Vadász- és Versenylap 38. évfolyam, 1894

1894-08-26 / 49. szám

1894. augusztus 12. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 413 TELIVÉREK ÉS VERSENYEK. Sport-krónika. Aug 26. Elnöki-díj 8000 kor. « 26. Zukunftsrennen Baden-Badenben. « 26. Preis von Iffezheim Baden-Badenben. « 28. Igazgatósági dij 11.400 korona. « 30. Állvány-dij. Handicap 6000 korona. « 30. Jubilaeumspreis Baden-Badenben. A budapesti lóversenyek hatodik napja. Augusztus 23. Jellegezni akarván a nyári lóversenyek hatodik napját, röviden igy fejezhetjük ki magunkat : gyönyörű idö, elég szép számú közönség, élvezetes sportesemények. Az első és utolsóból bőven kijutott nekünk. Nap apó tüzesen, szinte égetően lövelte le sugarait a kissé már kemény pályára, melyen a négylábú hösök érdekes küzdelmei folytak le. E napot méltán lehet nevezni az Üchtritz-ist. napjának, a mennyiben lovai három egymásután való győzelmet arattak. Legszebb verseny kétségkívül az Újpesti dij volt, melynek finishe oly ding-dongon zajlott le, milyenben ritkán van alkalmunk gyönyörködni. Az utolsó száz méteren ugyanis a hét pályázó oly csomóban vágtatott a nyerő vonal felé, hogy akár egy lepedővel is le lehetett volna őket teriteni. Minél közelebb volt a czél, annál kétségesebb lett az eredmény, ugyancsak volt dolga a végcsatában sarkantyúnak. ostornak. Hol az egyik, hol a másik konkurrens feje volt elöl s végül is csak a legjobb jockey (Smith) mesteri lovaglása juttatta diadalra az Üchtritz-istálló színeit. A nap főszáma, a Kétévesek чаду handicapja nagy meglepetéssel végződött, ugyanis egy kevésbbé pártolt ló, Barberry, aratta győzelmét Vincsi, Alispán stb. felett. De aligha tehette volna ezt, ha legveszélyesebb ellenfele : Vincsi, folvtonos kitöréseivel jó chanceait alá nem ásta volna. Érdekesnek tartjuk felemlíteni, hogy e versenyt az utolsó három évben Metcalf idomár nyerte meg (Csokor, Ninettevel), továbbá, hogy a második ló (Glennie, Allegresse) is ugyanazon trainer keze alól került ki, a kinél Vincsi pár nap elöttig volt. Az utóbbi két évben másfélszeres pénzt kínáltak az első kedvencz ellen a bookmakerek és huszonöt forintra harminczkilenczet fizetett a totalisateur a második helyekre. Az egyes itemek lefolyását a kővetkezőkben adjuk: A megnyitó számot képező Welter-Handicap hét lóból alakult, s a ring Banyát választotta kedvenczének Glauca előtt, mig a totalisateur-gépek ez utóbbinak számát csattogtatták leginkább. Sima start után Hero fekete dresse látszott a frontban Pádár előtt, mig hátul Ministert tartotta lovasa. A fordulónál Pádár már mara•dozni kezdett s helyette Banya jelent meg a vezető oldalánál, de nem sokáig tarthatta ott magát, mert már az egyenesen verve volt. Itt a külpályán Metella, majd Glauca jöttek a frontba, a barriernél pedig Hékás tett hiába való kísérletet. A távoszlopnál Metella sem volt többre képes, s átadta helyét Ministernek, de ez sem tudta beérni a két vezetőt, melyek közül Glauca biztosan egy hoszszal hagyta maga mögött a czélnál Herot, mely ötnegyed hoszszal utasitotta Ministert a harmadik helyre. A Viztorony-dij 2400 méterjére három lovat nyergeltek fel s daczára nagy terhének, gr. Potocki Satanellá-jában bizott leginkább a közönség. Lassú paceban indult útnak a trio Babery vezetése alatt ; a 2000 méteres startnál kissé gyorsabb lett az iram, s itt Tritsch-Tratsch II. állt az élre. A víztoronytól kezdve mindig . erösebb és erösebb paceban folytatták az utat e sorrendben : Tritsch-Tratsch