Vadász- és Versenylap 39. évfolyam, 1895

1895-01-01 / 1. szám

1895. január 1 7 Hazai félvérméneseink. 46. A vacsi angol félvérménes. A ménes tulajdonosa Szász Coburg Gotha/ Fülöp herczeg 8 kir. fensége. A puszta-vacsi birtok 18,Ü00 hold. Posta és távírda; állomás Vacs, vasúti állomás Alberti-Irsa vagy Örkény. Az anyakanczák száma 32 db. Életkoruk 4évestöl 18évesig. A ménes 1839-ben alapíttatott. Kezdetben részint arabs, részint angol eredetű apamének alkalmaz­tattak a ménesben, majd norfolki mének s félvérek. 1886-tól 1889-ig Noniusokon kivül Hazárd telivér (Arsenal — Agitatum) és 1889-töl Prophet telivér (Ka­landor—Prophetie), Lator fv., Spurius tv. (Shallow— Porcja). Nil Desperandum (Buccaneer —Hope). Promien fv. (Przedswit v. Metcalf—Proportion) ; Campsfield tv. (Sir Bevys—Stella). 4z 1895. fedeztetési idényre a ménesben Spurius, Campsfieid végzik az apamén-szolgálatot : 3 telivér kancza Mezőhegyesre Montbarhoz küldetik. A ménes fjlivérkanczái a következők : Costing • к eii. 1881. Votum—Zoska. Eviln stp ell. 1887. Miklós vagy Lehetetlen—Erdő szépe. Yeitstanjt stp ец. 1 887. Harry Hall—Nancy. Comenctmtnt st p ell. 1874. Kettledrum—Considera­'an. « közelmúltban, értve a 80-as éveket, legtöbbet se­gített a ménesben Sutherland angol félvér. A félvér anyakanczák a következő apáktól valók : Úrfi, North Star, Cavalier , Partisan, Chief Justice, Harry Hall, Fatalist. Haidamacha, Nonius, Digby Grand, Sutherland, Furioso, Lator félvérek s Sclodo és Hazárd telivérek. Az összes lóállomány jelenleg 119 darabra rug. Van pedig 1891. évbeli csikó 12 drb, 1892. évbeli 29 drb, 1893. évbeli 21 drb. 1894. évbeli 25 drb. ezek közt 4 telivér ; anyakancza van 32 drb. fedező mén 3 drb, szolgálati ló 6 drb. Megjegyzendő, hogy a csikók csak akkor kapnak nevet, ha fölállirásba jönnek és pedig minden év­járat egyenlő kezdőbetűvel. A ménes,az úgynevezett Lipót-major­ban van el­helyezve. Áll öt nagy istálléból. melyek tágasak, világosak, szellösek: az istállók körül van hét tágas kifutó, melyek közül a legnagyobb 3 hold kerületü. Az etetési rendszer következő : Szopós csikó 21 napos korától 42 napig 5 dc. zabot kap ; 42 napos korától választásig 2 kilót ; vá­lasztásától lèves korig 4 kilo zabot s 7 kilo szénát. Egyéves mének a legeltetési idö alatt 3 kilót, a kan­czák ugyanannyit. Ha legelön nincsenek, a mén 5 kilo zabot s 8 kilo szénát, a kancza 4 kilo zabot s 8 kilo szénát. Kétévees korban a mének, legeltetési idö alatt 2 kilo zabot, a kanczák ugyanannyit kapnak, ha lege­lőn nincsenek, a mének 5 kilo zabot a kanczák 4 kilo zabot s 10—10 kilo szénát kapnak. Hároméves mének és kanczák legeltetési idö alatt 3—3 kilo szénát kapnak s ha nincsenek legelön. a a mének 3 kiio zabot 12 kilo szénát, a hanczák pe­dig 2 kilo zabot s 10—10 kilo szénát kapnak. Felállított looak egész éven át 6 kilo zabot 6 hat kilo szénát kapnak. Auyakanczák szoptatási idö alatt 4 kilo zabot s 10 kilo szénát, szoptatáson kivül 3 kilo zabot s 8 kilo szénát. Fedező mének, fedeztetési idény alatt 7.50 kilo za­bot s 6 kilo szénát; idényen kivül 5 kilo zabot 8 kilo szénát. Csikós lovak legeltetési idö alatt 2 kilo zabot, nem legeltetéskor 4 kilo zabot és 8 kilo szénát. Munkás lovak, egész éven át 6 kilo zabot s 10 kilo szénát. Azonfelül kap a szabad ménes, deczeinber. január