Vadász- és Versenylap 38. évfolyam, 1894

1894-03-04 / 10. szám

1894 márczius 18. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 91 nzt nem engedi, erőszakos eszközök alkalmazásá pedig sokkal nagyobb veszteséggel járna, mint az ellenkező eljárásból remélhető haszon. Egyelőre meg kell elégednünk azzal, hogy a tenyésztők kezében levő anyag a megkezdett javulás utján maradjon, be kell várnunk, mig az egyes fajták iránti előszeretetet a praktikus érzék előtérbe nyomulása kiszorítsa, s türelemmel bevárnunk, mikor elérkezik az idő, midőn a kellőleg előkészített talajon a tájfajta tenyésztésre való átmenet minden nagyobb megrázkódtatás nélkül megtörténhetik. Addig is, mig ez édes reményt az évek bizonyos, előre ki nem számitható sora valósággá, ténynyé változtatja, talán eme czél közelebbre hozatala érdekében cselekszünk, midőn a csalhatatlanságra a legtávolabbtól sem tartva igényt, de a legjobb akarattal vezéreltetve, az apaló helyes megválasztása érdekében tenyésztőink közül azokat, kik a tenyésziránynyal mit követni akarnak, teljesen tisztában nincsenek, a következőkre figyelmeztetjük : Angol telivér apalovat ama tenyésztő használhat előnyösen, kinek erős csontú, széles és mély kanczái vannak, ki csikóit jó istállóban tarthatja és nem sajnálja tőlük a sok zabot és a jó szálas takarmányt. Ama tenyésztő, ki ekkép cselekedhetik, az semmiféle más mén után oly értékes hátas és hasznos lovakat nem nevelhet, mint a jó angol telivér után. A kinél az angol telivérmén használata Tolna kívánatos, de a közelében fekvő fed. állomásokon ilyet nem talál, az a kisbéri magas vérű — angol fajtájú — ménnel fogja tenyésztési czélját leginkább elérni. Általában véve a kisbéri ménes félvér ménje ama tenyésztők kanczáira valók, a mely tenyésztők kezében más nemesebb anyag létezik, s a mely tenyésztők jól tudják, hogy a csikó — és fiatal lónak gondos ápolása és kellő tartása meg szokta téríteni gazdájának a takarmány értékét és a fáradságot. A kisbéri félvér, vagy jobban mondva, magas vérű mének után tenyésztett •ivadék leginkább katonatiszti, valamint fényűzési, kocsi- és hátasló-képen használható, «s mint ilyen értékesíthető. A mezöhegyesi angol félvér (Furioso-Northstar) ménanyag a kisbérinél gorombább, azaz ievésbbé nemes, de csontosabb. Főleg oly tenyésztő vegye igénybe az e fajta méneket, kinek angol jellegű magasabb — nagyobb — kanczái vannak. Ily mén és kancza után igen gyözös és értékes kocsilovakat nevelhet ; mert ama szilárd és sok csont, a nagy tért ölelő mozgás, aczélosság, határozott fajtajelleg és az ezzel járó igen jó átörökitö képesség az, a mi e törzsből származó méneket a népies lótenyésztésnél ép ugy, mint a jelentékenyebb félvérménesekben egyaránt keresettekké teszi. A kis Nonius-mének sarjai olyanok,\ melyek közép nagyság mellett elég erősek és csontosak arra, hogy nehéz utakon a kocsit elbirják, elég szívósak, hogy ilyen utakon a közlekedést közvetítsék, elég könnyűek és mozgékonyak, hogy az utat elég gyorsan megtegyék. Nem nagyon kényes természetűek és elég kevés igényűek, s igy a mostohább viszonyok között is jól fejlödnek. A kis Noniusok hazánkban általánosan a legtöbb vidéken, s a legkülönfélébb anyagra, előnyösen használhatók. Ama kisebb tenyésztő, ki csikait csak középszerű tartásban részesítheti, de mégis számbavehetö kanczákkal bir, remonda-lovat leginkább ily mének után várhat. A jobb tenyésztő, nemesebb kanczák után csontosabb, nagyobb és igen szivós használati lovakat nevelhet. A nagy Nonius-mének olyan kanczákra valók, melyek legalább is 162—168 centimeter magasak, ezeknél aztán kitünö szolgálatot tesznek s a szerint a mint a kanczák nemesebbek vagy gorombábbak, ahhoz képest az oly ritka nagy hintós vagy erős igás lovakat adják ; természetesen, ha a csikók bő és táp•dus táplálékban részesülnek. A Gidrán-mének kitünö átörökitö képességgel birnak s miután már több generáczión keresztül angol vérrel kereszteztettek és csontozatuk szilárdabb, inaik pedig aczélosabbak lettek, ennélfogva utánuk, közép magasságú nemesebb és jó hátú kanczákkal való párosításból, gyors mozgású, kitartó kocsislovak nevelhetők. A bábolnai arab mének az ország lótenyésztésének egy jelentékeny részére kiváló haszonnal alkalmazhatók. A keleti jellegű, apróbb parlagi kanczákkal használható, szivós természetű csikókat nemzenek. Középszerű, keleti jellegű kanczák után, kissé jobb tartás mellett, 158—162 cm. magas, jó, könnyű, fürge kocsilovak nevelhetők. A lipiczai mének általában alacsonyak, de öblös alkotásuak, rendkívül egésségesek, kevés igényűek, igen jól táplálkoznak. Mozgásuk eleven és biztos, inaik és patáik a hegyi szolgálat súlyos követelményeinek teljesen megfelelők. Alacsony, zömök, de szilárd szervezetű kanczákra használva, kivált hegyes és köves talajú vidéken, igen jó könnyű hámos lovakat nemzenek, s e mellett málhás lovakként is tökéletesen használhatók. Nemesebb kanczákkal e mének — jó felnevelés mellett — igen értékesjukkereket nemzenek. Nóri mént általános használatra egyedül és kizárólag csak a Muraközbe, Muramellékre és Vasmegye nyugati részeibe ajánlunk. E vidékeken nóri vegyülékü homogen kanczákat találva, korán befogható, vastag csontú, nagyobb testsulyu, de mindig egyoldalú, igás használatra való puha csikókat fog produkálni a nóri vér. Főszabályként tekintendő e vér, vagy fajta tenyésztésénél, hogy a nóri igen roszszul vegyül más fajtával, s igy csak homogen vérrel tenyészthető. A norfolki ménekről kevés mondani valónk van, hisz csak 24 drb képezi az állományt. Mindazáltal annyit jelezhetünk, hogy norfolki mént csak az használjon, ki nem épen aczélos, de meglehetős erős csontú, termeles kocsilovat vagy igást akar nevelni és csikait bőven tarthatja. Rossz tartás mellett épen a norfolki mén után vannak a leghitványabb csikók. A magánosoktól vásárolt ménekről nem lehet fajta szerint általánosan szólani, mivel ezek, mint fentebb emiitök, többnyire nem birnak oly határozott jelleggel, mint az állami ménekből került apalovak. Ezeket minden tenyésztő csak egyedileg (individuum szerint) választhatja ki kanczái számára. Sz. Zs. Állami tenyész-lóanyagunk kipróbálása a bécsi «Reitlehrer-Institut»-nél és a holicsi vadászatokon. A földmivelésügyi ministerium az állami méntelepek és ménesek anyagából már hosszabb idő óta évenkint bizonyos számú mént és fiatal vagy meddő anyakanczát szokott a bécsi cs. és kir. katonai lovaglótanár-képző-intézetnek (Reitlehrer-Institut) kipróbálás végett átengedni. A kanczák öszszel, a vadászidény befejezte után mennek Bécsbe, lovardában idomíttatnak s a következő őszön Holicson vadásznak. A mének a fedeztetési idény befejezte után augusztusban mennek Holicsra, ott be lesznek ugratva és conditióba hozva. Ugy a méneket, mint a kanczákat a holicsi vadászatokon a falka után lovagolják s közben az ott rendezett versenyekben vesznek részt. A mének évenkint felváltva más-más állami méntelepböl lesznek kiválasztva. Az 1893. évi kipróbálásra a mezöhegyesi ménes félvér törzsménei közül 3, a debreczeni méntelep állományából 37 mén lett átadva. A kanczák száma rendesen 14, melyek közül 8 db a mezöhegyesi, 2 a bábolnai, 2 a kisbéri és 2 a fogarasi ménes ivadéka ; miután azonban az idén Fogarason alkalmas fiatal vagy meddő kancza nem volt, a bábolnai ménesből lett 4 kancza kipróbálva. * * * I Eme lovak idomítása és kipróbálása felöl a lovagló tanár-képzö-intézet által a minisztériumhoz beküldött összjelentés és egyenkinti minösitvény a következőket foglalja magában : «A mének minősége általában igen jó átlagú volt, kevés volt köztük a közepes ló és egy sem rosz. Legjobb bizonyság erre, hogy az állami mének többnyire közvetlen a falka mögött voltak és a kutyákat könnyen követték. Különösen kiemelendő, hogy a lovak nagyobb teher alatt is jól birtak menni, nevezetesen pedig, hogy még látszólag könnyebb fajta egyedek is, kitünö vágtázás és ugrás mellett nagyobb terheket birtak vinni. Igen jó szervezet és vérmérséklet egészitik ki eme ritka jó klasszisu vadászlovak jó tulajdonságait, melyek főképen a telivér és helyes tenyészirány befolyásának tudhatók be. A mének augusztus hó