II., Babery, Satanella. Igy értek a távoszlopig, hol először Babery, majd a vezető is eljátszották szerepüket s most már Satanellának úgyszólván semmi fáradságába sem került fél hoszszal igen könnyen nyerni versenyét a Dreher-ist. kanczája előtt, mely után már feltartva öt hoszszal Babery harmadik lett. A kétévesek nagy handicapjének mezőnye kilencz pályázóból állott s a ring sokáig nem találta meg kedvenczét. Eleinte Gyöngy felé fordult a nagyobb bizalom, később azonban Vincsit vették ki erösebben s végre is a start előtt ö lett a kiválasztott. Többször hiusult meg az indulás, mig végre jó starttal rohant tova a szépszámú társaság. A csoportból Barberry tünt ki Gyöngy, Vincsi és En vain előtt, kissé hátrább a többiek a csomóban. Vagy száz méterrel odább azonban Gyöngy állott az élre s Barberry, En vainnal az oldalán hozta a többieket az egyenesre, hol a mezőny legnagyobb része csakhamar verve volt. A mozgó barriernél a vezető Gyöngy nem tudott többet kiadni magából s átengedte helyét Barberrynek, mely mellett a távoszlop táján Alispán és Interregnum szinei tűntek fel. E három ló között látszott feküdni a verseny, midőn a távoszlop után Adams kivülröl előhozta Vincsit, ütközetbe bocsátkozott Barberryvel, de ez nem engedte az elsőséget elvitatni magától s biztosan nyakhoszszal verte le Vincsit a czélnál. Alispán, mely egy ideig nagyon veszélyesnek látszott, fél hoszszal harmadik lett Interregnum és En vain előtt. E helyen közöljük e verseny nyerteseinek névsorát : I u 1-Ф ló _O Se tulajdonos jockey 91 92 93 94 1 Alzbeta 52} Csokor 50 Ninette 51 Barberry 51} Gr. Apponyi A. Blaskovics B. Söllinger R. Gr. Hadik E. Warne Carlyle Wallace Ibbet A Gátverseny Handicapre nyolcz jockeyt mázsáltak le. Agancsárt Williamson, Betyárt Miles, Maiibergert Tinsley, Ékest May, Paskálmalomt Bohra, Jewelt Westlake, Cillot Prescott és Muszájt Morris lovagolta. Gróf Schönborn Arthur Agancsárját választotta a közönség kedveltjének, jóllehet a topweightet vitte, de másrészt Williamson ült nyergében ; mellette még Mailberger talált több-kevesebb pártolásra, migja mezőny outsiderje a Prescott által lovagolt Gillo volt. Első kisérletre sikerült a start, melynél Mailberger ugrott el a vezetéssel Muszájjal és Paskálmalommal a nyomában, mig a hátvédben Jewel és Agancsár voltak. A gátakat a társaság egytöl-egvig jól vette, nem történt semmi kalamitás. A víztoronyig a mezőnyben semmi változás nem történt, itt azonban Paskálmalom megelégelte már a dicsőséget s eltűnt a hátvédben, helyette a harmadik helyre Cillo ugratott előre. Williamson is, szokásához képest, innen kezdve lépésről-lépésre előbbre vitte Agancsárt s a fordulónál már a harmadik helyen volt. Itt igy alakult a mezőny : Mailberger, Betyár, Agancsár. E sorrendben az utolsó gátig mi változás sem történt már. az ugrás után azonban Williamson kissé megereszté lova kantárszárát, ez elhúzott társai mellől s igen könyen két hoszszal aratta győzelmét Mailberger ellen, mely harmadfél hoszszal verte el Belyárt a második dijtól, negyedik Jewel lett a felpullolt többi előtt ; Az 1300 méteres Claiming stakes dijáért hat ló mérkőzött, melyek közül Actionär lett a fökedvencz s még Bolondot fogadták erösebben, mig Highland Lassiet teljesen elhanyanvagolták. Három hibás indulás után, melynél mindannyiszor Mauserl tört ki legmesszebre, sikerült csak az elbocsátás. Bolond ugrott el a vezetéssel Váratlan, Actionär, Highland Lassie, Mauserl és Meissonier