és február hóban naponkint 2 kilo répát, A szabad ménes, száraz nyáron, midőn a legelő rossz: 3 kilo mesterséges takarmányban részesül na­ponkint pótlékul egy-egy csikó. A mi a nevelési rendszert illeti, a legelési idény alatt a csikóménes, a ménes-majortól, mintegy fél kilométernyire van, hol félfedelü nyári istállóban helyeztetik el, mely kifutóval van bekerítve. Hajnali 3 órakor indulnak a legelőre s ott marad­nak 8 óráig, a mikor behajtatván napi zabadagjuk felét kapják. A zab elfogyasztása után ismét legelőre hajtatnak, hol esti 8-ig maradnak, midőn a zabadag másik felét fogyasztják el. Ha az időjárás igen szá­raz s a legelő sovány, minden egyes csikó 3 kilo mestersékes póttakarmányban részesül. Ez a rendszer az anyakanczákra nem vonatkozik, a mennyiben legtöbbnyire csikót szoptatnak, napon­kint háromszor etettetnek. Az etetéseken kivüli időt szintén a szabad legelőn töltik. A téli tartása illetőleg nagy súlyt fektetnek arra, hogy a lovak megedződjenek, minélfogva az istálló­ajtók télen, nappal mindig nyitva állnak. Az évjáratok délelőtt és délután két lovascsikós vezetése mellett, áármily ioöjáráskor másfél órai mozgást tesznek. A választott csikók szintén délelőtt és délután másfél óráig egy lovascsikós által kifutóban hajtat­nak. Belovaglás és behajtás otthon történik. Az évi felállítás jelenleg 10—15 db közt váltako­zik, megjegyzendő, hogy a lovak minden év október 1-én, azaz 3|éves korukban állíttatnak fel s 1 évig maradnak tanítás alatt. Az első hat hónapban a csikók naponkint két órai lépés és ügető mozgást tesznek, a következő hóna­pokban keVés galopot végeznek nyereg alatt s azután történik az alkalmas kocsilovak párosítása. Vacson a lótenyésztés czélja, a berezegi istálló részére kocsi- és hátas lovak tenyésztése ; utóbbihoz a telivér kanczák használtatnak. A betanítás után az alkalmas lovak a herczegi istállóba adatnak át s több évi használat után, midőn képességök minden kívánalomnak megfelel, a kan­czák ismét a ménesbe kerülnek vissza, mint anya­kanczák ; a czélnak meg nem felelök pedig eladatnak. A herczegi istállóba be nem osztott fiatal lovak, szabadkézből, helyben eladatnak. A Vacson tenyésztett valamennyi ló a jobb nye­regtájon a törzskönyv» számot, a bal nyeregtájon a herczegi koronát s alatta C. betűt visel bélyegül. Ezenkívül Vacson a gazdaság egy külön gazdasági ménest tart, melynek kiváló czélja a gazdaság ré­szére igáslovak tenyésztése, mihez egy Sutherland félvérmént használ. A terrenum sik. homok talaj ; a viz kitűnő ; széna kevés terem : a ménes részére ezt Babád pusztán vásárolják. * * * 47. A kölesdi lélvérménes. A ménes tulajdonosa br. Jeszenszky liéla. A kölesdi birtok nagysága 750 hold. Posta- és távirdaállomás Kölesd, vasúti állomás Kölesd-Tengelicz. Az anyakanczák száma 7—8. Eme kanczák eddig állami mének által fedeztettek, jövőre pedig az alsó-hidvégi ménes ménjével fedez­tetnek. A félvérek különböző állami ménektől származtak. Istállók és kifutók rendesek. Belovaglás és behaj­tás otthon történik. A kanczák többnyire saját használatra tartatnak meg. a heréltek nagvobbára katonalovakul adatnak el. A terrenum erősen dombos : talaj és viz kitűnő ; a széna közepes. Van a ménesben összesen 17 csikó, ezek közt 6 egyéves, 3 kétéves, 4 hároméves s 4 négyéves, melyek részint