Vadász- és Versenylap 38. évfolyam, 1894

1894-05-13 / 27. szám

240 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1894. április 29. A II. tavaszi lóvásár eddigi eredményéről a következőket jelenthetjük. Magánosok részéről 28 tulajdonos eladott 54 darab lovat 32.250 frt árban. 5 négyes fogatot. 11 kettős fogatot. 10 nyergest. ;egr.apelfitt tartatott meg a mezöhegyesi m. kir. állami и -nes heréitjeinek árverése, mely elején kevés vevőre tatáit : mindinkább fokozódott azonban az érdeklődés éi a valóban szép anyag keresletnek lön tárgya. 1 elhajtatott 38 drb. \ isszatartatott egy drb. eladato" 21 drb 11 970 frton, tehát átlagárban 498 frt 7ó kr< I a legkisebb ár 310 frt. a legmagasabb 850 frttal о teteit íe. 13 darabra 300 frt kikiáltási ár mellett nem tétetett ajánlat. А/ . ladottakból 16 darab lovassági tisztek tulajdonába ment át. melyekből 4 a porosz hadseregbe ve. ett Egy Hajnal csikó Szolgagyör 2) Bukarestbe vásároltatott meg : Részleteit a következkben adjuk : frton. Nyilas 1 Yirgiliustói Kikiáltási ár 400 frt. Megvette Piilszky Ágost 410 Deregnyö 2. Vezér Ostregertöl. Kikiáltási ár 350 frt. Megvette Keppieb Emil 360 Deregnyö 3 Vezér Ostregertöl. Kikiáltási ár 400 írt Megvette Pulszky Ágost 410 Czinkota 2. Remembertöl. Kikiáltási ár 300 frt. Megvett I. honvéd huszár ezred 310 Gyöngyös Halászi 1. Waisenknabetől. Kikiáltási ár 330 frt. Megvette ugyanaz 360 Erd iszáda 2. Bois Rousseltöl. Kikiáltási ár 400 frt. Megvette Kemnitz kapitány íOlau.) 490 Li rd 2. lliUaytóL Kikiáltási ár 400 forint. Megvette Thau es. és kir. hdn. (16 husz. ezr.) 410 N. Teb к Erlauchttól. Kikiáltási ár 400 forint Megvette Hager cs. k. őrnagy (16 busz. ezr.) 710 Inárt s Hazardlól. Kikiáltási ár 4(X) Irt. Megvette D utsr h Mór Győr 410 Tiszakiirt 2 Meapolitan'.ól. Kikiáltási ár 4011 forint. Megvelle Eberhard fhdn. Sziléziából 420 Drágaszél 2. Routiertöl. Kikiáltási ár 400 frt. Megvette Reniett fhdn. (7 husz. ezr.j 420 Salló Virgiliuslól. Kikiáltási ár 400 frt. Megvelte Kemnitz kapitány (Olau) 600 Ozr.rn 4. Furiosotól. Kikiáltást ár 400 forint. Megvette Tnrkovirs ezr. (1. husz ezr.) 410 Gyí res Szt. Király. Valerianustól. Kikiáltási ár Í00 frt. Megvette Farkas hdn. (10. husz. ezr.) 520 Sep« rd. Milfaytól. Kikiáltási ár 400 frt. Megvette dr Darázsi. Budapest. 450 Felsö-Zsuk 1., Ostregertöl. Kikiáltási ár 350 frt. Megvette Keppich E. Tisza-Beö 390 Böö>. Saracentöl. Kikiáltási ár 400 frt. Megvette Buffa fhdn. (6 drag, ezr.) 530 Mamink 2.. Amaranthustól. Kikiáltási ár 400 frt Megvette Ludovica academia 420 Mándnk 1 . Amaranthustól. Kikiáltási ár 400 frt. Megvette br. Yécsey kap. (4 husz. ezr.) 430 Damazi r 1., Kisbéröcscsétöl. Kikiáltási ár 400 frt. Megvette dr. Darázsi. Budapest 850 Nagy Dém 1, Kemény tői. Kikiáltási ár 400 frt. Megvette Körber alezredes. Breslau 810 Bái s 3 . Diophantustól, Kikiáltási ár 400 frt. Megvette liulTa fhdn. (6 drag, ezr.) 410 Yárla !.. Készpénztől. Kikiáltási ár 400 frt. Megvette Hager őrn. (16 husz. ezr.) 630 Szolgagyör 2.. Hajnaltól. Kikiáltási ár 400 frt. Megvette Fleva Nicolae. Rukarest 810 Az árverést dr. Schmidt József miniszteri tanácsos vezette ; az eredmény tapintatos eljárását igazolja. * » * Lótenyésztés Hajdumegyében. Hajdu-Szoboszlón ápril hó 30-án tartatott meg a lóosztályozás. Elövezeltetett összesen 1507 ló. Ebből besoroztatott mint alkalmas különböző katonai szolgálati osztályozással 179. A lóállománynak tehát alig 18° „-a felel meg a hadi szolgalat kívánalmainak. Az eredmény az Alföldön mindenütt ilyen. Mutatja ez a körülmény is. hogy az Alföld lóálloniánya nemcsak mennyiség, de minőség tekintetében is egyre hanyatlik a helytelen tenyésztési rendszer miatt. * * * A budapesti lóvásárra a mult héten 970 darab lovat hajtottak föl s 368 drb kelt el a következő árakon : hátas ló 115—220 frton, jukker 120—340 frton. nehéz igás ló 100—270 frton, paraszt ló 40— 100 frton. Körültekintés és javaslatok a népies lótenyésztés és felnevelés érdekében. (Folytatás). V. A csikók tart.,

