Vadász- és Versenylap 38. évfolyam, 1894

1894-01-14 / 3. szám

24 III. Versenypályája. Primas П. futott összesen — nem mint a lapok általában tévesen hozták. 27-szer — hanem 28-szor, 27-szer Budapesten és Bécsbea 1-szer pedig Németországban a Derbyben. Nvert 14-szer. második 5-ször. harmadik 1-szer, nem helyezve 8-szor. Kétéves korában hatszor futott. Csak augusztusban hozták ki. mert télben megcsúszván. egvik hátsó lábát megrántotta. Versenypályáját Budapesten augusztus 15-én a kétéves nyeretlenek díjában (950 m.) győzelemmel kezdette meg Liebling. Ártatlan s Bokréta ellen 12-es mezőnyben. Ez évben még csak a kőbányai díjban (130O m.) tudta színeit győzelemre juttatni Durczás, Bayreuth és még 3 ló ellenében. Hároméves korában tizenegyszer állt ki a kiizdtérre. A télen át nemcsak nagy és csontos, de erős izmoktól duzzadó hatalmas ménné fejlődött. Első versenyében, a KisbérBennen 1600 meterén mint még nem fit ló, Konradin, Trick-Track és Turul által megveretett. A Batthyánv-Hunyady díjban (1600 in.) mar 4 hoszszal nagyon könnyen jött be elsőnek Benczúr, Micsoda, Advance Flag, Maypole, Dragonier és Garlic, eme távra mind megannyi kitűnő ló előtt. Az «Ivadékversenv» 2400 meterére ÍJ hoszszal könnyen nyert Da Vinci és Don Alfonso ellen. A bécsi Derbyben — annak daczára, hogy starttól a legerősebb iramban vezetett — a kitűnő lovasa által bár röviden, de igen erősen fölhívott Gaga által csak küzdelem után veretett meg egy hoszszal ; maga után hagyva Er, Espoir, Trick-Track, War-Horn, Coureur és még más 7 iovat. Ezután a Német Derbyre indult mint erös favorit ; de az uton — hála a német vasutak jó és gyors (?) szállításának — annyira meghűlt,*) hogy köhögött s nem evett semmit, és bár a versenyben részt vett ugyan, de lovasa Smart mindjárt a verseny kezdetén érezve, hogy a ló komoly beteg, nem is vitte öt kemény ütközetbe, a mii igen okosan tett, mert ha akkor betegen erőszakolja, talán örökre tönkre teszi. A versenyt Espoir nyerte meg gr. Festetics Tassilo Coureurje ellen ; 3-ik Dorn. Betegsége után először a «Preis von Piber»ben jött ki, a melynek lefolyásából következtethető, hogy a betegséget nem heverte ki egészen, mert azt csak küzdelem után 1 hoszszal nyerte meg László, Da Vinci és TrickTrack ellen. Ezután következtek az akkor már kitünö formába jött Espoirral való élet-halál küzdelmei, melyek alatt annyiban volt hátrányban, hogy mint betegségéből alig kigázolt ló, nagyon is hirtelen jött bele az egészséges és akkor absolute is kitünö Espoirral sürün és elkeseredetten folytatott harczba. A ResidenzPreisban (1800 m.) 6 kilót kapott Espoirtól, és mégis 1 hoszszal könnyen veretett meg általa. A Jubiläums-Preisban (2400 m.) már nehezebben tudta Espoir az 5 kilóval kevesebbet vivő Prímást nyakáról lerázni. A St.Leger (2800 m.) távján egyenlő suly alatt még mindig Espoir maradt a győztes, mig végre a Lovaregyleti-dij ugyancsak 2800 meterén Primás kerekedett felül, 2J hoszszal könnyen verve meg Espoirt. Igaz, hogy Espoir 5 kiloval több súlyt vitt, de az is bizonyos, hogy több mint 5 kiloval volt verve és hogy Espoirt a betegsége daczára szívósabb Prímással folytatott eme küzdelmei tették minden valószínűség szerint ugy tönkre, hogy sem az évben, sem 1893-ban többé formába jutni nem tudott. Mint hároméves utolszor a Preis von Radautzban futott Primás, a mikor is 3J hoszszal canterben verte meg Konradint és Forrást. ) EPP ugy mint elözö évben a felejthetetlen «Kines-ör», mely e miatt ki is mult — véghetlen kárára telivértenyésztésünknek. Szerk. Négyéves korában ugyancsak tizenegyszer jött ki' Négy első futása a könnyű győzelmek szakadatlan sora volt. A Bálvánv-Handicap 1800 meterén 65 klval hatan Pogáiivló (55 kl.), Icicle (53 kl.), Durezás (62 kl.), Szives (57 kl.), Délibáb (55 J kl.), Bokréta (55 kl.) és még 4 lovat vert meg. A Fenék-Rennenben (2000 m.) 64 kl. alalt tetszés szerint 3 hoszszal nyert az akkor kitünö formában levő Suliman (54 kl.) és Forrás (64 kl.) ellen. A 4000 frkos államdijban (2400 m.) 64J klval hátán ÍJ hoszszal nagyon könnyen érkezett be elsőnek Turul (57J kl.) és Talány (58 kl.) előtt. A 10.000 frkos államdijban (2400 m.) 63 kl. alatt föltartva győzte le Calypsot (60J kl.). (Folyt, köv.) A MAGYAR TATTERSALL-EGYLET. Az újonnan alakuló Egylet és kibővített programmja. A magyar ló kiváló képessége katonai czélokra és mint jukker, ma már az egész continensen, sőt azon tul is el van ismerve. Gyorsasággal párosult szívóssága és kitartása szerezte meg neki e hírnevet. *) Annak tárgyalása és megállapítása, bogy e jeles tulajdonainak átöröklése mennyiben rejlik már fajta jellegében s mennyiben járul hozzá a felnevelési rendszer, e czikk keretét és czélját túlhaladja: minden esetre van a hazai lótenyésztő közönségben annyi helyes érzék és szakértelem, hogy ez irányban a legczélravezetöbb eljárást fogjuk követni ezentúl is. Tény az, hogy ma van lovunk is elég, és lovaink jók is. Nem csak a telivér versenylovakról akarunk emlékezni, hanem az országos tenyészetről, nevezzük azokat bár fehéreknek. Ez irányban leglényegesebb kívánni valója lótenyésztő gazdáinknak az, hogy e becses anyagot kellően is tudják értékesíteni. E lapok hasábjain már gyakran foglalkoztak többen is e kérdéssel ; meg volt vitatva az már több oldalról, s a refrain mindig az volt, hogy itt tenni kell valamit. Igen bizony, tenni kell, még pedig nem is valamit, hanem meglehetős sokat! Igénytelen nézetünket mondjuk el, midőn jelezni kívánjuk ama fő irányelveket, melynek alapján a kezdeményezés, a magyar lótenyésztés érdekében siker kilátásával kecsegtethet. Nagyon röviden jelezhetjük, hogy a működés alapjául két fö irányelv párhuzamos követését véljük szükségesnek. Egyik a 16értékesités, másik az alkalomadás a lovak képességeinek kipróbálására. Tartsuk meg tehát e sorrendet és nézzünk körül, miként állnak e két dologgal ; kezdjük a ló értékesítéssel. Emiitök, hogy a magyar ló kiválóan alkalmas a katonai czélokra. Ezt bizonyítani nem kell, köztudomásu, hogy külföldi államok, söt tengerentúliak is keresik a magyar lovat. Az meg épen bizonyos, hogy az összmonarchia hadserege lóállómányának majdnem 99 % magyar ló. Természetesnek találná mindenki, hogy a keresett czikket a fogyasztó, de leginkább hadügyi kormányunk ott szerezze be, a hol az terem, t. i. a magyar lótenyésztő gazdától. A gyakorlat pedig azt bizonyítja, hogy e nagyon is észszerűnek látszó eljárás igen kevés eredményeket képes felmutatni. *) Tényleg legújabb időben a külföldnek a pozsony-bécsi, a berlin-drezdai kocsiversenyek, s a bécsberhm távlovaglások «ad oculos» kimutatták ezt : irodalmilag igen nagy elönynyel ismerteti ezt Németországban borostyánkeöi Egan Ede ur. kinek müve • «Das ungarische Pferd, seine Zucht und Leistung», nem csak ezt, hanem a magyarországi ménesek tenyésztési és felnevelési irányát is bőven ismerteti. Szerk. Hosszura vezetne itt az, ha mind