Vadász- és Versenylap 36. évfolyam, 1892

1892-12-11 / 72. szám

626 A keleti származású, sebes, SZÍVÓS és kitartó magyar lovat már régóta ismeri és becsüli egész Európa. Eme fajta eredeti alakulásáról, fejlődéséről és jelenlegi állapotáról már fentebb lön emlités téve, itt csak azt jegyezük meg, hogy Magyarországnak közel két milliót tevő lólétszámában legalább két harmadrész képviseli az equus velox hungaricus elnevezés alatt régóta ismert, de a kor kívánalmaihoz képest jelentékeny modoruk kitünö kocsi és könnyű hátas lovak. — Magyarország természeti viszonyai, égalja, talaja, közlekedési viszonya s külterjes gazdálkodása, eme lófajta tömeges tenyésztését igénylik. Miután az ország természeti viszonyait ugy általában véve, nem mondhatni kedvezőnek a nehéz igás és hintós ló tenyésztésére, ennél fogva jelenleg még Magyarországon nem a nehezebb testalkotásu igás és hintós ló képezheti a tömeges forgalom tárgyát, mert csak szórványosan rendelkezünk nehezebb igás lóval, minő külföldön az ardenni percheron, boulonais, stb.; úgyszintén termetes, nagy és mégis nemesebb hintóslóval, minő az anglo-norman, meklenburgi vagy az angol nagy hintósló. A kisebb és nagyobb hátas és a kisebb és közép hámos ló azonban, főképen és első sorban pedig a katonai czélokra szükséges szolgálati ló jó minőségben és nagy számban van Magyarországban. Tenyésztésével fedezhető nemcsak az ország belszükséglete, hanem a külföld is évenkint mintegy 30—35 ezer példányt vásárolhat az országban. Emez, az ország belszügségletein felül rendelkezésre álló jelentékeny termelési feleslegnek lehető legjobb, állandó és biztos értékesítése képezi a czélt.. —- A nép kezében minden egyes vidéken tömegesen található eme lóanyag és bátran állitható, hogy a külföld, ez irányú szükségletét Magyarországon bőven fedezheti. — E ló (vásárlási ára átlag 250—400 forint) — az idomitás által a használhatóság igen magas fokára fejleszthető, mert a menési képesség s a sebes actió feltételei eme lovak túlnyomó nagy részében ( megvannak, jsokszor még azoknál is,melyeknek nem egészen arányos külseje a képességet nem árulja el. E lovak jó hirneve már hosszabb idö óta el van terjedve Európában s innen magyarázható meg, hogy Magyarország lókivitele a hetvenes évek óta rohamosan szaporodott s állithatni, hogy minél több lovat visznek ki innen az országból, annál több és jobb tenyésztetik Magyarországban. A magyar ló SZÍVÓS, tanulékony; igényei egyszerűek és a rossz tartást és táplálást sokkal kevésbbé sinyli meg, mint a legtöbb nyugati származású ló ; ellenben jó tartás mellett a legerősebb használat alatt is folyton javul, igen sokáig használható marad ; ezen felül pedig nagy előnye a magyar lónak az, hogy igen könnyen szokja meg az égalj és a takarmány változtatását tehát bárhol, minden baj nélkül honosodik. A magyar lakosság a birtokában levő keleti származású anyag egy részét arab s azután angol félvér állami ménekkel párositván, a jobb réteken és figyelmesebb gondozás mellett nagyobb termetű és nemesebb ivadékot nevelt. Itt a magyar földmives nép kezében is található a fényűzési czélokra alkalmas, nemesebb vérű közép hámos és hátas ló. Ezenkivül azonban a sok nemzetiségű királyság területén majdnem annyi különböző jellegű és minőségű lófajtát találni, ahány nemzetiség lakja az országot. Ugyanazon vidék, söt gyakran ugyanazon község különböző lovakat nevelnek. Ezért tehát igen nehéz Magyarországon bizonyos vidékekhez kötött tiszta tájfajtákat megkülönböztetni. Az egyes különböző tenyésztési vidékek csupán általánosan a szerint különböztethetők meg, a mint egyik vagy másik vidék lólétszámának többségét képezik. A lóanyag minőségének alapját tehát ereVADÁSZ- ES VEIÍSH:.-.-L

AP detileg azoknak származása vetette meg, de e mellett igen nagy befolyással volt jellegük és tulajdonságaiknak megörzésésére vagy módosulására az egyes vidékek fekvése, égalja, talaja, növényzete, az általános gazdasági viszonyok s a tartás meg a használat különböző módjai. Meg kell téhát néhány szóval eme viszonyokról emlékeznünk, ha a magyarországi lótenyésztés állapotáról némi fogalmat nyújtani akarunk. Az egész országot 100 részre osztva, ebből mintegy 30

: rész magas hegyek által van boritva, 20 a középhegységek és azok termékeny völgyeire esik, 15 rész képezi az igen termékeny és jó rétekkel biró dombos vidéket, s mintegy 37 rész esik a majdnem teljesen sik, erdő nélküli rónaságra, mely a tulajdonképeni magyar alföldet képezi. Magyarország legnagyobb része a középső Duna nagy medenczéjébe tartozik s a Kárpátok által határoltatik s csupán az a rész, mely a Duna jobb oldalán terül el, tartozik az alpesek keleti vidékéhez. Általában véve megkülönböztetjük a «féltőidét» vagyis az éjszaki hegyes vidéket s az «alföldet», vagyis a Duna és Tisza folyamok között s a Tisza baloldalán elterülő sikságot. Magyarország legnagyobb részét s különösen a gazdasági tekintetben legjelentékenyebb szerepet játszó alföldet kitünö talaj mellett főleg a szélsőségekre hajlandó, gyakran változó égalj, az esöhiány meg külünösen a nyári szárazság jellemzi úgyannyira, hogy májustól kezdve igen gyakran hat hétig is teljes esöhiány áll be, minek következtében a sikság legelői, mert még harmat sem éri őket, teljesen kisülnek s a legelőre járó állatok a kisült gyepnek csupán töveivel és gyökereivel tengetik éltöket. Nem a kitünö talaj minőségének hibája tehát, hanem egyedül a klima az oka annak, hogy Magyarország rónaságán kevéssé biztos és állandó a legelő, s lia még kevésbbé lehet J bizlosan számitani a mesterséges takarmány bö terméseire. (Folytatása következik). ÜGETÖVERSENY, TENYESZTÉS. A bécsi ügető verseny egyesüld egy nagy tenyészversenyt szándékozik kiírni 50,000 korona (25,000 frt) dijjal 3évesek számára, melyeket mint egyéveseket kell nevezni. Eme körülmény minden esetre élénk érdeklődést kelt a sportkörökben s az ügetö-sportnak okvetetlen nagy lendületet fog adni. * * * Polly, a hires amerikai ügetö-kancza, mely 1888-ban és 1889-ben Európa ügetöversenyterein oly szép diadalokat aratott, jelenleg Woronzow-Daschkow gróf tulajdonában van, ki a kitünö kanczát tenyészczélra használja föl és «Schkwal» hires orosz apaménnel fedezteti. * * * Deczember 31-én van az utánfizetések határnapja az 1893., 1894. és 1895-diki osztrák ügető Derby re. 1896-ra szintén ekkor van az első befizetés. AGARÁSZAT ÉS KOPÁSZAT. A « bács- bodrogh megyei agarász-egyesület» által minden évben rendeztetni szokott «agárverseny» az idén is pompásan sikerült, sport-kedvelök (hölgyek és férfiak) valóban diszes társaságot alakitva, az « agárverseny »-t a napnyugoti ugarokon f. hó 4-én, vasárnap tartották meg. A diszes fogatok hosszú sora és a délezeg lovasok nagy száma — kellemes látványt nyújtottak. Az idö ís kedvező : enyhe és derült volt. 16S

