Vadász- és Versenylap 38. évfolyam, 1894
1894-04-22 / 20. szám
1894. április 22. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. sanalc, — kérdés: mi módon lehetne a lovakat mégis — aránylag kevés költséggel — mindenütt szabadban nevelni ? A feleletet megkapjuk, ha körültekintünk és figyelemmel kisérjük, mint neveli fel ménestulajdonosaink nagy része és részben az állam is lovait. Minden község, mely a lótenyésztéssel foglalkozik, a hol a legelőelosztás keresztül vive nincs (tehát a tanyarendszer még nem uralkodik), kerítsen el a ló létszáma arányában csilcókerteket vagy úgynevezett kifutókat. Ott pedig, a hol a leg elő felosztás már keresztül vitetett, kerítsen el minden gazda a felosztott és reá esett legelörész arányában tanyája mellett kifutókat az állattenyésztés részére. Ezek a csikókertek nagysága a bennök tartózkodó csikók számától függ ; — egy catastralis holdra 20—25 csikót lehet számítani. Minden községi kifutónak 4 hold nagysága okvetlenül legyen, mert különben nem részesülhetnek kellő mozgásban a csikók. * * * Hogy a csikókert amúgy is czéljának megfeleljen,i arra kell törekednünk, hogy azt a község ama részére állítsuk fel, mely az uralkodó széliránynak kevésbbé van kitéve, lehetőleg a helység minden pontjához egyenlően távol essék, könnyen megközelíthető legyen és magasabban és igy száraz helyen feküdjék. A legtöbb község még rendelkezik ily hely felett s a hol ilyenek már nem volnának, ne irtózzanak vissza a beszerzési és felszerelési költségektől, mert azok dus kamatokkal lesznek a tenyésztőknek visszatérítve. Eme községi kifutókat vagy úgynevezett csikókerteket be kell keríteni, hogy a fiatal lovak benne szabadon szaladgálhassanak és a felügyelet lehetőleg egy ember által gyakoroltassák, miáltal a kiadás is csökenni fog. A kerítésre alkalmas: 1. Háromsoros fakorlát, körülbelöl 130—150 cm. magasságban (A ábra.). •a 4-5 /vwfcx/. I mi,iiiiliwiilliiii:iii,,niliuinm,li,Imim ; |||lllllllllll||lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll sg 2. Kétsoros fakorlát és közben régi, elhasznált távirda-sodrony (B. ábra). Eme távirda-sodÁ/jrrjy 4-S -wvt, í'ony — gazdasági czélokra — az államtól olcsó áron kapható (1 métermázsa 5 v'/ m vastagságú sodrony, mely 700 m. hosszúságnak megfelel, 9 forint). 3. Vertfal kerítés leginkább fiatal méneknek ajánlatos, mert ezek nagyon pajkosak, ágaskodnak és itt elzárva vannak, tehát nem izgattatnak. 4. Kerítés vályog vagy fütéglából. 5. Sövénykerités. 6. Élösövénykerités elejbe és mögé ásott árokkal. 7. Deszkakerítés elejbe ásott árokkal, vagy kellő magasságban, hogy a csikók ágaskodása által meg ne sérülhessenek, stb., szóval olyan, mely a czélnak megfelel és a helyi viszonyok figyelembe vételével legolcsóbban előállítható. A kerítésen kivül egy kut ugy alkalmaztassák, hogy annak itatóváluja a kifutóba messze benyúljon és igy a csikók kényelmesen hozzáférjenek. Igen ajánlatos eme csikókertekbe facsoportokat is ültetni, vagy lombos fákkal körülültetni, hogy a csikók a nagy nyári hőségben menedéket találhassanak. Nagyon czélszerü a csikós lakását és egy nyári istállót szinte oda építeni, hogy ez által a kifutó és annak kerítésére felügyelet gyakoroltathassák és az esetleg megbetegedett csikók beköthetök legyenek. Ott, a hol ama szokás divik, hogy a csikók még csak 2—3éves korukban heréltetnek ki, okvetlenül szükséges 2 csikókertet felállítani, mert egyévesnél idősebb méncsikókat nem lehet a kanczacsikókkal egy kifutóban tartani. Olyan községekben, a hol az utak, nyilt terek, temetők stb. be vannak fásitva, könnyű lesz a szükséges faanyagot a korlátkeritéshez előteremteni és a téli időben kevés költséggel elkészíteni, valamint a kerítést később is jó karban tartani. Ott, a