Vadász- és Versenylap 39. évfolyam, 1895
1895-01-20 / 4. szám
36 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1895. január 13. tés és előmozdítása érdekében kiváló tevékenységet fejtett ki és felejthetlen érdemet szerzett. Javasolja, hogy a szakosztály volt-elnöke elhunyta feletti sajnálatának és részvétének jegyzökönyvében is kifejezést adjon. A szakosztály a javastatot egyhangúlag elfogadja. Elnök és alelnökök választása. Gróf Dessewffy Aurél ajánlatára a szakosztály elnökül egyhangúlag gróf Andrássy Sándort, alelnökül pedig Széchenyi Aladár grófot és Luczenbacher Miklóst választja meg. A könyvkiadóvállalat felügyelő-bizottságába elnök ajánlatára a szakosztály Hutyra Ferencz drt küldi ki. * * * Indítvány az állami ménesekből kikerülő kancza-anyag eladása tárgyában. Előadó felolvassa Forster Gézának az állami ménesekből kikerülő kanczaanyag eladásának módozatára nézve a szakosztály elé benyújtott kővetkező indítványát : «Intézzen egyesületünk felterjesztést a földmivelésügyi miniszterhez, hogy az állami ménesintézetek felesleges kanczaanyaga ne bocsáttassék a nemzetközi árverésre, hanem magyarországi birtokosok és lótenyésztők között nyilvános árverés utján értékesíttessék, mi czélból a ménesintézetek felesleges kanczaanyaga a kanczák negyedik életévének betöltése után vegyesbizottságilag vizsgáltassák meg. A vegyes bizottság tagjai közé nevezzen ki a földmivelésügyi kormány ugyanannyi számú tagot, a mennyit jogosult az Országos Magyar Gazdasági Egyesület lótenyésztési szakosztálya kinevezni. Eme vegyes bizottság a lótenyészintézetek felesleges kanczaanyagát megvizsgálván, mondjon Ítéletet emez anyag felett és mindama kanczák, melyek a további tenyésztésre alkalmasak : jelöltessenek ki és értékük állapitassék meg. Emez alapérték képezné a kikiáltási árt szorosabb körben megtartandó árverésen. Árverésre csak oly magyarországi birtokosok, vagy lótenyésztők bocsáttatnak, kik azt valamely gazdasági egyesület, vagy megyei gazdasági bizottság utján igazolnák, hogy lótenyésztéssel foglalkoznak. A megvett állami kanczaanyagra különleges ló-levelek volnának kiállitandók s eme lóleveleken ki volna teendő az, hogy az illető vevő a lovat 3 éven belül külföldre egyáltalában el nem adhatja, és az csak belföldi forgalom anyagát képezheti és akkor is csak oly tulajdonosra ruházható át, a ki a fentnevezett módon igazolja, hogy ö birtokos, vagy lótenyésztéssel foglalkozik. Ez által gát volna szabva arra, hogy privát spekulácziók tárgyát képezhetnék az állami ménesintézetek lóanyaga. Pénzügyi szempontból előnyös volna emez eljárás a ménesintézetekre, miután elesnék szükségessége annak, hogy az ily lovak betanítás alákerüljenek, elesnék szükségessége annak, hogy azok teljesen kikészittessenek az árverésre. és elesnék annak szükségessége ezáltal, hogy eme lovak amaz év lavaszán adatnának el, a mely évben negyedik életévüket betöltötték és igy körülbei öl félévi tartási költség megtakarítható lenne. Az ily anyagok árverése szintén Budapesten a központban volna eszközlendö, hogy bárkinek könnyen hozzáférhetővé tétessék. A beadott indítvány élénk eszmecserére adott alkalmat, melyben elnökön és inditványttevön kívül ifj. Almásy Kálmán gróf, Kodolányi Antal, Graeíl Jenő, Kovács Sebestyén Endre és Perczel Dezső vettek részt. A szakosztály Forster Géza indítványát, oly módosítással fogadta el, hogy az állami ménesekből kikerült fiatal kanc/.