Vadász- és Versenylap 39. évfolyam, 1895

1895-01-20 / 4. szám

36 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1895. január 13. tés és előmozdítása érdekében kiváló tevé­kenységet fejtett ki és felejthetlen érdemet szerzett. Javasolja, hogy a szakosztály volt-elnöke elhunyta feletti sajnálatának és részvétének jegyzökönyvében is kifejezést adjon. A szak­osztály a javastatot egyhangúlag elfogadja. Elnök és alelnökök választása. Gróf Dessewffy Aurél ajánlatára a szakosz­tály elnökül egyhangúlag gróf Andrássy Sán­dort, alelnökül pedig Széchenyi Aladár grófot és Luczenbacher Miklóst választja meg. A könyvkiadóvállalat felügyelő-bizottságába elnök ajánlatára a szakosztály Hutyra Ferencz drt küldi ki. * * * Indítvány az állami ménesekből kikerülő kancza-anyag eladása tárgyában. Előadó felolvassa Forster Gézának az állami ménesekből kikerülő kanczaanyag eladásának módozatára nézve a szakosztály elé benyújtott kővetkező indítványát : «Intézzen egyesületünk felterjesztést a föld­mivelésügyi miniszterhez, hogy az állami ménesintézetek felesleges kanczaanyaga ne bocsát­tassék a nemzetközi árverésre, hanem magyar­országi birtokosok és lótenyésztők között nyilvános árverés utján értékesíttessék, mi czélból a ménesintézetek felesleges kancza­anyaga a kanczák negyedik életévének betöl­tése után vegyesbizottságilag vizsgáltassák meg. A vegyes bizottság tagjai közé nevezzen ki a földmivelésügyi kormány ugyanannyi számú tagot, a mennyit jogosult az Országos Magyar Gazdasági Egyesület lótenyésztési szak­osztálya kinevezni. Eme vegyes bizottság a lótenyészintézetek felesleges kanczaanyagát megvizsgálván, mond­jon Ítéletet emez anyag felett és mindama kanczák, melyek a további tenyésztésre alkal­masak : jelöltessenek ki és értékük állapitas­sék meg. Emez alapérték képezné a kikiáltási árt szorosabb körben megtartandó árverésen. Árverésre csak oly magyarországi birtoko­sok, vagy lótenyésztők bocsáttatnak, kik azt valamely gazdasági egyesület, vagy megyei gazdasági bizottság utján igazolnák, hogy ló­tenyésztéssel foglalkoznak. A megvett állami kanczaanyagra különle­ges ló-levelek volnának kiállitandók s eme lóleveleken ki volna teendő az, hogy az illető vevő a lovat 3 éven belül külföldre egyáltalá­ban el nem adhatja, és az csak belföldi for­galom anyagát képezheti és akkor is csak oly tulajdonosra ruházható át, a ki a fent­nevezett módon igazolja, hogy ö birtokos, vagy lótenyésztéssel foglalkozik. Ez által gát volna szabva arra, hogy privát spekulácziók tárgyát képezhetnék az állami ménesintézetek lóanyaga. Pénzügyi szempontból előnyös volna emez eljárás a ménesintézetekre, miután elesnék szükségessége annak, hogy az ily lovak betaní­tás alákerüljenek, elesnék szükségessége annak, hogy azok teljesen kikészittessenek az árve­résre. és elesnék annak szükségessége ezáltal, hogy eme lovak amaz év lavaszán adatná­nak el, a mely évben negyedik életévüket betöltötték és igy körülbei öl félévi tartási költség megtakarítható lenne. Az ily anyagok árverése szintén Budapes­ten a központban volna eszközlendö, hogy bárkinek könnyen hozzáférhetővé tétessék. A beadott indítvány élénk eszmecserére adott alkalmat, melyben elnökön és inditványt­tevön kívül ifj. Almásy Kálmán gróf, Kodo­lányi Antal, Graeíl Jenő, Kovács Sebestyén Endre és Perczel Dezső vettek részt. A szak­osztály Forster Géza indítványát, oly módo­sítással fogadta el, hogy az állami ménesek­ből kikerült fiatal kanc/.ákra az árverések az ismeretes kisbéri feltételek mellett tartassa­nak meg s annak értelmében felterjesztés intézését hozza javaslatba az igazgató-választ­mánvnak. * * * A lóvásár rendező-bizottság javaslata a díjlovaglás tárgyában. A szakosztály elfogadta a luxus-lóvásár ren­dező-bizottságának ama kérelmét, hogy a bi­zottság egyszer s mindenkorra a díjlovaglások rendezésével megbizassék s hogy a bizottság érintkezésbe lépjen ama társulatokkal,J melyek a díjlovaglás rendezésében közreműködhetnek. * * * Óhajok a. budapesti luxuslóvásárok emelése körül. Előadó röviden előadja a luxuslóvásár ren­dező-bizottsága legutóbbi ülésén történt meg­állapodásokat. A vásár ápril 19., 20. és 2l-én fog megtartatni s díjazással lesz egybekap­csolva. A rendező bizottság megszorítani kí­vánja az alkuszok és közvetítők közbenjárá­sát s hogy a vásárra hozott lovak bejelentési ára után fizettessék a százalék. Továbbá, hogy a bejelentett, de a vásárra hozott lovak után a bejelentési dij vissza nem téríttetik. Ifj. gr. Almásy Kálmán helyesli azt, hogy az idén a vásár korábban tartatik meg, mint tavaly ; nagy előnyt látna abban is, ha áp­rilban oly időben tartatnék meg a vásár, hogy a győri vásárt megelőzné. Farkas Ábrahám a vásár rendezésénél a díjazást teljesen elhagyná, mert a tenyésztő nem azért hozza vásárra lovait, hogy díja­zásban részesüljön, hanem hogy lovait jól ér­tékesíthesse. A díjazásra szánt összeg pedig arra fordittassék, hogy a vásár nemcsak Né­metországban, de a Keleten és Olaszország­ban is publikáltassek. Harmadik indítványa az volna, hogy a vá­sárra hozott lovak mind árverés alá bocsát­tassanak s ennek megtörténte előtt eladhatók ne legyenek. Elnök a felhozottakra válaszolva megjegyzi, hogy az idei vásár idejét egyrészt a közbeeső húsvéti ünnepek, másrészt a miatt nem lehe­tett előbbre tenni, mert április első hetében, 5., 6. és 7-én az egyesület a tenyész-állatvásárt tartja meg. A díjazásra szánt összeget nem lehet más czélra fordítani, mint pusztán csak díjazásra. * • * A muraközi ló tenyésztésének felkarolása. Monostori Károly bpesti állatorvosi akad. tanár ismertette a muraközi ló tenyésztésének előnyeit s bővebben indokolt előterjesztést tett a szakosztály elé, melyben a muraközi ló állami tenyésztésének felkarolását melegen ajánlja. A szakosztály elfogadta Monostori Károlynak következő határozati javaslatát: «Kérje fel a szakosztály az igazgató-választ­mányt, hogy irjon fel a (öldmivelésügyi m. kir. minisztériumhoz, hangsúlyozván 1. azt, hogy vétesse számba külön a hazai, muraközi tipusu lóállományt, kiderítvén lehe­tőleg pontosan a kanczák számát s igyekezzék azután emez anyag mennyiségének és minő­ségének megfelelő állami csődört bocsátani a tenyésztők rendelkezésére ; 2. ezt minél olcsóbban s különben is minél czélszerübben végrehajtandó, alapítson egy 50—60drb kanczára bazirozott önálló ménest, a ezélhoz képest jól megválasztott anyaggal s megfelelő terrenumon, súlyt fektetvén arra, hogy a tenyészet tisztavéni legyen s legfeljebb a muraközi alapanyag s erre alkalmas repro­duktor — mondjuk az ardenni ló keretében mozogjon, avagy még inkább tisztán ardenni legyen ; 3. itt-ott Zala- és Vas vármegyén kivül már is hajlandóság mutatkozván ilyen vérii ménes alapítására, segítse elö az állam ezeknek léte­sülését minden lehelő eszközzel, de csak olt, a hol megvan a gazdasági kedvező viszonyok­ban a garanczia arra, hogy az adott körül­mények között az ily tenyészet disz.Ieni fog s a szilárd szervezetű, könnyű ló tenyésztésének hátrányára nem lesz. Ilyen szétszórtan már meglevő és még keletkező tenyészeteket az állam vándorló csödörökkel istápoljon, mert ez uton kerülhető ki leginkább a nyugoti vérnek a ke 'eti vér közé való keveredése, s csak igy saját típusában való fentartása, olcsón való töké­letesbitése