2. november 27. Versenyagarat neveztek: br. Podmaniczky Andor (Mafla), Rónay László (Mojse), Zseni István (Czifra), id. Vojnics Sándor (Sürgöny), Lelbach Antal (Vércse és Gólya nr. 1,) Rohonczy Lenczi (Tánczos), Vojnich Simon (Gyöngyös), ifj. Vojnich István (Gólya nr. 2.) és Vojnich Lajos (Schlésinger). Időközben Czifra és Tánczos nevü agarak a versenytől visszavonattak. A fönmaradt versenyagarak sorshúzás folvtán a következőleg futottak : I. 1) Vércse—Gólya nr. 1. Fönmaradt: Vércse. 2) Mafla—Schlésinger « « Schlésinger. 3) Sürgöny—Mojse « « Mojse. 4) Gyöngyös—Gólya nr. 2. « « Gyöngyös. II. 1) Vércse—Mojse Fönmaridt: Vércse. 2) Gyöngyös—Schlésinger. « « Gyöngyös. III. 1) Gyöngyös—Vércse Fönmaradt : Gyöngyös. E szerint az első dijat, az agarász egyesület által kitűzött ezüst serleget (egy ezüst kakast) Vojnich Simon «Gyöngyös» nevü agara, a második tisztelet dijat (60 drb arany koronát) : Lelbach Antal «Vércse« nevü agara nyerte. Az «agárverseny»-t a «Bárány» szálloda dísztermében lakoma és táncz követte, melyhez. Piros Józsi zenekara szolgáltatta a zenét. Ugy a lakoma mint a táncz, vidám hangulat mellett kivilágos-kivirradtig tartott. A diszes hölgykoszoruban ott voltak : dr. Antunovich Józsefné, Bezerédj Pistáné, Karner Jánosné, Kreutzer örnagyné, Manojlovich Bella, Pertich Mihályné, Regényi Lajosné, Törley Gyuláné, Tóthné Berta, Vojnich Simonné urnök. Továbbá: Karner Lili, Manojlovich Vera és Póli, Magyar Clarisse és Marianka, Pertich Lili és Etti, Vojnich Eta és Ilona, Vojnich Adrien, Vojnich Teréz, Vermes Ella, Kamilla és Mariska kisasszonyok. VEGYES. A király ö felsége megyeri vadász istállója fel fog oszlani, a lovak Bécsbe mennek fel. A király ö felsége, egésségi okokból, nem fog többé lovas vadászatokon részt ven"i. Ferencz Ferdinand főherczeg ö kir fensége, a presumtiv trónörökös, f. bő 1-től 3-áig rés .t vett a Pallavicini Sándor őrgróf által Pusztaszeren rendezett hajtóvadászatain. Jelen voltak még : Fürstenberg Miksa herczeg, Apponyi Géza, Traun Ottó, ColoradoMansfeld Ferencz, Trauttmansdorff Ferdinand grófok s Prónay báró főhadnagy, a főherczeg szárnysegéde. A három nap alatt elejtetett összesen 7320 drb vad

1 és pedig 8 özbak, 710Í nyul, 153 fáczány, 56 fogoly,. 2 róka és 6 különféle vad került teritékre. Ezek közül ö fensége a három vadásznapon egymaga ejtett : 1 őzbakot, 1683 nyulat, 61 fáczányt és 1 rókát. Gróf Bnthyáiiy Elemér a (Magyar Lovaregylet elnöke Angliába utazott, de nem sok ideig fog ott lenni, mert Dél-Francziaországba megy s onnét valószínűleg Kairóba megy át, hol a tél egy részét tölteni fogja. Gr. Károlyi István, Harkányi János és Luczenbacher Miklós urak, Angliába a newmarketi telivér nagy árverésre mentek s ott bevásárlásokat fognak tenni. Az ausztria-magyarországi versenyistálló-tulajdonosok közül Angliában gr. Kinsky Károly 250 font sterlinget, br. Üchtritz Zsigmond 192 font sterlinget nyert. G. Williamson közkedveltségben álló akadályjockeynk, ki most Angliában időzik, mult hó 30-áu Keinpton-Parkban a Stewards-Steeplechaseben a Mr. Harter 4é Quwickjén győzelemmel érkezett be, öt versenytársát hagyva maga mögött. A győztes startoddsa 7:1 volt. Gaga fedezési lisztája tele van, 20 kancza volt előirva. Kisbér két kanczát fedeztet Gagával, Miss Mariát és L'Eclairt; Oroszországból is jelentettek hozzá egy Energy-kanczát. Morgan fedezési lisztája megtelt, a kereslet oly élénk volt, hogy több kanczát viszautasitani volt a tulajdonos kénytelen. Az orsz. magyar gazdasági egyesület lótenyésztési szakosztálya a napokban ülést tartott, melynél a földmivelési minisztérium lótenyésztési osztályának vezetője Schmidt miniszteri tanácsos ur őméltósága is jelen volt s a lótenyésztés kérdésében beszédet tartott s kifejtette azt az irányt, melyet jövőre követni kiván ; e lontos kijelentést legközelebb hozni fogjuk. Donizetti, br Spinger G.-tól az öszön vásárolt telivér mén, a nagyatádi méntelep osztálynál kólika következtében kimúlt. Németország urlovasai közt az idén Suermondt hadnagy foglalja el a győztesek lisztáján azelsőhelyet, ki 69-szer ülve nyeregbe, 25 első s 14 második helyet