sa és használatba vétele : abrakolás, pnrgatio néha. ha ,-sikókertek volnának, nem kellene La választott csikónak az anyjával nehez utakra menni. VI. A. istállók levegője és világossága szükséges, a lélegzés s igy a tüdőre és a szemekre nézve. Y. A csikók tartósa és használatbavétele. Az elválasztott csikókat egyéves korig nagyon jól kell táplálni, ha azt akarjuk, hogy nagy és jól kifejlődött ló legyen. Az első év nagy befolyást gyakorol a csikó későbbi fejlődésére. A zab és széna a legjobb táplálék a csikóknak, de azért ha a zab draga. nem art azt j tengerivel keverni. A tápszer-mennyiséget illletöleg nehéz a , mértéket egész tüzetesen megállapítani, mert az a csikó fajtája, nagysága, mikori munkaba vételétől stb. függ. Átlag az 1-töl a 2éves korig 2 5—3 klgr. zabot és 5 klgr. szénát és a 2-töl a 3éves korig ugyanannyi zabot cs 6 klgr. szénát lehet számítani. Ha a csikók jó legelőre járnak, ugy a fenti tápszer felét el lehet vonni. Oly csikót, melyet már 3éves korában könnyű munkaba akarnak venni, még jobban kell tartani ; viszont ha még csak 4—4iéves korban lesz befogva, ugy abban az időben, midőn a 3-ik fűre megy, kissé mostohábban is lehet tartani. A csikóknak idöközönkint tisztítószereket is kell nyújtani, mely a keserűsön kivül, nyáron a zöld takarmány és télen a sárga répa és olajpogácsából áll. Emez egészségügyi szempontból nyújtandó tisztítószerek adagolását nem szabad elmulasztani, mert ezek által elejét veszszük a különféle betegségeknek és a mirigybajoknál is enyhébb lefolyást nyerünk. A c-ontok előnyös fejlődése, valamint az emésztő szervek jó működése végett, kívánatos hetenkint egy kis bányakrétát és konyhasót nyújtani a csikóknak. A keleti vérhez tartozó csikókat semmi szin alatt sem szabad betöltött 3éves kora előtt használatba venni, és azután is mindaddig, mig ló nem lesz, t. i. az 5. évet be nem töltötte, csak könnyű munkát szabad vele végezni, mert addig a csont, az izületek, valamint az izmok még nagyon lazák és igy nagyobb megerőltetés által könnyen meghibásodnak. Manapság sok helyen már —2 éves korban befogják a csikókat, de ennek azután az a következménye, hogy 4—5 éves korukban már tönkre is vannak téve. IIa a községekben a csikókertek vagy községi kifutók felállíttatnának, иду meg vagyok győződve, hogy sok fiatal csikó nem lenne oly korán befogva. Hajdanában mikor még a földnek nem volt oly nagy értéke és terjedelmes legelök voltak, még csak 5—6 éves korban vették használatba a lovakat és 7—8 évesek lettek, mire tökéletesen kifejlődtek. De meg is volt ám annak a haszna, mert még a 20 éves ló is jobban birta a munkát, mint ma a 12 éves. * * VI. A csikók és lovak elhelyezése, t. i. az istállók minősége. Sikeres fejlődéséhez minden állatnak (a kellő táplálkozás és mozgás mellett) egészséges levegőre és világosságra van szüksége. Ha a vármegyében (országban) körültekintünk és figyelmünket az istállókra fordítjuk, azt találjuk, hogy azoknak legnagyobb része alacsony lyuk, és azonkívül üvegablakokkal alig vannak ellátva. ílyféle istállók felette ártalmasak a lovakra nézve, miután itt sem jó tiszta levegőhöz, sem kellő világossághoz nem jutnak. Ha még figyelembe veszszük ama körülményt, hogy a csikók tél folyamán néha napokig, de sőt hetekig is az istállóban állanak, ugy meg kell engednünk, hogy eme páratelt és sötét helyiségekben a lovak tüdeje és szemvilága kárt fog szenvedni. A ki a községek istállójában többször