Vadász- és Versenylap 39. évfolyam, 1895

1895-02-24 / 9. szám

1-Í95. február 24. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 79 volt fektetve, s kétes, hogy meddig lesz pas­siójuk az Eleonora-udvari és Capt.; Black-féle nagy ménesek özv. úrnőinek azokat fentar­tani ? —No de ez inkább oly versenyző sports­maneket érdekelhet — kik istállóikat az egy­évesek vásárlása által egészitik ki. — Aztán még nem is bizonyos ez talán? Szó van ugyanis róla, hogy a pettendi ménes tulaj­donosa — ki csak nemrég lépett ki az orsz. lótenyésztési osztályból, ismét belépne a föld­mivelésügyi minisztériumba, és pedig a lóte­nyésztési osztály vezetését venné át, melyre (mint már ismételten volt alkalmunk megje­gyezni) minden tekintetben igen illó ; — de akkor a pettendi esikónevelés nehezen egyez­tethető össze a fentebbi reformmal. Azonban erre nézve (hogy t. i. minő irányzatú lenne a reform?) majd talán nemsokára tájékozot­tabbak lehetünk, mert Luczenbacher ur a jövő szerdán (február 27-én) felolvasást fog tartani az «orsz. lótenyésztés emeléséről» az orsz. gazdasági egylet termében. Beszélgetés egy német tiszttel. Minél többször van alkalmam a «lóról» és a «lovasról» be­szélni, annál kedvesebb ez nekem. Pár nap­pal ezelőtt véletlenül találkoztam az utczán egy berlini sportsmannel, ki egyszersmind katonatiszt, s a kölcsönös üdvözlés után, ter­mészetesen, a sport-thema merült fel köztünk. A lótenyésztésről általában beszélgetve, fel­hoztam, hogy lótenyésztésünket helyes vilá­gításba helyezzem, a mi lovaink és a német lovak közti versenyeken kívül, a bécs-ber­lini nagy távlovaglást is. Német ismerősöm azonban erre azt vitatta, hogy a távlovag­lásból nem lehet következtetést vonni a ló­anyag jóságára, s hogy a német tisztek a rö­videbbet húzták az osztrák-magyarokkal szem­ben ennek oka csak az volt, hogy ez utóbbiak sokkal gyakorlottabbak voltak. Mert mig Né­metországban a tiszteknek nagy és sok alkal­muk van versenyekben lovagolni, addig mi­nálunk. mint a statisztikák is mutatják, ez nincs igy, s tisztjeink inkább a távlovaglást praktizálják, mert hiszen az ezredeink közül nem egy, kisebb, félreeső garnizonokban van dragonyosok eközben elmenekültek. A zsákmá­nyul ejtett lovaknak nagyrészét is el kellett bagyniok, mert az uj ellenségnek erejökhöz képest erősen akartak ellene törni. Csak hét tsákmányul ejtett lovat hoztak vissza. De mig a dragonyosok a lovas harczban 2 tisz­tet és 28 embert vesztettek, addig a huszárok vesztesége csak 1 tiszt. 1 ember és 3 ló volt. A porosz huszárok tehát ez alkalommal is kézzelfogható módon beigazolták fölényüket. * * * 4. A Rougemontier melletti roham 1811 január 4-én. A Robert le Diablei (január 4.) szerencsés ütközet után 6 órakor este egy mozgó csa­pat (Compagnie VIII/3 és az 1. drag, ezred két szakasza és két ágyú) a'francziák üldözésére küldetett. A gyalogosok közül nyolczvan em­bert kocsira ültettek, mig a többi gyalog követte őket. Azonkivül a zenészek és trom­bitások közül számosat vittek magukkal, hogy ezek nagy lármát csapjanak s tévedésbe ejt­sék az ellenséget. Rougemontierben a «mozgósítottak» egy bataillonja és tizenkét ágyúból álló lovas-üteg volt elhelyezve a francziák részéről. A mint a poroszok a falu elé érkeztek, elő­ször is a távolság kipuhatolására egy-két dragonyos lovagolt odáig s igy helyes ered­ményt nyertek. Erre a gyalogság és a tüzér­sés gyors tüzet adott, megharsantak a kür­tök és a trombiták, közvetlen