Vadász- és Versenylap 36. évfolyam, 1892

1892-01-31 / 5. szám

60 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 1892 január 31 próbául kizárólag a feszítő zablaszárakkal annyira jól, hogy nem tudtam ellentállni, hogy ki ne menjek és egy sebesebb vágtatást ne próbáljak. Á lónak a szárhoz való támaszkodása oly finom és egyforma maradt, a fejtartás meg olv csöndes volt. hogy örömömben elragadtattam magamat és valamivel tovább lovagoltam, mintsem terveztem és mint rám nézve jó volt, ugy, hogy azóta a próbát ismételni többé képes nem voltam. Ez az oka. hogy nem tudok többet mondani ezen kantározásnak előnyeiről és hátrányairól; csak azl mondhatom, hogy ezen próba nagy csodálkozásomra túlhaladta minden várakozásomat és liogy nagyon sajnálom, hogy nem vagyok képes a próbákat folytatni és a zablát gyakorlati szempontból jobban tanulmányozni. Annyit láttam, hogy mindenesetre érdemes, liogv jobban kipróbáltassék. Gr. Széchényi Dénes. Sport a Riviérán. (Eredeti tudósítás.) A nizzai négynapos meeting befejezéséhez jutott, anélkül bogv valamely emelkedettebb s tanulságos sporteseményt nyújtott volna ; bizonyos mértékben meglátszik itt a lóversenyeken. hogy más dolognak állnak szolgálatában s csak vonzó staffaget képeznek az egyébb viszonyokhoz. A nagy dijak nyerői nem voltak nagy lovak : Satire, Napoleon és Assuerus, nem tartoznak Franeziaországban a magas elassisn lovakhoz; a legmagasabb Osztályú ló, mely külső méreteiben is előkelő nagy lovat mutatott : Grossmann volt, melyet a feneketlen mély talajban agyon nyomott nagy terhe : a futam alatt, melynek élén járt, baja történt és igy kiesett a versenyből. Reánk nézve még érdekes ló volt Niagara (stp 5 éves) nem nagy keretben alkotott, de arányos mén (Energy—Harvesvater után nevelve); ezt a lovat Mr. Abington Angliából hozta át a nizzai campagnera s reményeket kötöttek szerepléséhez, de a monacoi herczeg által adott díjban csak a második helyre tudott. jutni. Niagara anyja (Harvesvater) Magyarországban van a monostori ménesben s drágán vétetett a mult évben Angliában. Л nizzai turf-közönség a legtarkább. a mit csak képzelni lehet; kezdjük a három versenyegyleti elnökön, kik jelen voltak; a Magyar Lovaregylet elnöke gróf Batthyány Elemér, az orosz. herczeg Galitzin Serge és a nizzai : Blanc С. ur. Magyarok közül hg Esterházy Lajos (talán Antal ?) a herczegnével, gróf Károlyi László, Pécliv Andor; a franczia sportemberek nagy része : G. Ledat, gróf Nicolay, Vicomte Boisgelin, H. Espous de Paul, gróf Tyczkiew iez, Marghiloman, Saint Germain tábornok, gróf San Albipo. gróf Malausséna. a nizzai prefet; — nagyszámú angol és amerikai ; egy fiatal hölgy az Amerikából magával hozott sebes ügetö-lóval kocsizott ki a versenyre : Német- és Oroszországból nagyon sokan, ugy Afrikából is, beduinok fehér köpenyben, néhányan európai ruhában, de szines turbánnal a fejükön, aztán japániak: egy szóval, valódi nemzetközi turf-közönség, tipikus alakok, különböző arczkifejezések, kik mindnyájan megértik a sport közös nyelvét és a bettinget. Az első osztálya belépti jegy 20 frank, kocsival bejárás a pályára 15 frank. A rossz idő nem igen engedte meg az élénk corsót, de feltűnő volt a báró Beck-féle «coatch» négy világos sárgával, herczeg Galitzin egyes veres szürke fogata rendkívül magas mozgással; a fogatok nagy részénél a lovak fej-kantárzása mellett róka-zászló, fáczán- vagy kakas- tollakkal van diszitve; a lovak nagvtestüek s nehéz mozgásnak ; sok franczia katonatiszt volt kint lóháton, valamint egy csapat lovas rendőrség : esetlen nehéz lovak. lassú mozgással : a ml lovasságunk, lovai vérével s különösen a sebességgel felette áll ennek a lovasságnak s különös, hogy a lovaglásnál alig használja egy tized része a zabla-szárakat ; a lovakban nincs semmi élet, semmi tűz: elég a trainsliszárakon való lovaglás. Alkalmilag megnéztük a monacoi herczeg istállóját ; kevés és jelentéktelen anyag áll benne; feltűnő egyedül a világospej négyes gala-fogat, mely franczia leszármazási! Percheron keresztezésii lovak, nagy tömeg és magas mozgás. * * * A lóversenyen kivül itt mindennemű sportot űznek s azok között különösen a galamblöcészeíeópisztolyozást és a «Cap Martinson fáczán és foglyokra való vadászatot. A nagy nemzetközi galamblövészet most van folyamatban és január 30-án ér befejezéséhez ; tőlünk többen vesznek részte versenyekben : gr. Trauttmansdorff, gr. Esterházy, gr. Erdődy K., gr. Zichy I!.. br. Dräsche stb. A galamblövészet is természetesen fogadásokkal történik, mindig egy csapat angol, franczia és olasz bookmaker van a lövéseknél jelen. A lövölde a legkényelmesebb és legszebb, mit csak e nemben képzelni lehel, a galamblövészet félköre a tengerre van kiépítve s a fegyver végénél mindig a különböző színezésű tenger látszik (nincs a szemnek semmi támpontja s ezáltal a galamb lelövése nagy gyakorlatot kíván s nem mindig sikerrel lép fel itt az, a ki otthon kitűnő lövő hírében áll. A csónakázás, halászat, kocsikázás, hegymászás, kerékpározás és játék sportjának áldozhat itt az, a kinek abban öröme lelik. Már folynak az előkészületek a Carnemlru, mely ez évben Nizzában, Mentoneben és Mo- ' nacoban is fog tartatni ; a legnagyobb,szerű lesz a nizzai. Ezek a mulatságok február 20-ától egész 28-ikáig fognak tartani, melyek álarezos felvonulások,nagyobb csoportozások és jellemzésekből állanak, mini pl. az indiai fejedelem felvonulása egész személyzetével és szolgáival, elefántjaival ; virágzápor — Bataille de Fleurs — és confetti-dpbálás, fogatoknak világgal feldíszítése és elhalmozása, zene. tűzi játék, lampionok ezrei, görög-tüz, kivilágítás, transparentek, bál, a legszebb álarezosok és csoportok díjazása, nagy sokadalom, pezsgő élet, tréfa és vigság, melyet a farsang végén csak a déli véralkat tud megteremteni. * * * Az egész Riviérán, ennek a. különös elemekből öszealkotott társadalomnak három irányú hajsza van. Az egyik egésségét keresi az örökzöld pázsiton, a folyvást nyiló virágok, a pálmák, olajfa - erdők, narancsfák s folytonos enyhe időben ; aztán a tenger levegője sok bajban orvoslást nyújt. A másik élvezeteket vadász, mert spleenben, makacs unalomban szenved, s ez itt talál is elég szórakozást: kényelmes, Ízléses lakások állnak rendelkezésére, kitűnő konyhák és pedig minden nemzetiség szája ize szerint ; de legkiválóbb a «London Haus» és «Cercle de Mediterrane» Nizzában és «Hotel de Paris» Monte Carlóban; ez utóbbi egész berendezésében a maga nemében ritkítja párját, ; két nagytermében étlap szerint lehet csak étkezni, kitűnően : az ételek ízletesek, de az árak borsosak; négyen jól ebédeltünk s a számla fiz aranyra rúgott (Napoleondorokra ? —200 frank,) és ez még nem volt a drága ebédekből való; másik két teremben van a «Table d'Hote», a tömeges megetetés. 5 frankért; rendkívüli, ezért az árért, sem Bécsben, sem Budapesten nem kapni ilyen ebédet, 8—10 fogás étel francziás modorban egészen élvezhető Bordeaux Ц frankért palaczkja ; a Table d'Jlote-nál mintegy 200 ember étkezik naponkint, ugyanennyi a másik két teremben : a Hotel de Paris szolga-személyzete 400 főre rug ; ez némi képel nyújthat arról, hogy ennek a Hotelnek miiven óriási forgalma lehet: ebéd után concert a Casinó nagy termében. .melyet Steck Arthur vezényel és Corsanego, Comte, Thevenet, Borghini sal. tagjai ; ezek oly nevek, melyek zenészi körökben igen jól hangzanak és ismertek; az egész orchester európai hirü, és valójában remekül játszanak. Ez nyújt szórakozást, aztán színház. Nizzában és Monte Carlóban szép séták; a társaság cotteriákra oszolva, mindenki megtalálhatja a magáét, melyet keres, a szórakozás és élvezetek annyi neme, hogy ezek mellett itt megszabadulhat mindenki unalmától. A harmadik része a társaságnak pénz után tart hajszál és játszik s ennek az örömöknek a társaság nagyrésze áldozik s az egész Riviera központját kétségtelen a monte-carlói bank képezi, ez a hírhedt játék ház. melynek hivatalos czime «Cercle des Etrangers île Monaco». (Folytatása következik.) Körültekintés A «

Field» levelezője irja Parisból, hogy deczember végével M. de Cormette, a franczia országos állami ménes intézetek főigazgatója, az igen megérdemelt nyugalomba vonult s helyébe M. Plffize>i~ lépett, ki előbb huzamos ideig a bloisi méntelep parancsnoka volt s kit jól ismernek Angliában, mert M. Piazen szokta ott a telivér méneket, kanczákat — a franczia kormány részére 15 év óta bevásárolni s meglehetős szerencsével : ö vette meg Glaudiust, Bay Archert, Brucet, BorderMinstreit, melyek jeles nemzedéket hagytak maguk után ; nem ily szerencsés volt Mandrake és Peregrinnel. — Mr. Piazen a tekintélyek előtt jó kiismerő hírében áll, folytatja az idézett levelező : most majd szüksége lesz uj állomásán hogy az emberek közt is, a kikkel dolga lesz, oly jól kiismerje magái : egy részről a Jockey-club, más részről az a számos consortium, melyek a kormánytól a Paris környékén versenypályák engedélyezéséi kívánják, s kiknek befolyásos ismeretségük ellen ugy a kormánynál mint a képviselőházban — ugyancsak ébren legyen. * * * M. ile Cormette utolsó müve melyiyel nyugalomba vonulása előtt mintegy beszámolt: a francziaországi állami méntelepek és ménesek állapotát tünteti ki az 1874—1890. évek alatti időszakban. E mii éppen most jelent meg, <le sokkal kiterjedtebb, mintsem annak érdemleges felsorolásába bocsátkozhatnám — mondja a Field levelezője •— s igy csak arra szorítkozom, hogy e kimutatás szerint volt 1890-ben Francziaország állami ménesei és méntelepjeiben 2512 mén ló (tehát kb. csak annyi mint Magyarországnak, de a mint gyanitni lehet, ott, a magán tulajdonban levő mének nagyobb számmal lesznek mint nálunk. A V. és V. lap megjegyzése.) A 2512 apaló közt voll 182 telivér. 159 anglo-arab, 102 arab. 1742 félvér és 327 nehéz igás-fajta a 22 telepén. Ezekből kimúlt 1890. év folytán 37. kiheréltetett. 218, vételeit helyettük 231: a fedező-mének létszáma 1890-ben törvényileg 2500-ban állapíttatott meg. A kimutatás ama része, mely arról szól. hogy hány kancza fedeztetett állami mének által, igen kielégítő. E szerint ama 2451 mén által, melyek 1890. folytán működésben voltak : összesen 139.053 kancza fedeztetett, tehát átlag 05 kancza minden mén által. (Ez igen szép volna, csak az a kérdés, hogy hány kancza lett vemhes V de ez a kimutatásban hiányzik. A V. és V. lap megjegyzése). A 139,053 kancza közül telivér mének (angol és arabok) által fedeztetett 11.346; anglo-arab mének által 6508 kancza; félvér mének által fedeztetett 97.051 k., és nehéz-igás fajta mének által 24,149 kancza. Az igy fedezett kanczák közül telivér volt 1034. anglo-arab 495. félvér 77417. és