ama panaszokat felsorolnánk, melyek csak a lefolyt évben, lapokban, egyesületek kebelében stb. felhangoztak. Haderőnk lóbeszerzését helyes útjára terelni szép. közgazdaságilag hasznos feladat lenne. El kell ismernünk, hogy külföldi államok hadseregeinek lóbeszerzésénél a tenyésztőkre nézve oly előnyös közvetlen beszerzést nálunk nehezebb megvalósítani. Nem lehetetlen azonban a közvetítést rendszeresíteni, azt soliddá és olcsóbbá tenni, ez által a külföldi államoknak a beszerzést megkönnyíteni, mi ha sikerül : reményünk lehet, hogy eme becses fogyasztóinkat még állandósíthatjuk is. Keresett czikk a magyar ló a külföld mayán lótartó közönségénél is. Valószínű, hogy nagyobb mérvben elégítenék ki e vágyukat, ha itt eh'g biztos és szervezett közvetítő intézménynyel találkoznának, melyhez ama biztos megnyugvással fordulhatnának, hogy azt kapják, mit kapni óhajtanak s várakozásukban nem csalódnak. Hát még mennyire emelkedhetnék a forgalom, ha eme fáradság és risicotól is meg tudnók őket kímélni. Ha képesek lennénk helybe állítani nekik azt, mit igényelnek. Ugy képzelem, hogy még több eredményt és nagyobb hasznot lehetne elérni, ha képesek lennénk csak a mult őszi árveréshez hasonlót Berlinben vagy más foqyasztási központon megtartani. — Fegyverszövetséges társunk sok oly alattvalója is, kinek különben talán szándéka sem volt, vett volna egy fogatot vagy egy nyergest, ha ugy látná ott seregni-forogni, mint itt láthatja. Ez irányban még lenn maradna a hazai forgalom, a kenslet és kínálat közti közvetítés szervezése és könnyítése. Mily nemzetgazdasági fontosságú ténykedések lennének a felsoroltaknak, a költséges és megbízhatatlan közvetítés kizárásával, megbízható solid alapon létesítése. * * Ha sikerül a lóértékesités szervezésével az országos lótenyésztésnek rég óhajtott lendületet adni. karöltve járó kötelesség más részről a magyar ló hírnevének fentartására is tenni annyit, hogy annak alkalom adassék képességének bebizonyítására, esetleg még fejlesztésére. Azt hiszem, e tárgyról, hogy megértessem, sem sokat mondani, sem állitásom helyességének igazolására, a dolog lényegétől messze fekvő példákra hivatkoznom nem kell. A telivér angol fajta ló képességének fejlesztésére és tanuságtételére szolgálnak e rövid és sebes sik- és akadályversenyek. Ezekkel a más fajta magyar félvér ló nem fog versenyre szállni. Az orosz és amerikai ügetöknél a tehetség kimutatására a rövid távolságú, nagy gyorsasággal lefutott ügetoversenyek szolgálnak. Ezekkel sem lehet a magyar lónak versenyre szállni ; hagyjuk ezt csak az amerikaiaknak. Teremtsünk azonban a magyar lovaknak sajátságos képességükhöz illő oiy versenyeket, melyeken alkalom adatik, gyorsaságuk mellett szívósságukat bemutatni, mely hírnevüket megszerzé. Ha ilyes alkalom adatik nekik, e kiváló képességük fejlődni is fog. Létesítsünk helyes versenyfeltételeket, de óvakodjunk a túlzásoktól. * * * Nem hiszem, hogy magyar lótenyésztő akadna, ki örömmel ne üdvözölné, ha egy oly intézmény létesülne, mely az előzőleg röviden jelzettek megvalósítására kellő garantiát nyújtana. Azt követelni, hogy mindezt a kormány valósítsa meg, talán mégis sok lenne, de támogatása több irányban nélkülözhetlen. A terv megvalósítására magának a társadalomnak, az érdekelt összes tényezőknek kell szövetkezniük. E tényezőket talán ki is mutathatjuk és azt hiszem, hogy számithatunk a lótenyésztők, /«'teny ész-bizottmány ok és gazdasági egyesületek