Vadász- és Versenylap 38. évfolyam, 1894

1894-08-15 / 46. szám

1 888 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1894. augusztus 15. Egy uj verseny-egylet. (Marosvásárhelyi.) Az 1894-ik év sporttörténetében nevezetes szerepe van e két szónak : Sarajevo és Tátra-Lom niez. E két név két uj versenyteret jelent, de jelenti egyszersmind Kállay Benja- min közös pénzügyminiszter és a bécsi meg a budapesti jockey-clubok dicsőségét is, mert e három factor lankadást nem ismerő buzgalmának köszönhető, bogy a boszniai főváros meg a magas Tátra egy-egy minden modern komforttal berendezett versenytér birtokába, s ennek révén a nemzetközi turf lexikonba jutottak. Ha minden év ily gazdag lenne sport tekintetében, akkor rövid idö alatt elérnök, vagy tán tul is szárnvalnók a szigetországot :. . . A rendelkezésre álló anyagi eszközök azonban prohibitiv gátat emelnek az elé, hogy évenkint egy-két ilyen mondhatni nemzetközi jellegű pályát nyithassunk meg, de telivértenyésztésünk sem fejlődőit még odáig, hogy az arra érdemes anyag a jelenlegi versenytereken zabját meg ne kereshesse, s azért a tér, a melyen még igen sok tenni való van, s a mely az intéző körök jóindulatú támogatására leginkább rászorult, a félvér-versenyterelc alapításának kérdése. A vidéki, helyérdekü versenyeknek igen nagy jövője van; az állam mindent elkövet a félvér-tenyésztés emeiésére, s hogy a nagy közönség érdeklődése sem hiányzik, azt leg- \ ékesebben szólóan bizonyítják avidéki versenyegyletek által rendezett versenyek, a melyek ugy anyagilag, mint erkölcsileg egyre jobban sikerülnek. Hát még ha ezt az érdeklődést az ország minden részében sikerülni fog felkelteni ! ürömmel üdvözlünk azért minden egyes újonnan alakult vidéki versenyegyletet s kétszeres a mi örömünk, ha olyan helyről veszszük с jó hirt, a hol — mint az erdélyi részekben is — a lóversenysport még gyermekkorát éri. Marosvásárhelyi versenyegylet és urlovas-szövetkezet a czime az ország legfiatalabb, de azért már életképes versenyegyletének. Az eszmét még 1891-ben Szentkirályi Gyula nagybirtokos ésamarostordamegyeilótenyészbizottmány elnöke vetette föl, s még ugyanabban az évben szerény keretben versenyek is rendeztettek, a melyek azonban beigazolva a közmondást, hogy minden kezdet nehéz, deiiezittel végződtek. Az 1892 és 93-ik évek azonban szerencsésebbek voltak, mert ez években a «Maros tordamegyei versenybizottság» által fendezett versenyek már 600—600 frtot jövedelmeztek az alaptöke javára. 1892-ben a kétnapos meeting alatt gát-, akadály- és ügetöversenyekre kiirt és adott a versenybizottság 1300 koronát és 16 értékes tiszteletdijat. A dijakból 1000 korona állami dij volt ; a tiszteletdijakat az egylet, a megyei hölgyközönség és a huszár tisztikar adták össze. — Tartatott e meetingen egy gátverseny (2800 m.), két akadályverseny (2401) m.), egy akadályverseny (3000 m.) és két akadályverseny (4000 m.) távolságon. A 3 íigetéverseny közül volt egy a négyes fogatok számára (30 km.), egy a kettős fogatoknak (20 km.) s végül tartatott egy verseny hölgyek által hajtott kettős ponny-fogatoknak (10 km.). 1893-ban már 4000 korona és 17 tiszteletdíj osztatott ki az ugyancsak kétnapos meeting alatt, melynek propositiói nagyjában egyeztek az 1892. évi föltételekkel. — Éz évben a dijakhoz Marosvásárhely sz. kir. város és a Magyar Lovaregylet is hozzájárultak, s a versenyeken már totalisateur is működött, még pedig meglehetősen élénk forgalommal. E két év eredményei által felbátorítva, az intéző körök aláírási iveket bocsátottak ki tagok gyűjtése czéljából. s az eredmény igazán meglepő volt, mert rövid idö alatt 15,000 frtnyi alaptőke gyűlt egybe aláirások utján, s az eddigi ideiglenes verseny-bizottság helyébe f. év május 2Ö-án Marosvásárhelyen megalakult a « Marosvásárhelyi versenyegylet és urlovas szövetkezet». Az alapszabályok még nincsenek megerősítve. de azok nagyjában az Crlovasok szövetkezete alapszabályainak nyomán készültek, a tagfölvételnél azzal az érdekes kiterjesztéssel, hogy az egyletnek hölgy pártoló tagjai is lehetnek, a kik legalább 100 frtot adnak az egylet czéljaira. Alapitó-dij különben 200 frt, pártoló-dij 100 frt, egyszersmindenkorra ; évi tagdíj 10 frt, 6 évi kötelezettséggel, katonatiszteknek azonban csak egy évi kötelezettséggel. Az egylet elnöke : báró Remény Kálmán v. b. t. t.. Marostorda megye főispánja; másod- ! elnök Tholnay Regináid; alelnökök: Szentkirályi Gyula és gróf Bethlen Károly, titkár Eperjesy György, pénztárnok Máriaffy Lujos. Az igazgató választmány tagjai; br. Wesselényi Béla. Deésy Géza, Geréb Béla, gróf Spanochy Leó, Kárnász Kálmán, Fehérváry Jenő. br. Bornemisza Elemér. Ilyés Lajos, Knöpfler Elek, Orbán György, Ifj. Daller György, br. Bánffy Ferencz, Macskássy István, Ugrón Zoltán, gr. Bethlen Árpád, Chewassus Ferencz, br. Kemény Alcos, Bene Rezső, Sándor László, Balta Ödön, br. Szentkereszty Pál, Szentmarjay Dezső, br. Bánffy János és gr. Mikes Zsigmond. A kis arányokban megindult mozgalom tehát már oda fejlődött, hogy Erdély legjobb családai sereglenek az egylet körül, a mely ez évre a gazdag tiszteletdijakon kivül 6600 koronát irt ki versenydijakban. Az idei versenyek — melyek között 3 sikverseny is lesz — szeptember 15 és 16-án fognak megtartatni. A felsorolt számadatok, melyek az évrőlévre való gyarapodást mutatják, biztos zálogául szolgálnak annak, hogy az ifjú egvlel az erdélyi félvértenyésztés országos czéljának elöbbrevitelében még igen szép szerepet fog játszani. Ugv legyen ! R. P. D. MÉNES ES GYEP~UJDONSAGOK. Elnevezés. Blaskovich Ernő ur sga m ell. 1893. Waisenknabe —

