Vadász- és Versenylap 37. évfolyam, 1893

1893-02-05 / 6. szám

82 » AÜASZ- ES \ ERSEN Y-L.AP. 1893. február 5. HIVATALOS. Versenyhatárnapok 1893-ra. Áprilir. 2., 3.. 6., 9. Prri,,a . .».. /-, ». Bt,-. 16.. 18.. 20.. 23.. 25.. 27 . 30. Debrttztn .. -2.. 23. Sopron ... - 29.. 30. J Május. Bécs - V 4 ! Pozsony .. -- - --- -- --- э Buda/,

Ы 7., 9., 11.. 14.. 10., 18-, 21. ДА-/.. 22.. 23.. 25.. 28.. 30 j Junius. Alan V 4. Вёгя - 2.. 4.. 6.. 8.. 11. Kroki - — - 17-18. 20. I Leu.be.y ... .. 25.. 27., 28.. 29. | Aiiffiisztu». AU,/ - 6 I BuilajKdl . 13.. 15., 17.. 20.. 22.. 24. 27 . 29.. 31. : Ssnbadk-a . .. 27. Szeptember. Tola - 3. Вё.я 8.. 10.. 12 . 14.. 17.. 19.. 2E, 21. Kagyedrtd ... . 23.. 24. \ Budapest - 28. Október. Budapest .. .. 1 . 3.. 5.. 8.. 10.. 12.. 15 Вёгя ... 19 , 22. 24.. 2(i-, 29. Pardubitz - 31. I . - I TELIYÉREK ÉS VERSENYEK. Az ország lótenyésztésének nagy kérdése. (Folytatása.) Teli»ér-tcn,»észtésünk hiányai. Nem magáról a telivérnek tényleges tenyésztéséről s annak esetleges fogyatkozásairól kívánunk megemlékezni. Elvi kérdésekről s az irányról, mely telivértenyésztésünkel vezeti, illetőleg a telivértenyésztés körül tapasztalt iránytalanságról, mini föbajról, fogunk szólani. Az angol telivérió egy eultura-állat. melyet az angol éri elem nagy szorgalommal, bosszú időn keresztül helyes alapokra fektetett keresztezéssel. intenzív felszerelési móddal és generatiókon keresztül, erös training alkalmazásával hozott létre. A világ egyetlen egy népe sem utánozta ebben az angolt, hanem elfogadta az ott elért eredményeket s egész világ Angliához fordult telivér tenvész-anyágért. Igy inig Angliában a nemzeti erö állal elért alkotás, hogy ugy mondjuk, teremtés ; a többi nemzetnél az importatió képezte a telivér-tenyésztés alapját. Mi is igen természetesen és helyesen az importatiót fogadtuk el telivér-tenyésztésünk alapjául s a század elején sok szállítási nehézséggel küzdve, megkezdődött az angol telivér ió behozatala; elöl jártak ebben a kladrubi ménes, gr. Hunyady. gr. Batthyány, gr. Széchényi, gr. Nádasdy. hg Trauttmansdorff. br. Wesselényi, hg Lichtenstein, gróf Sándor slb. Az importatió első ideje 1810— 1815-re esik; az első mének, meívek behozattak. Cato II. eil. 1809. Grimalkin 1808. Crispin 1807. Sladinere 1807. stb. sa harminczas évek elején az Angliából behozott telivér lovak száma meghaladta a százat ; a I húszas évek végén megbonosittattak a lóversenyek. melyek segélyére jöttek telivértenyésztésünknek s folytonos importatió és tejlödö belföldi tenyésztéssel eljutottunk a mai sikerekhez s jelentékeny eredményekhez. Visszatekintve • telivértenyésztésünk mintegy fél százados múltjára, levonva a tapasztalatok eredményeit, önként következik az a ; kérdés, hogy ily hosszú mull után mily alapokon áll ma telioér-tenyési fésűnk ? I. Az importationi szüksége van-e telivértenyesztésünknek? s helyes irányban vezettetik-e az ? Ks micsoda akadályai vannak annak ? II. Belföldi telivértenyésztésünk helyes S irányban vezettetik-e?— S benl'toglaltatnak-e a vezetésben azországnak lelivértenyésztésében az önállósítás eszméjének csirái? S'.k történt telivértenyésztésünk és verseny- ; ügyünk érdekeben az utóbbi időben : de nem minden, a mi az adott viszonyok között elér- j hetö lett volna; s lia a valódi okait kutatjuk a nagy lendületnek, ott találjuk első sorban, az igen szerencsés alakban megbonosult fogadási rendszert. IÁ ha keressük lelivértenvésztésünkben a főirányt, a rendszert, azt aligha fogjuk megtalálni abban a kiterjedésben, mely országos lótenyésztésünket önmagában nagygya telielte volna. Első sorsban nincsenek a fogalmak lisztázva abban a kérdésben, hogy mi a lóleni/észt.és iit/i/ében a: állami és mi a társadalmi fe adat ? A közelmúltban egészen uj helyzet teremtetett. a társadalom hatalmas actiót fejtett ki. telivérméneseket egymás után alakít, na- ' gyobb kiterjedésben az anyaországból impor- I tatiót ' szközöl ; ezek olyan elementáris erővel bitó tények, melyekkel szemben az államhatalomnak elzárkózni nem lehet ; a társadalomnak ily erönyilvánulásai folytán, sokszorosan előtérbe nyomul az állami fqnctiónak határozol tan körvonalazott elve: «hogy azt kézbe venni s azt a feladatot megoldani, melyre az egyesek ereje nem képes» s ez nem állhat másból. mint olyan magas osztályú apalovat megszerezni, vagy ha ugy tetszik, ezt a minőségű kanczaanyagot is. melyhez hasonlót a társadalom beszerezni nem képes. Mindaddig, mig a társadalom ereje meg nem mozdult, mig csak közép classisu anyag behozatalára nem vállalkozott, addig egészen jogosult volt a közép anyag behozatalából is állami feladatot alkotni, de a változott viszo- I nyokkal szemben, midőn a társadalom saját erejéből s jól feliogotl érdekében lie tudja hozni Beauminat-t. Morgant. Master Kildarel s Gagát stb. az állami feladatnak is magasabb vonalra kell helyezkednie. Legtávolabbról sem akarunk kritikai álláspontot gyakorolni, egyedül a helyzetnek uj képét kívántuk megvilágítani s egy példával óhajtjuk a mai viszonyokat illusztrálni, pl. a kisbéri telivérméneseben a többi közt van «Csalién» nevű telivérkancza, a pályán nem szerepeli, kipróbálatlan s hozzá még idegbaja is van. E belföldi kanczától való tovább-tenyésztés nem képezhet állami feladatol ; ezt a functiót helyesebben és pénzügyileg- elönyösebben be fogják tölteni a monostori, az Eleonora-udvar vagy peltendi ménes ; de addig mig mindezek a teli vérménesek nem voltak, lehetett a dolgot indokolni sCsallántól továbbtenyésztés képezhetett állami feladatot. Kiki a maga helyére : a társadalom, lia tovább folytatja a követett helyes irányt, ha az állam betölti az ujabb fejlemények által kijelölt magasabb feladatokat, talán ujabbi félszázad után ott leszünk, hogy hadseregünknek minőség tekintetében is a legkiválóbb lóanyaga lesz s ott "leszünk Magyarország lótenyésztési kérdésének ideáljánál, bogy a | szomszédos államoknak telivér tenyész-állatpiaczává válhatik. Nézzük esak egy kissé közelebbről, hogy fentebb feltett I. ponttal, telivér-importátió kérdésénél ma hogyan állunk. Nekünk még ho<szu időn keresztül szükségünk lesz telivér-anyagn ik külföldről leendő importot iájára: ez volt az alap. melyen telivértenvésztésünk megindult: még ma is hozzá kell fordulnunk. ha el akarjuk érni. hogy országos lótenyésztésünk valódi magas foki a emeltessék s azt tűzzük ki lótenyésztésünk végczéljáva. hogy telivértenyész-anyaggal mi lássuk el a szomszédos országokat s különösen a keletet. Ha belátjuk, hogy telivér-importatióra még folytonosan szükségünk van. érdekeink ellen elkövetetett vastag tévedés, ha indokolatlan akadályokat rakunk az importatió elé. Belföldi teli vérten yésztésiink és versenyügyünk, okvetetlen bizonyos mértékű védelmet kíván, hogy az fejlődhessék, s miután Anglia és Francziaország telivértenyésztése és versenyügye fejlettebb. s telivér anyaga magasabb osztályhoz tartozik, mint a miénk, útját kell annak vágni, hogy egyes pénzesebb ember, kipróbált anyagnak behozatalával, legszebb dijainkat elvigye, s ez állal a belföldi versenyügyet s teli vértenyésztést megzsibbaszsza. De ezen a vonalon till felállított akadályai az imporlatiónak. nagy hátránya telivér-tenyésztésünknek : tehát a határvonalnak, mely az importatiót megköti, ott kell lenni, hogy I'kipróbált anyag be ne hozathassák. Kipróbálatlan fiatal anyag korlátlan behozhatásában feküsznek azok a véletlen szerencsés esélyek, hogy a legkiválóbb anyag birtokába juthatunk, melyet később semmi árért sem szerezhetünk meg; itt vannak Plaisanterie és The Bard esetei, melyek éves korukban igen olcsón vétettek meg nyilvános árverésen. Kipróbálatlan fiatal anyag importatiója nem képezhet magán telivér - tenyésztésünknek legyözhetlen concurrent iát. főleg akkor, midőn az állami telivértenyésztés concurrentiájával ugy is ki kell állani a versenyt. Egy nagyszabású intézménynek. nem szabad egyesek szolgálatában állni s néhánynak érdekében eljárni akkor, midőn az egész ügy maga más irányt követel, midőn az egész ügyet valóban nagygyá csak a szabadabb irány követésében érhetjük el. Mf az importatió következőleg van szabályozva: à csikót deczember Hl-ig anyjávál együtt szabad behozni, s ha május l-ig nálunk idebent marad, minden verseny megnyitva van számára : de már január elején behozott fiatal telivér, néhány futam kivételével, minden vçrsenybûl ki van zárva, vagy ha bár deczetnberben hozatott is be a csikó, de anyja nélkül,' hasonló elbánásban részesül. Nem volna-e sokkal czélszerübb a (entálló szabályzatot oda átváltoztatni, hogy a választolt csikók 10 —12 hónapos korukig, p. u. február t-ig. anyjuk nélkül a haza polgári által behozhatok, s minden versenyükben jogosult ak a startolásra. Az importátió tekintetében is a helyzet egészen átalakult : eddig főleg az állam importált s annak mindegy volt ; deczember 31. előtt hozatta be anyjával a csikót : a telivér kaneza-tenyészanyagra is szüksége volt : de most a viszonyok mások, az egyesek, a társadalom. kezdi kezébe venni az importatiót ; annak nagy akadály, bogv a kanczát is meg kell venni a csikóval. A nevmarketi legutolsó teli vér-árverésen igen kiválólag volt képviselve a mi sport-érdekünk és társadalmunk, de választott teli vér-csikót, bár tenyésztésünkre nézre csak előnyöket nyújthatott volna, nem vehetett senki, mert szabályaink azt. érdekeink ellen, lehetetlenné tették. A fentálló szabályzat ma sem védi meg tenyésztőinket; egyesek érdekeit sérti; erre elég világos példát nyújt a lefolyt versenyév. , A Kilenczes bizottság, sok szakértelemmel és szerencsével, pár éve behozta deczember 31-ike előtt Red-llot és Bel Esperanza kanczákat ; mellettük volt egy-egy méncsikó, egyikből Gaga. másikból Espoir lett. Prímás II. második lett a Derbyben Gaga után és második volt sok nagy versenyben Espoir után. Primás II. tenyésztőjének érdeke erősen meg lett sértve az importátió által, de mit nyert versenyügyünk és átalános telivértenyésztésünk e két kiváló mén megszerzése altal és nem volna-e nagyon jó. hasonló itu-