Vadász- és Versenylap 38. évfolyam, 1894

1894-04-22 / 20. szám

176 Ii. Müller M. hdn. 6é stp h Usus, (fv.) 15. Gr. Paar K. flidn. id p h Metallist. 16. Gr. Sizzo-Noris E. hdn. id p k Verania. 17. Gr. Starhemberg V. fhdn. 5é stp k Redatne. V. Kísérleti hadseregi akadályverseny. Tiszteletdíj és 2000 kor. 4000 m. (24 aláírás.) 1. Fhg. Albrecht Salvator fhdn. 6é sga k Lady. 2. Ugyanaz 5é p h Spritgh (fv.). 3. Bakó B. száz. id stp m Pircith (fv.) 4. Gr. Batthyány G. fhdn. 5é p k Barque. 5. Gr. Bissingen N. száz. id sz h Apollo (fv.). 6. Gr. Bissingen 0. száz. 4é p k frontéra. 7. Blümel A. fhdn. 4é p m Rajkó. 8. Ugyanaz id sga k Mamsell. 9. Halasy P. ezr. id p m Don. 10. Hoffmann L. száz. '4é sga k Mátka. 11. Ugyanaz id sga h Alfons. 12. Gr. Hoyos H. fhdn. 6é p k Kisberrina. 13. Jekey A. őrnagy 4é sga m Vicar. 14. Ugyanaz 5é sga h Walcleter. 15. Kreutzbruck Zd. fhdn. 6é p h Justinus. 16. Kriszt F. száz. 4é p k Tiszavirág. 17. Lázár B. fhdn. 5é p m Vihar 1. 18. Ugyanaz 5é p k Bánat (fv.). 19. Ugyanaz 6é p h Radovan. 20. Lov. Micewsky S. száz. 6é p k Elza. 21. Gr. Paar K. fhdn. id p h Metallist. 22. Rheina-Wolbeck I. hdn. id stp h Rigó (fv.) 23. Gr. Sizzo-Noris hdn p k Verania. 24. Gr. Starhemberg V. fhdn. 5é sga m Harald. Második nap. Vasárnap, ápril 29-én. I. Sikverseny. Handicap. 700 korona. 2000 meter. (11 aláírás.) 1. Abonyi A. hdn. 3é p k Banitza. 2. Gr. Batthyány G. fhdn. 4é sga m Darius. 3. Hoffmann L. száz. 4é sga h Enigme. 4. Lov. Micewski S. száz. 4é p k Widna. 5. Peták E. fhdn. 3é sga k Ojt légy. 6. Ugyanaz 5é p k Cosima. 7. Br. Pletzger R. fhdn. 3é p m Ficsúr. 8. Gr. Starhemberg V. fhdn. 5é stp m Reclame. 9. Ugyanaz 4é sga m Álom. 10. Hg Sulkowski E. hdn. 3é p h Topling. 11. Weisenbacher A. ur 5é sg k Bilincs. II. Eladó akadályverseny. 1000 korona. 4é és id félvér lovaknak. 3600 meter. (10 aláírás.) 1. Br. Baselli V. száz. id sga k Adele 2000 k. 2. Gr. Bissingen N. száz. id sz h Apollo 3000 k. 3. Calm O. fhdn. id sga h Haidemann 1000 k. 4. Gr. Hoyos H. fhdn. 6é p k Kisberrina 1000 k. 5. Kármán B. fhdn. id stp k Acsi 1000 k. 6. Kreutzbruck Zd. fhdn. id p h Master 1000 k. 7. Br. Marschall F. hdn. id sga k Gea 2000 k. 8. Merhal E. száz. 6é p m Vidd-el 2000 k. 9. Müller M. hdn. 6é stp h Usus 2000 k. 10. Hg Sulkowski E. hdn. id p h Hallok 3000 k. III. Handicap-gátverseny. 800 kor. 2400 meter. (15 aláírás.) 1. Gr. Batthyány G. fhdn. 4é sga m Darius. 2. Ugyanaz 5é p k Barque. 3. Gr. Bissinger O. száz. 4é p k Frontéra. 4. Blümel A. fhdn. 4é p m Rajkó. 5. Calm 0. fhdn. 4é sga m Athleta. 6. Hoffmann L. száz. 4é sga h Enigme. 7. Kreutzbruck Zd. fhdn. 5é sga k Sodorna. 8. Lázár B. fhdn. 5é p m Vihar I. 9. Ugyanaz 5é p k Bánat, (fv.) 10. Merhal E. száz. 4é p m Vadorzó. 11. Lov. Micewski S. száz. 4-é p k Widna. 12. Müller M. hdn. 4é p m Clever. 13. Rheina-Wolbeck hdn. id stp h Rigó. (fv.) 14. Gr. Starhemberg V. fhdn. 5é stp m Reclame. le. Ugyanaz 4é sga m Alom. IV. Soproni nagy akadályverseny. Tiszteletdíj és 2200 kor. 4800 meter (20 aláírás.) 1. Fhg. Albrecht Salvator fhdn 6e sga k Lady. 2. Ugyanaz 5é p h Sprilght (fv.) 3. Gr. Batthyány G. fhdn 5é p k Barque 4. Gr. Bissingen O. száz 4é p k Frontéra. 5. Blümel A. fhdn 4é p m Rajkó. 6. Halasy P. ezr. id p m Don. 7. Hoffmann L. száz id sga h Alfons. 8. Gr. Hoyos H fhdn 4é p k Doreuse. 9. Kreutzbruck Zd. fhdn 6é p h Justinus. 10. Kriszt F. száz 4é p k Tiszavirág. 11. Lázár B. fhdn 5é p m Vihar I. 12. Ugyanaz 5é p k Bánat (fv.) 13. Ugyanaz 6é p h Radovan. 14. Lov. Micewski S. száz 6é p k Elza. 15. Gr. Paar K. fhdn id stp h Roy\ 16. Ugyanaz id p h Metallist. 17. Rheina-Wolbeck J. hdn id stp h Rigó (fv.) 18. Gr. Sizzo-Noris E. hdn id p k Verania. 19. Gr. Starhemberg V. fhdn 5é sga m Harald. 20. Hg. Sulkowski E. hdn id p h Halloh (fv.) V. Zár-akadályverseny. Tiszteletdíj és 1000 kor. 4000 m. (19 aláírás). 1. Gr. Batthyány G. fhdn. 4é sga m Darius. 2. Ugyanaz 5é p k Barque. 3. Gr. Bissingen N. száz. id sz h Apollo (fv.) 4. Ugyanaz id p h Favart. 5. Blümel A. fhdn. 4é p m Rajkó. 6. Ugyanaz id sga k Mamsell. 7. Br. Gemmingen R. fhdn. id sga k Vampa (fv.) ( VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 8. Hoffmann L. száz. id sga h Alfons. 9. Ugyanaz 4é sga k Mátka. 10. Gr. Hoyos H. fhdn. 6é p k Kisberrina. 11. Ugyanaz 4é p k Doreuse. 12. Jékey A. őrnagy 4é sga m Vicar. 13. Ugyanaz 5é sga h Walcleter. 14. Kreutzbruck Zd. fhdn. 6é p h Justinus. 15. Merhal E. száz. 4é p m Vadorzó. 16. Müller M. hdn. 6é stp h Usus (fv.) 17. Gr. Paar K. fhdn. id stp h Roy. 18. Ugyanaz id p h Metallist. 19. Gr. Sizzo-Noris E. hdn. id p k Verania. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Körültekintés és javaslatok a népies lótenyésztés és felnevelés érdekében. A magyar ló edzettsége és kitartási képessége a szabadban nevelés eredménye. — A legelők felosztása és gabonatermesztésre felhasználása által veszélyeztetve van s igy ez a terme-, lési águnk kivitele is. — Hogyan lehet ezen segitni ? Először is a csikólegelök, kifutók, kertek minél nagyobb mérvben terjesztése által. — Ebben a községek gyámolitása a gazdasági egyletek. lótenyésztési bizottságok és a kormány által. — A csikólegelök és kertek berendezése ; felvételi és tartási módozatok stb. A magyar ló abban a hírben áll, hogy edzett, kitartó és menetképes, — miért is eme jó tulajdonságai következtében a külföld előtt nagyra becsült és igen keresett. Eme jó hírnevüket a magyar lovak azonban még abban az időben szerezték, midőn az országban számos és terjedelmes legelök állottak rendelkezésre, a hol a lovak szabadban neveltettek. Miután azonban a 60-as és 70-es években a gabonanemüeknek kiválóan előnyös árviszonya a földek értékél jelentékenyen emelték ; ennélfogva a legtöbb legelő — mely egyúttal földmivelési czélokra is alkalmasnak mutatkozott — felosztva és felszántva lön, miért is ez idö szerint, csak igen kevés község található, mely egyébre is alkalmas legelőjét még fel nem osztatta volna. A fentemiitett kedvező gabonaárak azonban ujabb időben lényegesen megváltoztak, a mennyiben Oroszország, Amerika, Afrika stb. Magyarország gabonatárházával versenyre lépett, az egyes európai államok, mint Német-, Franczia- stb. ország -—

: saját földmivelésük megvédésére — magas vámokat emeltek és ezáltal a gabonanemüek magas árait olyannyira lenyomták, hogy azok isméti felszökésére alig van kilátás. Az okszerű mezőgazda most már belátja, hogy kizárólag földmiveléssel czélt nem ér, tehát állattenyésztéssel is kell foglalkoznia, hogy gazdaságából megfelelő hasznot húzhasson. Magától érthető, hogy az állattenyésztés neme az illető vidék égalji, helyi és talajviszonyaitól függ és a gazdának a jövedelmezőséget kell szem előtt tartania, ha vájjon a fentemiitett viszonyok között a ló-, marha, sertés, vagy juhtenyésztés elönyösebb-e ? Az eddigi tapasztalatok szerint hazánk éghajlati és talajviszonyai a lótenyésztésre mutatkoznak felett előnyösnek és kétséget kizárólag megfelelő haszonnal is kell annak járnia, ha a földmivelö kiváló előszeretettel és értelemmel foglalkoznék vele. Eme előszeretet indokoltnak is látszik, ha figyelembe veszszük, miként a statisztikai adatok szerint a lókivitel évről évre szaporodik. Mig Oroszország, Amerika stb. földterményekben velünk versenyeznek, addig a lótenyésztés terén sokkal jobban állunk, úgyhogy Európa legtöbb államai, még évek hosszú során reánk lesznek utalva, miután jövendő vetélytársunk, t. i. Oroszország népies lótenyésztése, a fejlődésnek alacsony fokán áll, s legalább 30—40 évi időtartamra van szüksége, hogy velünk ezen a téren eredménynyel síkra szállhasson. Az előny, melyet nekünk a lókivitel nyújt, figyelmeztet egyszersmind és megfontolásra késztet bennünket arra nézve is, hogy a lótenyésztés terén elért fölényünket megtartsuk és Oroszország versenyétől jövőre is félni okunk ne legyen. 1894. április 22. Mint a bevezetésben emiitettük, a magyar ló az edzettség, kitartás és menetképesség hirében áll, s eme jó tulajdonságainak köszönhető, hogy a külföld által keresett és jó áron kél el. Hogy tehát a kivitelt magunlcnak biztosithassuk, okvetlenül szükséges oly lovakat tenyésztenünk, melyek ama jó hirnévnek megfelelnek. Nézzünk már most körül, hogyan nevelik itt fel a lovat? * * * A legtöbb községben a csikót folyton az istállóban tartják, naponta igen keveset jártatják és az időjárás viszonyaihoz éppen nem szoktatják. Magától érthető tehát, hogy az ily nevelési mód mellett a csikók nem sajátítják el ama tulajdonságokat, melyek a magyar lovat becsültté és keresetté teszik, miért is ha sok ily módon felnevelt puha ló adatik el a külföldre, könynyen megeshetik, hogy a jó hírnév csorbát szenved és a kereslet csökkeni fog. De eltekintve attól, hogy az ily ferde tenyésztési mód mellett a magyar ló jó hirneve csorbát szenved, a tenyésztő sem találja számadását, mert tapasztalatok alapján jogosan feltehető az, miként az istállóban nevelés következtében több mint a fele 4—5 éves koráig hibás lesz, és azok is, melyek épek maradtak, csak elkényeztetett puha állatok lesznek és igy soha sem érik el azt az árat, melyet szabadban nevelt lovakért fizetnek. Emez elősorolt okok a tenyésztőket meggyőzhetnék, hogy az okszerű felnevelés módozataival foglalkozzanak. Hogy a magyar ló nagyrabecsült jó tulajdonságait megtartsa, feltétlenül szükséges, hogy az a szabadban neveltessék, hol az időjárás viszontagságaihoz hozzá szokik s edződik-, továbbá pedig a szabad mozgás által — megfelelő takarmányozás mellett — a tüdő kifejlődik, a csontok erősödnek, az izmok képződnek, — miáltal a ló menetképes és kitartó lesz. Egyes helyeken ámbár még vannak legelök, de ezek nagyobb része csak a nagy meleg beálltáig nyújt némi táplálékot, miért is ha a ménes nem jár naponta haza és a gazda nem takarmányozza külön csikóit, ugy azok visszamaradnak a fejlődésben, elcsenevészednek. Ez az oka, hogy az ilyen legelökre a jobb gazdák nem is küldik csikóikat és igy a lótenyésztés czélszerü előmozdításában számba sem vehetők. A fiatal lovak czélszerü felnevelése érdekében évekkel ezelőtt ama mozgalom indult meg, hogy vidékenkint, illetve megyénkint közös csikólegelők létesitessenek. Vannak is már egyes megyék, melyek gazdasági illetve lótenyészbizottmányi egyletei nagyobb terjedelmű közös csikólegelöket tartanak fenn. Ezek által gondoskodva van, hogy a csikók a nyári időben szabadon mozoghassanak és nagyobb részt kellő táplálékot is kapjanak. Miután azonban az ily közös csikólegelökre: 1-ször csak korlátolt számban lehet csikókat küldeni, 2-szor az ilyen legelök közönségesen, ha a szükséges kellékekkel szereltetnek is fel, némely vidéken nagyon költségesek. 3-szor, mert nem mindenütt találtatik alkalmas terület, 4-szer, minthogy a jó gazda nem szivesen válik meg jószágától és adja azt messze vidékre, hosszú időre és végre 5-ször, minthogy eme czélszerü nevelési mód csak a nyári legeltetési időn át t. i. legfeljebb 4—5 hónapig tart; — ugy az ily közös csikólegelök sem képesek az ez irányban észlelt bajokat gyökeresen orvosolni. Miután azonban e községeknek alkalmas legelőjük ma már alig van és minthogy a mai drága föld árviszonyai mellett nem is követelhető, hogy a községek terjedelmes legelőket taii.