előtt. A nyeröoldalra fordulva, tömörült a mezőny s itt Váratlan már ostor alatt haladt, Actionär pedig a fordulónál nagy ivben jött be az egyenesre, vagy öt hoszszal vesztve ez által. A távoszlopnál még mindig Bolond volt az élen s ugy látszott, hogy ö lesz a győztes, midőn a külső pályán Meissonier nagy ugrásokkal előre tört s három hoszszal igen könnyen verte le Bolondot, melyet az utolsó pillanatban elö hozott Mauserl másfél hoszszal hátrább mint harmadik követett. A II. oszt. eladóversenyben ugyancsak hat ló állott ki a gyepre gazdacsere végett. Juniusban mutatott jó formája következtében Hajnalt választotta a közönség kedvenczének, de azért szép számú hivei voltak a még meg nem vert Megálljnak is, mig Malisé R. mint a mezőny outsiderje indult. Második kisérletre bocsáthatta el a starter a társaságot, melyből Hajnal kapott leghamarabb lábra s a barrier mellett mutatta az irányt a többinek, Megálljjal és Themával a nyomában, mig kivül Malisé R. galoppozott. A szögletnél Megállj eltűnt a frontból s teljesen megverve a háttérbe vonult. A rövid oldalon még mindig Hajnal volt az élen vezetve két hoszszal Thema előtt, melyhez a távoszlop táján Domenica csatlakozott. Itt a vezető kész volt már erejével s ostor alatt sem tudta már a pacet tartani. Most már csak Thema és Domenica között feküdt a verseny s száz méterrel a czél előtt az utóbbi könnyen lerázta nyakáról az Esterházy-istálló kanczáját, s két hoszszal aratta. győzelmét ellene. Marie Brizard, mely az utolsó métereken tört előre, fejhoszszal harmadik lett Hajnaf előtt. Nyertest az árverésen nem vették meg. A nap zárszámát képező Ujpesti-dij hét jobb classzisu youngstert csalt ki a pályára, melyek közül határozott kedvenczet nem talált a közönség s Mutineer, Don Gomus és Bulgariant fogadták egyenlő arányban, statisztaszerepre pedig Gehweg volt kárhoztatva. Egy hibás start után ugrott el a mezőny ; a barrier mellett Mutineer, Bulgarian, Anicza szinei fehérlettek, mig kivülröl Don Gomus és Grandezza tűntek fel. A hét ló az egész pályán csomósán vágtatott végig s igy értek be az egyenesre is. Itt már működött az ostor, de azért együtt maradtak a lovak. Legelőször Geh'weget verték, majd rögtön Don Gomuson mozgolódni kezdett Smith, pár pillanattal később pedig valamennyin csattogott a korbács, hust ért a sarkantyú. Legerősebben Ambrosia és Bulgarian küzdöttek elöl egymással, midőn a távoszlopon belül Smith még egyszer felhozta Don Gomust és most e három ló — , de a többiek is — fej-fej mellett vágtattak a czél felé. Rövid fejhoszszak választották el a társaságot egymástól s a bírói Ítélet igy hangzott : Don Gomus fejhoszszal első, Ambrosia második, fejhoszszal Bulgarian harmadik, fejhoszszal Grandezza a negyedik, fejhoszszal Mulineer előtt. Ily remek küzdelmet ritkán láttunk, s hőse, Smith, méltán megérdemelte azokat a tapsokat, éljeneket, melyeket viszszatértekor kapott, mert általános volt a nézet, hogy ezt a versenyt nem a ló, hanem csakis a jockey nyerte meg. Kilátások a budapesti lóversenyek hetedik napjára. Az Elnöki-dij (8800 korona 2600 meter) képezi a hetedik versenynap piece de resistanceát, az a verseny, mely mult évben Primás II-nek Intrigant által történt megveretésével oly nagy meglepetést okozott. A dijért — mint értesülünk — a következő quintett fog a starthoz állani. 4é Mirevaló 3é Satanella 4é Kis Iblya 4é Zenit 3é Superabo 60} kilo 50 « 61 « 59 « 51} « lov. « « W. Smith A. Bulford Hyams Vinall S. Bulford