Vadász- és Versenylap 37. évfolyam, 1893

1893-06-25 / 36. szám

1893. junius 17. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 349 lótenyésztés emelésére alakult részvénytársaság istállóiban (Tattersall, külsö-kerepesi-ut) találnak elhelyezést. 10. Elhelyezés és tartás fejében minden ló után az eladási ár 2«/o-a fizetendő a társulat részére, a miért az köteles öt napon keresztül istállóval és kellő mennyiségű és minőségű takarmánynyal ellátni az eladásra kerülő lovakat Öt napi időtartam azért állapíttatott meg, mivel kívánatos, hogy már 2—3 nappal az árverés előtt Budapesten legyenek a lovak és esetleg szükséges lesz, hogy azok egy része az árverés után is még egy napig ott maradhasson. 11. Az eladót ezen kiadáson és a szállítási költségen kivül más kiadás nem fogja terhelni 12. Ha valamely ló az árverésen el nem kelne, vagy bármely oknál fogva 5 napon felül lenne a Tattersallban elhelyezve, a Tattersall helyiségeiben eltöltött, illetve az öt napon tuli időre a rendes 1 frt 30 krnyi napi tartási dij fog érte szedetni. 13. A bejelentett lovakról szeptember hó «lejével jegyzék készíttetvén, az a vevő közönségnek minél szélesebb körben meg fog küldetni és ugyanekkor közöltetni fog a bejelentökkel ugy az árverés napja, mint az árverésre és a lovak szállítására vonatkozó esetleges megállapodások is. 14. Bejelentési iv bárkinek szívesen küldetik, aki ez iránt a vezetésem alatt álló minisztériumhoz fordul. Az elmondottak alapján, tekintve az ügy fontosságát, teljes bizalommal fordulok hazánk lótenyésztőihez, felhiván, hogy : amennyiben az árverésre alkalmas ló felett rendelkeznek, azt minél előbb, legkésőbb azonban f. évi augusztus hó 15-ig jelentsék be a vezetésem alatt álló ministerium lótenyésztési osztályánál és eme felhívásomat közöljék lótenyésztő és lovattartó ismerőseikkel is. Budapest, 1893. junius hó. Gr. Bethlen, földmivelésügyi m. kir. minister. Földmivelésügyi •m. kir. miniszter 32

500. sz. II. Szatmár vármegye gazdasági egyesülete a vármegyei lótenyész bizottmányt megalakítván, elnökké Szerdahelyi Ágoston urat (lakik Vetésen, Szatmár vármegye) választotta meg. Budapesten, 1893. junius hó 9-én, A miniszter megbízásából Nagy. IRODALOM,FESTESZET. A Pallas Nagy Lexikona. E nagy irodalmi vállalat, mely a szelemi erők csoportosítása, a kiadás disze, s a vállalat költségei tekintetében eddig páratlanul áll irodalmunkban, a napokban bocsátotta ki harmadik kötetét. Az első kötet megjelent a mult év november 18-án; a második ez évi márczius 16-án; a harmadik nem is egészen három hónap után, junius 15-én. Az első és második kötet megjelenése közt volt négyhónapi időköz ; a második és harmadik kötet közt már csak három. Ha ez igy halad tovább, ugy — diis faventibus — ez impozáns irodalmi vállalatnak a millenáris kiállításra való megjelenése biztosítottnak tekinthető, hogy e nagy nemzeti ünnepen egyik fényes tanúsága legyen fajunk nagy hivatottságának a szellemi élet, irodalom, a kultura terén. Bemutatjuk röviden a most megjelent harmadik kötetet. Kezdődik a Békalencse czimszóval s végződik a Burgonyavészszel. E két czimszó közé ötvenkét és fél kéthasábos, sürün nyomatott iven, mintegy 5—6000 czimszó van világosan, a magasabb népszerűsítés nyelvén megmagyarázva. A magyarázatokat megérti a müveit közönség minden tagja különbség nélkül, élvezni és hasznáini tudja pedig maga a szaktudós is. Nagyon jelentékeny az a hivatása a Nagy Lexikonnak, hogy összekötő hidat képez a szellemi arisztokrácia s a müveit nagy közönség közt, s hogy az összes emberi ismeretek tárházát akkép foglalja egybe, hogy a tudósokra forrásmunka gyanánt, mindenkire nézve mellözhetlen mindennapi felvilágosító gyanánt tud szolgálni. A harmadik, most megjelent kötet czimszavainak nagy része földrajzi, történelmi és személynevekből s azok magyarázataiból áll. Már az ugy van, más nyelvben is, még inkább a magyar nyelv ismerettárában, hogy a B. betűvel kezdődő tulajdonnevek száma nagy. Ezeknek pedig, a melyek tudniillik közérdekűek, a Nagy Lexikon mind történetét adja. Azonban eme perszonáliák mellett igen sok a B. betűvel kezdődő dologi fogalom is, melyek természetesen ép ugy helyet foglalnak a Lexikonban. Tegyen bárki próbát, igyekezzék felvilágosítást keresni az abéce-rendben a fönt mondott két czimszó közé eshető bármely név vagy fogalom felöl s majd meglátja. hogy a mit keres, meg is találja. Röviden bemutatjuk a harmadik kötet terjedelmesebb czikkeit, melyek a kővetkezők : Békés vármegye, bél, Béla, Beleznay-család, Belgrád, Belgium. Belovár-Körösmegye, belviz-levezetés, Bem József, békepárt, I enedekrendiek, Benyovszky, Bercsényi. Beregvármegye Besztercze Nászód vármegye. Berzsenyi Dániel, Berlin, Bessenyei, betegsegélyzö pénztár, betű, betüöntés, Bihar vármegye, biblia. Bismarck, biztosítás, Bonaparte, boltozat, bolygók, Borsod vármegye, Brassai (érdekes megírni. hogy a közkeletű német lexikonok tudomást sem vesznek a mi tudományosságunk díszéről, Brassai Sámuelről, kinek életrajzát a Nagy Lexikon kimerítően közli Felméri Lajos, Hegedűs István, Simonyi Zsigmond, Borbás Vincze tollából) stb. stb. Külön megjegyzést érdemel a Nagy Lexikonnak az a törekvése, hogy a Kelet viszonyait, különösen a hozzánk fekvő Balkánországokat kimerítően tárgyalja. Bismarck egy pomerániai közvitéz csontjait nem adta volna oda az egész Bolgárországért. Körülbelöl ez az észjárása a német lexikonoknak is, melyek a Balkánt elnagyolva tárgyalják. Nem ugy a nagy Lexikon, melynek kéz alatt levő Ilí. kötetében Bolgárország és Bosznia hosszan, kimerítően, érdekesen van tárgyalva, söt történeti eseményei egészen a legújabb napokig le vannak irva. A III. kötetnek, a dolog természetéhez képest legkimeritöbb. két ivre terjedő czikke, Budapest leírása. A czikkben arra van fektetve a fösuly, hogy a fö- és székváros életének minden mozzanata hűen, a legfrissebb adatok bemutatásával történjék. Thirring Gusztáv, a czikk irója, el tudta találni a leírásban azt a középutat, mely az elbeszélő s az egyszerű adatfelhalmozó eljárás közt van. Adatokat közöl ugyan mindig, de mindenütt tud nekik életet adni. S adatait illusztrálja tizenöt szövegabra, tizenhárom képmelléklet. Az az érdekés a czimszavak özönének feldolgozásában. hogy a történelmi tárgyúak egészen a legújabb korig, hogy ugy mondjuk a mai napig be vannak mutatva. Akárhány ily czimszóra akadunk a kötetben, melynek dátuma egész 1893 junius l-ig (mikor a füzet inprimálva volt) terjed: s ennél talán még becsesebb az. hogy ugy a történelmi, mint a dologi czimszavakat különbség nélkül szakértő "írók. tudósok dolgazták tol, kiknek neve oda van irva czikk alá. hogy az iró neve legyen egyúttal garancziája az előadottak hitelességének. Még azt a megbecsülhetetlen jóságát is felülmúlja a Lexikonnak az a tulajdonsága, hogy kiválóan magyar, nemzeti. Azt értjük ez alatt, hogy a történelmi, földrajzi dolgokban a magyar viszonyokat domborítja ki első sorban, mint a melyekre van legtöbb, kiváló szüksége a mi közönségünknek; de a tisztán dologi, ugyyevezett tudományos fogalmakban is erősen kitűnik az a jellemvonása, a mennyiben a tárgyak idehazavaló, önálló felfogással, azzal az észjárással vannak fogalmazva. a melyben csak a magyar előtt tükröződtek. Az eddigi összes lexikonok különbség nélkül azt csinálták, hogy a külföldi több kevesebb hitelességű lexikonokat magyar szavakba öltöztették; berendezésük, tárgyalásuk, az a központ, mely körül előadásuk megfordult, azonban, maradt külföldi. Egyedül a Pallas Nagy Lexikona tudta magát e nyűg alól emancipálni, hála a közérdek szükségleteit felfogni s érte dolgozni tudó munkatársai lelkesültségének. Amitekként a III. kötet szövegéről mondtunk, ugyanazt mondhatjuk a kötetet kisérö illusztrációkról. Ismeretes ugyanis, hogy a Nagy Lexikon versenyre kelve a legkiválóbb német, franczia és angol ilynemű vállalatokkal, szövegábrákkal s képmellékletekkel gazdagon kiséri az ismertetett tárgyakat, ugy a történelmi jelentőségű dolgokat, minta tudományos fogalmakat. Az e kötetben foglalt képmellékletek, térképek és tervrajzok száma harminczkilencz s ezek közt négy pompás színnyomat ; a szövegábrák száma száznál több czikkhez, meghaladja a másfél százat. Sokan voltak, kik bizalmatlansággal néztek ez uj vállalat, a Pallas Nagy Lexikonának megindulása elé is. Azt hitték, hogy erre is az a sors vár, ami az eddigi nagy lexikonokra várt, hogy csakhamar észrevehető lesz rajta az erők fogyatkozása. Voltak — magunk is nem egy helyütt hallottuk — kik azt mondták, hogy «majd akkor rendeljük meg a lexikont, mikor legalább a harmadik kötetét látjuk». Nos, a harmadik kötet itt van. És ez a harmadik kötet, mint a latin példabeszéd az életrevaló, a nagyrahivatott erőről mondta — ereseit eundo — nagyobb frisseséggel, az erök nagyobb, mert izmosabb biztonságával lépett elö, mint megelőzői. Az üde szellemi áramlat üti meg önkéntelen az embert, midőn ezt a harmadik kötetet kezébe veszi, mely a tipográfia tekintetében is, mondhatjuk páratlanul áll. Bö ismeret, tiszta nemzeti szellem, gazdag s fényes előállítás, ezek a Pallas Nagy Lexikona III. kötetének jellemző vonásai. E tulajdonságok mellett az egyre izmosodó vállalat nyugodtan, söt önérzetesen tekinthet a jövőbe, biztos lehet a felöl, hogy az eddiginél még nagyobb mértékben meghódítja a nemzet rokonszenvét. vízi SPORT. A magyar uszó-egylet mult szombaton tartotta meg első versenyét szép számú közönség jelenlétében. Az egyes versenyek igen érdekesek voltak, különösen a juniorok versenye és a gyorsúszás, melyekben szép küzdelem folyt le az egyes versenyzők között. A versenyek után gr. Hadik és Porzsolt Gyula eluök, illetve alelnök urak adták át a győzteseknek a szép tiszteletdijakat, mire a versenyzők a Szt-Lukács-fürdö nagy termében kedélyes vacsorára gyűltek össze, végezetül pedig rendkívül kedélyes tánczmulatság fejezte be a jól sikerült mulatságot. A versenyek lefolyása a következő volt :