Vadász- és Versenylap 37. évfolyam, 1893

1893-01-01 / 1. szám

1893. január 1. ÜGETŐ VERSEN Y, TENYESZTÉS. A bécsi ügető versenyegyesület decz hú 19-én tartotta rendes közgyűlését.. Az elnök, gr. Hunyady Kálmán nyitotta meg a gyűlést, néhány üdvözlő szóval. A szokott előterjesztések megtörténte után a fölmentvény megadatott. 1893-dik évre ajánlja, hogy a tavalyi 95,000 frtnyi díjösszeg helyett 120,000 frtnyi dijak állapíttassanak meg. (Helyben hagyatott.) Poschacher ur a választmány nevében indítványozza, hogy az újonnan belépő tagok dija 50 koronára emeltessék. Az évi jelentésben hangsúlyozva van. bogv az 1892. év döntö volt az ausztriai ügető sportra és ügető tenyésztésre nézve s az egyesület ernyedetlenül törekszik nagy és fényes czéljának elérésére. Különösen kiemeli a jelentés, hogy az ügető tenyésztés állami szentesítést nyert, miután a földmivelési minisztérium 10,000 frtot tenyészmének vásárlására utalványozott s ekkép az egyesület ama helyzetbe jött, hogy 30,000 frtot fordíthatott erre a czélra. Mindeme tetemes külön-kiadás mellett is. az 1892. versenyév jelentékeny maradványnyal zárult, mert az egyesületnek készpénz-vagyona 15,756 frtról 18380 frtra növekedett. A versenyeknél a másodpercz-kiegyenlitési rendszer által a küzdelmek jelentékenyen érdekesebbek lettek, mint azelőtt s ebben rejlik a siker titka. Versenydijakban 95,810 frt osztatott ki; ezenkívül néhány ujabb építkezésre nagyobb kiadás tétetett, ugy hogy összesen kerek 200,000 frt volt a kiadás. A választmányba a következő urak választattak meg •öt évi működési tartammal : hg Auersperg Engelbert, br. Wächter Ottó, Neumayer Károly, Raszin Károly, dr. Steger, Zappert T. : négyévi tartamra : Göpfert V.. Thomas E. M. : kétévi időtartamra Altmann A. * * * Az ügető mének királya jelenleg Stamboul. mely közelébb Stocktonban az angol mértföldet 2:07£ alatt ügette be. VADÁSZAT ÉS LÖVÉSZET. József Ágost és László főherczegek vadászata. M. hó 15-én és 16-án József föherczeg fiai, József Ágost és László főherczegek a bánkuti pusztán nagy vadászatot rendeztek, mely fényesen sikerült. Résztvettek a föherczegeken kivül: Cziráky Antal gróf, • Esterházy Ferencz gr. Bethlen Gábor gr., Fábián László főispán, Fejérváry Gézabr. honv. miniszter, Bornemisza Tivadar br., Szentkereszty Pál br., Foriuyák Gyula adlátus-altábornagy, Jelentsik Vineze altábornagy, Libits Adolf jószágigazg. English ezredes, Csanády alezr., Mattyasovszky száz., Szirmay kamarás, Zerbes kapitány, Dobner fhdn., Péczely Elek kisjenöi főszolgabíró, Jank János eleki főszolgabíró, Tabajdy járásbiró, Kirileszku községi jegyző. Senk Ferencz szolgabíró, Bayer György gyógyszerész és az uradalmi tisztség teljes számmal. 15-én 1047 nyul, 5 öz. 25 fáczán, 12 fogoly ; 16-án 666 nyul, 5 öz, 2 fáczán. 12 fogoly. 1 róka volt a vadászzsákmány. Ágost föherczeg lőtt 16-án 111 nyulat. 1 özet, László föherczeg 100 nyulat 2 özet. 3 fogolyt és 1 rókát. * * * Báró Révay Simon m. hó 10.. 11.. 12., 13. és 14-én tartotta meg rendes évi hajtóvadászatait Bánkeszi, N.