Vadász- és Versenylap 39. évfolyam, 1895

1895-07-20 / 44. szám

1895. jun

ius 23. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 359 ! iupjában keleti, tehát a Noniusnál minden 'LVeneráczió és elsatnyulás daczára nemeVbb lesz. Nonius-ménne] fedeztetve, ez forI „tolt keresztezés. Lehndorff a heterogen keresztezésekről /

(-,|va. különösen két oly következtetést von I p melyek nekem a szóban forgó esetre is I ikalmazhatóknak látszanak. első, hogy különbség, vájjon a mén-e I -, nemesebb, vagy a kancza s az előbbi eseI 'а

л mondja kedvezőbbnek ; a második pedig, I 1

0gy heterogen keresztezéseknél, nevezetesen I , percheronoknál és ardenneieknél, mindenI előtt a végtagok volumenje vész el s a felső I (est gömbölyű formái és a csapott far jelen! 4'.gei maradnak hosszabb ideig felismerhetők, I t fiát épen a keresztezés czélja vész el min! ,ienelött. ( gyanezt láttam pinzgaui keresztezéseknél. I ugyanazt Nonius - keresztezéseknél s ezért I hiszem, hogy Lehndorff idézett két tapaszI ia

lata teljesen alkalmazható. A ma sok dicséretes dolog után, mit a mezö• Legyesi Nonius-kanczákról hallunk, s a mit I m készségesen elhiszek, azt is hiszem, hogy I i ell valami reális haszonnak lenni a Nonius! törzsnek még az apai ágon is való fentarI pisában, annak daczára, hogy a piacz is (1. uz öszi árverés legutolsó eredményeit) sokkal alacsonyabbra értékeli a Noniust, mint u mezöhegyesi másik két törzset, — sziveden hiszem, hogy van oly vidék és kanczaanyag hazánkban, melyre a Noniust. mint nemesebb, szükséges és hasznos, — de alapiéban keleti vérű kanczaanyaggal biró vib kre tiszta veszteség a Noniust forceirozni. Masszát e vidéken még inkább ád a Giduin. De e mellett annyit ront egyébként, Imgy a vastag, söt duzzadt csontokról sziveén lemondunk mindaddig, mig a sokkal gyor-abb tempóban s határozottabb lépésekkel kívánatos átalakítási processus, 3—4 lógeneraczió multán be lesz végezve. A felolvasásnak a carrossier-tenyésztést illető neszéhez nem szólok ; csak azt tudom, hogy az általam ismert vidék arra absolute alkalmatlan, s hogy itt minden ilyen kisérlet tiszta veszteséggel és a hasznos lótenyésztés kárával járna. Nem tudom, van-e hazánknak oly nesze, mely az angol sziget, a normandiai. "Idenburg!, holsteini tengerpart nyirkos levegőjével, zsiros legelőjével bir. — ha van, ma kísérletezzen ott valamely igen gazdag ember a carossier-tenvésztéssei ; de hogy a kis birtokos összes vagyonát elnyelné mihamar az ily experimentum, azt hiszem. A felolvasás még igen sok becses igazságot tartalmaz, olyat, melynek követése, megvalósítása csakis üdvös volna. Mindaz, a mi a közös csikólegelökröl. a méntelepek anyaga niveau-jának emeléséről, a hidegvérű igás lovak nevelésének ezélszerütlen voltáról, az értékesítés könyebbé tételéről van abban, kér<lés tárgyát sem képezheti. Van azonban még egy tekintélyes része a felolvasásnak,amelyben fölvetett eszmére nézve nekem, a magam provinciális, szük látkörével, nagy aggályaim vannak, s a melyet tahin csak én nem vagyok képes helyesen s egészen felfogni, s ez az állami ménekhez vezetendő kanczák összeírásának s osztályoznának eszméje. E kérdés már nem olyan, mint a vidékenkinti s egymás mellett megférő nézeteket hirna meg, hanem elvileges, tehát vagy minden vidékre alkalmas, vagy mindegyikre alkalmatlan. A gondolatnak valószínűleg az a tétel képezi alapját, hogy csak jó párositassék jóval. Ez igen helyes és a telivértenyésztés szük körében egy bizonyos fokig alkalmazható. De az országos, általános lótenyésztésben, nem tudom, kivehetö-e, söt tanácsos-e? Nekem legalább igen plausibilisnek látszik a mit Lehudoríf erre nézve mond, nevezetesen: «На elég, igazán jó anyagunk volna, akkor bizonyára indokolva lenne, hogv csak jót jóval párosítsunk, és megboesáthatlan könnyelműség volna, hogy a jót, rossznak hozzákeverése által, koezkára vessük. Ahogv azonban a dolog a valóságban áll. az emez alapelvhez való merev ragaszkodás a lótenyésztés végének kezdete volna, mert ha a jó' tág fogalom is. abban mégis meg fogunk egyezni", hogy a tenyésztő szemével jónak talált egvedek az elenyésző kisebbséget képezik, és ha csak ezeket akarnók tenyésztésre alkalmazni, a ló-nemzetség mihamar kihalna.» A különböző európai országok lótenvésztésének története is azt tanítja, hogv az egvéni szabadságot korlátozó állami intézkedések a lótenyésztésnek c-sakis kárára voltak, s Anglia, melyben állami lótenvész-intézetek talán soha sem voltak, fényes bizonyítéka annak, mit képes egy nemzetnek minden fölösleges korláttól mentes társadalmi és egvéni szabadsága produkálni. Véleményem szerint, a lótenyésztés közgazdasági ágazat és nem közigazgatási teendő, — reája a közgazdaság törvényei