Vadász- és Versenylap 37. évfolyam, 1893
1893-04-02 / 14. szám
152 slb.kerültki a Brocklesby stakes eompetitoraiból, addig az idén legfölebb csak handieap-classis kerülhet ki. Legtöbbre becsülték lord Cadogan Saranaját mely egész fit volt s jó származású, favorit is volt ezért, de fogadóit rutul cserben hagyta. Az egész társaságból egyedül a 3 helyezettel érdemes foglalkozni. Mr D. Cooper Glare-ja a Derby-nyertes Ayrshire első ivadéka, jó alkotású ló, apjának jó renommét hozott mindjárt debutjével, szépen futott, de csak 4 hoszszal volt képes győzni Marguerite II. ellen, mely nem valami sokat igérö kancza. mig e mögött Faultless egy nyakkal maradt el. Ez utóbbi hosszú derekú kis állat s ha csak ki nem növi magát, nem igen lesz hasznot hajtó állat. * + * A liverpooli meetingen került eldöntésre a második nagyobb kétéves verseny a Molyneux Stakes, melyet Sir J. B. Maple kanczája Simon's Bay ар St-Simon nyert meg. a legdrágább kancza: melyet valaha éves korában vettek. Tekintve horribilis árát. melybe került ('2000 guiena) favorit volt, meg is nyerte versenyét, de olyan társaság ellen, hogy csodálni — classisát tekintve — nem lehet. » * * A Liverpool Ép-ing Cupöt lord Rosslyn Buccaneerje nyerte meg 9 st. 4 f. topweight alatt 8 ellenfele ellen, bebizonyítva, hogy még mindig jó ló és hogy hoszszu távon nem igen akad ló mely leveri ; kár, hogy tulajdonosa elhamarkodva töröltette minden nagyobb versenyből, kivéve a hosszutávu Cupökböl, mert eddigi győzelmeihez még többet sorolhatott volna. * * * A londoni «The Sportsman» tudósítója, a «Special Commissioner» felvetette ama kérdést, mi az oka annak, hogy alig van néhány angol katonatiszt, ki versenyekben lovagolna s mi az oka annak, hogy az angol steeplechasek. melyek régente oly híresek voltak, egészen hanyatlásnak indultak. Mr Corlett erre egy nagyobb czikkben felelt, melyet mi röviden következően adhatunk elö. Mr Corlett azt állítja . van most is urlovas elég és katonatiszt is. de ezek, kik folyton csak huntingben és pólókban vesznek részt, lehetnek jó lovasok, de a versenylovagláshoz szükséges routin, jockeyship hiányzik náluk, minek oka, szerinte, az egyoldalú kiképzés ; épen ugy van ez, mint lehet valaki jó croquet-játszó, (de azért billiardoí játszani még sem fog tudni. Igv történt aztán, hogy a Grand Military Cup futása alkalmával, bár rendkívül sok tiszt volt jelen az öt lovason kivül, ki már nyeregben ült, Partisanra nem akadt lovas és igy nem indíthatták. Igy nem sokára csoda-számba megy, ha 7—8 katonatiszt ül majd a nyeregbe. Hol van az az idö. mondja Mr. Corlett, midőn oly kitünö tisztek és urlovasok üllek a nyeregbe, mint Capt. Harford, Lord D. Gordon, Ld Rossmore, Ld Charles Ker, Ld Marcus Beresford, Capt. Pritchard, Capt. Johnstone, Capt. Daíliac, Capt. Lee Barber, Capt. Sandeman, Mr H. D. Brahlehurst, Capt. Midleton, Capt. Wardrop, Mr H. L. Jones stb. Hogy lehet ezeket összehasonlitani a mostani 7—8 urlovassal ?, kérdi Corlett ; oly különbség van köztük, mint egy első rangú jockey és egy apprentice közt. Szerinte egyik föoka eme hanyatlásnak,ugy a lovasok, mint a steeplechase tekintetében, abban rejlik, hogy egyesek nagy áron kitünö lovakat vesznek, ezek aztán a szolgálati lovak, hunterek és hackek esélyeit egészen tönkre teszik ; ennélfogva a szegényebb sorsú tisztek csak a puszta véletlennek köszönhetik, ha egy-egy kis versenyt nyerhetnek, de e mellett a trainirozás, utazás