Vadász- és Versenylap 39. évfolyam, 1895

1895-07-14 / 43. szám

350 Vicomte d'Hareourt 2é Lorenz. ié Hofyrowt, 2é F.m­man». Möns. A. Pierre sga m Mesnidot. Möns. F.. de St. Alary 4« Vigoureux. 3é Ommum U.. 2é Galant in. Möns. Veil-Picard 3é St. Benoist, 2é Le Lethe. 2eves Grenadine. Ötödik nap. Vasárnap, szeptember 1. Prinz Hermann zu Sachsen-Weimar-Rennen 10,000 mka. 2200 m. Graditzi por. kir. íöménes 4é Ar ibéri, 3é Ahnenrausch. Balzer E. ur 3é Lady lsabel. Blottnitz H. száz 4é Sperber. 3é Palmzweig. Sign. C. Calderoni 4é Sansonetto. F add y őrnagy 4é Herold !.. 3é Game and Set. Br. Falkenhusen E. 3é Impuls. 3é Királyvár. Gr. Festetics T. bé Domröschen. Gundelfingen ur 3é Isolani, 3é Robert. Haniel R. ur 3é Guzle. Gr. Henckel L. 3é Criterion. Hieslrich W. ur 3é Asche. Hg Hohelohe-Oeliringen 3é Icarus. Lang-Puchof K. ur 4é Migräne, 3é Gloire áe Di/on. Maríahalli ménes 3é Nixnutz. May V. ur 3é Königsgunst. Oertzen U. ur 3é La Favorité. Oluf ur 4é Alconbury, 4é Ilona. Tiele-Winckler G. ur 3é Meschede. Rohonczy G. ur 3é m Kezdet. Möns, de St. Alary 4é Vigoureux. 3é Omnium. Vicomte de Harcourt 3é Lorenzo. Comte Clermont-Tonnerre 3é Tancrède. Möns. Veil-Picard 3é St. Benoist. Grosse Badener Handicap-Steeplechase. 25,000 mka. 6000 m. Hg Auersperg F. 5é p к Märchen, 4é Csákó. Balduin ur 6é Ben Gough, 6é Pampero. Bosse hdn. 4é Ragyogó. Eggers H. ur 6é Collina. Gr. Esterházy Miklós id. Bakonybiró. Eynard hdii. id Parsimonious, 5é Le Lüde. Br. Fritsch hdn. 4é Kattensteert. Gaudecker ur id Vesuvia. Haniel R. ur id Teddy. 6é Opaque. Hiestrich W. ur 5é Royal Charibert. Kaulla A. ur 6é Red Rube. Lang-Puchhof K. ur 5é Meistersinger 1. Lücke H. ur id Lodore , id. Unionist. Max ur 4é Richard Grainger. Miller J. ur 6é Lord of the Valley. Nemo ur id Red Prince. Schilling G. K. ur id. Rufus. Schneider W. ur 5é Scoth Broth. Spiekermann R. száz. 6é Gorgone, 4é Coldwell. Gr. Staufenberg hdn. id Atlantic. Suermondt száz. 6é Portswood, ôé Iloupette IL, 4é Protektor. Suermondt H ur id Frondeur, 4é Wehmuth. Tepper-Laski ur 5é Independence. Weinberg ur 6é Trompeter. 5é Mirabelle. Wuthenau hdn. id. Bellebelle. Gr. Zech 4é Malhereux. Möns. С. Cunnington 4é Bizarre. Möns. G. Desplanque id Carloman. Bar. Finot 5é La I illette. Mous. Hölzer 6é p m Cadix, 4é Bayan. Möns. R. Lebaudy 5é Styrax, id Carabas. 4éves La Goulue. Möns. R. de Monbel 4é Estaug. Comte Sampieri 4é p m Templier. VADÁSZ- VERSENY-LAP. ORSZÁGOS LOTENYESZTES. kitünö minősége a megszerzést kívánatossá teszi. A megvásárolt mének vételára csak 1896. éri január hó első felében fog amaz adó­hivatalnál utalcányoztatni. melyet az eladó a j vásárlás alkalmával kijelölend. A Királyhágón túli megyékből bejelentendő mének, иду mint az elmúlt években is, az er­délyi gazdasági egyesület által rendezendő kiál­lítás alkalmával, tehát csakis Kolozsvárott és pedig a lókiállitás _ első napján fognak szemle alá vétetni, a melyre tájékoztatásul a nevezeit egyesület vészéről közzéteendő programm szolga- ! land. Budapesten. 1895. évi junius hó 23-án. 2—3 Földmivelésiigyi m. kir. miniszter. Füldmivelésügyi m. kir. miniszter. 41885/11. 1895. Felhívás. Felhívom mindama tenyésztőket, kiknek birtokában három és fél évet betöltőit, de a nyolczadik évet még meg nem haladt korú ménló van és azt eladni óhajtják, hogy ebbeli szán­dékukat annak kitüntetésével, hogy a ménló, mely vármegyében, mely városban, községben vagy pusztán áll, továbbá az eladási árt is hozzám (50 kros bélyeggel ellátott bead­ványban), legkésőbb folyó évi augusztus hó 20-ig, jelentsék be. Az eladandó mének a bejelentések mérvé­hez és a bejelentök lakhelyéhez képest, ugy a mint a mult évben, ismét egyes központokon fognak bizottságilag megszemíéltetni és a vé­telár tekintetében létrejött egyezkedés után azonnal megvásároltatni és átvétetni. 165 centiméternél alacsonyabb mének, tekintettel a méntelepekben már meglévő anyagra, vá­sároltatni nem fognak, kivéve, ha az egyed A Luczenbacher-féle felolvasáshoz. Luczenbacher Miklós urnák, a passziona­tus,- áldozatot nem kimélö telivér-tenyésztö­nek, a kiváló tudománynyal, országos, sőt internaczionális tapasztalokkal biró s már csak ezért is kivételes helyzettel biró hyppo­logusnak, az 0. M. G. Egyletben ez év feb­ruár 27-én az országos lótenyésztés emelésé­ről felolvasott értekezése méllán keltett érdek­lődést s éppen a kisebb lótenyésztők körében találhat az abban foglalt sok igazság kedvező fogadtatást. Már az is, hogy oly tekintélyes helyről lett hangsúlyozva, hogy a lótenyésztésnek közgaz­daságilag legfontosabb része az, melyet a fel­olvasó ur találóan nevez népiesnek, megelége­dést kelthet. Vártam, hogy éppen a kis tenyésztők kö­réből fog visszhang kelni a nagybecsű felöl vasásra; de mert ez eddig meg nem történt, én kísérlem meg, papírra vetni némely gondo­latot, melyet az eszmék és igazságok gazdag tárházát képező felolvasás bennem ébresztett. Nem bírálatot akarok irni. E szándék távol • áll tőlem, annál is inkább, mert tapasztala­i taim oly szűk körre szorítkoznak, hogy bírá­latra nem lehetek illetékes. Gzélom kizárólag az, hogy egy specziális vidék szűk látköréböl, a használati lovat, mezőgazdasági mellékágazatként, néhány, használatban áiló kanczától nevelni, értékesí­teni akaró, közép- s kisbirtoku, a földmives nép viszonyait ismerő osztálynak soraiból legyen a kérdés némely részlete tárgyalva. IIa nézeteim helytelenek, egyoldalúak, csak kevés vidékre alkalmazhatók," szolgáljon a jelzett körülmény a szives elnézés indokául, valamint elnézést kérek azért is, hogy a kis tenyésztésnek a telivér tenyésztéssel való össze­függése miatt, az utóbbira is kiterjeszkedem, annak daczára, hogy attól a magamforma ember igen távol áll s róla helyes nézetekkel alig bírhat. De azért leirom nézeteimet, ha nem más, talán a curiosum szempontjából lesz némileg érdekes, mily szemüvegen átnézi a telivértenyésztést oly valaki, akit közvetlenül csak a kis tenyésztés érdekel. Figyelmemet mindenek fölött kellemesen kötötte le a felolvasásnak ama legelső tétele, melyben a tudós felolvasó az angol telivér mesés befolyását hangsúlyozza s elismerve az arab vérnek is jogosult alkalmazhatóságát, határozottan állítja, hogy az angol telivérrel való keresztezés nélkül soha sem jutottunk volna oda, a hol most állunk. Az általam lakott és ismert vidék viszonyai szempontjából nem tudnék helyesebbet kép­zelni sem, mint ha az az értelem és czélzat, melyet a felolvasás emez alapvető tételéből én részemről kiolvasok, a végletekig menő kö­vetkezetességgel és a legcsekélyebb kivétel nélkül valósittatnék meg. A nálunk Ievö, nagy részben elsatnyult, századok óta degenerált, kicsi, azonban ke­leti vérű paraszt kanczaanyagnak, legelső impulsusként, szüksége van a gondosan ne­velt arab félvér ménre, hanem a következő nemzedékben ennek, valamint a középbirtoka tenyésztő már jobban nevelt kanczaanya nak — hogy a