utána megtá­madták a falut, támogatva az országúton egy dragonyos csapat attaquejával. állomáson s ezeknek szükséges a távlovaglá­sok gyakorlása. A beszélgetés további folyamá­ban hangsúlyozta ismerősöm, hogy már ak­kor, midőn felvetették a nagy távlovaglás eszméjét, német részről nem igen lelkesedtek érte, mig ellenben nálunk valóságos fanatiz­mussal fogadták. «Meg vagyok győződve, mondja az illető», hogy egy osztrák-magyar-német akadályver­senyben, melyben száz ló venne részt, a német lovasok és lovak két harmada a frontban lenne». A ki ismeri a németek, vagy jobban mondva a poroszok nagyító kedvét, az csak moso­lyogni fog a fentiek olvasásakor ; vagy talán azt hiszik odaát Németországban, hogy mivel több akadályverseny-meetingjük van mint nálunk, — ez már elégséges arra, hogy tenyésztésük egy vonalba helyeztessék a mie­inkkel ? Mosolygásomra azt kérdé a német colléga, hogy én is abban a nézetben vagyok-e, hogy a német hadseregben sokkal több és jobb versenylovas van, mint minálunk ? — és midőn erre tagadólag válaszoltam, azt a kér­dést intézte hozzám : hát akkor, miért hív­ták br. Reitzensteint a magyar istállótulajdo­nosok Pozsonyba, ki aztán íiároméven át el­vitte Németországba Ö felsége tiszteletdiját? Miután pedig magam sem tudom az okát, csak azt válaszolhattam, hogy ez esetlegesség. * • * A prágai és a pardubitzi versenyek propo­zicziói is megjelentek immár s különösen az elölemlitettnél találunk nagyobb változásokat. Az első versenynap ugyanis márczius 31-ére van kiirva, s e napon még legitim sikverse­nyeket nem lehet tartani. Ezért az első na­pon öt «zászlók közti» verseny fog eldön­tésre kerülni, melyek közül három uriova­sok számára van nyitva. Az egyes itemek közül az Elbe-dij (államdij 1200 frt 1600 m) melyet tavaly Calypso nyert meg Märchen ellen, nincs a programmon, a Lichtenstein­Freis pedig (urlo vas-verseny ) gátversenynyé ala­kult át ; továbbá az Államdij, mely eddig 9400 koronával volt dotálva, most 11500 korona díjazással szerepel. Egészben véve 14 sikver­Fényes eredményt értek el. Egyetértve a gyalogsággal, két ágyút és egy befogott töl­tényszekeret ejtettek zsákmányul, a francziá­kat pedig annyira megkergették, hogy egy részük Pont Audemerben, a másik részük pláne csak Honfleurben és Pont l'Evequeben hagyott fel a futással. Természetesen, a poro­szoknak itt csak mozgósított katonákkal, te­hát a francziák csekélyebb jelentőségű csa­patával volt dolguk. A dragonyosok veszte­sége csak hat ló. (Alkalmilag folytatjuk.) Francis W. May. Nyilvános idomár. Hosszas betegségemből felgyógyulva, bátor­kodom hivatkozni gr. Dessewffy Alajos urnái (Király-telek) töltött hat évi szolgálatomra, mely idö alatt, ugy a versenytereken, mint a budapesti 20 kilometeres versenyhajtásokban, szép eredményeket értem el a gondjaimra bizott állatokkal, — kész vagyok versenylo­vakat trainingbe venni, a versenyhajtásokra lovakat előkészíteni, továbbá fiatal és csökö­nyös lovakat behajtani, valamint elvállalok lovakat tartásra és eladásra. Czimem: Bécs, II., Kleine Stadtgut-gasse 12. Egy használt, de jókarban levő Dog-cart kerestetik. Aján­latok az ár megjelölésével szerkesztőségünkbe küldendők. seny és 10 «zászlók közti» verseny fog le­zajlani a négynapos meetingen s ' dijakban a sikversenyekre 53400 korona, a zászlók közti versenyekre pedig 26200 korona van előirányozva. Mint értesülünk azonban a ver­senyek megtartása elé magán emberek aka­dályokat