Vadász- és Versenylap 39. évfolyam, 1895
1895-11-10 / 82. szám
jó idősb lovak voltak, mint Perle d'or. Kozma, Toreador, Eltoli, Sport. Ganaehera s általa természetesen az egész évjáratra az Ausztria-dij kimenetele igen kedvező világot vet. Ganache 54$ kilót vitt. s Monte Carlot circa 3 kilóval, Monte Carlo pedig 3$ kiloval verhette meg Perle d ort, — Ganache tehát Perle d'ort égy jó stone-nal. 6$ kiloval verhette meg. Miután Perle d'or 61 kilót vitt, Ganache és Perle d'or között az Ausztriadijban az esélyek egyenlő teher alatt lettek volna kiegyenlítve. Ha már most tekintetbe veszszük, hogy a korteher-skála szerint az Ausztria-dij távolságára 4 éves kancza (Perle don és 2éves mén (Ganache) között 14$ kilo a különbözet, akkor arra az eredményre kell jutnunk, hogy Ganache 14$ kiloval, vagyis 29 fonttal magasabb klasszis, mint Peré d'or. Miután pedig Perle d'or mögött kitünö lovak voltak az Ausztria-dijban. nem lehet kétség az iránt, hogv Perle d'or a legjobb kondiczióban volt, s igy nem lehet kétség az iránt sem, hogy Ganache a jó, lehet mondani köze) első klasszisu Perle d'ornál abszolúte véve 29 fonttal jobb. Ez a legkitűnőbb bizonyítvány, melyet magának egy kétéves az idén szerezhetett, s ez alapon azt kell mondanunk, hogy kétéveseink kiváló jósága iránt kétség nem lehet. Jövö számunkban a Derby-évjárat középklasszisu lovainak szereplésére s annak kritikai méltatására fogjuk figyelmünket fordítani, mig magát a Derby-klasszis kiválasztását s nézetünket az évjárat legkiválóbb egyedeire s ennek alapján a Derbyre nézve is, harmadik czikkünkben óhajtjuk olvasóink elé terjeszteni. I. B. Pardubitzi versenyek 1835. Első nap. Péntek, november hó 1-én. Mig reggel sűrű köd és kemény fagy leple meg a hajnali vonattal érkezőket és 8 órakor még zérus alatt 3 fokot mutatott a hőmérő, ugy hogy «reggeli munkáról» ma nem lehetett szó, addig 10 óra felé a köd már emelkedni kezdett, a kibúvó nap sugarai azt csakhamar teljesen eloszlatták és délutáni 1 órakor már gyönyörű őszi nap egyesitette a monarchia sportvilága nagy részét a pardubitzi gyepen, hová az idén Német és Francziaország is számos képviselőt küldött az ez idén először két napra terjedő meetingre. Sok ezerre menő közönség tölté el a nézőtér valamennyi helyét és a pálya körül elterülő rétekről is ezrekre menő néptömeg követte figyelemmel a dus versenyprogramra egyes futamait. A tribünöket és nyergelő helyet az itt honos arisztokráczia, valamint Pardubitz és a körülfekvő helységek előkelő polgársága, továbbá számos, Bécsből, de különösen Prágából ide rándult vendég — közöttük sok katonatiszt tölté el ugy, hogy az utolsó helyecske is el volt foglalva. Nagy számban volt képviselve az arisztokráczia hölgyvilága is, melyből szépsége által különösen kitűnt az angol születésü Pless herczegnü, bájos bugával. A talaj a reggeli fagytól és a később reá esö napsugaraktól kissé megszárítva, éppenséggel nem hagyott kívánni valót, sem mélynek, sem keménynek nem volt mondható ; a pályáról magáról pedig ujat nem mondunk, ha azt mondjuk, hogy mintaképe annak, a mit egy akadályverseny-pálya, de különösen egy urlovaspálya alatt képzelhetünk magunknak. A sik pálya 2400 méteres, igen jól gondozott talajjal és jól lekerekített fordulatokkal ; az akadály-pálya pedig vadász-terrénum a szó szoros értelmében, melyben mély szántás, rét, tarló, friss vetés, legelő, helyenkint erdő váltják fel egymást ugy, a mint azt a vadászló kopók után is találja. Nem egy szépen k.tűzött kerek earroussel kiegyenlített sima talajjal