakorló állatorvosok a kisebb tenyésztés előmozdításán tevékeny részt vehetnek. Az állami méntelepeknél a jelen évre engedélyezett 1.436,763 frt kiadással szemben 1897-re 1.470.051 frtnyi hitelt kér a miniszter. Az itt mutatkozó kiadási többlet is az országos fedező-mének létszámának emelésén alapszik. Az állami lótenyésztési intézmény már eddig is oly áldásosnak bizonyult hazánk állatprodukcziója terén, különösen most, mikor a többi gazdasági termelési ágazatok jövedelmezősége annyira csökkent, hogy mulasztás számba menne, ha az ország azon részeiben, a hol a jelenlegi ménállomány még nem elégséges, a szükséges fedező mének beszerzése és tartása meg nem történnék. A budapesti és a vidéki lóversenyek segélyezésére ugy mint eddig, ismét 30.000 frtot találunk előirányozva. Bár az ez irányban való állami támogatást is rendkívül fontos természetűnek és a lótenyésztés emelésére kiváló befolyást gyakorlónak kell jeleznünk, ugy, hogy nagyobb inérvü fejlesztésre is érdemes lenne, a kormánynak e tekintetben való takarékosságát mégis méltányolni tudjuk, amennyiben az okvetlenül szükséges több költséget csakis ott veszi igénybe, a hol közvetlenül a kisebb tenyésztésre érvényesítheti előnyös befolyását. Lótenyésztési jutalmakra, csikólegelök létesítésére és fenntartására s a lóértékesités előmozdítására az eddigi 30.000 frttal szemben 40.000 frt lett előirányozva. A lótenyésztési jutalomj dij osztások fontosságáról és a lótenyésztésre j való üdvös befolyásáról sok évi tapasztalat tesz tanúbizonyságot. A községi csikólegelök és kifutók intézményének fejlesztése pedig kiválóan a népies lótenyésztés érdekében annyira kivánatos, hogy az állami mének után származó jó csikóanyagot megfelelő felnevelés- j ben részesíthessék és annak kvalitását érvényre | juttassák. E téren az állami segélyezés, mely a ren- j delkezésre álló csekély dotáczió mellett inkább | csak kezdeményezés és felbátoritás-számba mehet — éppen nélkülözhetetlen. Hasonló módon elérkezett már az az idő is. hogy az állami támogatás a lóértékesitésre nézve is nagyobb arányokat öltsön és hogy az állam azt a tevékenységet, melyet az országos és a megyei gazd. egyesületek a nagyobb j szabású lóvásárok rendezése körül kifejtenek, az eddigi erkölcsi gyámolitás mellett anyagilag is segélyben részesítse. Az e tételen előirányzott többlet ugyan még mindig kevésnek fog bizonyulni az emiitett czélok hathatós előmozdítására. Csakis a miniszter gondos takarékossági érzékének kell betudnunk, hogy e tekintetben az államháztartást egyelőre nagyobb kiadással nem akarja terhelni. A beruházásokra előirányzott tételek között az állami lótenyész-intézeteknél 40000 frt van felvéve a fogarasi ménes részére beszerzendő erdélyi származású kancza-anvag vásárlására, melyek angol vérű ménekkel párosítva a lipizzai törzszsel párhuzamosan fognak tenyésztésre használtatni. Lesz tehát Fogarason egy lipizzai ménes és egy erdélvi-angol félvérmönes, mindegyik 50—50 kanczával. A fogarasi ménes életkérdésének ekkénti megoldása határozottan a leghelyesebbnek látszik. A I lipizzai vér fentartása a megmaradt anya| kanezák legjavával épp oly kivánatos, mint • a milyen szép eredménvnvel kecsegtet az oly jó tulajdonságokkal biró erdélyi ösi vérmaradi ványainak kiválasztása egy állami pepineria megteremtéséhez. Valóban kivánatos lenne, hogy a szükséges jó minőségű, typikus kanczákat össze bírják hozni. , Egy másik beruházási tétel. 6000 frttal a nehéz hidegvérű fedezőmének produkcziójának emelésére irányul olvképen. hogy ez összegen jó alkatásu és származású kanczacsikók vásároltassanak, melvek a kisbéri ménesbirtok kezelése alatt levő ilvvérü kanczatörzset fogják szaporítani. Tényleg oly rendkívül életképes lótenyésztés indusztriával birunk Zala- és Vasmegye déli és nyugati részében hidegvérű igáslovakban, hogy annak produkczióképességét a fedező mének szaporításával okvetlenül emelni kell. Ez által nemcsak a már eddig is fennálló élénk kivitel, hanem a belföldi szükséglet kielégítése is fokozott mértékben biztosítva lesz. A tervezett beruházás különben a lehető legczélszerübb és legtakarékosabb, mivel a beszerzendő kanczacsikók után sokkal több mént nevelhetni, mint a mennyit 6000 frton vásárolni lehet és a mellett ezek a kanezák jó igás szolgálatot fognak teljesíteni a ménesbirtok gazdaságában. Végül még kiemeljük, hogy a földmivelésügyi minisztérium éber figyelemmel kisérteti Angliában és Francziaországban az angol telivértenyésztés ügyeit, ugy, hogy az elsőrendű apaállatok beszerzésére esetleg kínálkozó alkalmat mindenkor kellő időben megragadhassák. Épp ugy tervbe van véve eredeti arabs tenyészlovak behozatala is a keletről. Csak idők kérdése, hogy az ott jelenleg uralkodó kedvezőtlen viszonyok mikor szűnnek meg, hogy egy Arábiába irányuló expedicziónak zavartalan és sikeres kivitele lehetővé tétessék. Reméljük és kívánjuk, hogy az országgyűlés a lótenyésztés emelésére kért hitelt az 1897. évre egész terjedelmében meg fogja szavazni. TAR CZ A. Régi dal.... 1. Emlékezzünk a régiekre . . . vessünk néhány pillanatot amaz időszakra, mely hazánk lóverseny-sportjának magvát borda méhében. Szép idők voltak azok. midőn hazánk főurai szivvel-lélekkel karolták fel a jó ügyet, midőn a legelső családok daliás tagjai nyeregbe szálltak küzdeni a dicsőségért, a babérért. Gr. Degenfeld Gusztáv halála veteti kezünkbe a tollat, bogy a rég mult időkről hangoztassunk egy dalt. Van szép hazánkban egy versenytér az ország szivében, délibábos rónán, de a melyre manapság nem igen fordul az érdeklődés. Debreczen ez.) Mily máskép álltak pályáján a dolgok, midőn lóverseny-sportunk, gyerekéveit élte! Kevés túlzással ki lehet mondani, bogv Debreczen volt az ország első versenytere! A hatvanas évek közepétől egész a hetvenes végéig a debreczeni pálya nagy napokat látott. Mikor manapság csak urlovas-istállótulajdonosaink küldik le lovaikat (s ezekből sem a jobbakat) a Hortobágy szélére, addig negyedszázad előtt Derbv-lovak, azok apái, anyái, egy Kincsem szüléjé is ropta zöld gyepét. S mily lovasok ! Valóságos czentaurok küzdöttek egymással; egy Esterházy Miklós, Szápáry Iván, Podmaniczky Géza, Károlyi Gyula, kiknek merész, brauvoros lovaglásaik nemcsak az ország határain belül, de kivül azokon, a messze külföldön is lázba hozták kortársaikat, s buzditólag hatottak reájuk. Forgatom a lapokat, melyek a®mult időkről regélnek. Harminczkét év előtti eseményekről szólnak azok. harminczkét év előttről (1864-röl) mondják el, mi történt a debreczeni pályán. Ekkor a szép napokat látott versenytéren még csak másodizben szólalt meg a csengetyüszó. A kezdet'daczára, az akkori viszonyokat tekintve, elsőrendű volt, a kétnapos meeting. De hiszen nem is lehet csodálkozni ezen ; oly férfiak álltak az élen, kik előtt a lehetetlenség fogalma ismeretlen volt. Az egylet élén akkor, mint elnökök, gr. Degenfeld Imre (Gusztáv atyja) és br. Orczy Béla, a későbbi államférfi állottak. Igazgatósági tagok, <7>\ Degenfeld Gusztáv, Semsey Lajos, Redl Gy. Szentimrey K. és Kiss L. urak voltak. A titkári teendőket oly férfi végezte, ki később hazánk politikai életében a legelső szerepet játszotta.E férfi: Tisza Kálmán volt. Az inditó szerepet mr. Fi . Cavaliero mellett a M. L. E. későbbi érdemdús elnöke gr. Károlyi Gyula vállalta magára. Az ekkor megtartott versenyek lefolyása a kővetkező volt: I. nap, okt. 9. I. Paripa-verseny 100 forint. Táv 2400 m. Gr. Degenfeld G. nev. br. Podmaniczky G. id. f m Madaras anyja Seaman 138 font Gr. Szápáry Iván 1 Semsey Lajos ur 6é f k Doubtful 135 font tulajd. 2 Blaskovich'M. ur id. p k Beatrice 130 font tulajd. 3 Br. Vay Ol. 6é p li Pajtás 135 font gr, Desewffy 0 Több hoszszal nyerve. II. Alföldi dij. Sweepstakes. Sikverseny, Táv. 4000 méter. Gr. Pálffy P. 4é sga m Transylvanian Italian —California 115 font Parsans 1 Blaskovich E. ur 4é sga k WaternymphíOb font Harrison 2 Br. Podmaniczky G. 3é p k Arany 85 font Powlett 3 Gr. Stubenberg J. 3é p k Pretty Maid 78 font Johnuy 0 Gr. Károlyi Gy. 3é f m Forbidden FruitFides 90 font Harres 0 Semsey L. ur 5é fakó m The Colonel 109 f. Lowe 0 Fejhoszszal nyerve. III. Vadász-verseny. Tiszteletdíj. Bottka B. ur id f m Black Cloud Clincher— Smolenska 120 font Szerdahelyi ur 1 Bernáth B. ur 5é sz m Szolimán 120 font Szentimrey ur 2 Tiz hoszszal nyerve.