Vadász- és Versenylap 37. évfolyam, 1893

1893-10-03 / 61. szám

VADÁSZ- ÊS \ EH-ENV-LAP. 1393. október 3. Vergleichs-Kennen. 4Ü00 marka. 1200 meter Gr. l'Iessen Ivenack 4é ppj к lie» Basnäs— Beschützerin 64* kilo Ch. Bowman 1 Br. Offenbi mi E. 2é p к Favorit .54* к. F. Sharpe 2 H» Hohen]. Ii 0 Ii gel. 2é stp к Sherry 51* |ji| 0 H Madden 3 Mav V. nr té stp ni 7/ "er 65* к. E. Martin 4 Nem ht tzve : ~enbucht. Alpenrose. Octavia. Roclisburg. Goldschaum. Legyező, Nixe Cancan, Orcán. — Nvaklioszszal biztosan nyerve : fejhoszsz a második és liármadik közt — Érték: 4000 m. — 1230 m.. 470 márka. Angoiország .Venmarket meeting. Szeptember 26. fifteenth Great Fua' Stakes. 700 sov. 2évesek. 2000 meter. Mr I), ilainl p m Harbinger Galopin—Prtma­vera 8 st. 12 font 1 Sir R. Jardine p m Cawing 8. 2. 2 Lozd Rodney p к Bird of Passage _ 3 Fogadások : 5:2 Harbingerre. — Négy ló futott. ORSZÁGOS LOTENYESZTES. Magyar Tattersall-Egylet. Meghívó. A Magyar Tattersall Egylet igazgató-választ­mánya f. é. október lió 6-án pénteken este 10 órakor, a «Nemzeti Casinó» földszinti termében tartja ülését. Tárgysorozat : 1. A jelentkező tagok felvétele. 2. A közgyűlés elé terjesztendő alapszabály­tervezet. 3. Folyó ügvek. Meghívó a «Magyar Tattersall-Egylet» f. é. október hó 14-én szombaton este 10 órakor a Nemzeti Casino épületében tartandó rendkívüli közgyűlésére Főtárgyak : 1. Az Egylet újjáalakulása. 2. Esetleges indítványok. Beniczki ч Gábor elnök. Nevezések a hajtási versenyekre. 1893. október hó 7-én. d. u. 3 órakor. I. Nyeretlenek dija. 1200 korona az elsőnek, 500 korona a másodiknak. 200 korona a harmadiknak. Tét 50 korona. Fuss vagy fizess. (Részletes Vad.- és Vers.-Iap 48 szám.) 1. Rr. Sennyey Géza kettes fogat. 2. Br. Sennyey Béla kettes fogat.. 3. Bernrieder János kettes fogat. Október 9-éu d. u. 3 órakor. 1.. Eladórerseny-dij. 1000 korona az elsőnek, 100 korona a másodiknak. 50 korona a harmadiknak. 12 kilometer távolság. Tét 50 korona. (Részletes Vad.­és Vers.-Lap. 48 sz.) 1. Bernrieder János kettes fogat. 2. Gr. Pálffv Ödön kettes fogak. Október 14. d u. 3 órakor III. Egyleti dij. 1500 korona az elsőnek. 500 korona a másodiknak, 200 korona a harmadiknak, 100 korona a negyediknek. Távolság 30 kilometer. Tét 100 korona. (Részletes a Vad.- és Vers.-Lap 48 számában.) 1. Sófalvy Illés Lajos négyes fogat. Az indulás helye a városligeti Stefánia-ut szokott helyéről. A verseny-szabályok szerint (megjel. a Vadász- és Verseny-Lap 42 számában) a verseny előtti nap déli 12 óráig még nevezhetni kettős tétellel e lapok fő­szerkesztőjénél (Sárkány Ján. Fer.) Nemzeti Casino épület II. em. A lefolyt lóárverések ésügetőverseny­ügyünk. A bécs-berlini távlovaglás és a berlin-drezdai távhajtás eredményeinek hatása a magyar lótenyésztésre, talán mégsem fog nyomtalanul eltűnni. Erre engednek következtetni a most megtartott lóárverés alkalmából * ) ta külföldi ; számos vásárlási megbizás általi szerzett ta­pasztalatok. Igaz. hogy biztos zsinórmértéket 1 csakis az állami lovaknál vehetünk, mert különben.azt. hogy számos magántenyésztö lova került megvételre — a takarmányhiány­nak tulajdonithatjuk. Ugy látszik, nálunk is kell lenni, mert még a kiviteli tilalmat nem szüntették meg: de hogy a kisbéri nevelésüek­nél mintegy 200 frank áremelkedést értünk el: azt én csakis az emiitett versenyek hatásá­nak tulajdonítom. Mint mondtuk, a magán tenyésztők lovai­nak forgalma ellen sem leltet panasz, pedig még ösmeretlen az anyag, bizalmatlan a szomszéd, mert valljuk meg : a magyar ló­eladónak nem a legjobb hire van náluk ; belejátszhatott még egyéb nálunk is szokatlan mellékkörülmény. Mert bizony, ha -fózsa Gyuri élne, gyanúba venném, mikép az ö tréfája volt az. hogy az árveréshez még külön kivilágítással is akart kedveskedni. Vájjon az augurok mit jósolnak ez előjelből '? Azt-e, hogy a magyar lótenyésztés jövője égett le? Vagy azt. bogy oly magasan fog fellendülni s oly fényes jövőt ígér, mint az ott kitört lángok? ; Én bizom. bogy ez utóbbi teljesül. Az első lépés tehát sikerült. Nézetem sze­rint legalább is meg lehetünk elégedve az ár­verés eredményével. Nem szabad azonban itt megállani s ismét csak összetett kJzzel várni, mig a sült galamb után a sült fáezán is a szánkba repül. Az állami tenyésztések anyaga már ösmert a külföld előtt. Minden ménes s azok egyes családai. A mikor valaki elképzeli, hogy mily lovat s mely czélra szeretne, mindjárt tudja is, hogy melyik ménesben kell azt keresnie. Ebben találom föokát az elért magas áraknak. A magántenyésztések nem annyira ösmertek. de — valljuk meg — nem is annyira consolidait az anyaguk. Nagyon kevés kivétellel szeretnek experimentálni. Vagy nincsenek tisztában az iránynyal, melyet követniük kell. vagy Ízlésük változik. Ma már a ló nemzeti kincs, vétek azt a privát-szeszélynek feláldozni. A következő teendő tehát az, hogy a magán tenyésztők anyagukat megismertessék. Ne higyjék azt, hogy ha egy kettes, esetleg egy négyes fogatuk kerül a külföldre, : az majd mindjárt megállapítja hírnevüket. Lehet, hogy az oly amateur kezébe kerül, ki saját passzióját leli benne, s oly önzö, hogy még szomszédja előtt is igyekezik titkolni, mily kincs birtokában van. Azt veszem észre, hogy oda értem, a honnét kiindultam, no de oda is akartam jutni. A nyilvános versenyek azok, melyek a ló értékére zsinórmértékül szolgálnak. Az iparosok versenyeznek kiállításokon \ egyébb állattenyésztők (ide értve a kanári madár és házi nyulak tenyésztőit is) állat-szemléken. A ló, csakis képességének kimutatása által — tehát galopp vagy ügetö-versenyen. Az angol ló hírnevét a versenyek állapiták meg, de ezek (illetőleg az arra elökészités = training) fokozzák a képességét. — Az ügetök versenye szintén terjed és mindinkább nagyobb tért hódit Európában s ezzel karöltve emel­kedik képességük. Mi a magyar ló sajátsága ? A kitartással pá­rosult gyorsaság. E tulajdonságát kell kipróbálni, e tulajdonságát kell fejleszteni. E czélra szol­gálnak a versenyhajtások és távlovaglások. Lám az eredmény kézzel fogható. A «Magyar Tattersall-Egylet» versenyhaj­tásain a « record» folyton javul. Mult évben a kettes fogatú 20 km. távolság befutásához I kellett 43 p. 25 mp., az idén 42 p. 35 mp., '• söt a harmadik helyezett is kevesebb időt 43 p. 09 mperczet igényelt. A négyes fogatú 40 kim távolság nyerője 1891-ben 100 p. 10 mp. alatt tette meg az utat, 1892-ben 98 p. *) Melynek részletes kimutatását legközelébb hozzuk Szerk. 23 mp. 1893-ban 89 p 57 m. és e versenyben a harmadik is 98 p. 24 mp. alatt jött be. A folytonos training által kézzel fogható ered­mény tehát megvan. Ne tartsa a magyar lótenyésztő e versenyeket nagyúri passziónak! — A magyar jucker nevelésére ez ép oly fontos intézmény, mint a telivérek versenye, ennek egy nélkülözhetlen kiegészítő része. Nem ajánlhatjuk elég melegen ugy a kormány, mint a magán tenyésztők figyelmébe ez ügy erösebb felkarolását. Majd ha e versenyhajtások kellő méltánylásban és pártfogásban részesülnek, remélhetjük, söt biztosan számithatunk rá, hogy a magán­tenyésztők anyagának árverési eredményével mindenki teljesen meg lesz elégedve; — és pedig egy részről a vevő, mert előre fogja tudni, hogy mit vesz ; az eladó pedig, mert illő árt kap s nem lesz kénytelen (mint utolsó remedium) a katonáék kegyelmére bizni magát — de meg lesz elégedve a kormány is, mert a nemzeti vagyont segített gyarapítani s a millió számra menő lóanyag átlagos értéke 100—200 arany koronával emelkedik évenkint. Sajnos, nagyon lassan bir e sport nép­szerűségre szert tenni, a nevezések (mint a tegnap lezárt hajtóversenyekre bejelentett fo­gatokból látjuk) és az érdeklődés igeu gyér, mintha csak nem is Magyarországon tartatnának e versenyhajtások, hanem Steier-ben vagy a j pinzgauiak hazájában : pedig már az Igazgató­1 ság julius elején kiírta e versenyeket e lapok j hasábjain. I Nem bocsátkozom ez alkalommal mélyebben amaz okok kutatásába, melyek e csekély ér­deklődés okai. Nem vádolok és nem pártolok senkit. Ez ügy nemzeti feladat és kötelesség. Higyje el ezt nekem a tiszteli kormány, de a lótenyésztők is!! Vegye fontolóra a «Magyar Tattersall-Egylet», bogy ezzel nagy hasznot hajthat a nemzetnek ; gondolja meg a te­nyésztő, hogy ez ügy pártolása emelheti lovai­nak értékesítését. Itt. mind a bárom factornak többet kell tenni mint eddig!! VADÁSZAT, L0VESZET. Baranyainegyei Föherczeglakról irják. hogy Frigyes főherczeg a pénteki szarvasvadászaton egy tizenhat­agancsost, szombaton pedig egy-tizennégy agancsos nemes vadat lőtt. Isaszeghen pedig Lipót bajor herczeg a szentkirályi pagonyban egy szarvast s egy öz­bakot lőtt. * * Az országos magyar vadászati védegylet igazga­tóságának 1893. október hó 16-ikán, délután 4 órakor az egyleti titkárság helyiségében (Budapest, VIII. ker. gyüngytyuk-uteza 13. sz.) ülése lesz. Az ülés tárgyai ezek : titkári jelentés a földmivelésügyi] minisztérium leiratáról, a vadó'ri vizsgák tárgyában. — Titkári jelentés a földmivelésügyi minisztérium leiratáról, a községi- és törvényhatósági vadászterületek bérbe­adási feltételeinek kihirdetése tárgyában. A belügy­minisztérium rendelete, a megsebesített vadnak, a tilalmi időben való lelövésénél követendő eljárás tárgyában. Folyó ügyek : Jelentés a «Vadászati ismeretek kézikönyve» czimü mü költségeiről és javaslat a munka megEeleíó'bb terjesztése tárgyában. Kitünte­tési. illetve jutalmazási ügyek. Uj tagok igazolása. * * * Ungvárról irják, hogy a kincstári uradalom felvi­déki erdőterületén gróf Széchenyi Béla most tartja az őszi vadászatokat, melyeken több főúr vesz részt. A vadászatoknak eddig is sikeres eredménye van, mert a szarvas és vaddisznóállományból több szép példány esett el. A vadászatokat október közepén rendezendő hajtóvadászatokkal fogják befejezni AGARASZAT ES KOPASZAT. Agárverseny. A biharmagyei agarász-egytet f. é. október hó 25. és következő napjain Berettyó-Újfalu határában elegy­agárversenyt rendez. Versenydij a győztesnek : tiszte­letdíj. — Versenydij a másodiknak : tiszteletdíj. Verseny-szabályok. 1. Versenyre általában csak az

Next

/
Oldalképek
Tartalom