stb. által költségekbe verik magukat, mely igy teljesen fedezetlen marad, s hogy ezt elkerüljék, inkább nem is futtatnak. Ezzel szemben a «Special Commissioner» azt veti fel, hogy nem a drága lovak okai e hanyatlásnak, hanem a szellem, mely a felsőbb katonai körökben uralkodik s nem ad engedélyt és módot, hogy a tisztek magukat — mint a német tisztek, hol a verseny lovaglás, szerinte a tisztek kiképzésének egyik fökelléke — a versenylovaglásban kiképezhessék. Szerinte I a Grand Military ban 1880-ban. a nyerő Cymr 500 guineába került, Botanist, a második, pedig 1000 fontért lett külön eme versenyre véve: ezenkívül Gold Dust, mely 3-ik lett, 600 guineába került, Collegiant pedig, mely helyet sem kapott, 800 fontért vette meg Capt. Machell. 1879-ben Boyne Water, Citisen és Jupiter Tonans voltak az elsők. Igaz ugyan, hogy ezek nem rókavadászlovak. sem szolgálati lovak nem voltak, de hogy ily drágán keltek el, annak föoka az. hogy a kitünö lovasok kezében váltak értékessé. Tény az. bogy a versenylovaglás és lovas híján a versenyek hanyatlanak, de ennek, mint mondja, a szellem az oka. Azelőtt a tiszteket felszólította az ezredes, hogy lovagoljanak versenyekben s alkalmat is adott nekik a kiképzésre ; ennek folytán legnagyobb része jó lovassá vált s a versenyeket is megkedvelte. Mig most. 1888. ! óta, ha tiszt versenyben akar lovagolni, egyrészt ideje nincs hozzá, másrészt pedig összeszidják, ha részt vesz, mint ennek több esetben fültanuja volt. Mig ezen változás nem történik, addig mindig hanyatlani fog a steeple- chase és mindjobban fognak a Tbvasok hiányzani. Állítsák vissza, mondja a Special Commis- sioner, a régi viszonyokat és újra virágzásnak fog indulni az akadályverseny, mert nem a i drága ló. hanem a jó lovas teszi a versenyt. I F. A. «A Liverpool Grand National» Ben Akiba bölcs mondását, hogy «semmi sem uj a nap alatt», megczáfolta Cloister, a nagy angol Steepler, mely megtette a 19-ik század végén azt a csodát, hogy 12 stone 7 i font nagy terhével megnyerte a liverpooli nagy j akadályversenyt. Egy fél századon át a lehetetlenségek közé sorozták a turf emberei, hogy valaha ló, ily nagy sulylyal, ama klasszikus versenyben, mint első haladhasson el a birói páholy előtt. Ezt a megrögzött hitet semmivé tette a Mr Duff öreg heréitje. — The Colonel és The Lamb, mint steepler-nagyságok vannak beirva az akadályversenyek történetébe ; de ezek eltörpülnek Cloister előtt, mert Angliának egyetlenegy akadálylova sem mutatott ily óriási képességet, mint ez, midőn a világ ez első akadályversenyét, oly nagyszerű stilben megnyerte. Arany betűkkel lesz ez a gyep évkönyveibe bejegyezve. Ujabb vívmány s kiáltó, döntö bizonyság ez, a telivér páratlan értéke mellett s ily korszakra szóló esemény után szinte lehetetlenségnek látszik, hogy a telivér ellenségei magokba ne szálljanak s ennek fölényét el ne ismerjék, még azok a megcsökönyösödött «professor» urak is, a kik telivérellenes röpiratokat bocsátva szélnek, herostratesi hirt akartak magoknak az által szerezni. Talán ök is a megtérök közé vegyülnek már és Saulusokból Paulusokká válnak. De nemcsak az a páratlan stil az, mely az általános csodálkozást magára vonta,, hanem az a record is, melyet Cloister csinált midőn az ötödfél mértföldes távolságú akadályversenyt 9 perez és 42% másodp. alatt meg futotta, 40 hoszszal canterben érkezve be ellenfelei előtt. De lássuk a nagy esemény lefolyását. Midőn egyszeri hibás indulás után a starter elbocsáthatta a lovakat, Aesop kapott lábra leghamarabb. követve Cloister, Choufleur, Joan of Arc és Faust által ; ezek mögött feküdtek : Golden Gate, Why Not, Field Marshall, Tit for Tat,[Midshipmite és Father O'Flynn amásodik csoportban ; The Primate, Lady Helen és Golden Link mely megcsökönyösödött a második aka- 1 dálynál, The Primate a harmadiknál elbukott. Cloister nagy nyugalommal átvette a kalauzolást, utána Aesop, Tit for Tat, Choufleur ; a második csoportban Roman Oak, Midshipmite és Field Marshall. Miután Lady Helen elbukott, Field Marshall fölment Cloisterhez,. köveive Choufleur, Faust, Aesop. Golden Gate, Joan of Arc és Midshipmite által, tömör csapatban. Ebben a sorrendben érkeztek a lovak a pálya belső körébe, hol Joan of Arc megvált lovasától Cloister eme pillanatban jelentékeny elönvnyel állt az élen. Choufleur, Field Marshall, Aesop. Father O'Flynn és Midshipmite előtt. Miután: Mawson Golden Linkkel megvált a versenytől, Choufleurt pedig teljesen verve fölpullolta lovasa. Cloister másodszor vágtatott a Beecber'sBrook felé, Why Not, Midshipmite és Aesopkíséretében. Ez a négy ló képezte az elővédet,. Faust és Roman Oak előtt, mig Field, Marshall visszahanyatlott. A «Beecber's Brook» átugrása után Midshipmite, istállótársa Cloister mögött helyezkedett el a második helyen, követve Roman Oak. Why Not és Aesop által. Tit for Tat, Fooker, O'Flynn, a többi lónak az élén. Noha Midshipmite mindep erejét megfeszítette, hogy a második helyen maradhasson, elhaladt mellette Why Not, Romara Oak és Aesop. Eme sorrendben keltek át az. Anebor's Bridge-en, mely után Field Marshallt fölpullolta lovasa. Cloister, mely eme pillanatig mintegy hat hoszszal vezetett, most gyorsabb tempóban kezdett menni s egyre nagyobb lett a táv közte és a mezőny közt. Why Not, mely a második helyen feküdt, verve lett s Aesop mögé hanyatlott; Tit for Tat. Roman Oak és Midshipmite kiséretében voltak. A két utolsó akadály közt, Aesop utolérte Why Not-ot, mig Cloister bámulatos nyugalommal gyorsította a pacet s a nagy versenyt a legközönségesebb canterben nyerte meg negyven hoszszal. Why Not rossz harmadik lett, Tit for Tat negyedik, Midshipmite ötödik, aztán Father O'Flynn és Roman Oak. Soha a liverpooli versenytéren nem volt még ily lelkesültség. A «hip-hip hurrah»-nak vége hossza nem volt. Majdnem agyon szorították Cloister tulajdonosát és Mr Tatest, Cloister és Midshipmitenek gentleman-trainerét. Soha győzelem még népszerűbb nem volt mint ez T mely ugy tekinthető, mint félszázad alatt az: akadálysport legnagyobb eseménye. A győztes pedigreejét a következő táblázatban adjuk: Touchstone Camel WhaleboneSelim-k —а Touchstone Banter Master Henry Boadicea cS ОС к. Ф ЕЕ Beeswing Dr. Syntax Baynator Beninborougb-k. ja bS -cS N о Beeswing Kancza Ardrossan Lady Eliza t— О к. —' ф Melbourne Humphrey Clinker Comus Clinkerina "3 faß с h о со 'о < Melbourne Kancza Cervantes Columbus-k "3 faß с h < S» "в CS Testy Venison Partisan Fawn >-3 - a •J Testy Temper Defence Tears •<* OO oo ф Newminster Touchstone Camel Banter ф g Ос Newminster Beeswing Dr. Syntax Ardrossan-k ф > ф ю ГЧ СО в s О Princess Slane Royal Oak Orville-k ja' о. я с, и Royal Kancza Bay MiddletOB Appolonia S — Ф и Ivan Van Tromp Lanercost Barbel le о W t. О tIvan Sibernia Brutandorf Blucher-k О к, CS S Kancza Venison Partisan Fawn Kancza Wedding Day Camel Margellina.