Uj-Kigyóstól (817). Palestrotól (152). Gidran­tól (882), Ostregertöl (441), részint Cambusiertöl (287), Goontól stb. származnak. * * * 48. Mikeszászai lélvérménes. A ménes tulajdonosa br. Radák Ádánmé gr. Lázár Olga. A mikeszászai birtokterület, 2500 hold. A le­gelök részben hegyiek s igy a lovak izomzatára, maira rendkívül alkalmasak. A réteken termő széna különösen jó a lótenyésztésre. ' 1 Az itteni ménes türzskanczái, a tulajdonosnő édes atyjának, gr. Lázár Móricznak megyesfalvai ménesé- i bői eredtek. Ugyanis a tulajdonosnő az atyja halála után föloszlatott megyesfalvai ménesből 12 anya­kanczát választott ki 1865-ben s ezzel alapította meg saját ménesét Mikeszászán. Ezek többnyire Daniel O'Rourke ivadékok voltak, Bay Momus-kanczákból nevelve. Ezekhez jött még néhány kancza a br. Radák István föloszlatott méneséből. Utóbbiak tiszta erdélyi fajból származtak. 14—15 marok magasságúak voltak s szép .járásuak. tüzesek s nagyon szívósak. Ezek rendesen félszerekben tanyáztak télen által is, csikó­koruktól, s igy az időjárás befolyása ellen érzéketle­nek s edzettek voltak. Időnkint az anyakanczák lét­száma növekedett, különösen 1883-tól kezdve, ugy hogy jelenleg ezeknek a száma 35 darabra rug. Első időkben a gr. Wenckheim-féle ménesből vá­sárolt Wotan telivér mén (ap. Virgilius a. Slight of Hand-kancza) végzett apamén-szolgálatot, még 1890 óta két telivér mén, u. m. Lehetetlen (Waisenknabe— Mlle Giraud) és Macbeth (Doncaster— La Mascotte) voltak a ménesben alkalmazva, mint az államtól bérelt stallionok. A ménes jelenleg telivér anyák után nem nevel csikókat. Az angol vérvegyülés által a mikeszászai ménes lovai nemesedtek s finomabb küllemet nyerlek : mindamellett a törzsanyáktól nyert erdélyi jelleget is megőrizték, épugy szívósságukat és keménységüket. Â mikeszászai lovak nagysága 160—168 centimeter közt váltakozik s erős csontozat, jó fundamentum, sok erély és kitűnő járás által tűnnek ki. Nyáron át a lovak kb. ápril 20-ától, november elejéig fölváltva a Küküllövölgyben fekvő réteken és a halmos, sőt nagyrészt hegyi legelökön tartózkod­nak. Télen át a csikókat naponkint három órán át, nyilt lovaglóiskolában, mindenféle menetnemben, de leginkább lépésben jártatják, hogy istállózás idején is kellőleg mozoghassanak és fris levegőt szívhassa­nak. Ilyenkor a tulajdonosnő rendesen személyesen ügyel föl erre, s e czélból, közvetlen a lovaglópálya közelében, üvegpavillont építtetett. Tápszerül csak zabot és szénát kapnak a lovak ; szalmát csak alom gyanánt alkalmaznak. Szénát a szükséglet szerint kapnak, zabot egy-egy ló 6 litert, az éves csikók azonban 8 litert is fejenkint. A nyári legelön kivül az anyakanczák és évesek, éjszakára, — midőn minden ló egyszerű, de czélnak megfelelő istállóba hajtatik — luczerna-pótlékban is része­sülnek. A csikók, rendszerint 3éves korukban, ápril havá­nak elején Mikeszászán megtekinthetők és akkor nagyobb részüket a bilak.i csikótelep számára assen­tálják. Evenkint 25—27 ilyen csikó kerül eladásra. Lóvásárok Magyarországon A lóvásár-rendező bizottság mult évi okt. havá­nak 22-én tartott ülésén elhatározta, hogy az 1895. év tavaszán a luxus-lóvásárt ápril havában tartja meg. A tervezet és a vásár pontos idejét később teszi közzé. Budapesten decz. 28-án 441 lovat hajtottak fel, melyek közül 