Thorgunna Hermittöl, Dandár nevet nyert Ugyanannak stp m ell. 1893. Pásztor —Drágám, Craig Millartöl, Koma nevet. Ugyanannak p M ell. 1893. Kegyúr—

June Shore, Kettledrumtöl. Zimankó nevet. Ugyanannak p к ell. 1893. Pásztor- Lionne. Lord Lyontól Fürge nevet. Ugyanannak sga к ell. 1893. Gunnersbury—Budagyöngye, Buccaneertöl, Tápió gyöngye nevet. Ugyanannak sga к ell. 1893. Morgan—Kényes, Doncastertöl, Tükör nevet. Csernovits Pál és Wackerow К. urak sga m ell. 1893. Zsupán—Celia. Buccaneertöl, Celestin nevet Gr. Henckel Arthur sga m ell. 1893. Galeotto— Colombine. The Palmertöl, Corival nevet nyert. Ugyanannak sga m ell. 1893. Zsupán—Kedvesem, Grand Couptól, Kingly nevet. Ugyanannak sga m ell. 1893. Waisenknabe—Magpie, Craig Millarlöl, Meddler nevet. Ugyanannak p m ell. 1893. St. Gatien—Niniche, Y. Melbournetöl, Nizdm nevet. Ugyanannak p к ell. 1893. Chamant—