görditenek, mert bizonyos Pollák örökösök, kiknek a smichowi pálya egy ré­sze tulajdonukat képezi, nem akarják az idén már átengedni a területet az egyletnek, ha­nem be akarják építtetni. Most folynak a tár­gyalások s reméljük a föld tulajdonosai meg változtatják szándékukat. — A pardubitzi prog­ramm örvendetes változást tüntet fel: ugya­nis a nagy akadályverseny dija az eddigi 17000 korona helyett 25000 koronára van előirányozva, és pedig 20000 koronát fog kapni az első ló, 3000 koronát a második és 2000 koronát a harmadik ló. Jóllehet eddig is a pardubitzi akadályverseny volt legjobban dotált steeplechaseünk, e változással pedig egyike lesz Közép-Európa legelső versenyei­nek. A többi dij a Damen-Preis, a Kune­titzer Preis, és a Jesnicaner Steeplechase vál­tozatlanok maradtak s csak a gátverseny dija lett 5200 koronáról, 4000 koronára le­szállítva. Általában az egynapos meeting dijainak összege 36800 koronára rug. * * * A berlini « Sporn», legutóbbi számában hosz­szabb czikket közöl a duke of Portland ál­tal Ausztráliában megvásárolt Carbinerőj mely­ből a következőket vettük át. A nevezett lap a többi közt ezeket irja: Carbine nagy te­hervivö volt, mert ötödik évében a 3200 mé­ter távú Melbourne Cupöt 65f k. óriási terhe alatt nyerte meg. Hogyan viszonylik Carbine az európai lovakhoz ? erre biztos vonalunk nincs, — mondja a lap, — egyedül az «óra» lenne, de ezt nem lehet feltétlenül elfogadni már csak abból az egy okból sem, mert min­den versenypályának más és más előnye és hátránya van, s igy az óra szerint nagyon bizonytalan lenne az összehasonlítás. A rövid távú futamokban nálunk rendszerint 20 mp a differentia, mig a hosszabb távuaknál 30 mp is szokott lenni. Sok függ aztán attól, hogy kezdettől fogva gyors-e a futam vagy csak a vége felé. Sokaknak az a nézete, hogy ama futamok, melyek starttól fogva gyors paceben futtatnak : rövidebb idö alatt érnek véget, mint azok, melyek a vége felé válnak gyorssá. Ez nem áll, mert bebizonyult tény, hogy azokat a futamokat végzik rövidebb idö alatt, melyek a finish felé lesznek gyorssá. Mr. White, Carbine tulajdonosa, különben évekkel ezelőtt néhány lovával kisérletet tett Angliában, különböző^ meetingeken, de sehol sem tudott csak egy versenyt is nyerni ; eu­rópai lovak közül pedig egyetlen egy sem próbált még szerencsét Ausztrália földjén, a hoszszu tengeri ut és a klima miatt. KÜLFÖLDI GYEPEK. Baden-Badeni versenyföltételek. (Eleje lapunk mult számában). Harmadik nap. Csütörtök, augusztus 29. 1. Schwarzwald-Handicap. 6000 mka. Ebből 4000 mka az első lónak, 1000 mka a második, 600 mka a harmadik és 400 mka a negyedik lónak. Sweep­stakes. Minden országbeli 2éves lovak számára, me­lyek legalább 20000 mka értékű versenyt mégnem nyer­tek. Tét. : 200 mka, bánat 120 mka, de csak 60 mka be­iratási illeték, ha a bánat aug. 27. este 8 óráig a badenbadeni titkárságnál be nem fizettetik. A terhek aug. 26-án délután 4 órakor fognak a titkárságnál köztudomásra hozatni. A Zukunfts-Rennenben beérke­zett második ló kggal több. Távolság 1200 méter. Nevezési zárnap aug. 13. 2. Jubíleumspreis von Baden. A versenyeknek 185"­ban történt alapítása emlékére. Aranykupa, adva a badeni nagy herczeg ö királyi fensége által, kapcso­latban egy sweepstakesszel, mely 56000 márkáig biz­tositattik a nemzetközi bizottság által. Ebből az arany­kupa és 40000 mka az első, 10000 mka a második, 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom