Vadász- és Versenylap 37. évfolyam, 1893

1893-10-01 / 60. szám

VADÁSZ- ÊS \ KKSENY-LÀP. 1893. oki ober 1. E yébiránt Lelénynek féltestvére Lea is kiváló szerepet játszott a Hatvani díjban, s csupán Panamában talált legyőzőre. Az Eladóversenyt Kupa nyerte, a 2000 meteres Handicapben Epheu aratott könnyű győzelmet s ezúttal az eddigi taktikától eltérőleg. varasra lett lovagolva é- teljes ered- ménvnvel. A kétévesek Claiming Ilandicapjében Careless szerzett jókora meglepetést s a totalisateur tizenegyszeres pénzhez juttatta azokat, akik Careful leányában biztak. A II-od osztályú Eladóversenyben végre letette maidenségét Váratlan, mig a Welter- Handicap. — mely majdnem teljes sötétségben lett futva — sjép finish után Old Irelandnek jutott. A Gödöllői díjban csak bárom ló indult. Louis d'or keresett favorit volt, de Lelény. mely a start után nem sokára magához ragadta a vezetést, társaitól megszaladt s 10 hoszszal feltartva nyert, mig Louis d'or mögött öt hoszszal hátrább Szuliman lett harmadik. Az Eladó versenyben öt ló állt ki a starthoz. Kupa és Babonás egvenlö pártolásnak örvendtek. A vezetéssel Clever ugrott el, s az élen volt circa 200 meterrel a távoszlopig, ahol feljönnek hozzá Kupa és Babonás, s Kupának 1 hoszszal sikerül igen könnyű győzelmet aratni Babonás felett, melyet Clever követ négy hoszszal hátrább mint harmadik. Barret nekilovaglás miatt óvást emelt a nyerő ellen, de annak hely nem adatott. A Hatvani dijra tizenegy lovat nyergeltek, s a fogadók bizalma Panamában és Kozmában összpontosult. Radieschenknabe kitörései és különösen Bora csökönyössége miatt csak többszöri kísérlet után sikerült a start, melynél legelőbb Radieschenknabe kapott az élre, de alig 200 meter meghaladása után felváltatott Kozma által, mely azután jó iramban s több hossznyi elönvnyel kalauzolt lársai előtt, melyek közül Radieschenknabe és Panama feküdtek hozzá legközelebb. Circa 200 meterrel a czél előtt a vezető Kozmához feljön Panama, s egy hoszszal biztosan nyer, mig a második helyet az utolsó pillanatban Lea biztosítja magának, fél hoszszal Kozma előtt. Fél hoszszal hátrább Kapitän lett negyedik, Bora pedig mindjárt a start után kitört. Az ezután következő Handicap-re kilencz lovat nyergeltek, de határozott favorit nem nőtte ki magát, mindazonáltal Pojácza, Epheu és Athleta legtöbb pártolóra találtak. Athleta csak nehezen volt társaihoz vezethető, de a mint a starter-zászló leesett, azonnal a mezőny élére állt, s meglehetős iramban vezette társait a távoszlopig, a hol a háttérből Epheu és Durczás előre jönnek s Epheu 2 hoszsznl igen könnyű győzelmet arat Durczás ellen, melyet Athleta követ mint mérsékelt harmadik, Icicle s a többiek előtt. A Kétévesek Claiming-Hand icapj é-Ьеп hetes mezőny alakult. Minister és Ármány voltak a közönség választottjai. Az indítás után azonnal Careless volt a mezőny élén s több hoszszal vezetve ért a távoszlophoz, a hol Minister sikertelen támadást intéz ellene, mert Careless folyton uralkodva a helyzeten, 1} hoszszal könnyen nyer. Minister mögött 7 hoszszal Bremse lett harmadik. A Il-od osztályú Eladó ver semj-re kilencz lovat nyergeltek. Váratlan, Kigyó és Murzuk voltak a fogadók választottjai s a verseny kimenetele igazolta is a közhitet, mert Váratlan folyton elöljárva, egy hoszszal biztosan nyerte versenyét Murzuk ellen, melyet 2 hoszszal hátrább Kigyó követ mint harmadik. Eisenkönig a startnál megkésett s mindvégig utolsó volt. Már leszállt az est. midőn a Welter Handicap-re nyergelt hat lovat a starthoz vezették. Az inditás is késedelmet szenvedett a lovak nyugtalankodása miatt s midőn a starter a mezőnyt útnak indította, a szem hiába kereste a homályban, hogy melyik ló van elöl. Végre ki lehetett venni, hogy Old Ireland van az élen, s Geht an fekszik mellette, de ez utóbbi a távoszlopnál visszaesik, a tribünök előtt feljön a vezető Old Irelandhoz Délibáb és Gutkeled s szép finish után Old Ireland nyer biztosan egy fejhoszszal. mig Délibáb szintén csak egy fejhoszszal tudja magának Gutkeled ellen a második pénzt biztosítani. Délibáb 66} kilót szépen hozott be a 2-dik helyre s ez által igen figyelemreméltó formát mutatott. A totalisateurnek szánt uj adó. A fö- és székváros közgyűlése elé kerül rövid időn (szerdán okt. 4. d u.) egy javaslat, mely a lóversenytéri totalisateur közvetítésével egymás közt fogadó közönség megadóztatását czélozza, olyformán hogy a tétekből eddig levont bélyegadó és kezelési 8% helyett a fö- és székváros részére még 5 % vonassék le. Előre kell itt bocsátnunk. hogy a Tota- lisateur az államkincstár által már kétféle módon van megadóztatva. Először is az összes pénzforgalomtól 3%-kal, mi évenkint 55,000 frtot meghalad, és másodszor a III.-oszt. keresetadó utján (10«/c a netto jövedelemtől) 26,788 frt egyenes adóval, továbbá az ezután járó általános jöv. pótlékban 9375 írttal, és ugyancsak a 26.000 frt után járó községiadó fejében 6697 frttal, útadó és kamara illetékben 530 frttal, összesen tehát 98.390 frttal, nem számítva a telek-, lakbér s egyéb adókat, melyekkel a Lovaregylet közel 100,000 frt adót fizet évenkint; mint ez okmányilag igazolható. Mint a fentebbiekből látjuk, a főváros az adótörvény által engedélyezett határok közt már is részesül a totalisateur jövedelmeiből. (Ez eddig talán nem is volt ismeretes.) A javaslat azonban még 5o/

c-kal (tehát nagyobb százalékkal, mint maga az állam) akarná az összes pénzforgalmat — külön megadóztatni jótékony czélra. E czim látszólag kedvező szinben tüntetné fel a javaslatot. De kérdjük — kinek jutna eszébe valamely pénz-intézetet vagy kereskedelmi vállalatot — az adó törvény által előirt határokon tul — még jótékony czim alatt is megadóztatni, pedig a magán-nyerészkedésre (részvényesek osztalékára) alapított vállalatok — és a Magyar-Lovaregylet vállalata közt az a nagy különbség van : hogv ez utóbbi egész jövedelme oly köz-czél emelésére fordittatik — mint az országos lótenyésztés. Hogyan akar a javaslat a fővárosnak oly jogot vindicálni, mely alkotmányos országban csak a kormányt illeti, és ezt is csak oly mértékben, mint az a törvényhozás által engedélyezett kulcs szerint előírva van : azt nem tudjuk, de törvény-ellenes volta szembeszökő. Alkotmányos országban pedig ilyet csak javasolni is a jog-felforgathatás terére vezetne. De eltekintve az állam-jogtól, honnan lehetne a magánjog tekintetéből is feleröszakolni a fogadókra: hogy pénzükből 5 o/o-ot adjanak jótékony czélra ? !.. Erőszak lenne ez, a mit, ha ma egyik vállalatra reáeröszakolnának. ez veszedelmes praecedenst alkothatna. — Ha a fö- és székváros járna elöl ily inditványnyal, nem telnék bele néhány hói.ap s a vidék minden részéről tétetnének ily jótékony czélu adó-inditványok. csak győzné a sok törvényellenes, tarka-barka közgyűlési határozatokat a belügyminiszter ur megsemmisíteni. — Nem is volna biz az érdektelen, ha a totalisateur pénztáránál a szerencsés nyerőket egy tuczat fővárosi hivatalnok nyakon csipné s az 5% összeget kalapszámra beszednék, mert a Lovaregylet bajosan volna erre kötelezhető ; lia pedig itt is 4 —5 frtos szakértői dijnokokat tartana a fö- és székváros : nagyon megcsappanna a jövedelem. Azután a javaslat — kissé talán szemkápráztatásból — egészen hibás adatokat közöl. Azt mondja ugyanis, hogy például, lia a Lovaregvlet levon (bélvegadó és kezelésre) 8°/o-ot ("például 100.00Ö frtből) — ott már nem nagy különbséget tesz annak a ki nyer, ha 5°/o-aí több vonatik le. Ez igy nagy összegben kiállítva — hihetőnek látszik. Egész más eredménye van azonban gyakorlatilag, ha egyes fogadásokra repartiáltatik... Ismeretes dolog, hogy a versenyek nagyobb részét, (bár vannak kivételek is) a favorit lovak nyerik meg, — s akkor a nyereményosztalékod igen kicsinyek, például 5:6. 5:7, 5:8 (azaz 5 frt betétre esik 6, 7. vagy 8 frt). Ha már most valaki 100 frtot tesz. s például az 5:6-os arány szerint (hogy csak a legtöbbször előforduló példát vegyük) — osztalékul 120 frt, esnék, (azaz : még a futás előtt es minden százalék levonása nélkül) ebből levonatnék a mostani kulcs szerint 8% (azaz: 120:8% — 9 frt 60 kr) — maradna tehát a nyerőnek saját 100 frlján felül 10 frt 40 kr; mint látjuk igen csekély vigasz. — Mert ha 6 vagy 7 futás közt legalabb párszor nem nyerne : ugy a perczentek egész pénzét felemésztenék. Még rosszabbul állna persze a dolog, ha a 8% helyett még 5o/