közepén érkeztek Holicsra és közel október hó közepéig ugyanazon rendes élőmunkát végezték mint az előző években beosztva volt lovak*) A conditióba hozatal rendszeresen vitetett keresztül, a mellett fokozatosan nagyobb munka lett végezve a gyakorló tereken, a terepen valamint a vonzalékvadászatokon. Ujitás volt az eddigi gyakorlattal szemben az. hogy a mének angol ugró kertben lovas nélkül gyakoroltattak. A munka minden egyes ló számára az egyed egyéni tulajdonságaihoz és munkabírásához képest lett kiosztva. * * * Az ez idei vadászidény a mult éviekkel szemben különösen nagyobb számú vadászatok és az ezeken elért eredmények által tünt ki. összesen 22 vadászat volt 17 halalival ; átlag többnyire sebes futamok, kevés check, mély talaj ; és ennek folytán ez idén különösen nagy követelmények fűződtek a lovak képességéhez, illetőleg az elért eredmények után mondható, hogy ez a képesség rendkivül kiválónak bizonyult. A vadászatokon kivül a mének ugy egymás közt, mint később a jobb kanczákkal együtt akadályokon át is ki lettek próbálva. Eme gyakorlatoknál figyelem lett forditva arra a körülményre, hogy a lovak minden előzetes szakszerű versenyfutási training nélkül-, úgyszólván közvetlenül a vadászmezőről kerüljenek az indításhoz, a mi azért bizonyult czélszerü intézménynek, mert a lovak nem vonattak el a vadászatoktól és mégis a futamokat többnyire igen jól birták s semmi bajuk sem lett. A mének közül különös dicséretet érdemelnek ugy a terepben mint a versenyekben tanúsított maguktartásáért : Lator 1. mezöhegyesi törzsmén 434. sz. Pásztor 9. telepbeli mén 294. sz. Doncaster 5. telepbeli mén 416. sz. Verneuil 14. telepbeli mén 645. sz. 178. Dombovár 1. telepbeli mén 608. sz. Derékegyháza 1. telepbeli mén 635. sz. 181. Dombovár 4. telepbeli mén. A kanczák egészben véve, daczára a fokozott elöidomitásnak és előkészítő munkának, a mének mögött maradtak. Érdekes körülmény, hogy még erős és csontos testalkatú kanczák is csak könnyebb teher alatt birtak menni, nehezebb teher alatt a mezőnyben lemaradoztak. Ami a bábolnai ménesből kipróbált három O-Bajan kanczát illeti, azok a vadászatnál ugy gyorsaság, mint kitartás, ugró képesség, de különösen ügyesség dolgában messze felülmúlták a hozzájuk fűzött várakozásokat, csakis könnyebb alapzatjuk okozott némi hátrányokat, különösen kiemelendök minőség dolgában a 32. sz. Bibor Gidran 180. sz. Pásztor és 7. sz. Ferriz Beg ... s * * A Holicson tartott versenyek közül négyben, melyre az első dij (tiszteletdíj a lovas részére) a földmivelésügyi minisztérium által adatott, vettek részt az állami lovak. November 5-én volt az első verseny természetesen akadályverseny, körülbelöl 4000 méternyi pályán, melyen csak állami mének vehettek részt. Eredménye : 294. sz. Doncaster 5. lov. Pust Jenő fhdn. 1 645. sz. 178. Dombovár 1. lov. Förster Lás2ló fhd. 2 416. sz. Verneuil 14. lov. gr. Reigersberg M. fhdn. 3 97. sz Taw-us 3. lov. gr. Bellegarde F. fhdn. 0 617. az. 78. Dombovár 3, lov. Gorcey P. fhdn. 0 596. sz. Kisbér öcscse 1. lov. gr. Thun V. fhdn. 0 November 12-én ugyancsak ilyen akadályverseny, melyen állami (osztr. és magyar) mének vehették részt. 608 sz. Derékegyháza 1. Obermayer E. fhdn. 1 Lator 1. Madeyski M. lovag fhdn. 2 635 sz. Dombovár 4. Gr. Thun Vincze 3 262 sz. Ürmény Nonius 3. Gr. Fünfkirchen H. fhd. 0 350 sz. Deutsche Michel 9. Lukarchek M. fhdn. 0 Labancz I. (osztrák) Gr. Gorcey P. fhdn 0 Przedswit I. (osztrák) Gr. Reigersberg M. fhdn. 0 Ugyanaznap tartatott meg az állami kanczák akadályversenye körülbelöl 3200 meternyi pályán. 32 sz. Bibor Gidran Gr. Reigersberg M. fhdn. 1 180 sz. Pásztor Holmberg János fhdn. 2 22. O. Bajan 2. Forster László fhdn. 3 Berlik (osztrák) Gr. Graewenitz K. fhdn. 0 58 sz. Verneuil Rust Jenő fhdn. 0 Antonius (osztrák) Gr. Bellegarde F: fhdn. 0 November 26-án végre, ismét 4000 meternyi akadálypályán együtt mérkőztek a magyar állami mének és kanczák: Lator ,1. m. Madeyski M. lovag fhdn. 1 434 sz. Pásztor 9 m. Pust Jenő fhdn. 2 ;-*) L, а «У.- és y.-Lap» 1893. évi jan. 15. számát. . ' - j 2* :