191 drb kelt el a kővetkező árakon­Hátas ló 100—180 frton, jukker 120—180 frton. igás ló, nehezebb 100—240 frton, fuvaros ló 45—95 frton. parasztló 30—60 frton, bécsi vágóra 8—5 frton. állatkert részére 5—8 frton. Nyitrán decz. 21-én 558 drb lovat hajtottak vá­sárra, melyek következő árakon keltek: Igás ló könnyebb 100 141 frton, nehezebb 120—200 frton, hintós ló 90—150 frton. paraszt ló 40—80 frton. vágóra 6 50—35 frton. Sátoralja-Ujhelyen decz. 20-án 595 drb lovat haj­tottak vásárra, melyeknek árait következőleg jegyez­ték : remonda ló 200—225 frt ; igás ló könnyebb 100—150 frt: nehezebb 120—180 frt; paraszt ló 120—180 frt. Miskolczon decz. 17-én 1090 drb lovat hajtottak föl. melyek következő árakon keltek : igás ló könnyebb 140—200 frton : hintós ló 310—350 frton, paraszt ló 17—70 frton. [ROD A L0 M , FES TÉSZET. Éppen megjelent s a megrendelőknek azonnal meg­küldhetö postautánvétellel : Versenylovaink formája 1894-ben. ÉVKÖNYV 1895-R E. I. rész. — 370 oldal. Ára 2 frt. E mű nélkülözhetlen minden verseny-istálló­tulajdonosnak, uri és lovas-tiszti kaszinóknak, versenytitkárságoknak s a versenyügy min­den barátjának, úgyszintén a jobb félvér ló­tenyésztőnek; az állami és magán-ménesek ke­zelő-tisztségének stb. igen gyakorlati kimutatásban találja fel benne a közönség a lefolyt év versenytörté­netét ; minden egyes versenyló összes egy évi futásai egy lapon láthatók ABC rend­ben. Ezenkívül töméntelen statisztikai adat stb. egyszóval minden, a mire a sport barátjának tájékozás végett szüksége van. Kapható a « Vadász- és Verseny-Lap» szer к. és kiadóhivatalában Budapesten, IV., Kossuth Lajos-utcza, Ferencziek bazárjában, postai meg­rendeléssel, mely lapunk mult számához volt mellékelve. * * * Az Athenaeum r. társulat kiadásában megjelenő A Magyar Nemzet Története czimü (milleniumi ki­adás) tízkötetes nagy munkának most jelent meg a 6-ik füzete, melyben Marczali Henriktől A vezérek korának folytatását találjuk a következő czimek alatt : A merseburgi csata, melynek jeles leírása már az előző füzetben kezdődik ; Az ágostai ütközet, mely a legfontosabb hadi tények egyike volt ebben a korszakban. Ebben a füzetben van továbbá a kül­földi kalandozások leírásának kibövitéséöl még a Kalandozások a görög birodalomban czimü fejezet. Ezt a füzetet is szebbnél-szebb képek diszitik. Mint mű­melléklet van hozzá csatolva egy X. századbeli mi­niature-kép sikerült fénynyomata, melynek eredetije a velenczei Szent-Márk könyvtárban őriztetik. Ez a kép a kelet-római (byzanti) császárt ábrázolja koro­názási díszruhában. Majd Lehel kürtjének rajzát találjuk, Dörre Tivadartól. A szöveg közé igen ér­dekes és remekül sikerült képek vannak nyomatva. Itt találjuk I. Henrik császár. I. Ottó császár pecsét­jének hasonmását, továbbá Worms város, Agosta város középkori látképét, a régi Byzancz falainak rajzát és a Héttorony látképét Bvzanczban, I. Ottó császár és neje szobrainak rajzát, hat képet, mely a tizedik századbeli gyalogos (nyilas és lándzsás), va­lamint lovas német katonákat ábrázolja harcz köz­ben ; Lehel vezér hires képét, abban a jelenetben, mikor kürtjével leüti a német császárt. Egyes füzet ára 30 kr. Előfizetés negyedévre (12 füzet) 3 frt 60 kr., fél évre (24 füzet) 7 frt 20 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom