Vadász- és Versenylap 37. évfolyam, 1893

1893-02-12 / 7. szám

90 1 AÙASZ- ES VERSENY-LAP. 1893. február 12. HIVATALOS. Versenyhatárnapok 1893-ra. Április. 2., 3., 6.. 9. 3.. ő.. 7., 9. 16.. 18.. 20.. 23.. 25.. 27.. 30. 22.. 23. V V V V 29.' зо' Alag Prága Bécs Debrcczcn __ Sopron t Május. Bécs — 1. Pozsony — --- --- 5.. 6. Budapest ... 7., 9.. 11.. 14., 16., 18., Bées 22., 23.. 25.. 28.. Jiiuius. Alag — 1. Bécs ... . 2., 4.. 6.. 8., Krakó .. ... 17., 18, Lemberg ... ... 2;j., 2/., 28., Augusztus. Alag ... ... ... ... ... Budapest ... ... 13., 15., 17.. 20.. 22.. 24.. 27., 29., Szabadka ... ... ... Szeptember. Tata Bécs ... 8., 10.. 12.. 14., 17.. 19.. 21., Nagyvárad ... ... ... ... ... ... 23., Budapest ... Október. Budapest ... 1., 3., 5., 8.. 10., 12., Bécs .19, 22., 24., 26., Pardubitz ... TELIVÉREK ÉS VERSENYEK. frt a harmadiknak. Teherközlés, 4. , 7. 21. 30. ,4. 11. 20. 29. .6. 31. 27. 3. 24, 24. 28. 15 29. 31. Nevezési zárlatok. Bécs, Jockey-Club főtitkársága, I., AugustiuerStrasse 8. Február 15. Freies Handicap. 5000 frt az elsőnek, 800 frt a másodiknak, 200 Az ország lótenyésztésének nagy kérdése. (Vége.) Telivértenyésztésiink hiányai. A második fökérdés/«Belföldi telivértenyésztésiink helyes irányban vezetletik-e ? s bentfoglaltatnak-e avezetésben az országnak telivértenyésztésében az önállósítás eszméjének csirái ?» A telivérnél a vér keresztezése igen fontos, nagy tanulmánynyal és búvárkodással járó kérdés. Haladásunk, hogy ugy mondjuk, az elméleti téren is jelentékeny, melynek bebizonyítására hivatkozunk az 1815. évben megjelent s az akkori lótenyésztési viszonyokat jellemző érdekes könyvre; báró Wenckheim József adta ki következő czim alatt : « Gondolatok a magyarországi hanyatló lótenyésztésnek helyreállításáról» s különös, hogy ebben a könyvben a gondolkodó és igen sok helyes eszmével bíró; szerző az angol telivérröl s annak regeneráló erejéről említést sem lesz. 1815-töl fogva nagyot változtak a viszonyok, tisztultak a tenyésztési elvek, de még most sem vagyunk a kellő magaslaton. Nem tartjuk elégségesnek, hogy valaki a a Stud-Bookban és pedigreeben némi jártasság és tanulmány után, a vérkeverést bizonyos százalékokra beosztva, azt mondhassa, hogy ezzel és ezzel a vérkeveréssel most nverö lovat fog előállíttatni; de ezzel szemben mégis azt merjük állítani, hogy telivértenyésztésünk igen keveset forgatja" a StudBookot s kevéssé tanulmányozza a leszármazási táblázatokat. Telivértenyésztésünkben oly párosításokkal találkozunk, melyek belföldi tenvésztésünk érdekeinek s a tovább fejlődés kívánalmainak nem felelnek meg. Telivérkanczák fedeztetnek évek hosszú során mindig azzal a ménnel, mely vérkeverékböl sohasem jött ki jó leszármazott; egyedek a legközelebbi rokonságból párosittatnak. mely eljárás lehet kétes értékű kísérletezés, de helyes tenyésztési elveken nem alapszik. Mindenekelőtt belföldi telivértenyésztésünk egy nagy hibától szabadni meg. ha a vérkeresztezésre több t / nu! m (Ínyt és gondot fordítunk. Belföldi telivértenyésztésünknek csodás szêren- c-séje volt az által, hogy az importált telivérek között olyan két kiváló apalovat, mint Cambuscan és Buccaneer, tudott megszerezni. Olyan egyszerű az egész kérdés, hogy ha oly telivért találtunk, mely a mi talaj-, légmérsékleli és egyébb viszonyaink között otthon érzi magát, mely nálunk jobb anyagot produkál mint más országokban, ezt a vért kell alapjául tenni belföldi telivértenyesztésünknek — s erre kell alapítani annak jövő kifejlődését. Kétségtelen, hogy a Buceaneer-vér, a mi viszonyaink között előnyösen használható telivér anyag, főleg azért, mert további generatiókban is kiválót producál ; elég meggyőző bizonyítékokat szolgáltatnak erre : Kisbér, Kisbéröcscse, Waisenknabe, Vederemo, Bálvány, Vinea. Stronzian, Aspirant, Villám és Nemszabad stb. Nem lehet tehát belföldi telivértenyésztésünknek más alapja, mint hogy a megtalált s már több ivadékon keresztül mindig kiválót producált vért tovább fejleszteni és pedig olcvetetlen a legjobb egyedeknek kihasználásával, mert különben nem teszünk eleget a tenyésztés alapelvének : «a legjobbat a legjobbal párositani». Mi történik azonban, e kitűnő vér ápolására s tovább fejlesztésére, belföldi telivértenyésztésünk érdekében ? Buccaneer legjobb fia Kisbér, mely megnyerte az angol Derbyt, és a párisi Grand Prixt, külföldön van ; — Buccaneer legjobb unokája Stronzian, mely a bécsi Derbyt csak téves start miatt vesztette el. de könnyen megnyerte a hamburgi Derbyt, külföldön van ; Buccaneer unokájának Stronziannak legjobb fia. mely megnyerte a bécsi Derbyt, Aspirant külföldre került. Ha jelföldi telivértenyésztésünkből a legjobb vér legjobb tenyésztései nem állnak szolgálatában tenyésztésünknek, akkor nem mondhatjuk, hogy belföldi telivértenyésztésünk helyes alapokon nyugszik és nem látjuk azt az éltető gondolatot. melyben az ország telivértenyésztése dolgában az önállósítás eszméjének csirái feküsznek. Nagy hátránya Magyarország versenyügyének és ezzel kapcsolatosan telivértenyésztésének. hogy Európában verseny tekintetében kelet felé mi a véghatár és legszélső pont vagyunk ; nagy átalakuláson menne keresztül telivértenyésztésünk, ha kelet felé Bukarestben. Belgrádban, Bulgáriában s különösen Konstantinápolyban virágzó versenyterek volnának. A civilizáció terjedésének azonban ellenállhatatlan hatalma van ; mindez lehet, hogy nagyon hoszszu, de csak okvetetlen idő kérdése; nagy szolgálatot tenne Magyarország lótenyésztési s az által közgazdasági kérdésének, az az erö és hatalom, mely ez ügynek egy lökést adna s fölébresztené álmából ; de a mi államunk és társadalmunk nem igen foglalkozik az ily kérdésekkel ; az alkotások s események e téren pedig maguktól csak igen lassan sietnek. Versenyügyünknek még egy s igen különös alakban nyilvánuló hátrányáról kívánunk megemlékezni. mely a mi különlegességünk ; nem találjuk Európában sem s ez abból áll, hogy a közvélemény a versenyügy ellen mesterségesen téves állításokkal félrevezettetett ; a hangulat a versenyügyre nem kedvező, a sajtó nagy hatalom s e körülményt nem kellene figyelmen kivül hagyni. Félvérten.vésztősünk his'iuyai. Oly hatalmas és rendkivüli előmenetelt lett országos lótenyésztésünk, hogy lehetetlen a ' Jíózvéleménynyel összhangban az elért eredmények felett az elismerés adóját meg nem hozni. A kisbéri félvér-ménes páratlan az egész világon: a külföldi szakértők, kik azt megszemlélték, csak dicséröleg emlékeznek meg róla. Az ország közép és kis tenyésztőinek lóállománya nagyot javult; a nép birtokában is jól alkolotl értékes anyagot találunk. Nagy lépés létetett előre; de éppen e haladás teszi szükségessé, hogy a jövő tenyésztésével szemben, magasabb igényekkel álljunk elő : majdnem a semmiből használható anyag állíttatott elő: most a használható anyagból benső jó tulajdonságokkal biró leszármazottakat kell teremtenünk. Nagy hátránya országos lótenyésztésünknek, hogy abban hiába keressük a rendszert, a legkülönbözőbb vérkeveréssel találkozunk egymás mellett : nincs meg az egyöntetűség. A ménbeosztások minden rendszer nélkül történnek ; ugyanazon az állomáson találjuk az arabsot, Noniust, Gidrant, az angol telivért. a lippizzait stb. Ugyanaz a kancza igen sok eselben minden évben más ménnel párositta tik. A normani ló sem a véletlenség eredménye: czéltudatos tenyésztési rendszer hozta azt létre. A lótenyésztés egyöntetűsége tekintetében, Normandia talán mint vonzó példa állhat előttünk. Fejlettebb lótenyésztési viszonyaink közölt, az első lépés, melyet országos lótenyésztésünk érdekében mihamarabb megtennünk kell, a központban az ország hippologikus térképének elkészítése ; nem kis feladat, hosszú időt vesz igénybe mig elkészül, éppen azért hozzá kell látni: e nélkül nem lesz soha rendszer és czéltudatosság Magyarország lótenyésztésében. Fokozatos és rendszer szerinti beosztása a méneknek, bizonyos mértékű hatalmi tényt foglal magaban s éppen e miatt sokszor ellenszenvre talál ; ez elemek lehetőleg felvilágositandók, de azért az állami helyes irányzat rendszeresen s fokozatosan keresztülvezetendő. Az ország hippologikus térképeinek elkészítése s az abbari lefektetett törekvés a tenyésztésben, elő fogja állítani a tájfajtákat, az egyforinaságot.a vérugyanazonosságot tenyésztésünkben. A tájfajták tenyésztése által, egész lótenyésztő közönségünknél a tenyésztési fogalmak tisztulni fognak s a lótenyésztés kérdésében az értelmi erö fog emelkedni s általánosabb lenni s e körülmény igen nagy sulylyal bir. Nem mondhatjuk eléggé hangosan, hogy félvértenyésztésünk tovább fejlődésének alapfeli étele az ország hippologikus térképének mielőbbi elkészítése, mely ha nem felel is meg a mai helyzetnek, de látni engedi, hogy egy negyed század múlva Magyarország lótenyésztése mi lesz. Gondot kell forditani arra, hogy benső jó tulajdonsággal biró anyag lenyésztessék : Hadászati czélokra kiváló remonta, melynek ideálja a nagy teher alá való vadászlú. Nagy arányokkal biró kocsilovak, magas mozgással. Sebes, aczélosjuckerek és ügetök ; ez utóbbi tenyésztésére nézve az országban több helyen mutatkozik kedv ; sokat mulasztottunk e téren s más országok mellett igen elmaradtunk. Jól alkotott ponnyk tenyésztése. S lia megvan az ország lótenyésztő közönségében az öntudalosság s ha tudni fogja mindenki, hogy mit akar tenyészteni, nem lehet kételkedni felette, bogv a kitűzött czélt el is fogja érni. Még egy alapfeltétele van országos félvértenyésztésünk tovább fejlődésének, s ez, a tenyésztett használati eladó anyagnak értékesithetése. Teremteni kell olyan alkalmas központi helyet, hol a vevő és eladó biztosan és megbízhatóiag találkozhassék ; e kérdésnek helyes megoldása