Vadász- és Versenylap 36. évfolyam, 1892

1892-02-07 / 6. szám

68 VADÁSZ- LS VERSENY-LAP 18íj2. február oszlop-csarnokba vezet, tele arany diszitéssel s mesteri festményekkel; ez a nagy közönség séta-terme és szivarzója ; pár száz ember kényelmesen sétálhat az oszlopok alatt; egyik oldalon a ruhatár, egy külön helyiségben felvételi hivatal a «Cercle des Etrangers de Monaco»-ba, mely nem jár különös nehézséggel ; ajánlat vagy golyózás ismeretlen dolgok; elég a jó ruházat s a látogató-jegy felmutatása s erre kiállítják a beléphetési jegyet s ezzel megnyílnak a Cercle belső termeinek ajtói ; bal nagy fényes, remek müizléssel kiállított terme, 14 játék-asztalra berendezve ; itt cseng az ezüst és arany és sustorog a franczia billet; egy fülkében idegen pénz-átválté hivatal, — ízléssel öltöztetett szolgaszemélyzet, sok hivatalnok, rendőrség lOUU — POOO válogatott és kevésbbé válogatott közönség, pompás öltözékek, fénylő gyémántok; rendkívül sok rendjel a gomblyukakban, a becsületrend veres szalagja csoportosan ; — az igaz, hogy itt nem kelt igazolni a hordhatás jogosultságát, a közönség hömpölyög egyik teremből a másikba, a játék-asztalok körül 22-en ülnek az első sorban, két-három sorban mögöttük állnak, ugy dobálva oda a pénzt a játék-asztal zöld posztójára; ebéd után este 8 óra körül van az élénkség tetőpontján ; Nizzából, Mentoneból, St-Remoból s a közelebbi helyekről ez időre az egész társaság összejön; ti óra után mindenkinek van vasúti vonatja, melylyel néhány perez alatt haza mehet; a játék, színház, concert, társalgás, az esti hűsebb levegő, 11 óráig a termekben együtt tartja a közönséget. Mily fényes külsejü közönség, ragyogó öltözék, fényes ékszer, gyémánt, rendjel, virág, előkelő megjelenés, Ha eme a társaság jelentékeny részének nem volna kisebb-nagyobb homályos pontja, melyet eltakarni kíván, ugy valójában salon-képesnek látszó társaságot találunk itt együtt. De a gonosz nyelvek azt csevegik, hogy ha a fénylő gyémántok eredetileg teljes értékűek voltak is, de később nagy részben ál-gyémántokkal cserélik azokat tél s az eredetiek Nizzába a zálogelölegezési intézetekbe vándorolnak ; annyi azonban bizonyos, hogy sehol sincs annyi ékszer hasonló intézetekben mint Nizzában; a saison végén egymillió értéket mindig meghalad az itt deponált gyémántok valódi ára. melyek egy részéért Urosz-, Francziaországokból és sokszor Amerikából és Afrikából küldik meg a váltságdíjat. A fényes közönséget kissé gyanús világításba helyezi a bank által a termekben berendezett fényes kivilágítás. Ugyanis a «Cerle des Etrangres de Monaco» termeiben és palotájában egymás mellett egyszerre háromféle kivilágítás van : villám, légszesz és elegendő szamu olajlámpa s e fényes kivilágítás nem azért van, hogy a gyémántok jobban ragyogjanak, vagy hogy a különböző világítási módok között versenyt kivánt a bank a közönségnek bemutatni, hanem azért, nehogy egyik vagy másik világítási módnál véletlenségből, de különösen roszakaratból, zavar állhasson be s az ekkor keletkező sötétségnél, a bank kintfekvö pénzkészlete hátrányos helyzetbe juthasson; ily zavaroknál a másik két világítási mód még mindig elég biztonságot nyújt a bankra nézve, hozzá vetve, hogy a bank és rendőrség szolgálatában mintegy 150 egyén folytonosan a termekben van és elég erös öklökkel bir. Nem nagy bizalmat kelt a fényes közönség iránt a játék-asztalok alkotása. A játékasztalok nem lábakon állnak, hanem körül vannak deszkázva, úgyhogy a játékosok lábaikat csakhogy épen el tudják helyezni s ez az óvdeszkázás azért