megfordult. észrevehette azt is, hogy sok önmagától eredett vak ló van, — melyeknek szülei nem voltak vakok, tehát öröklött hibára visszavezetni nem lehet. A tenyésztők legtöbb esetben ama téves véleményben vannak, hogy lovaik vaksága az erös húzás folytán keletkezett. Eme tévhit következtében nehéz őket rábeszélni és velük megtíttelni azt. hogy eme vakságot nagyobb részt a rossz istállók okozzák. Mások ismét azt állítják, hogy bajdanában az istállók még rosszabb állapotban voltak s a lovak mégsem vakultak meg. Ezek azonban nem veszik tekintetbe, hogy a régi időben a lovak majdnem 8 hónapon keresztül a legelön tartózkodtak és csak 4 hónapot, azaz a telet töltötték az istállóban, mig manapság — a legjobb körülmények között — ez csak meglorditva áll. A sok ijedős ló is többnyire a mai istállózásból származtatható és a látóképesség gyengeségére vall. Szinte nagyon sürün előfordul, hogy lovak, melyek ily rossz istállókban neveltettek fel, a legkisebb megerőltetés után leltünöen lélegzenek és könnyen izzadnak, a mi mindenesetre csak egy hibás vagy elzsirosodott tüdőre vezethető vissza és a vevőnek csaknem mindenkor alkalmat ad — lia a vett lóval nincs megelégedve — azl, mint kehest oda állítani és a tenyésztőknek kellemetlenséget okozhatni. Szükséges tehát, hogy minden istálló elegendő tágas legyen, t. i. minden lóra —(a járdát bele számítva) — (i •-meter hely essék, legalább 3 méter magassággal birjon és megfelelő nagyságú üveg ablakokkal láltassék el, melyeken keresztül az istálló kellő világosságot nyerhet és azt szellőztetni lehessen. Az ablakoknak természetesen nem szabad a lovak fejük előtt lenniök, mert a vakitó világosság és légauzam azokra nagyon ártalmas, miért is legjobb az ablakokat vagy hátul, vagy oldalvást alkalmazni. Igen hasznos továbbá, ha az istálló nyáron át egy második sürü léczajtóval és egy függönynyel láttatik el, miáltal azl mindig szellősen lehet tartani, a nélkül, hogy a csibék képesek volnának tetüjüket az istállóban lerakni és a legyek a lovakat nyugtalanítani. Ne sajnálja tehát egy tenyésztő se a kiadást, hogy istállóját a szükséges ablakokkal láttassa el; — mert a világosság és jó levegő már sok lónak megmentette a szeme világát. (Folytatása következik.) A MAGYAR TATTERSALL-EGYLET. Nevezések. A 111. napi (május 12.) Nemzetközi-dijra. 2000 kor. 30 kilométer ; kettes fogatok. 1. Bernrieder József Mézes 6é szürke kancza, apja Phonograph a. Murczus. és Legény 7e pej herélt, ap. Mat Cameron a. Legszebb. Utánnevezés kettős téttel : 2. Gr. Andrássy Tivadar Lia és Izidora lé fekete kanczák. 3. Gr. Andrássy Géza Farsang és Luxi. 4. Gr. Károlyi László Dinon 6é pej kancza, apja Sárga Liliom a. Dáma és Daru 6é szürke kancza, ap. Sárga Liliom a. Daru. 5. Ifj. gr. Almássy Kálmán Czégér 6é fekete kancza ap. Cupid (tulajdonosa a nevező) és Sólyom id vil. pej herélt, ap Purple (tulajdonosa Muzslay Gyula). Nemzetközi-dij eredménye : Indulás : d. e. 10 órakor. 3—3 perczenként. Nagy melegben jó uton. I-sö Bernrieder József, urkocsis Bernrieder János. p. b. Idő 67 p. 16 mp. Visszafelé a vasúti soromponál 20 mp.-ig álltak. II-dik Gr. Andrássy Géza. Hajtotta: tulajdonos. P. biró: Muzslay Gyula. Idő: 67 p. 39 mp. III-dik Gr. Andrássy Tivadar. Urkocsics Jankovich Elemér. P. biró : Döry Jenő. Idő : 70 p. 3 mp. Az orosz lovak közül egyik a meleget nem birta. IV-dik Gr. Károlyi László Hajtotta : Döry Lajos. P. biró: Inkey Antal. Ifj. gr. Almásy Kálmán négyes fogatával feladta a versenyt. ARTHUR HORNER & CO. Bécs I., Lobkowitz-Platz 1. Elfogad előleges fogadásokat ugy az angol, mint a német és ausztriai Derbyre. Fogadási körleveleket, (Odds-Listen) kívánatra bárkiknek is küld. A pesti versenyek alatt a Hungaria szállodában.