és egy par sablonos «ugvnevezett» akadalylyal, melyeken néha i háromszor egymásután is átmegy a mezőny ' és melyeken bármely be nem ugratott sikversenylóval is valahogy át lehet töretni, ! hanem sokasága az akadályoknak mindentéle variáezióban, természetes és mesterséges, nyilt árok szárazan és tele \izzel — melyet különben ma jégréteg borított — fel- és leugrások, irish bank, kettős sövény, az úgynevezett angol ugrás (árok elölte, korlát mögötte sövénynyel) kőfal, post and rails stb. stb., tribün-ugrasnak pedig egy természetes árok ! 18 láb széles, de épp oly mély, fenekén patakzó vizzel és előtte egy 1-30 m. magas ; sövénynyel. Minden távolságra más a pálya, máshol a fordulat, csak a czél ugvauaz ; ugy I hogy a lovasnak éber szemmel kell ügyelni lovaglás alatt, hogy merre tartson és a hol a ; routiuos éber lovas itt egy barázda, ott egy i tarló, egy gyalogút stb. fölhasználása által I mélyebb talajt elkerülve könnyithet lován, I ügyes fordulat által térelönyt nyerhet, szóval : egy pálya, melyen az urlovas tanulhat és a 1 mely még, éppen az akadályok sokasága és nehézsége folytán, melyek önkénytelenül is a I pace-t lassitjak, sokkal kevésbbé veszélyes, mint amaz úgynevezett akadályverseny-pályák, a hol alig van mit ugratni és a hol pusztán a legsebesebb lónak van nyerési chance-a, bármilyen rosszul legyen is az beugratva. ! A lovak sebességének, klasszisának kipróbáláI sára ott vannak a sikversenyek jockeykkal, I teremtsünk urlovasainknak ilyen pályákat, i melyeken nem pusztán a legdrágábban vásá! rolt legsebesebb ló bir chance-szal, hanem első sorban az ügyes, ugratásra termett és a jól beugratott ló s a szivvel-fejjel lovagló lovas, akkor nevelünk igazán urlovasokat és nem pusztán egyes sebes lovaké lévén akkor már előreláthatólag a dij, akkor lesznek urlovasakadályversenyeinkben nagyobb mezőnyök is. Vadászló, nem pedig telivér Lady Anne, mely már kétszer nyerte meg a nagy pardubitzi-t és ma is, bár látszólag nem egész fiten állt a starter elé, 84 kilo magas terhével negyedik lett ; vadászló : Merry Girl volt a harmadik és ugyancsak vadászlovak voltak Daisy Bell és Peacock, melyek a Hölgyek dija akadályversenyben a mezőny két legroutinosabb lovasa, Hoffmann százados és Chormsky grof főhadnagy alatt foglalták el a két első helyet. A nap föérdeke, természetesen, a «nagy pardubitzi»-ban összpontosult, melyre az idén 10 lovat nyergeltek. Különösen tetszett nekünk ezek között Galamb II, — mely a fogadó közönség bizal• mát is legnagyobb mértékben birta — Tourist, ! Merry Girl és Coromandel II, mig Lady Anne azt a benyomást tette, mintha nem elég munkát végzett volna ; egy-két futás e verseny előtt, más pályán talán jót tett volna az öreg kanczának. Sürü csoportban indult el a mezőny Coromandel II-vel az élén és a szép stylusban ugró feketétől jó irányban vezetve, egész zárkózottan jöttek át az első három akadályon. A tribun-ugrás előtt azonban megnyúlt a mezőny, a lovasok itt az akadály jobb oldali felét keresvén fel. a hol az ugrás valamivel kedvezőbb. Estrella itt felbukott, mig a többiek meglehetős hoszszu sorban folytatták utjukat az irish bankon át. Crackshoton már itt meglátszott, hogy az óriásnak az ugratás nem mestersége, de lovasától biztatva mégis követte még a mezőnyt. Az erdőből kijőve, ismét Coromandel II látszott az élen, követve Galamb II által, jó tér elönynyel a többiek előtt, melyek közül időközben Tourist kimaradt. A dropnál Crackshot, mely a kőfal utáni vizes ároknál kissé hátra maradt, egyedül lévén, lovasa — May — erös felszólítása daczára ugrani vonakodott, ugy hogy lovasa itt a versenynyel fölhagyott. Időközben Galamb II. az eddig is elég j,j iramon még gyorsítva, vette át a vezetést ugy hogy a mezőny, a kettős sövénvnél még hoszszabbra nyúlván, tűnt el másodszor az erdőben. Abból kibontakozva és az egyenes felé behajolva, ismét Galamb И és Coromandel látszottak az élen. egyszerre ugorván az utolsó előtti sövényt. Már az utolsó gát előtt mindkét ló lovasa ostorhoz nyúlt és érdekfeszítő küzdelemben rohant a két ló, fej fej mellett, a czél felé, mely előtt utolsó pillanatban Galamb II bontakozott ki fejhoszszal elsőnek, zajos tetszés nyilvánítása között a közönségnek, mely rokonszenvesen fogadta az itt jelenvolt passionátus sportsman színeinek győzelmét ; 4 hoszszal hátrább jött be Merry Girl 3-diknak, melyet 5 hoszszal tovább Lady Anne követett. Nagy volt még az izgatottság, midőn a nem helyezett lovak lovasai részéről mindhárom első helyen bejött ellen óvás emeltetett pályatévesztés miatt — mert azok egy sövénynyel többet ugrottak és általános volt a megelégedés, midőn a hoszszu tanácskozás után az óvásnak — miután a megprotestált lovak nem rövidebb, hanem hoszszabb utat tettek — hely nem adatott. A megnyitó számot képező gátversenyhez 5 ló jelent meg a starter zászlója elölt. Papacosta 11 vezetése alatt indult el a mezőny. Gehweg és Conjurorral, melynek lovasa egész uton a külső pályán maradt, a hátvédben. Igen gyors iramban tették meg az ut első felét, miközben kevés változott a sorrendben. Fél uton Conti nyomult föl a vezető mellé és innen, felváltva e két lóval az élen, fordult a mezőny az egyenesbe. Az utolsó gátnál Conti meglehetős könnyen vonult előre, mire a többi lovas ostorhoz nyúlt, a nélkül azon 'an, hogy veszélyére lehettek volna a vezetőnek, ki 3 hoszszal könnyen jött be elsőnek. Ostor alatt szépen jött lel hátulról Conjuror, kinek utolsó pillanatban sikerült még Papacosta Il-öt fejhoszszal a harmadik helyre szorítani. A most következő s a Hölgyek dijával dotált urlovas akadályversenyhez összesen 7 lovat nyergeltek. E versenyben Hoffmann százados, több bizalommal lévén Auersperg herczeg Daisy Belljéhez, mint saját Vinea ménjéhez, annak lovaglását vállalta el, mig saját lovára Wolfram 7-es dragonyos hadnagyot kérte fel. Kinsky Nándor gróf Peacockjára Chorinsky Frigyes gróf főhadnagy, Actressre Chmelar főhadnagy mázsáitattak ki. mig Schamrock-ot, Galantry-t és Bimbót tulajdonosaik lovagolták. Indulásnál Peacock és Bimbó kaptak leghamarább lábra és jó iramban indultak útnak. A mezőny azonban csakhamar kisebbedett és hosszura nyúlt, már az első sövénynél bukott fel Galantry, kiesvén ezáltal a versenyből. A kőfalnál, mely P10 m. magas lévén, a lovasokat kényszeritette a pace-t kissé mérsékelni, a mezőny ismét összejött és a hat ló szépen egy csomóban ugrotta ez akadályt és az utána következő vizes árkot. A dropnál Actress felbukott, mig Daisy Bell és Peacock, jó iramban neki menvén az ugrásnak, sok tért nyertek. A következő vizes ároknál Vinea H. bukott fel, ugy hogy a kettős sövényhez már csak négy ló futott. Erdőből kijövet, a sövényes, ároknál Peacock és Daisy Bell együtt voltak az élen, jóval hátrább Schamrocktól követve, mig Bimbó itt felbukott. Az «angol ugrás»-nál Peacock, hátuljával a sövénybe ugorván, kissé megakadt, mit Daisy Bell lovasa meglátván, iparkodott csakhamar tért hozni maga és versenytársa közé, ugy hogy vagy tiz hoszszal vezetve, elsőnek ugrotta az utolsó előtti gátat. Az innen az utolsó gátig mély szán-