Vadász- és Versenylap 37. évfolyam, 1893

1893-01-01 / 1. szám

16 18H3. január 1. Меи- telrp­parints­lokiig m é n fajtája Меи- telrp­parints­lokiig Telep osztály O. L! Ы Ci 11 « £ ев 77 g= S 2 гн ^ -и rf •Ü з: t­О Z zl с CI fi ai м 09 Ol СД e-a CV CD —3 Ci­1. Székesfehérvár .. 2. Bábolna ... 3. Bajna — ... 4. Nagy-Atád 57 16 4 21 121 104 36 121 2 5 8 22 8 34 61 48 21 30 33 11 8 20 1 1 17 8 11 6 5 ­21 53 313 208 101 292 СД e-a CV CD —3 Ci­Összesen .. 98 382 7 72 160 72 27 22 74 914 II. Nagy-Kőrös 1. Nagy-Körös 2. Versecz — 3. Mezőhegyes 4. Baja 5. Dorosrna ... ... ... ... 23 8 15 17 10 66 84 68 61 46 1 1 29 27 20 12 22 24 35 25 28 19 14 19 26 27 9 13 15 5 — 3 2 1 2 2 — 172 191 161 147 108! II. Nagy-Kőrös Összesen ... . 73 325 2 110 131 95 33 10 779 III. Debreczen 1. Eperjes 2. Debreczen 3. Turia-Remete — 4. Rimaszombat ... ... 4 22 24 15 34 79 54 32 1 5 2 1 22 39 32 21 21 35 14 17 14 27 12 11 1 26 14 1 1 4 ­­122 216 165 115 III. Debreczen Összesen ... ... ... | 65 199 9 114 87 64 74 6 618 СЛ M IS —a Г Homorúd ... 2. S.-Szt-György 3. Deés 7 5 4 42 27 26 4 3 2 31 20 9 20 11 4 з 14 5 29 34 13 J — 138 114 63 СЛ M IS —a Összesen Iii 95 9 60 35 22 76 2 315 Mindannyit együtt véve 252 1001 27 356 413 253 210 1 40 j 74 2629 A 2626 darabot tevő telepbeli mének kö- j zött jelenleg tehát van 252 drb angul telivér 1001 « angol félvér 27 a arab telivér 356 « arab félvér 413 « Nonius (anglo-norman) 253 « Gidran (anglo-arab) 40 « Norfolki 210 « hegyi (lipizzai) 74 « novi (nehéz igás) A származást illetőleg eme ménekből 348 drb a kisbéri ménes ivadéka 321 « a bábolnai « « 767 « a mezöhegyesi « « 146 « a fogarasi « « 1044 darab pedig a magán tenyésztőktől vá­sároltatott. A székesfehérvári méntelep a következő vár­megyékbe küldi ménjeit : u. m. Baranya, Bars, Esztergom, Fehér, Győr, Komárom, Mosony, Nyitra, Pozsony, Somogy, Sopron, Tolna, Trencsén, Vas, Veszprém és Zala. A nagykörösi méntelep a következő várme­gyéket látja el : Arad, Bács-Bodrog, Békés, Csanád. Csongrád, Heves. Krassó - Szörény, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Temes, Torontál. À debreczeni méntelep működési területébe esik : Abauj-Torna, Árva, Bereg, Bihar, Borsod, Gömör és Kishont, Hajdú, Hont. Jász-Nagykun­Szolnok, Liptő, Mármaros, Nógrád, Sáros, Szabolcs, Szatmár. Szepes, Turócz, Ugocsa, Ung. Zemplén és Zólyomvármegyék. A sepsi-szent-györgyi méntelep az erdélyi vármegyékben helyezi el a ménlovait ; eme vármegyék a következők : Alsó-Fehér, Besztercze-Naszód, Brassó, Csik, Fogaras, Háromszék. Hunyad. Kis-Küküllö, Kolos, Maros-Torda, Nagy-Kükiillö, Szeben, Szilágy, Szolnok-Doboka, Torda-Aranyos és Udvarhely. Hogy eme vármegyékben egyenkint hány fedeztető állomás s ezekre hány állami mén volt 1891-ben kihelyezve, kimutatni azért nem érdektelen, mert ez által Ítélhetik meg az ország viszonyaival nem ismerős egyének, hogy Magyarország mely vármegyéi azok, melyekben a lótenyésztés elevenen, közepesen vagy alig űzetik. Íme : Abauj-Torna megyében 10 állomáson 43 mén volt Alsó-Fehér « Arad « Árva « Bács-Bodrog « Baranya « Bars « Békés « Bereg « Besztercze-Naszód« Bihar « Borsod « tí « 15 « 19 « 37 « 2 « 6 « 51 « 128 « 21 « 59 « 10 « 22 0 19 « 49 « 5 « 14 « 4 « 8 « 24 « 59 « 10 « 32 « Brassó Csanád Csik « Csongrád « Esztergom « Fehér « Fogaras « Gömör és Kishont « Győr « Hajdú « Háromszék « Heves « Hont « Hunyad « Jász-Xagj-Kuü-Szolnok « Kis-Küküllö « Kolos « Komárom « Krassó-Szörény « Liptó « Mármaros « Maros-Torda « Moson « Nagy-Kiiküllü « Nógrád « Nyitra « Pest-Pilis-Solt-Kiskun « Pozsony « megyében 14 állomáson « 18 « « 7 « « 12 « « 7 « « 26 « « H « 8 « 16 « 14 « 9 « 23 « 5 « 5 « 23 « 6 « 5 « 25 « 10 « 1 « 5 « 2 « 12 « 17 « 8 « 13 « 46 « 16 « 7 « 35 « 13 « 12 « 15 « 8 3 « 5 ' « 7 « 25 « 27 « 5 « 51 « 7 « 1 « 6 « 3 14 25 34 11 2 41 mén 50 « 15 « 46 « 16 « 77 « 4 « 28 « 39 « 48 « 36 « 58 « 16 « 12 « 75 « 12 « 15 « 63 « 24 « 3 « 10 « 12 « 25 « 48 « 27 « 54 « 124 « 44 « 18 « 70 « 36 « 52 « 39 « 21 « 10 « 13 « 20 « 60 « 74 « 16 « 114 » 19 « 4 « 15 « 7 « 25 « 34 « 57 « 91 « 34 « volt Sáros Somogy Sopron Szabolcs Szatmár Szeben Szepes Szilágy Szolnok-Doboka Temes Tolna Torda-Aranyos Toron tál Trencsén Turócz Udvarhely Ugocsa Ung Vas Veszprém Zala Zemplén Zólyom Összesen 861 állomáson 2327 mén. Azok a vármegyék, hol oly meglepően kevés az állomások és mének száma, mint pl. Árva, Liptó, Turócz, Zólyom. Fogaras, Besztercze­Naszód stb. vármegyék területén, részint föld­rajzi fekvésük, részint talajviszonyaiknál fogva vagy egyáltalában nem kedvezők a lótenyész­tésre, vagy pedig oly állattenyésztési ág üzé­sére vannak utalva, mely viszonyaik között sokkal jövedelmezőbb mint a lótenyésztés. Általában véve mégis és pedig egész hatá­rozottsággal azt mondhatni, hogy az esetben, ha Magyarországon az állami ménesek és ezzel kapcsolatban a méntelepek létszámát azon színvonalig emelni lehetne, hogy az or­szágban szükséges apalovak emez intézetek­ből volnának a tenyésztők használatára bo­csáthatók, akkor legbiztosabban és bámulatos gyorsasággal lehetne az egész ország lóte­nyésztését ama fokra emelni, hogy Európa minden államának túlnyomó lóvására Magyar­országon volna. Miután azonban eme legbiztosabb ut, t. i. a létszám megfelelő szaporítása, a pénzügyi tekintetek által ez idő szerint teljesen ki van zárva, ennélfogva az egyenes útnak legczélra­vezetöbb, de igen drága kiszélesítése helyett a távolról sem oly biztos, de sokkal olcsóbb mellékutak és ösvények megjelölésére, fen­tartására és fejlesztésére kell törekedni az országnak. E czélra szolgál: a községeknek ellátása oly községi apalovakkal, melyek ha nem is érik el i az állami mének jóságának és constantiájá­nak színvonalát, de mégis legalább öröklő hibáktól mentesek és egyelőre bizonyos kö­zépminöségüek legyenek, s ezek előáll it hatása végett a közös csikólegelők szervezése. Méncsikó-vásárlás és községi mének. Hogy az állam a kisebb tenyésztőkben a lótenyésztés iránti kedvet fokozza s hogy őket a növendékek jó tartására, takarmányo­zására és ápolására buzdítsa, évenkint ta­vaszkor egyéves méncsikóvásárlásokat ren­dez s minden megfelelő példányt, mely az eddigi fejlődése alapján apalóul Ígérkezik, az állam számára megvásárol, s az ekként meg­vásárolt méncsikókat a mezöhegyesi ménes­ben felnevelteti. A méncsikóvásárból ki van­nak zárva az egyéves angol telivérek, mivel a kormányzat apalovakul csak oly angol telivéreket alkalmaz, melyek az idomitáson átestek, azaz akár a versenypályán, akár vadászatokon már használtattak. Az egyéves korban vásárolt félvér méncsikókért dara­bonkint 150 forinttól 300 forintig terjedő árak adatnak. Évenkint mintegy 200 darab méncsikó vásároltatik. E méncsikók négy­éves koruk betöltéséig a mezöhegyesi állami ménesben neveltetnek, de évenkint osztályo­zás alá kerültek s azok, melyek időközben alkalmatlanokká váltak, kiheréltetnek. A mé­neknek megmaradó példányokból a legjobbak a méntelepekbe helyeztetnek, a többiek pedig­mint községi mének, egyes községeknek igen mérsékelt áron (300 frttól 450—500 frtig) részletfizetési kedvezmény mellett eladatnak. A vételár 4 éven át egyenlő évi részletek­ben törlesztetik. Eme községi mének elhelye­zése, tartozása, élelmezése stb. felett az állam a vételár teljes lefizetéséig ellenőrzést gya­korol s ha valahol a községi ménekkel való bánásmódban rendetlenséget vagy visszaélést tapasztal, az ily községtől a mént elvonja, ellenben ha a mén a község hibáján kiviit tönkre megy. azt egy más ménnel pótoltatja. Emez eljárás 1881. évben léptettetett életbe s azóta közel 450 darab mén adatott el a községeknek. Most már évenkint mintegy 50 — 60 darab jut a községek tulajdonába s mintegy 35 darab az állami méntelepekbe, melyekben ez idö szerint 341 darab ily egy­éves korban vásárolt és 4éves korban beosz­tott apalú található. Kiselejtezett öreg mének elari&sa. Az országos tenyésztésben használható mé­nek szaporítását s illetőleg a magántenyész­tök részéről való hozzátérhetést az által is elősegíti az állam, hogy a méntelepekben minden évben a nyár derekán tartani szo­kott mustrálás alkalmával az öreg. de te­nyésztésre még alkalmas telepbeli méneket egyes jelentkező tenyésztőknek igen olcsón örök áron átenged. — azonban ama határo­zott kijelentéssel, hogy a megvett mén okvet­lenül tenyésztésre fog használtatni. Nemcsak az állami, hanem a községi és törvényhatóságilag licentiált magán mének, valamint az általok fedezett és vemhessé lett anyakanczákra is ki van terjesztve a hadmen­tesség kedvezménye. (1873. évi XX. t.-cz.j Emez intézményekkel a kormány nyilván-

Next

/
Oldalképek
Tartalom