Vadász- és Versenylap 36. évfolyam, 1892

1892-02-28 / 9. szám

90 1892. február 28. HIVATALOS. Nevezési zárlatok. Budapest, Lovaregylet, versenytitkársága (Nemzeti Casino.) Márczius. 1. 189.4 Nyári Meeting. Sztjljtván-dij 40,000 frt 1800"У Nevezés 31. 1893 Tavaszi Meeting. Br. Wenckheim В. emlékv. 2500 frt 1600™/ • — 1892 Tavaszi Meeting. I. napi Kgyes. Nemzeti és Hazafi dij. 15,000 frk. 2000,Íz, Kisb.jel. — 1892 . • III. napi Kancza dij. 10,000 frk — 1892 • < IV. napi Gr. Károlyi Gyula emlékv. 20,000 frt. 950"У — Törlés. — 1892 Őszi Meeting VII. napi Szt.-László-dij 20,000 frt 1400'»/ A »Magyar Lovaregylet» versenytitkársága Dr. Magyar. Wyschehradi-Handicap (2400 frt) képezi, mig a Kladrubi dij (2000 frt), a Moldaui dij (3000 frt) és a tavaszi akadályverseny (2400 frt) a harmadik nap főbb eseményei közé vétettek fel. A kisebb dijak részben korteherversenyek részben handicapok és részben urlovas korteher-versenyek. A pardubitzi versenynap főeseménye a hagyományos Nagy akadályverseny (8500 írt), melyen kivül a programmon lesz a Gátverseny (2400 frt), a Jesnicani akadályverseny (2400 frt) és még két urlovas verseny. A prágai meeting versenydijainak összege 28,560 írtra rug, a pardubitzi versenynap dijai pedig 14,900 frtot tesznek s igy a csehországi versenyegylet által kitűzött versenydijak összege 43,460 frtra rug. garantirozott dijak terén, az 1889-ik évre kitűzött Szent István-dij volt, melyet követett a Szent-László-dij, a gr. Károlyi-Emlékverseny, a St.-Leger mint St. Leger-Stakes és végre az Alagi dij. Eme versenyek kivételével, a többi dij, legalább gyakorlatilag, többé-kevésbbé a dijversenyek jellegével bir, s részben még a St. Leger - Stakes is annyiban dijverseny, a mennyiben a tétekből befolyó jövedelem kisebb mint az az összeg, melyet a Lovaregylet ad. Amig azonban a Magyar Lovaregylet versenypropositióiban a tét- és dijversenyek egymást helyes egyensúlyban tartják, addig "a monarchia másik jelentékeny versenyegyesülete : az osztrák Jockey-Club, idei versenypropositióiban teljesen a tétversenyek irányzatának hódol és pedig látszólag rendszeres alapon. És íme a Magyar Lovaregylet megtámadott kezdeményezése a tétversenyek terén, hihetetlen arányban hódított. A magyar Lovaregylet észszerűen használta fel amaz előnyöket, melyeket a tétversenyek rendszerének részleges alkalmazása, nagy dijak kiirásánál számára biztosított. Az osztrák Jockey-Club azonban ma már csak egy kaptafával dolgozik s annak mindenre alkalmasnak kell lenni. De a budapesti versenytér kedveltsége. a merev bécsi propositiók mellett, ezentúl még jobban fog emelkedni, mert versenyeink a nyerő lovak tulajdonosainak ép oly magas dijakat juttatnak, mint a bécsi versenyek, mindazonáltal azzal a különbséggel, hogy Budapesten jóval kisebb lesz a tulajdonosok tétszámlája, mint Bécsben. A bécsi versenytéren különösen megdrágultak Handicapek. pedig ezek nagy számot képviselnek az ottani propositiókban. Vegyük szemügyre összehasonlítás végett a mi Nyári-Handicapünket és a nagy bécsi Handicapet. Mindkettő 1600 meterre futtatik s 5000 frttal van kiirva a nyerő számára. Mondjuk, bogy a Nyári-Handicapre beérkezik 50 nevezés, 25 lóért fogadtatik el a teher, 10 ló vesz részt tényleg a versenyben. A versenyistálló-tulajdonosok tehát fizetnek 25 X 10 = 250 frtot 15 X 20 = 300 frtot 10 X 70 = 700 frt