hol ez nincs meg, be kell a szükséges faanyagot vásárolni, de egyúttal fákat is ültetni, hogy a kerítés jövőbeni kijavításáról eleve gondoskodva legyen. A csikókertek bekerítésével járó költségeket lehetőleg a községi adóból kellene fedezni és csak ott, a hol ez keresztül vihető nem volna, lenne ez a tenyésztők által oly módon megtérítendő, hogy minden csikó után az első években 4—5 frt és később kevesebb szedetnék, miáltal minden községben egy lónevelési-alap képződnék, a melyből a kiadások fedeztetnének. Olyan megyékben, a hol a gazdasági egyletek elegendő töke felett rendelkeznek, kívánatos volna, ha az első években olyan községek, melyek legalább 100, vagy 150 csikóra alkalmas kifutókat szabályszerűen készítenek, buzditásképen némi segélyben részesittetnének. Később, ha a nép eme csikókertek hasznos voltát már ismeri, felesleges a támogatás, de sőt az állam ki is köthetné, miként csak oly községek kapnak állami méneket, melyek a csikók rendszeres felneveléséről — kifutók felállítása által gondoskodnak. * * * A csikókat, mielőtt a kifutóba bocsáttatnának, állatorvosilag meg kell vizsgálni. Csak ép és egészséges csikót szabad csikókertbe hajtani. Beteg vagy gyanús tünetü csikókat nem szabad a csikósnak a kifutóba ereszteni. A községi kifutók ugy tekintessenek, mint a gyermekeknél az ovodák, a hová a csikók az év minden szakában bocsáttassanak. A bennük tartózkodás az évszak és az idö viszontagságaitól függjön. Nyáron lehetőleg egész nap kint legyenek, télen és zord időben pedig csak egy pár órára. Ha az aratás után a tarló felszabadul, ugy a többi, jószággal oda is lehet hajtani a fiatal lovakat. Miután a csikókert táplálékot alig nyújt, igy tehát a fiatal lovakat otthon reggel és este nagyon jól kell tartani. A községi kifutók felállítása részben elejét venné amaz országszerte elterjedt föhibának is, hogy a fiatal lovakat időnek előttebefogják; miidán ennek egyik főoka köztudomásúlag az, miként a fiatal csikók a korlátozott mozgás következtében pajkos és csintalanokká lesznek és a lótenyésztő magán máskép segiteni nem tud. (Folytatása következik.) A csikólegelőre, — melyet a nyitramegyei gazdasági egyesület Negyeden létesített, s melynek kiterjedése 700 hold — eddig csikókat bejelentettek : Engel Henrik Malomszeghröl, br. Weisz Pál Kálozról, gr. Zamoysky Jenő Aba-Lehotáról, Benkeö Béla Felső-Vásárdról, Rudnyánszky György Felsö-Attrakról, Mérey Vincze Nyitráról. Markhót Gyula Nyitráról, Bartakovich Árpád Szalakuszról, Molnár József Negyedről, Izsák József Negyedről, Ádler Bernát Szt. Mihályurról. Ádler Samu Szt. Mihályurról, br. Schmertzing I. Köpösdröl. Jeszenszky István Suránkáról, Ervik István Kis-Váradról. Ehrenreich Saul FelsöKöröskényböl. Freund Gyula Nyitráról. Ordódy Lajos Budapestről. Pintér Pál Negyedről, Szabó Ferencz Negyedről, Pintér Gyula Negyedről, Ferei Péter N. Czétényböl, Sztudinka Ede Podlaksáról, Ádler Mór Mártonfalváró], Klopfer Lipót Czubajról, Kráhlik Lajos Ipoly-Szecsénkéröl (Hont m.) Szabó Ferencz Nemes-Pannról. Grün Károly és fiai Rassóról (Bars m.), Gerst Gyula Nyitráról, Salgó Gábor B.-Gyarmatról (Nógrádm.fbr. Skrbenszky urad. igazg. Dubniczról Trencsénm., Busztin Henrik O-Turáról. Gyurkovics Jenő Budap.-röl, Ordódy Ferencz Krenesröl. Schumacher Ágost Örményből, Ehrenthal testvérek B.-Gyarmatról (Nógrád m.) May Victor Lócz-Bresztovánról, Poeck Rezső Ny. Pereszlényböl, Kocsnár N. Szalahuszról, Spitz Jakab Ny. Ivánháról, Ocskay Rezső Bucsányból. Frommer testvérek Nemes-Panuról. Kubinyi Jenő Berencsröl, Wincze Károly Kis-Hindröl, Rudnyánszky László Alsó-Peténvből (Nógrád m.) Freund et Brichta Nagy-Emőkéről, Ádler Márkus ^Álsó-Köröskényböl, Simonyi József Mocsonokról, Weisz Zsiga Assakürtről, Bossányi Rudolf Ipoly-Bélröl (Hont m.), Egyesült Károly- és Városi bánya-igazgatóság Körmöczbányáról, Kruplanicz István Vág-Ujhelyröl, Vallus János Jászberényből, Veres Gyula Nagy-Malásról (Bars m.). br. Jeszenszky Sándor Kövesdröí (Nógrád m) Bejelentések az egyesület titkári hivatalánál Nyitrán még e hó végéig elfogadtatnak. Legeltetési dij az egész idényre darabonkint 15 frt, vagyis a legrövidebb idényben sem több naponkint 10 krnál. * * * Százötven kilométer reggeltől estig. Érdekes kísérletet tett Steinfeld Mihály nagybirtokos mult kedden, lovai menetképességének kipróbálása czéljából, négyes fogatán tevén meg az utat a macsi pusztától Hegyalja-Mádig és vissza. Az összesen százötven kilométernyi utat a tulajdonos két barátjával és két kocsissal egy kényelmes landaueren tette meg, reggel )7 órától esti,')« óráig s a 4 óra 10 percznyi pihenőt leszámitva a 150 kilometerre 9 óra 50 perez, tehát egy kilométerre átlagban valamivel kevesebb esik négy percznél, megjegyezvén, hogy Tardos és Csobaj között pár kilométernyi sivó homok. Csobaj és Tarczal között pedig meglehetős gödrös, süppedékes ut volt. A lovak — mezöhegyesi négy-ötévesek — teljesen jó conditióban érkeztek vissza Macsra. * * * Távlovaglás. A budapesti gyalogsági equitatió Kütlner József hadnagy és lovaglómester vezetése alatt e hó 16-án és 17-én távlovaglást rendezett Székesfehérvárra. A 12 tagból álló társaság 16-án reggel 6 órakor indult a Károly-kaszárnyából és pontban 2 órakor délután érkezett Székesfehérvárra. Másnap, 17-én reggel 6 órakor visszafelé ismét megtette az utat ugyanolyan idö alatt s igy a 148 kilométeres útra összesen 16 óra esett. Eközben csak három óra pihenőt tartottak s az ut legnagyobb részét ügetésben tették meg. A lovasok és lovaik a legjobb kondiczióban érkeztek Budapestre. Közbirtokossági apamének. Mint a «Hazánk»-at értesitik, a hajdudorogi közbirtokosság legelője kezelésére alakult bizottság elhatározta, hogy a szegényebb gazdáknak hozzáférhetőbbé teszi a tenyészméneket, mivel sokakat az állami 1 frtos mének használatától is anyagi állapotuk elzár. E czélból, alkalmas, tenyészapaállatok beszerzésére tesz a bizottság lépéseket, mely állatokat legmagasabban 1 kor. díjért bocsátná a gazdák rendelkezésére. E kecsegtető kilátásnak azonban meglesz az árnyékoldala, hogy az állam ménektől ma már meglehetősen nemesült és egyöntetű tenyészanyagban, ha a kincstári apaállatok bevonatnának e miatt, — visszafejlődés következnék be. * * * Gazdasági lovak tenyésztése Vasmegyében. Répcze-Szent-György és vidékének gazdaköre, melynek elnöke Rovara Frigyes, üdvös mozgalmat indított meg a lótenyésztés emelése érdekében. Ugyanis — mint a «Köztelek» irja — mivel az állami ménállomásokról nemcsak, hogy egészen hiányzanak a nehezebb mének, de még a magántulajdonosok kifogástalan alkatú hidegvérű ménéitől is meg van vonva a fedezési engedély, az állam által fedezésre kiadott arab és angol könnyű mének és a különböző vérű, természetű és tulajdonságú kanczák után nyert csikók nem növik ki magukat olyanokká, milyenek a gazdaközönségnek és viszonyainak megfelelnek. A nem nemesvérü, vagy a kevert és hidegvérű kanczák és a könnyű ménekkel való keresztezésnek oly értéktelen és korcs az eredménye, hogy sem eladásra, sem hadi, sem gazdasági czélokra nem alkalmas. Amint a vidéken a magyar legelömarhát kiszorította az istállóztatás mellett is fölnevelhető nyugoti faj, éppen ugy nem felel meg mai viszonyainknak a nemes angol, hanem kizárólag csak a hidegvérű gazdasági ló, mely gazdasági, hadi és fuvarozási czélokra igen alkalmas. Ezért is aránylag fiatal korában a környék vásárain igen nagy keresletnek örvend. A gazdakör ama kéréssel fordult Vas- és Sopronmegye gazdasági egyesületeihez,