ákra az árverések az ismeretes kisbéri feltételek mellett tartassanak meg s annak értelmében felterjesztés intézését hozza javaslatba az igazgató-választmánvnak. * * * A lóvásár rendező-bizottság javaslata a díjlovaglás tárgyában. A szakosztály elfogadta a luxus-lóvásár rendező-bizottságának ama kérelmét, hogy a bizottság egyszer s mindenkorra a díjlovaglások rendezésével megbizassék s hogy a bizottság érintkezésbe lépjen ama társulatokkal,J melyek a díjlovaglás rendezésében közreműködhetnek. * * * Óhajok a. budapesti luxuslóvásárok emelése körül. Előadó röviden előadja a luxuslóvásár rendező-bizottsága legutóbbi ülésén történt megállapodásokat. A vásár ápril 19., 20. és 2l-én fog megtartatni s díjazással lesz egybekapcsolva. A rendező bizottság megszorítani kívánja az alkuszok és közvetítők közbenjárását s hogy a vásárra hozott lovak bejelentési ára után fizettessék a százalék. Továbbá, hogy a bejelentett, de a vásárra hozott lovak után a bejelentési dij vissza nem téríttetik. Ifj. gr. Almásy Kálmán helyesli azt, hogy az idén a vásár korábban tartatik meg, mint tavaly ; nagy előnyt látna abban is, ha áprilban oly időben tartatnék meg a vásár, hogy a győri vásárt megelőzné. Farkas Ábrahám a vásár rendezésénél a díjazást teljesen elhagyná, mert a tenyésztő nem azért hozza vásárra lovait, hogy díjazásban részesüljön, hanem hogy lovait jól értékesíthesse. A díjazásra szánt összeg pedig arra fordittassék, hogy a vásár nemcsak Németországban, de a Keleten és Olaszországban is publikáltassek. Harmadik indítványa az volna, hogy a vásárra hozott lovak mind árverés alá bocsáttassanak s ennek megtörténte előtt eladhatók ne legyenek. Elnök a felhozottakra válaszolva megjegyzi, hogy az idei vásár idejét egyrészt a közbeeső húsvéti ünnepek, másrészt a miatt nem lehetett előbbre tenni, mert április első hetében, 5., 6. és 7-én az egyesület a tenyész-állatvásárt tartja meg. A díjazásra szánt összeget nem lehet más czélra fordítani, mint pusztán csak díjazásra. * • * A muraközi ló tenyésztésének felkarolása. Monostori Károly bpesti állatorvosi akad. tanár ismertette a muraközi ló tenyésztésének előnyeit s bővebben indokolt előterjesztést tett a szakosztály elé, melyben a muraközi ló állami tenyésztésének felkarolását melegen ajánlja. A szakosztály elfogadta Monostori Károlynak következő határozati javaslatát: «Kérje fel a szakosztály az igazgató-választmányt, hogy irjon fel a (öldmivelésügyi m. kir. minisztériumhoz, hangsúlyozván 1. azt, hogy vétesse számba külön a hazai, muraközi tipusu lóállományt, kiderítvén lehetőleg pontosan a kanczák számát s igyekezzék azután emez anyag mennyiségének és minőségének megfelelő állami csődört bocsátani a tenyésztők rendelkezésére ; 2. ezt minél olcsóbban s különben is minél czélszerübben végrehajtandó, alapítson egy 50—60drb kanczára bazirozott önálló ménest, a ezélhoz képest jól megválasztott anyaggal s megfelelő terrenumon, súlyt fektetvén arra, hogy a tenyészet tisztavéni legyen s legfeljebb a muraközi alapanyag s erre alkalmas reproduktor — mondjuk az ardenni ló keretében mozogjon, avagy még inkább tisztán ardenni legyen ; 3. itt-ott Zala- és Vas vármegyén kivül már is hajlandóság mutatkozván ilyen vérii ménes alapítására, segítse elö az állam ezeknek létesülését minden lehelő eszközzel, de csak olt, a hol megvan a gazdasági kedvező viszonyokban a garanczia arra, hogy az adott körülmények között az ily tenyészet disz.Ieni fog s a szilárd szervezetű, könnyű ló tenyésztésének hátrányára nem lesz. Ilyen szétszórtan már meglevő és még keletkező tenyészeteket az állam vándorló csödörökkel istápoljon, mert ez uton kerülhető ki leginkább a nyugoti vérnek a ke 'eti vér közé való keveredése, s csak igy saját típusában való