tenyésztés gazdaságilag jm jon haszonnal — kizárólag az angol v van okvetlen szüksége, és pedig talán niw inkább a telivérre, mint a félvérre. Megkísérlem eme nézetemet indokolni. Nem az előttem különben is ismeretlen пц. gas hyppologia teréről kívánok argumentálni­nem akarom felhozni, hogy internaczional/ röghöz, égaljhoz alig kötött, a földgömb kj nagyobb részén acclimatizálódó lófaj nin« más, mint az angol telivér; elismerem mi is, hogy gyakran jobb volna a jő félvér nfe. nek alkalmazása ; hanem magából a felolva­sásban foglalt ama, nagyon is igaz téteM indulok ki, hogy emegbízható származású I» elődökben is tenyészhibáktól ment félvér ap­lovakat alig találhatni.» A telivérben, mely trainirozva voll, tölí kevesebb dicsőséggel versenyezett, a kons! tuczió erejének már egy bizonyos fokú да rancziáját birjuk ; traininget jól kiállóit, félvér ménről pedig én, még eddig hazánkban mm hallottam. Talán van valahol, de a félvémé­neknek legfeljebb ezredrészekben kifejezhet} hányada, mig telivérnél a nem trainirozotl lehet legfeljebb századrészekben kifejezi Nincs meg tehát a félvérménekben a val szinüség garancziája arra nézve, vájjon mm lakik-e bennök valamely olyas fogyal­kozás, a melyei a versenyzés felszínre lioz és a mént az állatorvos késére méltóvá leszi vala. Arra nézve, vájjon több-e a surrogalum­nál ama, minimum-képen igen helyes gya-эд korlat, hogy az állami félvér-mének egy része egy-egy évben vadászik, kétségben vágyd, Mert azt látva, mi a jelentősége a verseny idomitásnak a telivérnél s hogy az állami ménesek fiatal félvér-kanczái e szerint azelv szerint trainiroztatnak, közel fekszik a kir­dés, hogy a vadászatra előkészítő traininp | nek és a vadászat munkájának nem kellen« oly korban megadatni, a melyikben a vezet még nem érte el teljesen kifejlőd« tehát mielőtt a mének jövő hivatásukat mifí kezdik, nem pedig már később. Ezért bizhatik a kis tenyésztő is a telivérben. ) Az organizmus tulfinomodásától, bizon] cautelák mellett, én nem félnék. Eltekintve is attól, hogy az állat munka­képességét — nem szólva a hidegvérű fajolw ról — kevésbbé a test masszája és a ««* tok térfogata, mint inkább belső szoliditása. teszi, érdekes és jellemző a berlini «S/nit­г/;е//»-пек az 1892. évi deczember 9-didiül szóló közleménye, melyben annak ád kifeje­zést, hogy Poroszországban «az angol telé kizárólagos használata folytán, utóbbi idm túlságos sok nagy és nehéz lovat neveltek, < Hu- ben a középnagyságú, lovassági remontáM hiány állt elő». Ebből én arra a gondolatra jöttem, litfl' vér és tulfinomodás talán nem jár okvetlenül együtt, s hogy ennek az elterjedt nézeloek valahol máshol kell, hogy legyen alapja. Talán abban, hogy valaha, magántenyisi­töink csak teljes olcsó anyagot hoztak Angi­ból, s a laikus közönség ezekről és utódaira szerzett magának véleményeket a telivér ér­tékét illetőleg. Nekem ugy látszik, hogy masszát is leg­biztosabban lehet masszív telivérrel adni» melynél, mint legállandóbbá fejlesztett ál­nál, átlag leginkább lehet a tulajdonságoM­örökitésére számítani. Kell-e és mit tenni arra nézve, bogi 8 telivér, mint fáj, önmagában tul ne finoiar jék, azt az ahhoz értök és arra hivatol* nálamnál bizonyosan jobban fogják tudni De nekem ugy tetszik, hogy ha egyJflt természetileg és történelmileg igazolt Hb lmgy az angol telivérnek mai nagyságát t1 f" jét, masszáját a lölnevelési mód, training ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom