Vadász- és Versenylap 38. évfolyam, 1894

1894-04-07 / 16. szám

EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYESZTES LAPJA. A Magyar Lovaregylet. A vidéki verseny-egyletek. Az Urlovas szövetség. A Magyar Tattersall-egylet s az összes megyei lótenyész-bizottmányok hivatalos közlönye. Снег »««ram I iit Előfizetési ára: egész évre 12 frt, f évre ápril—október végéig (a vers. időszak) 10 frt. } évre január—junius 7 frt, és julius—deczember szintén 7 frt. Az előfizetési pénzek a «Vadász- és Verseny-Lap» kiadóhivatalához (Nemzeti Casino II. emelet) czimezendök. 16. szám Budapest, 1894. április 7. XXXVIII évfolyam MígJeleDifc a budapesti lóversenye к alatt minden versenynap el6estéjén,abécsiversenyek Ideje alatt minden héten kétszer (szerdán és szombaton este), a többi időben hetenkint egyszer (szombaton) HIVATALOS. Verseny-határnapok 1894-ben. Április. Mag ... ... j 7, Prága Bécs 15. 17, 19. 22. 24. 26. hebreczen.. ... ... 21. Sopron 27. Május. Bécs ... ... 1, Pozsony ... ... 4, 5, Budapest 6, 8. 10, 13. 14, 17. 19, Szabadka Bécs ... 22, 24. 27, 29, Junius. ... 2. Mag. 3. 5, 7. Bi^cs Szombathely ... Krakkó 24. 26. 28. Julius. Siófok ... ... ... 21, Tdtra-Lomnicz ... ... Augusztus. Tdtra-Lomnicz ... ... ... ... 2, Budapest 12, 15. 16, 19, 20, 23. 26. 28, Szeptember. Tata ... •._. A lay ... ... ... ... ... 8, Bécs 8. 9. 11. 13. 16, 18, 20. Szabadka ... ... ... ... ... ._ Budapest ... ... ... Október. Budapest 2. 4, 7. 9, 11, 13. Bécs ... ... 16. 18. 21. 23. 25. Arad.. ... 27, 29. 22. 29. 3. 6: 20. 13. 31. 3. 10. 10. 29. 22. 29. 5. 30. 9. 23. 16. 30. November. Pardubitz Mug 14. 28. 28. .4. , 6. Telivértenyésztésünk és versenyügyünk mai állása. Nemcsak a napi- de a szaksajtó egy része is egész lamentácziókban tör ki. hogy telivértenyésztésünk és versenyügyünk az utóbbi években stagnál, lia ugyan visszafelé nem megy; és hogy Németország az utóbbi években annyira előrehaladt, hogy bennünket máris utóiért, és egy pár év alatt okvetlenül tul fog bennünket szárnyalni, hacsak már most is főbbünk nem kerekedett. Ennek indokolásául rendszerint ezt hozzák föl. hogy mi a kimúlt Cambuscan, Buccaneer, Verneuil, Doncaster stb. helyett egyetlenegy elsőrangú mént sem importáltunk; holott a németek a már elsőrangú apalovaknak bizonyult Charibert és St. Gatienen kivül a méltán nagy reményekre jogosító Gouverneurt is megszerezték stb. Igaz. hogy a németek az akadályversenyek terén bennünket határozottan felülmultak; mert nálunk — a németekkel merő ellentétben — kevés kivétellel semmi kedv sem mutatkozott az akadályversenyek iránt. Ezért nálunk sokkal kevesebb és kisebb akadályversenydij is kreáltatván. versenylótulajdonosaink nem tartják érdemesnek, a jobb anyagot a kevés és kis dijért oly sok akcidensnek kitenni és kellő érdeklődés s gyakorlat hiányában nem nevelődhetett föl annyi jó urlovas mint Németországban. Évek óta jóformán az egyedüli Esterházy Miklós gróf fektel nálunk nagyobb súlyt az akadályversenyekre, de ö aztán Németországban — pl. Eteaetera. Geschäftsfreund és Igeni nel — tényleg szép sikereket is aratott. A mi pedig az urlovasokat illeti, a mikor régebben nálunk még az akadályversenyek iránt érdeklődés mutatkozott, oly urlovasaink voltak mint Szápáry Iván gróf, Esterházy Miklós gróf, Baltazzi Hector stb., a kiket csak megközelítő urlovasokkal ma nemcsak hogy mi nem birunk. hanem a németek sem birnak s nem is birtak soha. Ha azonban az Urlovasok Szövetkezetének — a mely rövid fennállása óta máris oly rendkívüli szép eredményeket mutat föl — sikerül több és jobban dotált akadályversenyt létesíteni, s igy az érdeklődést fölkelteni : akkor a tulajdonosok mindjárt készek lesznek jobb anyaggal a küzdtérre lépni, s e versenyeken csakhamar nagyobb számú és jobb urlovas fog fölnevelödni ; ugy, hogy e tekintetben is nemcsak hogy hamar utóiérhetjük, hanem tekintve lóanyagunk jobb voltát és lórater mett fajunkat, rövid pár év alatt könnyen tul is szárnyalhatjuk a németeket. És hiszem, hogy az Urlovasok Szövetkezete buzgalmának, az összes más illetékes factorokkal karöltve, sikerülni is fog kitűzött szép és nemes feladatát csakhamar érvényre juttatni ; különösen ha az akadályversenyek tekintetében a francziák példáját fogjuk követni, s ha a Lovaregylet anyagi viszonyai idővel lehetővé fogják tenni, hogy versenypropoziczióink még a sikversenyek terén is, a czélszerüségi s részben utilitarius szempontok háttérbe szorításával a stayereknek inkább kedvező franczia irányhoz fognak közeledhetni, s ebből kifolyólag telivér tenyésztésünk mindinkább egészségesebb franczia irányban fog fejlődhetni. De nézzük az érem másik oldalát : a tenyésztési viszonyokat és a sikversenyeket. a melyekben a legjobb anyag érvényesül. Igaz, hogy a németek rendkívül nagy anyagi áldozatok árán gróf Lehndorff kitünö vezetése alatt, kiváló apaméneket importáltak s — a mi nézetem szerint még sokkal lényegesebb — igen sok jó minőségű kanczát hoztak be, a melyek egy része alatt elsőrangú méntől eredő csikó is volt, s egyszersmind elsőrendű méntől fedeztetve is lett. Igaz az is, hogy a németeknél az utóbbi években rendkívül nagy haladás észlelhető, és hogy ez a haladás éppen az utóbbi időkben beszerzett sok és kitünö anyag érvényesüléséből folyólag a legközelebbi időkben fog még csak igazán fokozódni. De ne feledjük, hogy azért szembeötlöbb a németeknél a haladás, mert ama közepes stádiumból, a melyben ók még csak 10 év I előtt is voltak, természetszerűleg még gyor, sabb, tehát szembeötlöbb módon lehetséges a haladás : mint a tökély egy bizonyos magasabb stádiumából, a hol mi már akkor voltunk. s a honnan — legalább qualitás tekintetében — mar csakis igen lassú léptekkel, tehát nem oly szembeötlő módon lehet elébbre jutni, s a honnan már inkább csak a telivérek számának növelése utján lehetséges észrevehetőbb emelkedést előidézni. Ne feledjük továbbá azt sem. hogy Németországban még maga az állam is — kezdetlegesebb versenyügyét megerősítendő és biztosítandó — a graditzi ménes utján részt vesz a versenyekben, és anyagi áldozatainak legnagyobb részét a versenyügy érdekében a télivértenyésztésnek hozza; holott nálunk a versenyügy a lovaregylet és más factorok működése által is biztosítva lévén, az állam nálunk már igen helyesen inkább a czélnak, az országos lótenyésztés előmozdításának szenteli szellemi és anyagi támogatásának oroszlánrészét. Ha tehát a haladás a németeknél szembeötlöbb volt is eddig, annyival kevésbbé szembeötlővé fog az válni, mennél közelebb fognak idővel a mi stádiumunkhoz jutni, s mennél inkább fogja az állam anyagi erejét a versenyügy és telivértenyésztés helyett az országos tenyésztésre fordítani. Ami tenyésztésünk állítólagos stagnálását, söt visszaesését illeti, nem minden év, söt évtized sem szülhet egy Kisbért vagy pláne egy Kincsemet. De hogy nem stagnálunk, azt az 1884. évjárat (Abonnent, Cintra, Zsupán, Petrus, Bulgár, Hűség. Balzsam stb. évjárata) s legközelébb az 1889-dik évjárat (Primás II., Espoir, Gaga, War-Horn, TrickTrack, Coureur stb. évjárata) legekklatánsabban igazolják. Söt én részemről az ez idei Derby-évjárattól is jót, sót — tekinve a mult évi mérkőzéseket — a tavalyinál jobbat várok ; mert nem tudok abból a sokak által eriteriumként fölállított körülményből — hogy ha egy évjáratban a kétévesek közt nincs egy-két a többi fölött erősen kimagasló ló. s a mének nem jóval a kanczák fölött állanak, hogy az az évjárat alacsony klaszszisára mutat — semmi észszerűt sem kiokoskodni. sem a tapasztalatból beigazolni. Hisz miért volna az kizárva, hogy nem egy-két, hanem pl. öt vagy több egyaránt kimagasló s a fitség különböző stádiumában egymást váltakozva megverő kétévesből aztán hároméves korukban egy-kettö vagy esetleg több is kiváló lóvá ne fejlődhessék ; s hogy a nagycsontozatu, tehát nehezebben és későbben tranirozható s testük arányát később elérő mének, hároméves korukban fölül ne múlhassák a kétéves korukban gyorsabban fitté tehető és alkatukkal korábban egyensúlyba jövő kiváló kanczákatl Hogy pedig a legutóbbi években nem győzedelmeskedtünk a német nagy dijakban annyiszor, mint csak 5—10 év előtt is, s viszont a németeknek a legutóbbi időkben