Lady Bird, Master Kildaretöl, Love Bird nevet. Lederer Sándor lovag ur p m ell. 1893. Pásztor— Gaydene, Albert Victortól, Grál nevet. Ugyanannak sga m ell. 1893. Abonnent—Heureuse, Verneuiltöl, Hanns nevet nyert. Ugyanannak p m ell. 1893. Springbok—Sophie, Galopintól vagy Balfetöl, Spuríus nevet. Ugyanannak p m ell. 1893. Waisenknabe—Zukunft, Hastingtöl, Zukunft nevet. Ugyanannak stp к ell. 1893, Kegyúr—Hippona, Marsyastól. Hera nevet. Ugyanannak p к ell. 1893. Kisbér öcscse—

Wissenschaft, Hastingstöl, Weiter nevet nyert. Monostori ménes sga к ell. 1893. Morgan- Beauty II., Buccaneertöl, Ma Belle nevet. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Az állami ménesek f. évi osztályozásáról. Az állami ménesek lóanyaga minden évben, az osztályozás alkalmával, tüzetes szemle alá vétetetik az országos lótenyésztési ügyek vezetősége által oly czélból, hogy minden egyes állat jövő évi rendeltetése ez alkalommal meghatároztassék. — Itt lesz teháteldöntve, hogy akár öregség, akár fezámfelettiség vagy más egyéb ok miatt mely állatok kerülnek ki a ménesből, viszont ugyanez alkalommal határozlatik meg. hogy a fiatal generátióból mely példányok osztatnak be a tenyésztésbe. Az osztályozás tehát, mint ez már a fentiekből is kitűnik, az állami ménesek tenyésztése szempontjából legfontosabb mozzanatot képez és igy közvetve az országas lótenyésztésre is kihatást gyakorol. A kisbéri, bábolnai és mezöhegyesi ménesek osztályozása befejeztetvén — nem tartjuk érdektelennek, annak lefolyásáról és eredményéről olvasóinkat röviden tájékoztatni. Az egyes ménesekben osztályozásra került, és pedig : Mezőhegyesen 2228 darab ló és csikó Kisbéren 658 « « « « Bábolnán 62

6 « « « « vagyis összesen 3512 « « « « Habár az osztályozással nincs összefüggésben, nem tartjuk érdektelennek, lia egy kis összehasonlítást teszünk az állami ménesek mai és négy év előtti létszáma közt, hogy szembetűnővé váljék, mennyiben felelt meg országos lótenyésztésünk vezetősége, az 1890. évi országos lótenyésztési értekezlet amaz óhajtásának, hogy az állami ménesek kanezalétszáma emeltessék. A különbség az alábbi táblázatból latba m : I 1890-be nil 1894-bcnl SI t• — С Y G N с И E С О - ; ; га — : -л JA-л cl.

л S S с о Mezőhegyesen .. 1874' 335 2228 391 Kisbéren ... 489 162

1 658: 202 Bábolnán I 5711 149j 626| 155 A három ménesben összesen |2934| 646' 3512j 748 A három ménes összes lóállománya tehát az utóbbi négy év alatt 578-czal, a kanczalétszám pedig 102-vei szaporodott. — Legtöbbet emelkedett aránylag a kisbéri ménes kanczalétszáma. csakhogy ez az emelkédés egyrésze a telivér kancza állomány javára irandó, a mely állomány az idén a 14 db Forgách-féle kancza vásárlása folytán erősen növekedett — Százalékban kifejezve : a kanczalétszám az utolsó négy év alatt 15<>/o-al gyarapodott. Ezután a rövid kitérés után az időbeli sorrendet követve, térjünk át a mezöhegyesi osztályozásra. — Az oltani ménesből a törzsmének közül kettő kerül ki. — Egyik Fenék, a mely Kisbérre lett áthelyezve és a jövő évben már ott fog fedezni, a másik pedig Zsarnok, a mely öszszel Budapesten árverésre kerül. — Kisorolásának oka — szembaj, melyet a télen egy influenzaszerü baj következtében kapott, ugy hogy egyik szemére megvakult. Habár már maga a baj keletkezésének oka is olyan természetű, hogy átörökléstöl félni aligha lehet, mindazáltal állami vagyon kezelésével járó felelősség tiltja, Hogy a mén továbbra is állami ménesben használtassék és igy a derék Zsarnok, a melynek annyi jó ivadéka van a Noniusok közt. kikerült a mezöhegyesi ménesből. — Mivel azonban szembaját, mint már fentebb is jelezve volt. olyan körülmények között kapta, hogy átörökléstöl tartani nem igen kell — mint mén kerül az öszi árverésre.