-Suránv és Kis-Várad községek határában. Reszt vettek : Gr. Karácsonyi Kamillo, gr. Sztáray István, gr. Wenckheim Ferencz, gr. Zay Imre, gr. Nemes János, gr. Nyáry Kálmán, br. Révay Gyula nejével, br. Révay Simon nejével. Sándor Géza, Blaskovics Elemér. Klobusiczky János, VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. Jankovich Aladár. Kosztolányi István, dr. Hamar Gyula, Dusek János és Nemlacher Gyula. A vadász urak 2286 nyulat lőttek, br. Révay Simonné szül. Szapáry grófnő egy napon 48 darabot lött. * * * Kende Zsigmond szatmármegyei nagybirtokos Istvándiban m. hó 16 án hajtóvadászatot rendezett, mely pompásan sikerült. A háziuron s nején kivül. a ki szenvedélyes vadász, részt vettek : Vályi Árpád, Szerdahelyi Ágoston, Bottka Béla. Halassy Szerencs, Bezerédj Dezső, Fogarassy Zsigmond, Boer Endre és Fogarassy Aurél. A kedvezőtlen idö daczára is teritékre került : 2 fáczán, 4 róka és 68 nyul. Vadászat után a szives házi gazda és neje dúsan teritett asztalhoz bivta meg a vadásztársaságot, mely a legkellemesebb hangulat közt fejezte be a mulatságos és eredményes napot. * * * Farkas-les. Gurahoncz aradmegyei községben egy vadászatkedvelönek sikerült a mult évi márczius havában két farkas kölyköt — egy himet és egy nőstényt — fogatni, melyeket aztán erős, vasrácsos ketreczben nagy gonddal nevelt föl oly czélból, hogy a tél beálltával, ezeknek a segélyével, farkasokra lesvadászatot tartson. Beköszöntvén a tél. m. é. decz. 6-án felszállította a farkasokat az erdőbe, még pedig olyan helyre, hol nappal a község kecskenyája szokott tartózkodni, tudva, hogy azon a vidéken lappanganak leginkább az erdőben kóborló farkasok. A legalkalmasabb helyen áll az erdöszélen egy erdöesöszlak, mely előtt mintegy 800 • öl tisztás terül. Az épülettől hatvan-hetven lépésnyire fekvő juhakol mellé helyezték el a ketreczet a két fogoly farkassal, melyek éj idején megkezdték hangversenyüket. Vonitásukra csakhamar közeledett egy hatalmas ordas a ketrecz felé, de nem volt ideje fogoly társait üdvözölni, mert az erdöesösz ablakából egy jól irányI zott lövés leterítette. Ez éjjel több farkas nem jelenkezett. Decz. 13-án a farkasles ismételtetett, mely annyival volt sikerültebb az előbbinél. a mennyiben két ordas került teritékre, az egyik, esti 11 órakor, a másik pedig éjfél után 3 órakor. — A lesvadászat különösen sikeres lesz január közepe táján, midőn a párosodás ideje beáll s a toportyán sereg csoportosan kóborog. Ilyenkor a fogoly nőstény vonitása egész seregét csalhatná oda a szerelmi hévtől lángoló udvarlóknak. — A fogoly farkasokat február közepe táján tulajdonosa hajlandó eladni s a venni szándékozóknak Gurahonczon Schauer Lajos ur bővebb felvilágosítást adhat. ATHLETIKA,TESTGYAKORLAT. Néhány szó a boxolásról. Akik az ökölvívást nálunk még egyáltalán nem, vagy csak a M. A. C. viadalain látták, azok mai közleményünket néhány bevezető megjegyzés nélkül alig fogják megérteni. Első "sorban meg kell említenünk, hogy az amerikaiak, kikről a sport e terén bátran vehetünk példát, viadalaikon a «knock out»-ig mennek, vagyis mindaddig viaskodnak, mig egyik versenyző harczképtelen lesz. összedűl, vagy megadja magát. Midőn az «önvédelem nemes sportjában» (mint a hogy ök nevezni szeretik) az amerikaiakat példakép állítom magunk elé, nem akarom azzal egyszersmind azt mondani, hogy minden bolondságukat vakon kövessük. Vannak azonban dolgok, melyeket eddigi l'erdeségiikben meghagynunk nem szabad, lia hazánk sport-ügyeinek fejlődését szivünkön hordjuk. Az amerikaiak az ökölvívókat testsulyuk 29 szerint négy osztályba sorolják u. m. heavymiddling , light- and featherweight, amit magyarul nehéz, közepes, könnyű és pehelvkönnyü meghatározásokkal fejezhetünk ki. Elvül van elfogadva, hogy csak ugyanazon osztályba tartozók mérkőzhetnek egymással, vagyis nehéz csak nehéz-, könnvü csak könnyű súlyúval stb. Határozottan elitélendö tehát, amit a M. A. C. legutóbbi őszi viadalán láttunk, midőn Sajtos ur, ki valószínűleg az első csoportba tartozik, a nála testsúlyra és termetre aránytálanul kisebb Dr. Andor úrral, kit talán a 3—4-ik csoportba sorozhatnánk-, komolyan mérkőzött. Á versenyzőknek nem kell pontosan egyforma nehezeknek lenniük, de a sulykülönbségnék mindenesetre meg kell határozva lennie. Hazai viszonyainknak — véleményem szerint — leginkább 4—

Ц kilonyi limit felelne meg. Ha majd az ökölvivás több művelőre fog találni nálunk, s egyáltalán jobban el lesz terjedve, akkor majd a sulykülönbözetet is szorosabb határok közé kell szoritani. A boxolásnál használt keztvük arányban vannak a mérközök súlyával. Amerikában versenyeken 2. 4, 5, 6 és 8 fontosokat, az amateurök 6 és 8 fontosakat használnak. Hogy a versenyzők és az amateurök között különbséget teszek, annak magyarázatául néhány megjegyzést kell tennem. Amerikában és Angliában minden ember és minden gyerek boxol (sőt van egy hölgybajnok is). Nálunk, ha ketten összezördülnek, átnyalábolják és ugy döngetik egymást ; az amerikaiak és angolok türelmes ilegmával megvárják, mig ellenfelük levetkőzik, állásba vágja magát s azután szabályos « dodge»okkal tesznek eleget az «önvédelem nemes módjának» (the nobel art of self-defence). Különösnek legfeljebb csak azt találhatjuk ebben, hogy ott nem csak olyan emberek boxolnak. kik magyar viszonyok közt birokra mentek és verekedtek volna, hanem a felsőbb osztályok müveit tagjai is. Ennek abban leljük magyarázatát, hogy a párbajozást ott mint gyikossági kísérletet elitélik és súlyos pénzbirsággal sújtják s igy mindenki, még а müveit emberek is, inkább elvégzik hamarosan standé pede esetleges ügyüket, mintsem kitegvék magukat a törvény üldözésének. Amerikában igen sokan hivatásszerűen űzik az ökölvivás mesterségét (professionalek), a mi meglehetősen jövedelmező foglalkozas, minthogy viadalaik érdekességét igen gyakran nálunk el sem képzelhető magas pénzdijakkal emelik. Az amerikai hírlapok versenyeznek egymással a nagy dijak kitűzésében és a sportegyletek soha sem szünetelő meetingjeit — valódi amerikai élelmességgel — nyerészkedésre alakult vállalatok szabályos működésének tekinthetjük. Richard К. Fox,- — mint az első amerikai sportlap a «National Polizce Gazette» kiadója, — a világ bajnokságáért hirdet viadalokat s a nehéz, könnyű és pehely-könnyii bajnokságért már hosszú évek óta leírhatatlan küzdelmek folynak. A nehézsúlyú bajnokságért legutóbb Jack Mac Auliffe és Billy Myer mérkőztek NewOrleansban. A világ bajnoksága mellett a Police Gazette bajnoki öve (champions belt) és a különféle fogadások által mintegy 40.000 dollárra emelt pénzdíjért folyt a küzdelem. Hogy az amerikai közönség e mérkőzések iránt mily óriási érdeklődéssel viseltetik, nem elég, ha megjegyzem, hogy a 20.000 nézőt befogadó aréna túlságosan szűknek bizonyult ; meglehetősen jellemző azonban, hogy a viadal előtt mindkét versenyző fél heteken át mutogatta magát s már igy is szép pénzre tett szert. A viadal végre szeptember 4-én óriási küzdelem után Mac Auliffe javára dőlt el. Még nagyobb érdeklődés mutatkozott a könnyüsulvuak viadalán, melyen a 12 év óta