Vadász- és Versenylap 38. évfolyam, 1894

1894-10-18 / 65. szám

Megjelenik a budapesti lóversenyek alatt minden versenynap előestéjén, a bécsi versenyek ideje alatt minden héteD kétszer (szerdán és szombaton este), a többi Időben hetenkint egyszer (szombaton) 65. szám Budapest, 1894 október IS. XXXVIII. évfolyam ;- es ras EGYSZERSMIND AZ-ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet, j A vidéki verseny-egyletek. Az Urlovas szövetség, A Magyar Tattersall-egylet s az összes megyei lótenyész-bizottmányok hivatalos közlönye. Előfizetési ára: egész évre 12 frt, £ évre ápril—október végéig (a vers. időszak) fO frt, } évre január—junius 7 frt, és julius— eczember szintén 7 frt. Az elöli -.e'ési pénzek a «Va« ász- és Verseny-Lap» kiadóhivatalához (Nemzeti Camino II. emelet) czimezendök. HIVATALOS. Verseny-határnapok 1894-ben. Október. liées (progr. e lapok 9. sz.) 18. 21, 23. 2 ., 28. Zágráb.. 21. Arad (programmja e lapok 40. számában) 27, 28. Kolozsvár (programmja e lapok 47. számában)... 28. November. Kolozsvár (Igazítás) ... — ... 4. Pardubitz (programmja e lapok 13. számában) ... 4. Alag (programmja e lapok 5. számában) 4, 6. TELIVEREK ES VERSENYEK. Sport-krónika. Okt. 21. Bécs: Ausztria-dij. « 21. Béos: October-Steeplechase. « 23. Criterion Stakes. « 23. Bécs : Primás II. verseny. « 24. Cambridgeshire hdcp. « 25. Bécs : Bucsu-Handicap. « 25. Dewhurst Plate. « 27, 28. Aradon lóverseny. « 28. Bécs : Henckel Memorial. •< 28. Kolozsvári lóversenyek. « Jász-nagykun-szolnokmegyei agarász-egylet versenyei Szolnok mellett. Nov. 4. Pardubitz : Nagy akadályv. « 4. 6. Alagon verseny. « 4. Kolozsváron lóverseny. « 7. Czinkotai orsz. agárverseny. « 9. Liverpool : Autumn Cup. « 24. Manchester November Handicap. Sok lárma — semmiért. A budapesti öszi lóversenyek záró-napjairól egy két napilap elferdített közléseket tett némely versenyek lefutásáról. Alább kellő értékükre fogjuk redukálni e téves közléseket s csak sajnálni tudjuk a lapszerkesztőket és a t. közönséget (amazokat jóhiszeműségükért) kiknek ily valótlanságokat mer feltálalni a csak szenzácziót kereső tudósító ; de ismeretes dolog, hogy egyik esti lap dicsekedett vele, — miszerint e scandalosus hírekért lapját mind elkapkodták. Sajnos, hogy a hirlap-irodalom némely tagja, meg nem értve a szabad sajtó nagy feladatát, a helyett hogy igazsággal (jól értesiiltséggel) szolgálná hivatását, meggondolatlanul téves eszméket terjeszt. Minő zürt-zavart nézetei vannak ezeknek a «sportsmanek»-nek (mert némelyik «reporter», miután a turfön megfordul) — lapjában már sportsmannek irja alá magát) azt az alábbiakban regisztráljuk. A mit az egyik sorban állit — a másikban tagadja azt. AZ egyik (a «Magyar Esti Lap») három hasábnyira terjedő nagy lamentatiót csap a felett, hogy Tokio megveretett a Szt. Lászlódijbari, pedig a közönség látta, mily makranezos volt az indulásnál. ... — Hogyan meI részkedett az a ló elveszteni azt a futamot ! ' — Eli -meri ugyan a M. E. L. czikkirója (ki- I j ben a t. szerk. urat magát gyanítjuk) liogy ! Tokió szeszélyes, hogy nem volt oly hangulatban, 1 hogy győzzön, nem akart futni (Sic 1) makranezos volt már az indulásnál is és rossz startot kapóit ; mikor azlán elindultak, nem akart versenybe jönni (Sic !) és Smith már a í fél pályán egyszerűen lemondott arról, hogy j előbbre vigye. «De ez édes Smith ur (mondja j vagy engedi mondatni lapjában Szalay ur) nem járja, neki a lovat mindenképpen ki kel: lett volna lovagolnia ! (?) *) mert Tokio tegnap j is volt olyan jó ló mint azelőtt s bizonyára i még beérkezik helyre — ha Sza'ay ur lova• yo'ja! (?). Mit? — Azt láttuk, hogy Smith j nem tudta ; — Szalay ur is beismeri, hogy i a ló makranezos volt stb. de azért Smith hij bás : talán nem akarta ? bizonyosan valami j hamisság van a dologban : nem akarta hogy j gazdája nyerjen'? Mi? — Szalay ur s vele | több hírlapíró — kik oly hirtelen meggondat- j • lansággal irnak mindent — talán nem tudják ) — hogy ha egy ló makranezos — az még ' j kevésbbé van józan észnél mint ök — mikor : ilyeneket firkálnak. * * * I Egy másik eset a Yanke-é.. . « Amaz hagyján — mondja a «Magyar esti lap», mintegy előre hizva azon, hogy mint fognak elképedni ozsonna-kávéjuk melleit a nékikék, ha ezt j olvassák . . . Halljuk tehát mii tart Yankeeröl ! Szalay lapja. I «Ez a négylábú a kővetkező — nevére j ! valló élelmességet követte el. — mondja ön! tetsző humorral Szalay ur. «Yankee nevezve I volt a 2800 méteres eladó gátversenyben, j Összesen négy ló futott. Yankeeben, daczára I magas terhének, igen sokan (!?) bíztak **) — I s mitörténik ? .. . Yankee lovasa (Tinsley), I egyszerűen (?) visszatartja lovát a pálya felén, s I nagy kényelmesen akkor koezog be, mikor már a mázsálónál a következő versenyre csengetnek. Azt hitte mindenki, hogy Yankee nem bir futni, vagy letört. Milyen nagy volt azonban a közönség meglepetése, mikor Yankee a következő versenyben szintén megjeí *) Mulatságos és jellem/.