és megkedveltetése s elterjesztése : 4. a muraközi ló eddigi legkedvezőbb terré­numán a csikónevelés — különösen a legelök hiánya miatt — szerfelett bajos lévén, ^léte­sülésüket segitse elö és kreáljon az állam alkalmas helyeken csikólegelöket, még pedig magán felek állatai számára olyan alapokon, a milyeneken pl. a rettegi fennáll; az állam által a felektől összevásárolt vagy tenyésztett csikók számára pedig állami nevelötelepeken olyan — habár szerényebb alapokon, a milye­neken a bilaki és nagy-daád-sárii remonda­telep fentartatik ; 5. segélyezze hathatósabban az állam az eme tipusu ló tenyészvásárait s kiállításait, díjazások formájában, súlyt fektetvén igavonó­és ügetöversenyeire. 6. gondoskodjék egy vagy két oly központi vásár létesítéséről, a mely ugy a hazai, mint a külföldi vevő által legolcsóbban felkeres­hető s a hofaz enemü szükséglet biztosan s méltányos áron fedezhető. Magyar Tattersall-egyesiilet. Gróf Almássy Kálmán indítványára a szak­osztály egy három tagból álló bizottságot küldött ki, melynek feladata volna, hogy a Magyar-Tattersall-egylet kiküldötteivel a közös működés és czél elérésére szolgáló eszközök megválasztására nézve tárgyalásokat kezdje­nek. A bizottság tagjai gr. Andrássy Sándor, Kovács Sebestyén Endre és gr. Szápáry Iván. * * * Amerikai ügetölovak tenyésztésének félkarolása Végül elnök indítványára a szakosztály a választmány utján fölterjesztés intézését hozza javaslatba a földmivelési miniszterhez az iránt, hogy az amerikai ügetölovak tenyésztését teli­vér amerikai ügetömének behozatala által elö­mozditlassa. Lóvásárok Magyarországon. Nemzetközi nagy lóvásár Ersekujvájott. A nyit­ramegyei gazdasági egyesület által Ersekujvárott 13-madszor rendezendő nagy lóvásár a f. évben máj. 5—6-án fog megtartatni. Az érsekújvári lóvásárokat ugy a külföldi, mint a hazai lókereskedők nagyon megkedvelték, kiknek a f. évben is alkalmuk lesz Érsekujvárott a legkitűnőbb tenyészanyagban válo­gathatni, mert jeles lótenyésztők itt fogják lovaikat áruba bocsátani. Lakások és istállók az érsekújvári rendőrkapitány utján rendelhetők. Egerháton f. hó 1-én és 2-án 690 db lovat hajtot­tak föl. A következő árak jegyeztettek : igás ló köny­nyebb 200—250 frton, nehezebb 180—230 frton, hin­tós ló 200—300 frton, paraszt ló 40 -90 frton. Rimaszombaton jan. 7-én 370 drb lovat hajtottak föl, melyek a következő árakon keltek : remondaló 190—260 frton. igásló könnyebb 80—150 frton. pa­rasztin 40—80 frton. Debreczenben jan. 14-én 2800 db. lovat hajtottak föl, melyek következő áron keltek : remonda ló 250—300 frton, igás ló 50—70 frton, nehezebb 30— 100 frton, hintós ló. 300—400 frton, paraszt lé 25—40 frton, vágóra 15—20 frton darabonkint. Léván jan. 7-én felhajtatott a vásárra 893 db ló, melyek következő árakon keltek: igás ló könnyebb 90—105 frt. nehezebb 120—275 frt. paraszt ló 50— 55 frt, vágóra 10—25 frl. Czegléden január 23-án 460 db lovat hajtottak vá­sárra, melyek alábbi árakon keltek, igás ló köny­nyebb 60—150 frton, nehezebb 100-180 frton. Kolozsvártt nagyon gyönge lóvásár volt f. hó 7 -9-én. Csak 50 drb lovat hajtottak föl s ezek is parasztlovak voltak, melyek 25—70 frton keltek da­rabonkint. Nyitrán e hó 11-én 249 db ló hajtatott föl, me­lyek alábbi árakon jegyeztettek: igás ló80—100 frt. paraszt ló 40-70 frt, vágóra 10—26 frt darabonkint Kezdi-Vásárhelyen jan. 5—6-án 405 db lovat hajtottak föl. melyek következő árakon keltek : re­mondaló 460 610 frton; igás ló könnyebb 280-32» frton, nehezebb 210-245 frton. hintós ló 250—31» frton, parasztló 60— 240 frton páronkint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom