Vadász- és Versenylap 38. évfolyam, 1894

1894-01-03 / 1. szám

H «pi a p 1' с V Nevedé к n, pi о 7ADASZÍ VERSENY-LAP , / EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. V A «MAGY. LOVAREGYLET», A VIDÉKI VERSENYEGYLF L«? TEK, S AZ ÖSSZES MEGYEI LÓTENYESZBIZOTJfLANYOK Л HIVATALOS KÖZLÖNYE. jÁ/y (< ELŐFIZETÉS: EGÉSZ ÉVRE 12 FORINT, FÉLÉVRE 6 FORINT A SZERKESZTŐSÉGBE (BUDAPEST, HATVANI-UTCA NEMZETI CASINO II. EMELET) KÜLDENDŐ. Budapest, 1894. január 3. XXXVIII. évfolyam. Megjelenik a budapesti lóversenyek alatt minaiifl Versenynap előestéjén, a béesi versenyek ideje alatt minden héten kétszer (szerdán és szombaton este), a többi időben hetenkint egyszer (szombaton ) A LAP IRANYA JÖYORE ÉS ELŐFIZETÉSI FELHIYÁS A ,VADASZ- ÉS VERSENY-LAP' XXXYIII ÉYI FOLYAMÁRA 1894-D1K ÉYRE. - 4. Lapunk iránya jövőre : a telivértenyésztés és versenyek ismertetése mellett az, hogy nagyobb tért fogunk szentelni a félvértenyésztés érdekétiek, mert végczélja mindennek — az országos lótenyésztés emelése. Mint a «Magyar Lovaregylet» a «Vidéki verseny-egyletek» és az összes «Megyei lótenyész-bizottmányok» hivatalos közlönye, minden ez ügyekre vonatkozó közleményeket első sorban fog hozni. Tartalmazni fogja a bel- és külföldi telivértenyésztésre és istállókra vonatkozó értekezéseket. A lóversenyekről gyors és kimeritö tudósításokat ad. Telivérek elléséröl, birtokváltozásokról és ló-árverésekröl értesítéseket. Ismertetni fogja és pedig nagyobb mérvben mint eddig : az országos lótenyésztés állását és egyes ménesek felnevelési rendszerét. Továbbá tájékozást fog adni a trainingben levő lovakról s azok versenykilátásairól, megjelöli a legnagyobb nyerési esélylyel biró lovakat és felvilágosítást nyújt a fogadásoknál. Ki fogunk terjeszkedni a ^port minden egyéb ágára is, mint: vadászt,,athletika, vizi sport, léghajózás. Tárezák. szemlék, táviratok és érdekes vegyes közlemények fogják kiegészíteni lapunkat. Megjelenik a budapesti versenyek alatt minden versenynap előestél y én, a bécsi versenyek alatt hetenkint kétszer, és különben hetenkint egyszer. A «Vadász- és Versenylap» most, midőn már nem 52 szer, hanem kb. 77—78 szor jelenik meg évenkint. előfizetési ára : egész évre előre fizetve _ 12 frt. f évre ápril—okt. végéig ( a vers. időszak) — ... ... 10 « j évre jan.—junius 7 frt, és julius —decz. szintén ... ... ... 7 « Az előfizetési pénzek a «Vadász- és Verseny-Lap» kiadóhivatalához (Nemzeti Casino II. emelet) czimzendök. Kiadótulajdonos és főszerkesztő : SÁRKÁNY JÁNOS FERENCZ, Felelős szerkesztő : SÁRYÁRY ELEK. i Tárgy : ' 1. Alagon létesítendő versenypálya és felépítményekre vonatkozó tervek és költség: vetéseknek, valamint azoknak bérletére vo1 natkozólag az Urlovasok szövetkezete részéröl tett ajánlat elfogadása, j 2. Alagon létesítendő training-telep terveij nek és költségvetésnek bemutatasa és az ! ezekre vonatkozó haszonbéri szerződés jóváI hagyása. I 3. Tátra-Lomniczon versenylovak számára való istállók iránti intézkedés. Budapest, 1893. január 1. Az igazgatóság megbízásából Dr Magyar László, titkár. HIVATALOS. Verseny-határnapok 1894-ben. Budapest május ... ... 6, 8. 10, 13. 14, 17, 19, 20Tdtra-Lomnicz julius ... ... ... 29. Tátra.-Lomnicz augusztus ... ... — — ... 2, 5. Budapest augusztus 12, 15. 16, 19, 20, 23, 26, 28, 30. Tata szeptember.. — 2. Budapest szeptember 30. Budapest október 2, 4, 7, 9, 11, 13 és 14. Meghívó a Magyar Lovaregylet válastmányának 1894. évi január hó 15-én esti 10 órakor tartandó ülésére. Meghívó. az Urlovasok Szövetkezetének 1894. január hó 14-én délután 3 órakor Budapesten a Magyar Lovaregylet helyiségében (Hatvaniutcza 5. sz. II. emelet) tartandó évi rendes közgyűlésére. Napirend : 1. A kiküldött számvizsgáló bizottság jelentése az 1892. évi zárszámadások felülvizsgálatának eredményéről és annak alapján a titkár részére a felmentvény megadása. 2. Igazgatósági jelentés a szövetkezetnek 1893. évi működéséről. 3. Az 1893. évi zárszámadások előterjesztése és azok felülvizsgálatára számvizsgáló bizottság kiküldése. 4. Jövö 1894. évi költségvetés előterjesztése és elfogadása. Öreglak, 1893. deczember 28. Jankovich-Bésán Gyula, elnök. TÁRCZA. A tipelésről. Öröklött emberi hibánk a könnyen meggazdagodás vágya; a kinek semmije vagy csak nagyon kevese van. az természetszerűleg siet megragadni az olyan alkalmat, a hol valami anyagi előnyre szert tehet, a kinek pedig sokja van, az hogy rendesen még többet kiván, azt — azt hiszem — felesleges bizonyítgatni. A munkanélküli meggazdagodás legcsábítóbb módja a szerencsejáték ; az a szerencsejáték, a mely ha egyszer valakit hatalmába kerített, rabjává is teszi azt s csak kevésnek adatott meg az önuralom azon foka, hogy a lejtős uton, a melyre már rálépett, mérsékelni is tudja magát. A szerencsejátékosnak minden tér, a hol csak szerencséjét megpróbálhatja, egyaránt kedves ; lutris bolt, zöld asztal, börze vagy lóversenytér, az neki tökéletesen mindegy; 1 fődolog előtte csak az. hogy legyen hely, a hol filléreit vagy ezreit megkoczkáztathassa. Sajátságos, — de a dolog természetéből foly, — hogy mily nagy szerepet játszik a szerencsejátékos számításaiban a babona. A lutrizó álmodni szokott, a megrögzött kártyás kedvencz szinét üldözi kitartóan, a kétségbeesett börziáner a deriis vagy borult égbolt után igazodik el, a turíista pedig, hogy mi mindenből nem szedi elö az ö tipjeit, arról egész könyvet lehetne irni. A valószínűséget megközelítve jósolni s a babonás «andung» helyett valami reális alapon nyugvó profecziát nyújtani, ez a tipelés feladata. Tipelni (magyarul szószerinti értelemben: kibökni, kiszúrni) minden turilátogató szokott, — akár van tehetsége hozzá, akár nincs ; — én legalább nem láttam még olyan lóversenyre járó embert, a kinek ha nem is mindig, de legalább olykor-olykor meg ne lettek volna a saját tipjei. A sarki hordár e téren bizonyosan tartja magát olyan tehetségnek, mint akármelyik bankprocurista vagy fizetöpinczér s a fris programm mellől — a mit szemeivel mohón fal — bizonyára soha sem hiányzik a czeruza, a melylyel, jobb hiányában, saját tudománya és tapasztalatai alapján «kiböki» a nyertest. Jockey vagy trainer ismerőse van egy másiknak, ott mulhatlanul fogsz hallani istállótipeket. A kinek azután sem a saját tipelési tudománya nem nyújt elegendőt, sem jockey vagy trainer-ismerössel nem dicsekedhetik, annak rendelkezésére áll a szak- és más lapok sportrovata, a melyben a versenyek idején mindenki megtalálhatja a neki legjobban tetsző tipet. Nagyjában tehát háromféle tipröl lehet szó és ezek a saját-, istálló- és w/sá^-tipek. I A saját tip alatt értem kinek-kinek ama ' tipjét, a melyet minden idegen beavatkozás vagy az újságok utmutatása nélkül csakis saját észleletei és bírálata alapján alkot az illető. Az istállótulajdonosok, trainerek és jockey к köréből kiszivárgó tip az istálló-tip; ennek ; az a nevezetes tulajdonsága van. hogy ' rendesen nagy titokban szokták tovább ado-