Vadász- és Versenylap 36. évfolyam, 1892
1892-08-14 / 45. szám
1892 augusztus 14. VADÁSZ- ÉS VEHSENY-LAP. 893 A Szt-István-dij. A magyarországi legnagyobb futamnak az a sorsa, hogy a turfre nézve mindig meglepetéssel végződjék; fentállásától fogva még soha sem nyerte e versenyt a ring favoritja. Ez évben kölönösen átlátszhatlan sürü homály borult a verseny előtti napokban e futam valószínű kimenetelére, melytől a legfelfegyverzettebb sportszem sem láthatta meg a valót, az igazságot. Gaga törölve lett ; miért ? Accidenséröl nem beszélt senki ; magas a terhe, e miatt nincs esélye, igy tehát nem nyerheti a tehetöképességben' alatta álló magas terhű más ló sem! Nini, Khalif megérkeztek, magukkal hozták Hoppegartenböl azt a hírt, miszerint Khalif annyira javult, hogy egyenlő teher alatt megverte Ninit, pedig Nininek e kitünö kanczának 59* kilo teher alatt is többen nyerési •esélyt adtak s a futamban Khalif 21 iont teher-elönyben részesült s igy Khalif nem vesztheti el a versenyt; Bécsben nagy trial tartatott, mely Alzbeta fölényével végződött, minek folytán, valószínűleg az istálló támogatása mellett, Alzbeta oddsa 5-röl 2:1 ellen szállt alá; biztos győzelméről akartak tudni a beavatottak. László és Hippomenes a megnyitó versenynapokon feltűnő magas formát mutattak ; minek folytán gróf Károlyi Istvántól nehéz pénzért, átment Péchy Andor ur birtokába, ki most a Szt.-István-dijra a mult évi könnyű nyerő Eretnekkel együtt három komoly jelöltet állíthat a nagy versenybe és igen magas ambitiója fekhetik abban, hogy a Szt. István-dijat három évben egymásután színeihez kösse, mert még Espoirért is rendkívül magas ajánlatot tett. melyet Kodolitsch tábornok azonban nem fogadott el. Táviratozás Angliába a legjobb jockeyk után, mind ez csak izgalmat, érdekességet adott a helyzetnek, de nehezebbé tette a tiszta áttekintést. Végre a bizonytalanság és izgalom mellett a mezőny az omniózus 13 számmal a starterzászló elé állt. Magyarországban még soha senki sem látott ily nagy futamot, mint az ez évi SztIstván-verseny volt. Magas classisu lovak álltak a küzdelembe, a teherkülönbözettel tehetöképességük s ez által nyerési esélyük kiegyenlítve, ugy, hogy például a favorit Alzbeta nyilvános formája csak néhány fonttal volt jobb, mint Saperloté, melynek nyerési esélyéről senki sem beszélt. A Milne-istállónégy lóval volt a futamban képviselve ; nagy összegek álltak különböző lovakon ; izgatott volt az egész turf, a látcsövek ezrei a startvonalra irányultak ; még néhány másodpercz, a zászló leesik, a birói csengetyü hangokat ad, ab—ab. A futam jó csomóban indult el, egy vörös-dress sárga lovon előre megy ; Péchy szinei és lova ; de melyik ? mind a bárom lova sárga volt. Hippomenes. Lemaire jockeyval a nyeregben, iramot tog csinálni ; nem, nem, ez nem pacemaker! Hippomenes, sarkantyú alatt, egyszerűen elszaladt a társaságtól. A csomó élén a két favorit, Coureur és Alzbeta kinyúlva ; Hippomenes, még mindig erösiti iramát az első szeglet után még nagy a kivívott térelönye, de ebben az örült iramban nem tudja a czélt elérni. A második fordulónál már meg van fogva Hippomenes. Coureur, Alzbela, László, Eretnek, Csővár állnak az első vonalba, Espoir hátrább ; most Coureur veszi át a határozott vezetést, a távoszlop előtt azonban feljön Espoir, és Alzbeta hanyatlik; legerélyesebben lovagolnak, az ostort magasra emelik, a sarkantyú teljes functióban. A belső oídalon egy kis nyilás támad, F. Barrett Espoirral e nyiláson keresztül előre jön ; ha itt valami akadályra talál Espoir, nyerési esélyének vége; ezt az előre jövést csak egy első osztályú jockey merészelhette meg, F. Barrettnek remekül sikerült. E perczben dőlt el a magyar nagy verseny sorsa. Ily erös, izgalmas futamot, mely helyből a a czélig a lehető legsebesebb s csak a birói páholy előtt kevéssel lesz kiküzdve és eldöntve, kevés turfista látott ; e verseny valódi sportélvezet volt. A favoritek hátán a két fiatal jockey talán kissé hamar felvette a versenyt, megijedtek Hippomenes nagy térelönyétöl — és Coureurnek nem volt szükséges az egyenes vonalon vezetni ; de Espoir oly magas formában volt, hogy azt verhetlennek tartjuk s Barrett az egész uton kímélte ; jól a csomóban feküdt, a czél előtt remekül, mesterileg lovagolva. Espoir formája ugy kimagaslik évjáratából, hogy ehhez a jockey lovaglása is hozzá számitandó. Espoir 16 markon alul levő sötét úgynevezett özpej mén, nem nagy tömegű, inkább könnyű ló, jól fejlett nyak, rendkivül harántos váll-lapok, kevés borda, kissé kevés és és keskeny ló, jó. tiszta csontozat és csupa aczél, conditiója tetőponton van ; ha nyakát érintjük, olyan, mintha halcsont volna kezünkben ; vére kitünö. A Szt.-István lefutása soká emlékezetes lesz s ez utolsó futás biztosította e nagy magyar dij jövőjét és örökös fentállását. Évjárata legjobb lova a legnagyobb teher alatt könnyen nyerte meg a futamot. A propositiók ellen folytonos volta szak- és nem szaklapokban a támadás. Sport és azon kivül esö körök folytonosan izgattak a propositiók ellen, naponkint tudtak szerezni félrevezetett hiveket, ugy, hogy félteni kellett e magyar nagy dij fenállhatását ; mindenki prófétai ihletséggel jövendölte, hogy a legnagyobb magyar dij csak rosz lónak van készitve ; jó classisu ló nagy terhe miatt soha sem nyerheti ; jól lehet az eddigi eredmények is már az ellenkezőt igazolták. — Espoir győzelme végre talán el fog némitani mindent; annyi jogtalan és sokszor nem ildomos támadásnak volt a propositi kitéve, hogy néha 'felháborodtunk a bántalmak méltatlansága mialt. Most kezünkben a fegyver, melylyel visszamérhetnénk minden vágást, de beérjük kevéssel s ne legyen senki ezáltal megsértve, de a ki még most is támadást intéz a Szt-István-dij propositioi ellen, arra kérjük, nézze meg azt a mulatságos operettet, melyben egy jó szerep van s ezt ugy hívják, hogy Fogdbeszády Menyhért. A propositiókat mi meggyőződésből mindig védelmeztük s azt állítjuk, hogy a nagyterhü tehát a jó lovaknak van készitve és soha sem fogja azt' kisterhü rosz ló megnyerni; az eddigi nyerők, Resolut kiválló sebes ló volt. Lord Ernest 55* kilo teher alatt nyerte s erre a versenyre kitűnően praeperált ló volt; Eretnek magas classisu ló és a legnagyobb teherrel nyerte versenyét, Espoir ez tette fel a babért a Szt.-István versenypropositióira. Gratulálnunk kell nyerő tulajdonosa Kodolitsch tábornoknak, ki ma egyike a sport és verseny-ügy iránt legnagyobb áldozatra kész urainknak ; de gratulálni kell a Magyar Lovaregylet igazgatóságának s azok között a lovaregyleti elnök gr. Batthyány Elemérnek, ki a Szt-István-dijat a "magyarországi versenyügy központját megteremtette, megvédelmezte s ezzel a magyarországi versenyügyet nagygyá tette. A 300-frtos dij. A Vadász- és Verseny-Lap által kitűzött dij majd meg lett nyerve, gróf Almásy György által, a ki öt versenyben a nyertest megnevezte s azok között a Szt-István-dij győztesét is. A negyedik versenyben a sötét Ma soeurt jelölte nyerőnek, mely csak jó harmadik lett a futamban ; a versenyt Cara, gróf Hadik Endre lova nyerte. — Nagyon örültünk volna, ha a sport-érzék fejlődése szempontjából ki- I tűzött dijunkat elnyerték volna; de fokozottabb mérvben emelkedik örömünk azért, hogy a versenyügygyei a fiatal gróf oly behatóan foglalkozik ; ugylátszik. hippologikus ismeretének igen jó hasznát veszi a reggeli galopoknál, melyeknél a gróf néha megjelen ; ismert dolog, hogy jó szeme és jó izlése van a nemes grófnak csinos fogatok összeállításában, de hogy a versenyügy és telivér megítélésében ily mester, ez csak kellemesen lep meg bennünket; mi óhajtanánk Magyarország versenyügyének érdekében, hogy nemcsak a mi dijunkat, de a legnagyobb magyar dijat, melynek nyerőjét Espoirt oly ügyesen megjelölte, fogja a jövöben elnyerni s a gróf Almásy-szineket, melyeket versenyügyünk oly régen nélkülöz, a városligeti gyepen újra be fogja mutatni. Egy kis részletet is elmondunk, mely a Szt. István-futam hajnalán a reggeli munkánál történt. Több sportsman társaságában gr. j 1másy György is olt volt s figyelmesen szemlélte Espoirt s azt mondta, «nem nagy rámában készült csikó, de nagyon kész, és csupa aczél ; én az ilyen lovakat, szeretem ; ez nyeri meg a Szt. István-dijat» s jövendölése be is teljesült. Ez évben is, a magyar versenyviszonyokkal szemben elég szép számú pályázat érkezett be és nem voltak oly szerencsétlenek, mint az eddigi pályázók, kiknek nagyrésze már az első futam után kiesett a pályázatból; az ez évi pályázók nagy része eltalálta Judicát és jelentékeny része Varát, de a Szt.-Istvándijnál mind kiestek, a versenyből, csak egy maradt állva, négy nyerőt eltaláltak gr. Karácsonyi Aladár, gróf Sztáray János és Miklós Gyula ur ; a sok pályázó közül egyik előfizetőnk a Királyhágón túlról, hogy el ne késsék, táviratilag nevezte meg a nyerőket ; gyorsan jött az igaz, de az első futam után mindjárt letört, csak egy nyerőt talált el, a gróf Festetics lovát, Varát. Nem könnyű feladatra vállalkoznak azok, kik a 300 frt dijat elnyerni akarják ; mi azt próbáljuk minden versenynap, midőn a «Vadász- és Versenylap» Prognosticját összeállítjuk s a sok közül csak egyetlen egyszer sikerült, hogy mind a hat nyerőt az első helyen eltaláltuk ; talán majd évek kellenek ismét hozzá, mig e szerencsés eset újra ismétlődik. Olvasóink legyenek kegyesek, egy kis morális elégtétel utáni törekvést felfedezni abban a cselekményünkben, hogy ezt a 300 frtos kis sportdijat kitüztük, a mely abból áll, hogy a nagyközönség talán jogosan és természetszerűleg, minden nyilvános cselekménynyel szemben, a critical álláspontot foglalja el, igy prognosticunk is ebben a sorban részesül s habár évenkint ki tudjuk mutatni, hogy egy bizonyos megbatározott rendszeren keresztül vezetve, az, a ki prognosticunk után játszott, az év végén nyereséggel végezheti, mégis a dolog természetéből kifolyólag, a közönség refrainje az, hogy a sportlapok tippjei nem jók ; a kitűzött dijra való pályázatnál szerepcsere történik s legalább az, a ki a nyerő jegyzék összeállításával foglalkozott, söt a nagy közönség is, mely jó prognostic készítésére provocálva van, bizonyos mértékben enyhébben itél prognosticunk lelett. Az alapgondolat, mely a 300 frtos dij kitűzésénél bennünket vezetett, az volt, hogy a sportérzék terjedjen s azok száma, kik versenyügyünkkel foglalkoznak, nálunk szaporodjék. — Minden nemzetnél a népesség egy bizonyos százaléka versenyügygyei foglalkozik , nálunk magyaroknál e százalék-arány a legalacsonyabb ; minden törekvés, mely eme százalék emelésére irányul, szolgálatot lesz a verseny ügyének s közvetve Magyarország lótenyésztésének. Hogy nem lelt elnyerve az általunk kitűzött 300 frlos dij, részben csak annak tulaj-