ot összesen 1250 frtot s • ez öszszeggel szemben nyer az első ló 5000, a második 895 és a harmadik 250 frtot, tehát összesen 6140 frtot. A Nagy bécsi Handicapnél ugyancsak 50. 25, illetve 10 lóért számitva a téteket, illetőleg beiratási dijakat, a versenypénztár következő jövedelemhez jut: 50 X 50 = 2500 frt 25 = 50 = 1250 frt 10 xioo = loco frt összesen 4750 frt. Ebből levonva a három helyezett ló beiratási dijait, marad 4150 frt. Ezzel szemben pedig kifizet az első ló tulajdonosának 5000, a másodiknak 800 és a harmadiknak 200 frtot, tehát összesen 6000 frtot. De vegyünk egy 1000 frtos handicapet. melyre pl. 25 nevezés érkezik. 15 lóért fogadtatik el a teher s 10 ló indul. Budapesten fizetnek a versenylótulajdonosok tétek és bánatok fejében: 550 frtot és nyer az első ló gazdája 950 frtot. a másodiké 500 frtot, összes versenyérték 1450 frt. Bécsben a fenti példa alapján 460 frtra rúgnak s a versenypénztár kifizet 960 frtot a nyerő és 200 frtot a 2-dik ló tulajdonosának, összesen 1160 frtot. E példákat csak annak illusztrálására hoztuk fel, bogy a bécsi versenyek versenyistállótulajdonosokra nézve az utolsó időben meg. TELIVÉREK ÈS VERSENVEK. Hevezési zárnapok Budapestet illetőleg e lapok mult (7-dik) számában. Verseny-határnapok e lapok 7-dik számában. Ausztria és Magyarország főbb versenyeinek határnapjai e lapok 7-dik számában. Angol és Francziaország főbb versenyeinek határnapjai e lapok 2-dik számában. Nevezési zárlatok. Bécs, Jockey-Club főtitkársága, I., AugustinerStrasse 8. Márczius 1. Przedswit-Handicap 5000 frt az elsőnek, 800 frt a másodiknak, 200 frt a harmadiknak. Nevezés. — — Jubileumspreis 2»,000 frt az elsőnek, 3500 frt a másodiknak,1 500 frt a harmadiknak. « » — — Henckel-Memorial 10,000 frt az elsőnek, 1500 frt a másodiknak, 500 frt a harmadiknak. • • Márczius 8. Przedswit-Handicap 5000 frt az elsőnek, 800 frt a másodiknak, 200 frt a harmadiknak. Teherközlés. Pozsony, Jockey-Club főtitkársága, Bécs, Augustiner-Strasse 8. Márczius 1. Gr.Pressburger Steeplechase tiszt. dij és 24,000 frank. Nevezés. — — Grosses Hürdenrennen der alten Krönungsstadt, tiszt, dij és 10,000 frank . • Prága, Jockey-Club főtitkársága, Bécs, vagy versenytitkárság Prága. Márczius 1. Staatspreis 3000 frt. Kisbánat jel. — — Kladrubcr-Preis 2000 frt. • • Milano, Jockey-Club főtitkárság. Bécs. Márczius 1. Istállók dija 2000 lira. Nevezés. A prágai versenypropositiók. A csehországi versenyegylet is közzé tette proprositióit ugy Prágára mint Pardubitzra nézve. A prágai versenyek — mint tudva van — április 3-án veszik kezdetüket, és április 5-én és 7-én folytattatnak. A pardubitzi meeting október 30-ára van téve, s az idén — eltéröleg a mult évi terminustól — a sportsaison zárkövét fogja képezni. Miután a prágai meeting a bécsi versenyekkel ezúttal nem esik össze, s minthogy a bécsi tavaszi versenyek ez idén nagyon késői időpontban (ápriiis 18-án) veszik kezdetüket, ennélfogva a prágai meeting jelentőségében sokat fog nyerni, s a csehországi verseny egylet egyrészről élénkebb activ résztvételre számíthat, mig másrészről a nagyon is hosszú téli pihenőt megunt sportsmanek és turfbarátok figyelme és érdeklődése jóval nagyobb mértékben fog Prága felé irányulni, mint az elmúlt évek bármelyikében. A prágai meeting után közel kétheti időköz fog ismét eltelni, mignem Bécsben a tavaszi meeting megnyilik és igy igen lassú léptekkel haladunk az igazi saison felé, mi a monarchia versenyügyére egyáltalában nein mondható örvendetes jelenségnek. Áttérve a prágai és pardubitzi propositiókra, mindent teljesen a régiben találunk ; a versenyek és dijak ugyanazok, csak egyik-másik verseny van más napra áttolva, illetőleg másként csoportosítva. A prágai meeting első napján kerül eldöntésre az Államdij (3000 frt) és a Neuhofi dij (2400 frt). a második napnak főszámát a Dijverseny és tétverseny. (Plate és Sweepstakes.) A versenyügy fejlődését és irányát a versenypropositiók tükröztetik vissza leginkább. Azokban egyrészről a tenyésztés iránya, másrészről pedig az a (inanczialis keret jut kifejezésre, mely megmutatja, hogy a versenyistálló-tulajdonosok és a tenyésztők mily mérvben számithatnak költségeik megtérülésére. A tenyésztés irányának bizonyára van gyakorlati értéke és haszna, mindazonáltal ez képezi a lóversenyügy eszmei oldalát, mert ama gyakorlati érték nem az egyesek pillanatnyi sikereiben és előnyeiben mutatkozik, hanem végeredményében a közgazdasági és harczászati érdekek bizonyos irányban való előmozdítását jelenti. S mig emez általános érdek a versenyügy maradandó jellegét képezi I és állandó érdeket szolgál, addig a linancziális I keret a változó viszonyok tükre s az egyesek napi érdekeit van hivatva előmozdítani vagy kielégíteni. A verseny-propositiök rendszerének financziális berendezése két tényezőn alapul. Eme két tényező a dij és a tét. Mentől nagyobb az előbbi és mentől kisebb az utóbbi, annál I inkább van szolgálva a versenyistálló-tulajI donosok érdeke és ezzel kapcsolatban a tenyésztés. Mivel azonban a lóversenyegyesületek pénzügyi ereje nem korlátlan, a versenyügy szinvonalat pedig a versenyzési kedv és a viszonyok kívánalmaihoz arányítva, a baladás irányában kell emelni, ennélfogva a verseny*, egyesületek az istállótulajdonosok tétjeire is kénytelenek támaszkodni, s azt vagy mint jövedelmet kezelik, vagy pedig mint a kitűzött versenydij tartozékát a nyertes illetőleg a helyezett lovak tulajdonosainak juttatják. A mi viszonyaik közepette, a tétekből befolyó jövedelem, a versenyegyesületek jövedelmeiben eddig csak másodrangú szerepet játszott, s legnagyobb részben nem is mint jövedelem, de mint a versenydijak tartozéka szerepelt. A dij és tét. és a tét felhasználása, különböző combinatiókban jelentkezett a monarchia versenyegyleteinek propositióiban, s mindenféle alakban fel volt található. A két előbb emiitett tényezőnek helyes igénybevétele illetőleg combinatiója bizonyára nagy horderövel bir a versenyügy előmozdítására. De a méltányos igények és követelmények kielégítésére egyrészről a versenyegyletek pénzügyi egyensúlyának biztosítása szempontjából, másrészről épen a helyes arányosítás, egyike a nehezebb I feladatoknak. j A garantirozott dijak, melyeknek tét-jöve! delme a versenypénztárakat illeti, az utóbbi években a budapesti pályán léptek először életbe és sok oldalról megtámadtattak. A garantirozott dijjal kiirt versenyeknél a versenylovak tulajdonosai részben vagy egészen mint fogadók jelentkeznek, mig ellenben a dijversenyeknél mint olyanok, kiknek a dij jutalom vagy ösztöndíj képen adatik. Az első nagyszabású és sikerült kísérlet a