0-al többet, azaz: 13<y

0-ot kellene levonni (mert 120-ból — 130/0 = 15-60) vagyis 120 — 1560 = 104-40.) tehát a riskirozott 100 frtra csak 4 frt 40 krt kapna! Az elfogulatlanok szemében e kis számadási példa igazolni fogja fentebbi állításunkat, miszerint egészen más az, ha per «Pausch und Bogen» azt mondjuk (mint a főszámvevő ur) hogy a hol 100,000 frtből (13.000 frt levonás után) még 87,000 frt marad — az is elég a nyerőknek ! De elfelejtette azt kutatni, hogv hányan osztoznak meg e 87,000 frton. s mi jut egyre! íme mi megmutatjuk neki! Ily roppant megadóztatás mellett (mert hisz ha mindig nyerne a fogadó — akkor még jó volna, de a legjobb számitók is csak 3:1 arány szerint remélhetnek) — akkor rövid idö alatt annyira megfogyatkoznék a totalisateur jövedelme : hogy a versenyek megtartása is kétessé lenne, s aztán sem a lovaregyletnek (illetőleg az orsz. lótenyésztésnek) sem a fővárosnak — se pénz se posztó I Mert, ha a fogadások megszűnnének : a Lovaregylet nem tarthatná fenn a 16—24 napig tartó meetingeket, midőn a főváros hemzseg az idegenektől, hanem tarthatna talán (a Széchenyi, Batthyány-Hunvady, Nemzeti, Asszonyságok dija stb.) fundatiójából s a Lovaregyleti tagok által fizetett évi járulékokból 2—3 napot tavaszszal s talán ennyit augusztusban. Őszre alig jutna valami. Hogy aztán azoknak a százezreknek pótlását (mi ilyformán az idegenek forgalmának megcsökkenésével a fővárosra háramlanék) mi módon fedezhetné a javaslattevő — ezzel is kellene számolni, mielőtt a főváros képviselői veszélyeztetnének — oly intézményt, mely egyrészről a főváros nagvvilágias szinezetet. polgárságának jövedelmét (s a mi mindenek előtt) az országos lótenyésztés tovább virágzását s vele a honvédelmet megakasztaná. * * * Igen ám, de azt halljuk, hogy a javaslatot (pénzügyi oldalán kivül) erkölcsi szempontból is ajánlanák. A «játék» korlátozására akarnak hatni a tulságos adó által. Igen ám. de a lóversenyzés nem «játék», nem lutri, nem csupán ! vak szerencse, a mit ki ne lehetne számítani. I Igaz, hogy nem mindig található el a nyerő, i de tanulmányozás és megfigyelés utján bizo' nyára jobban, mint a sorsjáték. Egyébiránt, ha j a versenyfogadásoktól elidegenítik az embereket, hát játszani fognak egy vagy más módon. Ez már az emberi természetben van. Próbálták már a totalisateur korlátozását de ismét felhagytak vele, mind Francziaország-