Vadász- és Versenylap 37. évfolyam, 1893

1893-01-22 / 4. szám

69 az első években csupán azért, hogy a ló­anyag a vidéken maradjon. Ama tenyésztő, ki a megtartásra osztá­lyozott kanczát vagy csikót bejelentés nélkül eladja és úgyszólván ezen egy kötelezettségének sem felel meg a neki nyújtott kedvezményekkel szemben, az a kedvezményekből egyszer s min­denkorra kizáratik. Aza tenyésztő, ki a tájfajta tenyésztésben részt nem vesz, természetesen fedezhet ezután is Mezőhegyesen, ugy mint eddig, de különös kedvezmény nélkül. A tájfajta tenyésztésre a fedeztetési idény évenkint január 1-töl julius l-ig tart. A legutóbbi fedeztetési idény alatt Mező­hegyesen fedezett kanezák jó kanczaivadékai . (összesen 11 csikó), melyek oly tulajdonoséi, kik ezen tenyésztésben részt vehetni igénynyel birnak, — már törzskönyvelve, illetőleg elő­jegyezve vannak nagyobb kedvezményre. * * * Ezekben tárgyilagosan elmondtuk volna az ügy miben állását, s lia még mondanunk kell valamit, ugy csak az lehet, mikép erös a meg­győződésünk, hogy hazánk lótenyésztésügyére a tárgyalt működés kiszámithatlan hasznot fog hajtani. Köszönet a magas minisztériumnak, ki azt oly készséggel támogatja s őszinte tisztelet és elismerés ama férfiúnak, ki azt megkezdette és vezeti, szivünkből kivánjuk neki: «legyen méltó az eredmény önzetlen fáradozásaihoz.» Vajba lóra termett nemzetünk szép hazá­jának más részén is hasonló törekvést üdvö­zölhetnénk ! ? ... r VADÁSZAT, LÖ VÉ SZÉ T. Gr. Trauttmansdorff Ferdinánd, ki tavaly a monacoi galamblövészeten a «Grand Prix du Casino»-t nyerte, az idén is részt vesz a monacoi galamblövészeteken és pedig szép sikerrel, a mennyiben mindjárt eleinte meg­nyerte a «Prix Murillo»-t holt versenyben Ciolek gróffal, aztán a «Prix Raphael» második diját, mig az elsőt hg Schirinski nyerte Mr. Roberts-szel. * * * Gr. Zichy Jenő, biharmegyei erdeiben, a Magaslak környéken január 7. és 8-án nagy bajtó-vadászatokat tartott medvékre és vad­disznókra több száz hajtóval. Medve nem ju­tott hajtásba, de 5 drb vaddisznót lőttek. Roppant hideg és hózivatar volt. JEG-8PORT. A budapesti korcsolyázó egyesület villamos göm­bökkel és reflektorokkal kivilágított jégpályáján mult vasárnap este nagyszabású jelmezes korcsolyünnepély folyt le. Már öt órakor egymást érték a városligetbe kirobog<) kocsik, melyek a bájos jelmezes hölgyeket szállították ki. A nézők egy része a pavillon előtt csoportosult, másik része a part mentén elhelyezett padokon foglalt helyet. A sorompón kivül az ingyenes publikum belát­hatatlan tömege várta a történendőket. A jégre csak jelmezben és korcsolyával lehetett jutni. A jégpályának a Nádor-sziget felé esö oldalán volt felépítve az impozáns jégvár. Nagy hódombot emeltek s azt bástyaalaku falakkal vették körül. A jégvár előtt egy csomó jegesmedve bámulta a két jeges gigerli művészies korcsolyázását. A jégvár tetején a katona banda játszott, mig odabenn, mint utóbb kitűnt. Hófehérke didergett, várva derék felszabaditóját. Karneval herczeget, kinek nagy serege a bekerített vár közelében mutatkozott. A jégünnep rendezője Rohonczy Gedeon ur fél hatra A Pallas nagy Lexikonának 9-dik füzete is kikerült a sajtó alól. Tartalma : az Alliljodid szótól Alsó-Fehérmegye leirásáig. Alsó és Felső­Ausztria szinezett térképe s több más kép is van benne. Eme nélkülözhetetlen kézi könyvet, (melynek ára füzetenkint csak 30 kr.) közelébb a vallás és közoktatási miniszter is melegen ajánlta a főigazgatóságoknak és tanfelügye­löknek, a tanintézeti könyvtárak számára; egyszersmind fölkérte minisztertársait is. hogy eme nemes vállalatot, a hatáskörükbe tartozó tan- és közmivelödési intézeteknek, megszerzés végett, hathatós figyelmükbe ajánlják. adta ki a parancsot a mulatság megkezdésére, mely i tarackdurrogások és röppentyűk fénye mellett kez- ] dödött meg. S megindult Karneval herczeg, lényes kíséretével a vár bevevésére és Hófehérke elfoglalására. Mi meg is történt. Aztán Robonczy ur quadrillet rendezett, melyben vagy másfél száz pár vett részt. A jégünnepélyben részt vettek a következő úrhölgyek : Gróf Széchenyi Aladárné, Lónyay Margit grófnő, báró Révay Gyuláné, Földváry Emilia kapisonban, Tolnay Alice és Ida, Pauler Juliska, Fttlöpp Mariska, Schönfeld Vilma (Hófehérke), Fischer Katinka és Janka (kalotaszegi jelmezben). Soós Kálmánná (spa­nyolnö), Eder Julia, Márta: Berta és Gizella, Glück Szeréna (fehér jelmez), Podhorszky Gyuláné, Ková­csevics Malvina és Olga, Horváth Margit és Gizella, Hatschek Riza, Rausch Gizella, AViesner Lujza, Kaszás Beatrice és Anna (szerb nő), Vilma és Aranka (elzászi nő). Juszt Auguszta és Matild. WeKbél Irma és Ludo­vika, Rosenzweig Berta és Wilhelmine (kalotaszegi), Rruszt Móríczné (stájer), Ligeti Tekla, Szabó Margit, Glück Samuné, Horváth Károlyné, Rausch Ferenczné, Wiesner Jánosné, Szabó Józsefné, Grill Lajosné, Kullmann Jolán (huszár), Stein Gizella és Aranka (spanyol jelmez), Delmon Frigyesné (lengyel nő), Böhm Samuné, Böhm Cornélia, és Eugenia, Balla Juliska (ó-német kosztüm), Balla Elvira (jxcelsior), Knuth Károlyné. Knuth Matild, Paula és Emilia, Minich Ida (dalmát nő), Balogh Aurélia (dalmát), Schick Albertné, Schick Vilma, Kovacsevics Jánosné, Reich Antalné, Hein Jánetta, Lindner Lilla, Tricharcl Eveline és Violetta (czigányleány), Egger Fáni, Margit, Helén és Gizella, Fischer Oszkárné, Reich Ilona és Irma, dr Eulenbergerné, Lichtenberg Lenka, Gold- schläger Anna, Vuk Lajosné, Schmidt Jánosné (spa­nyol nő), Blumenau Gizella (lengyel), Karschery Auguszta, Soós Elvira, Seifert Matild (lengyel nö), Weinberger Cornélia és Cecilia (rococo), Boross Mariska, Lord Lajosné (orosz parasztnö), Lindner Samuné, Keresztessy Józsefné, dr Reich Józsefné, Lichtenberg Kornélné, Blumenau Richardné. Wein- berger Adolfné, Boross Istvánná, Fischer Henrikné, Szél Rózsika, Szél Mórné, Guhrauer Alfrédné, Meduna Polichinia, Bakody Árpádné, Kardevan Ida, Liede­mann Rózsa, Olga és Erzsi, Schuleck Margit és Vilma, Havas Ágnes. Herich Margit. Heller Ilona, Jun Matild, Glasner Antalné, Horpadszky Izabella, Brundl Lujza és Irma, Binder Mariska, Gieszrigl Mariska, Kerényi Czeczilia, Várady Antalné (nemzeti viselet), Várady Aranka, Tóth Minka, Bayer Irén, Fuchs Erzsike és Margit, Huline Henrikné, Huline Ilona, Markó Gizella, Irén, Leontine és Hermin, Jakobluvics Stefanie, Nadler Jozefin, Braun René (orosz menyasszony), Hauszer Margit (skótnő), Halbauer Aranka (rococo), Halbauer Irén (halászleány). Szenes Mariska (oláhleány), Baum­feld Jolán (parasztleány), Márk Gizella (japáni jelmez), Terplán Gizella (bebé), Terplán Margit és Anna (pie­rotte). Weisz Ilonka, Lord Katicza (töröknő), Weisz Miksáné, Vidor Pálné, Vattay Stefanie (к inai kosztüm), Mihajlovics Juliska (mikadó), Hein Malvin, Alexander Bernátné, Heselberg Eleonora, Kornfeld Valdemárné (czigánynő), Deutsch Samuné[(parasztasszony), Quentzer Katalin (skótnő), Quentzer Mariska és Adél (hó­pehelykej, Pick Juliska (horvát jelmez), Büch'er Regina (má ravidéki), Pick Valéria (hópehelyke), Laczkó Irén és Hermina (pierotte), Raimprecht Lujza és Madelaine, Szelnár Ilonka (rococo), Dedinszky Kálmánná, Elked Berta, Szohner Lajosné, Viola Olga (udvarhölgy), Gutjahr Matild (svájezi), Blau Elza, Mocsári Malvin (bébé), Mocsári Vilma (kinai), Mocsári Ilona (pfroska), Eibenschütz Irma. Friedmann Berta, Újhegyi Józsa, La Croix ezredesné, La Croix Bella és Brunhilda, Bien Jánosné, Baumann Bernátné, Wendaner Olga (spanyol nö), Rost Frida. Garán Dánieb é, Garán Adél és Francziska, Laczkó Ilka, Herich Józsefné stb. TÁRCZA. Welbeck Abbey. (A portlandi herczeg ménese). Eme világhírű ménesről legközelébb a Horse-Breed er épp oly érdekes mint tanulságos czikket hozott, melyet ezennel mi is átveszünk. WonderfuH Welbeck a mellékneve a portiandi herczeg nottinghamshirei birtokának, melyet ez a birtok valóban megérdemel. Mert ámu­lattal s igazi elragadtatással szemléli mindenki a gazdagon díszített nagyszerű várkastélyt s roppant kiterjedésű fekvöségeit. Hogy átalá­ban az apátságok s kolostorok főnökei a ke­resztyén aera első századaiban, az egész egyesült királyságban, az országnak leggazda­gabb, legtermékenyebb vidékein telepedtek meg. tisztán kiviláglik ama tényből, bogy a zárdák s egyéb egyházi épületek romjai, melyek a fényűző és kicsapongó VIII. Henrik napjaiban lettek azzá, éppen a legjobb legelő és szántóföldek vidékein találhatók, mi két­ségbevonhatatlan bizonyítéka annak, mennyire tudták becsülni ennek a földi világnak a szép­ségeit. A papoknak emez osztályához tartozott a híres Cucknay Tamás apát is, ki vezeték­nevét szíilöhelységétöl. a Welbeck közelében fekvő Cucknay falutól kapta, hol 1140-ben premontréi apátságot alapított Szt. Jakabnak a tiszteletére. Utódai aztán mindinkább kiterjesztették a hatalmukat, ugy, hogy 1512-ben a szerzetnek valamennyi kolostora a welbecki apátság fen­hatósága alatt állt. VIII. Henrik alatt 1538-ban. a kolostorok elkobzása alkalmával Welbeck Abbey Mr. Richard Whalleynek, a notting­hamshirei Screventon birtokosának a tulaj­donába került, ki Somerset lord hübérnöke volt s abban az időben az egyház elleni harezokban különösen kitüntette magát. 1558-ban Whalley ezt a birtokot eladta Osborn Edwardnak, egy londoni szabónak, kinek egyik fia később a koronától terjedelmes birtokokat kapott a Royne-folyam és Dardis­town Castle mellett, hol megtelepedett s még több birtokot is szerzett hozzá. Ugyané családnak egyik tagja volt kiwetoni Sir Edward Osborne, kinek utódai közül egy a leedsi herczegi méltóságot nyerte. Osborne Edward utódának a nevét, ki később londoni lord-major lett, senki sem örökölte, azonban a birtok, miután több kézen ment át, Sir Charles Cavendishre szállt, Countess of Shrewsbury legifjabb fiára, ki I. Jakabtól, a kit megvendégelt, Cavendish báró és Earl of Newcastle czimet nyert. Ez a nemes, I. Ká­rolynak, a polgári háborúban jelentékeny szolgálatokat tett s ennélfogva Newcastlei herczeggé emeltetett, ki állandó lakásául Welbecket választotta, melyet ujjá építtetett. Miután ez örököst nem hagyott bátra, halála után Welbeck a második Earl of Oxfordra szállt, a newcastlei herczeg unokájának a férjére. Ennek egyetlenegy leánya 1734-be William Bentinçkhez a második portiandi herczegbez ment nőül s igy jutott ez a birtok emez előkelő családra, melynek alapitója III. Vilmossal Hollandiából költözött át. Ez a portiandi herczeg Angliának lényeges szolgá­latokat tett, nemcsak a Boyne-folyamnál vivott csatában, hanem főleg mint a király tanács­adója az angol alkotmány munkálatainál. Á család hires- megalapítója, ki a Boy ne melletti csatánál vezérkedett, később Circen­eester báró, Woodstock viscount és Earl of Portland czimeket nyert; fia, Hency kapta aztán a Marquis of Tichfield és Duke of Portland címet. Utódai hosszu sorából min­denelött William Henry említendő, ki New- market sikján a legismeretesebb egyének egyike volt, ki, mint sokan mások u. m. a walesi herczeg, yorki herczeg. a Graf'ton, Leeds, Rutland berezegek. Ailesbury, Caven- dish, Clarendon, Derby, Eglington, Egremont.

Next

/
Oldalképek
Tartalom