alkalmazandók, s a szabad verseny, a productió költségei, az értékesítési piacz viszonyai, a jövedelmezőség sokkal biztosabban adnak neki irányt, mint bármely hatósági kényszer. De, mindezektől eltekintve, a felolvasásban ajánlott osztályozási rendszer gyakorlati kivihetöségét látom kétségesnek; — s ha még is, valami uton-módon ez lehetséges volna, a gyakorlati közigazgatás terén szerzett némi tapasztalatokra hivatkozva, föl merem állítani a tételt, hogy azon a pénzen, a mibe a szükséges apparatus létesitése és fentartása kerülne, évenkint 50. igen tisztességes qualitásu telivér mént vehetne az állam s adhatna az országos tenyésztésnek, s ez talán kézzel foghatóbb haszon lenne. Még egy irány van a felolvasásban megjelölve, a melyet én. egy nem túlságosan favorizált vidék lakója létemre csak fájdalommal látok oly tekintélyes helyről hangoztatva, mint a felolvasó ur. S ez az, hogy az állam mindig oda adja a legjobb ménanyagot, a hol a legjobb kanczaanyag van. Elismerem, hogy egy bizonyos, azonban minimalis értékig e szempont természetes, és e mértékig valószínűleg mindig és mindenütt követtetett is, de általános érvényű, imperative követendő szabályként való felállítása igazságtalan volna, mert lehetetlenné tenné, hogy oly vidék, mely különben a lótenyésztésre általában alkalmas, de egy vagy más okból, talán esetleg éppen elhanyagoltatás miatt, hátramaradt e téren, valaha utóiérhesse a különben gazdagabb, boldogabb vidékeket ; pedig a földadószázalék, a fogyasztási adótétel nem kisebb az egyik vidéken, mint a másikon. Vagy a szegényebb vidék magánúton, sokszoros költséggel szerezze meg magának azt. a mit a különben lógazdagabb vidék az államtól kap? Szintúgy ballom egész okoskodásomra az ellenvetést, hogy hát nyitva van a magánigyekezet ulja is ; vegyen a kis tenyésztő jó telivér mént. aránylag ugy is olcsón kapható, vagy alakuljanak consortiumok. vagy állítsa fel à telivértenyésztö a maga ménjeit eladás helyett közhasználatra, hasznosítsa igy. vagy bérbeadás utján, igy azután mindenki megkaphatja pénzeért azt. a mit akar. Ez igaz. s a távol jövőben talan be is fog mindez következni, a mikor az állami lótenyésztési intézetek végleg betöltik tulajdonképpeni rendeltetésüket, hogy t. i. önmagokat tegyék fölöslegesekké, de ez jelenleg még számos okból lehetetlen. A sok közül csak kettőt említek. Az egyik az állatbiztosítás hiánya ; pedig e nélkül már a középbirtoku gazdának is túlságos koczkázat csak 2000 frtos mén vásárlása és tartása ; a másik pedig az, hogy mént kezelni tudó cselédet csak oly költséggel lehet kapni, melyet a kisebb birtokos meg nem bir. mert e tért az állam annyira absorbeálta. hogy a nép között az e téren való jártasság jó részt kiveszett. Ama bizonyos, bizony vénülő hét szilvafa mellől irom le a gondolatokat, melyeket a Luczenbacher-féle felolvasás bennem ébresztett. Szolgáljon nézeteim fogyatékosságának mentségül a provincziális. természetszerű egyoldalúság. H. L. Lóvásárok Magyarországon Budapesten ismét lehet lóvásárt tartani. Ugyanis a földmivelésügyi minisztérium által kiadott hivatalos értesítés szerint, a takonykór megszűntnek tekintetvén. az ápril 15-ike óta szünetelt budapesti lóvásár újra megnyílik. Nehogy pedig a takonykórt ismét behurezolják. a földmivelésügyi minisztérium és a főváros hatósága a legmeszebb terjedő állategészségügyi óvintézkedéseket léptetik életbe. Minden lovat, mielőtt a vásártérre bocsátanak, állatorvos vizsgál meg. Eme rendelet f. hó 18-án lépett életbe. Pápán jul. hó 9-én 1423 db. lovat hajtottak föl. melyek alábi árakon keltek : remonda ló 200 —300 frton. igás ló könnyebb 120—200 frton, nehezebb 140—250 frton. hintós ló 300-400 frlon. paraszt ló 30—120 frton, vágóra 15—60 frton darabonkint. Rimaszombaton a jul. 12-én tartatott országos lóvásárra 4561 db. lovat hajtottak fül. melyeket kővetkező árakon jegyeztek : remonda ló 200—320 frt, igás ló könnyebb'150-340 frt. nehezebb 180 400 frt. hintés ló 350—450 frt, paraszt ló 50—150 forint páronkint. ÜGETÖVERSENY, TENYESZTES. Bécsi nyári ügetöversenyek. Hatodik nap Vasárnap, junius 30. Nagy közönség, érdekes kü/.deluiek képezték a mai nap szignaturáját. A főszám a Cont mentalis Rennen volt. melyben Istria excellált Stella ellen, mely két ló érdekfeszítő harezot folytatott egymás ellen. Az Erinnerungs Preisben (2800 méter) Cozette és Adria küzdelme vonta magára az érdeklődést. Előbbi szép küzdelem után ragadta el a dijat versenytársa előtt. Az eredményt a következőkbe foglaljuk össze : I. Germania-Handicap. 3000 kor. 3200 méter. Spitz Zs. ur id vör der к Mignon 6:09 1 Kreipl K. ur 8é sga m E. X. Cook 5:12« 2 Mr. Dan Mac Phee 7é p к Riga 5:12« 3 Mr. G. Aubrv 4é p m Kraddock 5:12

e 4 Totalisateur: 20:5 Helyre: 25-re: 67, 134, 115. II. Dongo C.-Handicap 3000 kor. 2600 méter. Ripstein К. ur 6é f к Haide Rose 4:35

s 1 Wiesbauer R. ur 5é p m Hans В. 4:36

e 2 Wanko L. ur 4é f к Greti 4:37 3 Kreipl К ur 3é sz m Vőslaitr I. 4:12' 4 Totalisateur : 82:5 Helyre : 25-re: 175, 62. 95. III. Continentales Rennen. 3000 kor. 3300 m. Comp V. et Sei 5é p к Is:ria 5:17' 1 Wöss ur 8é sz к Stella 5:17

e 2 Schlesinger W. ur id sz m Warwar 5:19

e 3 Pürstinger V. ur id f m Petersburg 5:22 4 Totalisateur: 15:5. Helyre: 25-re: 31. 31. IV. Handicap für Dreijährige. 3000 korona. 2600 méter. Hanser L. ur sz m Goldonkel 4:53

e 1 Erm F. ur f m Győző 4:54» 2 Pürstinger J. ur sz к Arabella 4:57

4 3 Schoisengeir L. ur f m Barischofszky 4:57« 4 Totalisateur : 12:5. Helvrefogadás : 25-re:33. 43, 45. V. Preis von Montebeilo. 3000 kor. 2800 m. Mr. A. Fantana 7é p m Archie Sherman 4:207 1 Mr. A. Ternoveanu 8é p к Choice 4:21 2 Gr. Gyulai A. 8é f к Tilly Broun 4:23» 3 Burgbérgliofi ménes 4é p m Beltair 4:23' 4 Totalisateur: 12:5. Helyrefogadás: 25-re :40, 4

1. VI. Erinnerungs-Preis 30(X) kor. 2800 méter. Kreipl K. ur 9é 1 к Cozette 4:44

4 1 Moser ur 4é vör. der. к. Adria 4:44

е Wiesbauer R. ur 2é p m Hans В. 4:49

e 3 Mr. Holt Lloyd 5é f m Priatny 11. 4:51' 4 Totalisateur: 11:5. Helyrefogadás 25-re:31, 33. VII. Trost-Handicap. 2500 kor. 2600 m. Mr. G. Aubrv 4é p m Kraddock 4:17 1 Erm G. ur id f к Lebedka 4:17» 2 Kreipl K. ur 8é sga m E. X. Cook 4:18 3 Schlesinger W. ur id sz m Warwar 4:19 4 Tot. 51:5. Helvre. : 25-re:107. 209. 124. i jü*