Vadász- és Versenylap 36. évfolyam, 1892
1892-12-04 / 71. szám
1892. deczomber 4. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 617 legmegfelelőbb mobil-motorra, nagyrészt a lóra támaszkodott, — vagyis olyanra, mely izomereje és kellő gyorsasága mellett, a kereskedelmi forgalom és személy-fuvarozás legmegfelelőbb közvetitöjeként szerepelhetett. A magyar alkotmánynak 1867. évben történt visszaállítása után, ugy a kormánynak, mint a magánosok részéről eleven tevékenység fejtetett ki a lótenyésztés emelése közül. Ugy közgazdasági, mint politikai érdekek egyaránt közrehatottak e gazdasági ág gyarapításában. A gazdasági műveltség terjedése, a politikai viszonyok javulása, valamint a jólét lasankénti megszilárdulása mind megannyi kedvező tényezőjévé vált a lótenyésztés terén való tovább haladásnak. A nemzeti és magánvagyon értékének emelése, a honvédelmi érdekeknek háború esetén való sikeres megvédhetése. az anyagi jólétből szükségkép kifejlődött fényűzés követelményeinek lehető kielégítése,meg az inlensivebb munkaerő birhatása egyaránt közrejátszottnak a meglevő lóanyagnak most már nem ugyan kizárólag létszám szerinti szaporítására, hanem annak értékben való emelésére, azaz nemesítésére, javítására. Hogy az országos lótenyésztés «melését az államkormányzat minő módon és eszközökkel igyekezett a fejlődés magasabb színvonalára juttatni, azt alább soroljuk elő. Minthogy az 1857-iki és 1870-iki állatösszeirás csak hézagos adatokat szolgáltatott, melyekből az ország eme nagy értéket képviselő vagyon részét érdeme szerint megítélni, s a hol kell. az állami interventio mértékét kellőleg megállapítani alapossággal nem lehetett. a m. k. földmivelésügyi minisztérium 1884. évben a hasznos házi állatok alapos összeszámlálását. rendelte el, hogy végre valahára a hazai állattenyésztés valódi képét bírhassa. A hasznos házi állatok emez utolsó összeszámlálásábúl nyert számadatok most már a tényleges állapotoknak teljesen megfelelőknek tekinthetők. Ez összeírás szerint Magyarországon ta- i láltalott : 14704 teljes korú mén 661393 teljes korú kancza 583030 herélt 149226 egy éven alóli csikó 127240 két « « « 112007 három « « « 101259 négy « « « Összesen tehát 1.748,859 ló. Eme lóállomány megoszlását nem és korosztályok szerint százalékokban kifejezve, tapasztalni fogjuk, hogy az 1.748,859 darabból álló létszámnak 0-8 százalékát a mének (tenyész), 37 9 « « a kanczák (4éven felüli), 33"3 « « a heréltek, 8'5 « « az egyéven alóli csikók, 7-3 « « a kétéven alóli csikók, •6"4 « « a hároméven alóli csikók, 5'8 « « a négyéven alóli csikók. Összehasonlítva az 1870-iki és 1884-iki számlálási eredményeket, az a különbség mutatkozik, iiogy 1870-ben 70793 darab lóval volt több. Emez apadás minden esetre kevésbbé kedvező képet vetne a magyarországi lótenyésztésre, ha figyelemre nem méltattatnék ama körülmény, mi fentebb is már érintetett, hogy t. i. a változott viszonyok folytán a lótenyésztés egyes vidékeken nem fejlődhetett, másrészt pedig, hogy az anyag javitása és nemesítése folytán amaz emelkedés, mely a lovak minőségében mutatkozik, bőven pótolja a számszerinti veszteséget. Mert ha a legelök feltörése és az intensivebb gazdálkodásra való átmenetel kevesbítette is a lólétszámot, másrészt azonban ujj mutatással szolgált a meglevő anyag használati és forgalmi értékének fokozására. Az 1884-iki összeírás szerint volt 14704 mén, mig ellenben 1870-ben azok száma 48958 darabot tesz ki. A mének közötti különbség, mely 34254-et tüntet fel, onnan ered, hogy mig az 1870-iki összeírásnál a mének létszámába minden mén, tehát a mén csikó is fel van véve, az utóbbi összeírásnál a megfelelő rovatban csakis a teljes korú mének vannak bevezetve. A mén-létszámot viszonyítva a tenyésztésre már használt és használható kanczák számához, esik egy ménre országos átlagban 45 / kancza. — Az arány tehát igen kedvező volna, ha a teljes korú mének mind tenyésztésre alkalmasok volnának, vagy legalább is a tényleg tenyésztésre használt mének mindegyike az apalótól követelt tulajdonságoknak megfelelne, Ámde ez nincs igy ! Mert e méneknek legalább 50 százaléka nem képesített arra, hogy javítson és nemesítsen ; 25 százalék ismét csak olyan, mely legalább nem ront és igy csupán 25 százalék tekinthető olyannak, mely a tenyésztés elöbbrevitelét hathatósan elősegítheti. Eme körülménynél fogva elkerülhetetlenül szükséges az állami méntelepek fentartása és fejlesztése, mert csak az állami ménekben fekszik ama biztosíték, hogy a különben nem megfelelő magáncsödörök alá vezetni kénytelenített kanczaanyag ivadékaiba a nemesebb vér s az alkat helyes idomai átültettessenek, gyarapittassanak. Nemzetgazdasági és tenyésztési szempontból nem csekélyebb fontossággal bir a kanczák és csikók száma s az azok között létező arány, itt az egy éven aluli csikókról lehet szó, mivel ezeknek évről-évre kimutatható számából vonhatni következtetést a ló-létszám mily mértékben történő szaporodására. A fenteb kimutatott 661393 kanczával szemben találtatott 149226 egy éven aluli csikó, jut tehát 100 kanczára: 22 • 6 0 kis csikó. — Ebből az arányból lehet következtetni, hogy megfelelő mének hiányában sok kancza üresen marad vagy egyátalában nem használtatik tenyésztésre. Mind ennek daczára a csikók létszáma 1870. év óta 155730 darabbal nagyobodott, mi egyrészt a tenyésztés fejlődésére vall. másrészt pedig maga valószínűvé teszi, hogy idővel a lovak létszáma azt a magasságot fogja elérni, melylyel előbb birt. Magyarországon a telje. s kora lovak aránya a nem teljes korú íiatal csikókhoz ugy áll, mint 72 a 28-hoz. Vagyis a paraszt, közép- és nagybirtokosok tulajdonában levő 100 darab lóból 72 darab a teljes koruakra és 28 darab a még nem teljes korú fiatal csikókra esik. — A felnőtt lovak és csikók között létező ilyféle arány a ló állomány jövedelmezőségének megítélése szempontjából félreismerhetlen jelentőséggel bir, amennyiben a csikók fejlődése időszakából s az emiitett arányból ítélhetni meg leginkább a lóállományban rejlő töke gyorsabb vagy lassúbb kamatozását. A csikó létszám (4 éven aluliak) 1870. óta 155730 darabbal szaporodott, mely körülmény bizonyságul szolgál arra nézve, hogy az ország lótenyésztése jelentékenyen haladt. Az ország általános területét, továbbá a mag és fütermelésre használt földmennyiséget, végül a. lakosság számát tekintve és ezeket a lólétszámmal összehasonlítva, kimutatható, hogy Magyarországon átlag egy • kilometerre esik ... — — 6. 3 ló egy katastralis szántóföld, (1600П öl) rét és legelőre... ... ... ... 5. 6 1 ló és ezer lakosra ... ... ... — 129 ló. A birtokrendezés következtében Magyarországon a lótenyésztés inkáb népies alapokra lön fektetve. — Legjobban illustrálja eme kinyilatkoztatást a legutóbbi 1884-iki összeírás. mert ennek adataiból látható hogy : a kiizép és nagybirtokosok 2865 95232 89889 23713 20673 17135 13974 a parasztbirtokosok kezében volt : tenyészmén j 1839 anyakancza 566161 herélt 493141 1 éven aluli csikó 125513 2 « « « 106567 3 « « « 94872 4 « « « 87285 Összesen: 1485378 drb 263481 drb százalékokban kifejezve : 84. 9 4 15. 0 Kitűnik tehát, hogy a magyarországi 'lóállomány 85 «/о-a a kisbirtokosok és csakis 15%-a van a közép- és nagybirtokosok tulajdonában. A lóállomány becsértékét, az összeírás kalmával eszközölt becslés a mutatta ki : Parasztbirtokosoknál. 2346441 frt 51329078 frt 38165932 frt 5790332 frt 9759008 frt 8943363 frt 11997269 frt 128331413 Irt mének anyakanczák herélt 1 éven aluli csikó 2 « « « 3 « « о alkövetkezöleg Közép- és nagybirtokosoknál. 1123983 frt 15356544 frt 12921719 frt 2054629 frt 3339898 frt 2925513 frt 3300187 fri Összesen : Magyarország ez adatok szerint : méneknél anyakanczáknál herélteknél 1 éven aluliaknál 2 « « 3 « « 4 « « 41082474 frt. lóállómányának összértéke 3470425 frt frt frt frt 66685582 51087651 7844961 13158906 frt 11868906 frt 15297456 frt Összesen: 169413887 frt Átlag értéket véve ; a paraszt bir- a közép- és nagytokosnál birtokosnál egy mén átlagértéke 198 frt 19 kr 392 frt 31 kr egy kancza « 90 frt 11 kr 161 frt 25 kr egy herélt « 77 frt 39 kr 143 frt 75 kiégj 1 értő aluli csikó állagértéke 46 Irt 13 kr 86 frt 64 kiérj 2 « « « « 91 frt 57 kr 164 frt 46 kr ogj 3 « « « « 94 frt 26 kr 170 frt 73 kiégj 1 « « « « 137 Irt 44 1a- 236 frt 16 kr A különféle nemű és kora lovak átlagárát egybevetve, Magyarországon a parasztbirtokos tulajdonában levő ló értéke egyre-másra 86 frt 39 kr, mig a közép- és nagybirtokos kezében levőé 155 frt 92 kr. A kisbirtokosok tulajdonában levő lóállomány, a mint a fentebbiekből kitetszik, majdnem liatszorta nagyobb, mint a köz- és nagybirtokosok birtokában levő anyag, az érték azonban csak háromszorta nagyobb a középés nagybirtokosok lovai értékénél. (Folytatása következik). AGARÁSZAT ES K0PASZAT. A mult hét Alsó-Zsukon. Nov. 21-én a fagy miatt nem lehetett megtartani a vadászatot. Nov. 22. Lassú falka. Találkozó : Etelkatanya. Részt vettek : br. Wesselényi Béla, gr. Bethlen Károly, gr. Bánffy György, gr. Mikes Zsigmond, gr. Teleki László, gr. Klebelsberg Zdenko, gr. Mikes Ármin, gr. Teleki Ádám, br. Bornemisza Elemér, Béldi László. Az első nyulat 10 percznyi nagyon sebes run után elfogták az ebek. A 2-ik nyul nagyon erös volt, egy óránál tovább tartott a futam, de az idö hűlni kezdvén, a szimat egészen elromlott. Nov. 23. Sebes falka. Találkozó : Hubertuslak. Részt vettek: br. Wesselényi Béla, gr. Bethlen Károly, br. Wesselényi Béláné, br. Bornemisza Elemér, Antos István, gr. Klebelsberg Zdenko, gr. Spanocchi Leo, Brandner Gyula kapitány. Az első nyul a Hubertus-laktól 1 kilométernyire ugrott és a tárcsái legelőn keresztül a kolozsvári szénafüvekre ment és Ц- órai run után, melyből 25 perez szünet a pokol-
