Vadász- és Versenylap 37. évfolyam, 1893

1893-01-29 / 5. szám

74 VA

DÁSZ- É

S VERSENY-LAP. 1893. január 22. TELIVÉREK ÉS VERSENYEK. Az ország lóteryésztésének nagy kérdése. Nagy nemzeti vagyon fekszik lóállománvunkban: termelési ágaink közül különösen magtermelésünknek hatalmas s' alig ellenállható concurrentiát csinálnak Amerika és a szomszédos keleti országok, melyeknek még segélyére van az Európa legtöbb állama által követett vámpolitika. Országos gazdasági egyletünk s értelmesebb gazdaközönségünk kezdi felismerni a valódi helyzetet, s a gazdálkodás termelési irányát a helyzethez s viszonyoknak megfelelöleg átalakítani kívánja; — ujabb hasznos növények, szöllö- és gyümölcskultúra, selvem-termelés stb. és állat-tenyésztés az, melyhez leginkább nyúlnak gazdáink, s ezek között a lótenyésztés az. mely legelső sorba helyezendő. Lótenyésztésünk, múltjáról fejlődéséről mult számainkban behatóan foglalkoztunk, most lótenyésztésünk jövőjéről s végezéljáról kívánunk szólani. Állami érdek. Lótenyésztésünk, a mellett hogy közgazdaságilag nagy értéket képvisel s jelentékeny jövedelmi forrás, még hadászati tekintetekből kiváló állami érdek is ; ennek felismerése volt az állam részéről mindig az a rugó, melyért lótenyésztési kérdésekbe beavatkozott, söt azt kezébe vette s annak fejlesztéseért áldozatokat hozott. A mult század végén, a franczia nagy forradalom hatása alatt, a láthatáron ama bizonyos politikai fekete pontok mutatkoztak, melyek az Osztrák-Magyar birodalmat hadászati érdekeinek fejlesztésére utalták ; — fel lett ismerve a nagy hátrány, hogy a hadsereg részére szükséges lóanyag nincs meg a birodalom határain belől. Felejthetetlen emlékű József nádor volt az első. a ki a mult század végén a legelső lótenyésztési enquetet hivta össze s ennek volt kifolyása, a franczia háború bevégzése után, a hadsereg lóanyagából összeállított mezőbegyesi állami ménes tovább fejlesztése. Hadseregünk a szükséges lóanvagot az akkor velünk egy irányú politikát követett Orosz-országból minden akadály nélkül megkapta; melv gyakorlat még hosszú évek során fenállott : magyar lókereskedök nagy vagyont szereztek a hadseregünk részére átszoigáltatott oroszországi lovakból: ezt a virágzó üzletet kifejlett lótenyésztésünk most már örök időkre lehetetlenné tette. Tenyész-irányról abban a rég mult időkben nem voltak egészen tisztázott fogalmak, az angol telivér is még gyermekéveit élte; az angol Stud-Book is csak ebben a században allittatott véglegesen össze; az angol telivér ló jó tulajdonságairól, az abban rejlő regeneráló erőről csak homályos sejtelmek lehettek : ily előzmények mellett lótenyésztésünk fejlődése megkezdődött azokban a méretekben. melyek a rendelkezésre bocsátott tényezőkkel és erőkkel összhangban állottak;azonban nagy sulylyal birt, hogy lótenyésztési kérdésünkben felismertetett az állami érdek s ki tűzetett az állami czél, melv tisztán hadászati volt s abból állott : függetleníteni magát idegen I államok jóakaratától, elö tudni állítani az ország határain belül azt a lóanyagot. melyre a hadseregnek szüksége van. Es a kitűzött czél nem volt csekélv ; hosszú idő és munkásság kellett ahhoz, mig e czél •eléretett; a czél betelt, de majdnem egy század s az elhunyt Kozma Ferencz erélyes vezetése kellett hozzá. A század második negyedének kezdetén, egy nagy tényező uj irány létesíttetett gróf Széchényi István által, telivér-anyag importatiójával és a lóversenyügy meghonosításával. A meglevő országos lóállomángnak fokozatosan telivérrel leendő nemesítése, lett az uj tenyésztési irány; a lótenyésztés fejlődésére nézve, kis körben ugyan, de kezdtek tisztulni a fogalmak ; előnyösen hatott erre gróf Széchényi István által a «Lovakról» kiadott munkája, ugy Justinus közzé tett iratai. Lótenyésztési kérdésben az állami érdek által mozyásba hozott erő és a telivérekkel tarI tott lóversenyek együttesen közre működtek, hogv lótenyésztési ügyünk nagy fejlődést nyert s a mai helyzet megteremtetett. I.ótenyéeztésl végeiéi. Ló versenyek nem képeznek önczélt, arravalók, hogy a telivéranyag kipróbáltassak s a legjobbnak bizonyult egyedek kiválasztathassanak és a tenyésztésnél, mint az országos lótenyésztés regenerátorai. kihasználtassanak, hogy tényleg keresztülvitethessék a tenyésztés elméletének az a tétele, miszerint a legjobbal a legjobb párosittassék. Az állami czél, hogy hadserege részére szükséges lóanyag elöállittassék, betelt ugyan, de csak a mennyiség tekintetében : az állami érdek a minőség tekintetében még mindig jogosult igényekkel áll elö ; és éppen az itt rejlő érdek irja elö az állam részére a kötelességet. hogy a lótenyésztés további fejlesztéséről ne vegye le kezét és tartsa mozgásban, söt fokozza azt az erőt, mely eredményezte, hogy mennyiség szerint állami érdeke kielégítést nyert, hogy a minőség tekintetéből is magasabb igényei és érdekei kielégíttessenek s e tekintetben az állam és hadsereg igényei és érdekei a Danaidak bordájához kell hogy hasonlítson és betelhetlen legyen : s a huszárság idealizmusát még ott sem találhatnák teljesnek. ha mindegyike «Athos»-on, vagy «Marcsá»-n, a bécs— berlini távlovaglás győztesein ülne, mert akkor a tökéletesített «La Flèche» adná az eszményt. Épen abban a körülményben, hogy állami érdek van a lótenyésztésben, fekszik egyúttal annak a mozgató erőnek alkalmazása és támogatása, melyet az állam mindaddig, mig érdekei megkívánják, jövőre is a lótenyés kérdésében kell, hogy kifejtessen és az állami mozgató erö, és a telivér-lóversenyek. melyek együttesen eredményezni fogják a jobb minőségű anyag előállítását, mint előbb eredményezték a menynyiség előállítását. Mindjárt másként fog állni az országos lótenyésztés kérdése, ha annak fejlesztésében állami érdek nem fog feküdni, pl. ama pium desiderium az általános lefegyverzés megvalósulásánál. ' Az ország lótenyésztesének legmagasabb foka és végczélja a legtökéletesebbnek előállítása. 1. Tenyész-állat előállítása. 2. Benső tulajdonsággal biró és igy nagyobb értéket képviselő állatok tenyésztése. Anglia és részben Francziaország lótenyésztése van ama fokon, hogy nemcsak sajátmagának szükséges kiváló tenyészanyagot előállítani bir, hanem telivér dolgában Anglia az egész világot megadóztatja s Francziaország részben telivéreivel, részben percheronaival nyomában jár Angliának. Magyarország lótenyésztésének végczélja, hogy a szükséges tenyészanyaggal telivérben иду, mint félvérben, nemcsak sajátmagát, hanem a szomszédos és távolabb eső országokat, hol a lótenyésztés még alacsonyabb fokon áll, tenyészanyaggal ellássa. Egész kelet elmaradt lótenyésztés dolgában ; s természetellenes állapot az és érdekeink s helyzetünk félreismerése fekszik abban a körülményben. hogy, Oroszország és Románia a mi fejünk felett fognak kezet, lókivitel dolgában, Francziaországgal. Meglehet, hogy az ügybe politikai vonzalmak is belejátszanak ; de ha az érdekközösséget fel tudnánk találni, talán az emiitett tekintetek elsimulnának. Miként elértük azt," hogy Oroszország telivértenvésztöi nagy számban Kisbérre küldik telivér kanczáikat párosítás végett, s többnyire kisbéri ménekből származott csikókkal verik le a Franeziaországból importált vagy otthon tenyésztett telivér-anyagot az orosz versenytereken. Oda kellene törekedni, hogy tenyész-, ugy versenyanyagot a nevezett országok tőlünk vásároljanak ; egyik alapja lótenyésztésünk nagy dimenziókban leendő fejlődésének, hogy a kelet hozzánk forduljon lóanyagért. De ennek eléréséhez legelső sorban öntudatos működés, kitartás és idő szükséges, csak annak a kisebb ezélnak elérésére is, hogy hadseregünk idebent megkapja a szükséges lómennyiséget ; egész sorozata az évtizedeknek volt szükséges annak a nagyobb feladatnak betöltéséhez, hogy magunknak és másoknak tudjunk alkalmas tenyész-anyagot előállítani hosszú sorozata az éveknek megkívántatik. De nem ezt tűzni ki az országos lótenyésztés végczéljául, ez a vegetatió ; és a helyzetnek s viszonyainknak nem helyes felismerését jelentené. Abban a törekvésben, mely a kiváló tenyész-anyag előállításában és benső tulajdonságokkal biró lovak tenyésztésében fekszik, egyúttal bentfoglaltatik annak a feladatnak is teljesítése, mely az állam hadászati érdekét képezi, hogy nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is kiváló anyagot kapjon a hadsereg. mert ott, a hol a kiváló tenyészanyag nagy mennyiségben tenyésztetik, ott a használati anyag minősége és ért,éke is természetszerűleg emelkedik. Égalj unk. Magyarország égalji viszonyai kiválólag alkalmasak a lótenyésztésre. Talajunk, füveink, vékonyhéju zabunk, erös telünk, száraz, meleg nyarunk : különös és előnyös'befolyást gyakorolnak az állati organizmus fejlődésére ; száraz, aczélos, gyors, kitartó lesz ezek összbefolyása alatt a nálunk tenyésztett lóanyag. Vájjon a nap sugarainak hatása a mi nagy síkságainkon nem befolyásolja-e az idegrendszert vagy csontképzödést, általában az egész organismust másként, mint pl. Anglia eltérő égalji viszonyai között? A mi telivértenyésztésünk még nem elég régi — alig fél százados — a megfigyelésre és a következtetések levonására ez aligha elegendő hosszú idő. Mindamellett nem lehet némi tapasztalatok s tények felett szemet hunynunk. Két vér importáltatott Angliából, mely nálunk kiválólett, egyik «Cambuscan», melytől a legyőzhetetlen Kincsem származott, ugy egyébb jó osztályú ló ; Cambuscantól Angliában is maradtak ivadékok ; e vérnek a két országban tovább tenyésztése nem igen üt ki a mi hátrányunkra. De még feltűnőbb a Buccaneer-vér tenyésztése; Angliában jelentékeny számú telivér van Wild Dayrell, ugy Buccaneer után ; e vér tovább tenyésztése a két ország közül határozottan a magyarországi tenyésztés előnyére üt ki ; ebből van tenyésztve az angol Derby és a párisi Grand Prix-nyertes Kisbér, söt a harmadik és negyedik generatióban is kiválót tudott felmutatni nálunk e vér, mint Stronzian, Vinea, Vederemo. Aspirant, Nemszabad, s Angliában ugyanez a vér a tovább tenyésztésében, nézetünk szerint, a mi tenyésztésünknek alatta maradt. Mindez nem azt a feltevést engedi-e meg, hogy az angol telivérböl egyes ágak, a mi égalji viszonyaink között még elönyösebbekké válnak, mint talán váltak volna az anyaország égalji viszonyai között. Angliában jelenleg a legkiválóbb lovak a St. Simon-ivadékok s ezeknek kiváló jellegük, hogy mind kevés, kicsiny, aczélos, vékony csontú lovak. Nagy és mindenesetre még megfejtetlen kérdés, hogy a mi égalji viszonyaink között, ezek a tulajdonságok a St. Simon-