ö egy más esetben (Anicza). • midőn a Versenyigazgatósági tagok látták, hogy Hesp jockey korábban tartotta fel lovát — mintsem tudhatta volna, hogy nem nyerheti-e meg a versenyt, s ezért megfedették: — gazdája és ennek révén a mindenben gáncsot kereső hirlapirók — azt vitatták, hogy nem lehet kívánni a kilovaglást. **) Bocsásson meg Szalay ur. de ez nem ugy volt; mert a hivatalos éríesités szerint, Yankee és Elsa el 1 voltak hanyagolva : a bookmakereknél rendesen felvett i quotatio szerint, igy álltak a fogadások : For-ever j 1}:1. Rózsa Sándor 1*1, Yankee és Elsa 6:1: a Totalisateur sem igen lehetett máskép, mert a nagy j közönség, a bookmakernél látható kedvenczeket | szokta rakni. Aztán igen sokak előtt ismeretes volt az alagi versenyekről, hogy Yankee egyike a legbolon- ' I dabb és makranezosabb lovaknak, még sokkal inkább, | ! mint Tokio! Ha ezt «Sportsman» Szalay Mihály ur j j nem tudta — igen sajnáljuk, s értjük dühösségét • Yankee ellen. lenik. Közderültséggel fogadták ez ujabb vállalkozást. Természetes, hogy alig akadt valaki, a ki megfogadta volna. És Yankee, mely az előbbi versenyben 200 lóhoszszul maradt el lársai mögött, 2800 méter megfutása után az 1600 meteres pályán könnyen másfél hoszszal nyert stb.» Idáig Szalay ur, s most mi veszszük át a szót. Yankee, köztudomás szerint, tehetséges, de igen szeszélyes ló, mely még a boxba is alig ereszt magához valakit, s a versenyben is csak akkor megy, lia neki tetszik. Vasárnap is a gátversenyben csekély futás után (s nem 2800 méterig - mert fele utig csak sétált, mit különben Szalay ur is n «bekoezogollal» elismer) — mondjuk : midőn Jankovics ur látta Yankee simulálását — megakarta büntetni : hadd fusson, s ha még se akarna, akkor mint közönséges lovat kiküszöbölje versenyistállójából. — Hogv mennyire nem gondolt senki Yankee győzelmére — általánosan tudvalevő dolog, s a lemázsálásánál nevettek is a dolgon. Hogy Ya kee mindamellett is győzött — ez olyan eset, melyet előre senki sem láthatott!! De líát az Esti lapnak vagy czikkirójának ez nem conveniál, igy nem lehelne scandalosus czikkel gazdagítani lapját; az ö furcsa (logikátlan) észjárása azt mondatja vele : «Yankee trainerje vagy tudta, hogy lova a 2800 méteres gátversenyt megnyerheti (!?), vagy az volt a hite, hogy egyáltalán nem nyerheti meg ... Ha tudta (?) hogy megnyerheti, miért nem adta azt az utasítást lovasának, hogy a lovat vigye a versenybe minden áron? Ha pedig nem tudta, maradt volna el vele !!» —Mint látjuk, Szalay ur okoskodása oda konkludál : hogy ha valamely lovat indítanak — annak meg is kell nyerni a versenyt!! ... s miután egy-egy versenyben néha 6—10—15 ló is indul — e szerint a bonfordos logika szerint valamennyinek elsőnek kellene lennie. «Mert hát az egyenesen nem járja» — kezdi újra a Magyar Esti lap, — hogy ez a szemtelen Yan- kee egyszer megy, máskor nem megy (s olyankor merészkedett nyerni, mikor — Szalay ur nem tett reá !) Ily furfang ; ily Yankeeélelmesség, ez oly példátlan semmibe vevése a nagy közönségnek (mely mellesleg mondva Szalay uron kivül nem sok lehetett, miután Yankéet a bookmakerek ismét a legmagasabb oddsön kínáltak hiába!) — a melyhez hasonló példa nincs sehol a világon». Mi azt tartjuk hogy igen is van és pedig sok, de olyan hibás észjárás kevés van — mint a Szalay uré. Mert azt kívánni, hogy a trainer tudja egy szeszélyes lónál — hogy megnyeri-e vagy nem a versenyt ?. már ennek a kérdésnek csak ily feltevése is bohóság. Idáig csak gemütlich a «Magyar Esti Lap» v. Szalay ur, de ezentúl feltűnik az izgató, ki a múltkor a Levélkihordókat hecczelte, most meg egy Clotz Anaeharsisként a tömeget uszítja, midőn illyest nyomtat ki: «Biztosit_