van, nehogy valaki robbanó anyagot dobjon az asztal alá, mely alkalmas perezben a bank aranyait a levegőbe röpítse. A bank szabályai szerint monacoi honpolgárnak nem adnak belépti jegyet, azért, mert ez «Cercle des Etrangers», az idegenek kore. Valójában pedig azért nem adnak belepti jegyet hogy az itt lakók pénzüket el ne veszítsék s e miatt a bank itthon népszerűtlen és tarthatatlan ne legyen ; — kivételt e szabály alól minden évnen egy nap kepez; ez a fejedelem nevenapja, mely most Albertnapra esik ; ekkor a monacóiaknak is megnyílnak a termek. Az a nap jelenti a monacóiaknak az adóiizetés napját, mert ilt más adó nincs, mindent a bank lizet, még a hadi budgetet is. Ezt az adótizetési módot anynyival tartjuk jobbnak a miénknél, mert nem minden negyed évben fordul elö. Nem minden érdek nélküli lélektani tanulmányt lehet tenni egy jól körülállt játékasztalnál ; az első tekintetre feltűnik fövonásban kétféle arczkifejezés ; a nyolez groupiernek egészen más lelki állapot fekszik az arczán, mint a játszóknak ; — s ez az összehasonlítás nagy hátrányára üt ki a játékosoknak; a groupier-k gépszerű egyenletes mozgása, unalmas ásítása, szemben a játékosok töprengésével, mindnyájan egy és ugyanaz után a mentő gondolat után vadasznak, mindnyájan az istenségtől akarják ellopni a jövendő tudását; csak a másodperczek nagyon kis részére akarnak előre belátni a jövőbe s eme lehetetlen után való küzdelemben, az arcz olyan gondolalnélküli, bámulásféle kifejezést nyer, mely eltorzítja az arezot s megfosztja a legszebb szemet is magnetikus sugarától; s a groupier-knek és játszóknak ez a különböző lélektani helyzete pénzügyileg kiszámíthatatlan előnyére van a hantnak. A játék déli 12 órától esti 11 óráig szakadatlan foly, sok ezerek állanak az asztalokon ; egyesek rövid időre nyernek, de a vége mégis többnyire az, hogy a bank pénztárába vándorol minden pénz. A mint kiszivárgott a hir, az 1892. év igen jól kezdődött a bankra nézve; az első 14 nap alatt három millió frankot nyert. A banknak annyi sok minden előnye mellett, egy nagy, mathematikai alapokon nyugvó s legyózlietien előnye van s ez abból áll, hogy a közönséget játszatja különböző chanceokon egymás ellen s csak a differentia előnye vagy hátránya a banké és midőn a zero jön vagy a kártyánál 31 lesz mindkét szinen, a számokról egészen, a többi chanceokrúl tele pénzt elviszi s ez minden 37 játéknál átlag előfordulj; ez az előny az egész közönséggel szemben a bank részére teljesen biztosítva van; igy a bank nyeresége egészen biztos alapokon fekszik. A bank alkalmazottjainak, a zenészeknek, müvészeknekjátszani, természetesen, nem szabad — kivételt képeztek egyes vendégszereplésre meghívott párisi művészek. Történt hogy egyik művész délután 15,000 frank pénzkészletét elvesztette s e miatt oly lehangolt kedélyállapotba jutott, hogy előadás előtt kijelentette, hogy ö annyira izgatott és beteg, miszerint szerepében fellépni nem fog; nagy volt erre az ijedelem, összeütötték a bank igazgatói fejüket; az előadásra a jegyek már elkeltek, féltek a skandalumtól; ettől itt általában nagyon irtóznak; végre azt határozták, hogy a közönség iránti tekintetből a párisi művésznek a 15,000 frankját visszaadják; erre a művész eljátszotta szerepét s a közönség igen meg volt elégedve s elismerőleg nyilatkozott a bank igazgatóságának eljárása felett ; a párisi művész újra a játékasztalhoz ült s rövid időn a visszakapott 15,000 frankot újra elvesztette; ekkor a bank igazgatósága meghozta azt a határozatot, hogy egy művésznek sem szabad engagementja befejezése előtt a bank termeiben játszani ; a bank igazgatósága elég ügyesen viselte magát; a közönség megkapta művészét, a művész visszakapta 15,000 frankját, a bank is megkapta 15,000 frankját; azóta a művészekkel szent a békesség, de az asztaloknál játszaniok nem szabad. Feltűnő, hogy sokkal több nö játszik és nagyobb szenvedélylyel mint a férfiak. A bank ajtai pont 12 órakor nyilnak meg; az ajtó előtt nagy csoport ember tömörül, az első sorban mindig nök állnak s ez nem éppen udvariasságból, hanem inkább nagyobb szenvedélyből származik, az első sorban álló hölgyek mindig az érettebb osztályhoz tartoznak, mindig ugyanarra a helyre ülnek, mig pénzük tart. Nagy előkészületek folynak most a kerékpárversenyekre ; naponkint látni csónakázókat is és szép időben — most lö—18 fok meleg — foly a Lawn Tennis, a galamblövészet szakadatlan, ugy hogy ,Monacoban igen rossz dolga van a galamnnak és még roszszabb annak, a kinek elfogyott az apro pénze. Körültekintés. A monacoi nagy nemzetközi galamblövészet legértékesebb diját gróf frauUmansdorlï Ferdinand nyerte el. Ez a «Grand Prix du Casino» (20,000 frank és értékes tiszteletdíj). A gróf mind a 12 galamoot eltalálta. A második dijat (84 30 frank) De Prêt báró nyerte, a harmadik dijat (6450 frank) Möns. Drevon s a negyediket (3670 frank) Möns. Verdaveine vitte el. 37-en vettek részt eme versenyben. A Riviérának meglepő eseménye volt ez, mert még csak egyszer sikerült ezt a nagy dijat ausztria magyarországi sportsmannek elnyerni, 1880-ban gr. Esterházy Mihálynak. Az olaszoknak ezúttal nem kedvezett a szerencse, mert noha részt vettek a versenyben Guidicini és gr. Lucca Gajoli, az 1890 és 91-diki Gasino-díj nyertesei, előbbi csak a tizedik helyet tudta kivívni, utóbbi pedig csak a huszonnegyediket. Az egykor oly diadalmas angol lövészek is nagyon szerény eredményt mutathattak föl, ép ugy a német lövészek. Huszonegy év óta, mióta ez a nagy dij alapíttatott, tízszer angolok, ötször olaszok, kétszer ausztria-magyarországiak és belgák s egyszer amerikai és francziaországi gavallérok nyerték el a szép dijat. A 3000 frankos «Prix de Monte-Carlo»-t Mr. Roberts angol nyerte 13 galamb lelövésével. A második és harmadik dijon Guvelier és Radley urak osztoztak meg, mig Mr. Heygate a negyedik dijat kapta. A győztes Mr. Roberts kitünö lövő, ki 1883-ban a Gasino nagy diját vivta ki, de az idén ebben helyet sem kaphatott. * * * A pozsonyi urlovas-meeting propositiói már megjelentek. Tudvalevőleg két részre oszlik ez, a tavaszi meeting áprii 29. és 30-án, a nyári meeting pedig május 6-án és 7-dikén tartatván meg. A programúiban igen csekély változások fordulnak elö. Igy a Partisan-Steeplechase elkereszteltetett Alexandra-Steeplechase-zé, a «Pozsonyi nagy akadályverseny» dija pedig 1000 frankkal emelkedett, mely összeg a nyertes dijához csatoltatván, ez az idén 18,000 frankra rug. Az ujonan kiirt versenyek közül a 3200 meter távú «Nagy gátverseny», mely május 7-én kerül döntésre, a legértékesebb verseny. Ez egy tiszteletdíjból s 10,000 frankból áll, melyből a nyertes 7000 frankot, a második 1500 frankot, a 3-dik 1000 s a negyedik 50o frankot kap. * * * Az ausztriai Jockey-Club közgyűlése, mely mult pénteken éjjel tartatott meg, nagyon simán folyt le, nem nagy részvétel mellett, a mennyiben alig negyvenen voltak a tagok jelen. A bizottságnak napi renden levő mind a két ajánlata elfogadtatott. Az egyik indítvány az volt, hogy a pozsonyi versenytér, engedtessék át a bécsi Reiter-Clubnak további három évre; a másik indítvány pedig arra vo-