fentartása, olcsón való tökéletesbitése és megkedveltetése s elterjesztése : 4. a muraközi ló eddigi legkedvezőbb terrénumán a csikónevelés — különösen a legelök hiánya miatt — szerfelett bajos lévén, ^létesülésüket segitse elö és kreáljon az állam alkalmas helyeken csikólegelöket, még pedig magán felek állatai számára olyan alapokon, a milyeneken pl. a rettegi fennáll; az állam által a felektől összevásárolt vagy tenyésztett csikók számára pedig állami nevelötelepeken olyan — habár szerényebb alapokon, a milyeneken a bilaki és nagy-daád-sárii remondatelep fentartatik ; 5. segélyezze hathatósabban az állam az eme tipusu ló tenyészvásárait s kiállításait, díjazások formájában, súlyt fektetvén igavonóés ügetöversenyeire. 6. gondoskodjék egy vagy két oly központi vásár létesítéséről, a mely ugy a hazai, mint a külföldi vevő által legolcsóbban felkereshető s a hofaz enemü szükséglet biztosan s méltányos áron fedezhető. Magyar Tattersall-egyesiilet. Gróf Almássy Kálmán indítványára a szakosztály egy három tagból álló bizottságot küldött ki, melynek feladata volna, hogy a Magyar-Tattersall-egylet kiküldötteivel a közös működés és czél elérésére szolgáló eszközök megválasztására nézve tárgyalásokat kezdjenek. A bizottság tagjai gr. Andrássy Sándor, Kovács Sebestyén Endre és gr. Szápáry Iván. * * * Amerikai ügetölovak tenyésztésének félkarolása Végül elnök indítványára a szakosztály a választmány utján fölterjesztés intézését hozza javaslatba a földmivelési miniszterhez az iránt, hogy az amerikai ügetölovak tenyésztését telivér amerikai ügetömének behozatala által elömozditlassa. Lóvásárok Magyarországon. Nemzetközi nagy lóvásár Ersekujvájott. A nyitramegyei gazdasági egyesület által Ersekujvárott 13-madszor rendezendő nagy lóvásár a f. évben máj. 5—6-án fog megtartatni. Az érsekújvári lóvásárokat ugy a külföldi, mint a hazai lókereskedők nagyon megkedvelték, kiknek a f. évben is alkalmuk lesz Érsekujvárott a legkitűnőbb tenyészanyagban válogathatni, mert jeles lótenyésztők itt fogják lovaikat áruba bocsátani. Lakások és istállók az érsekújvári rendőrkapitány utján rendelhetők. Egerháton f. hó 1-én és 2-án 690 db lovat hajtottak föl. A következő árak jegyeztettek : igás ló könynyebb 200—250 frton, nehezebb 180—230 frton, hintós ló 200—300 frton, paraszt ló 40 -90 frton. Rimaszombaton jan. 7-én 370 drb lovat hajtottak föl, melyek a következő árakon keltek : remondaló 190—260 frton. igásló könnyebb 80—150 frton. parasztin 40—80 frton. Debreczenben jan. 14-én 2800 db. lovat hajtottak föl, melyek következő áron keltek : remonda ló 250—300 frton, igás ló 50—70 frton, nehezebb 30— 100 frton, hintós ló. 300—400 frton, paraszt lé 25—40 frton, vágóra 15—20 frton darabonkint. Léván jan. 7-én felhajtatott a vásárra 893 db ló, melyek következő árakon keltek: igás ló könnyebb 90—105 frt. nehezebb 120—275 frt. paraszt ló 50— 55 frt, vágóra 10—25 frl. Czegléden január 23-án 460 db lovat hajtottak vásárra, melyek alábbi árakon keltek, igás ló könynyebb 60—150 frton, nehezebb 100-180 frton. Kolozsvártt nagyon gyönge lóvásár volt f. hó 7 -9-én. Csak 50 drb lovat hajtottak föl s ezek is parasztlovak voltak, melyek 25—70 frton keltek darabonkint. Nyitrán e hó 11-én 249 db ló hajtatott föl, melyek alábbi árakon jegyeztettek: igás ló80—100 frt. paraszt ló 40-70 frt, vágóra 10—26 frt darabonkint Kezdi-Vásárhelyen jan. 5—6-án 405 db lovat hajtottak föl. melyek következő árakon keltek : remondaló 460 610 frton; igás ló könnyebb 280-32» frton, nehezebb 210-245 frton. hintós ló 250—31» frton, parasztló 60— 240 frton páronkint.