Vadász- és Versenylap 36. évfolyam, 1892

1892-03-27 / 13. szám

1892. márczius 27. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 125 b) Rendes tagok : Gr. Andrássy Gyula Gr. Andrássy Sándor Gr. Andrássy Tivadar Bnjza Aladár Bajzáth István Baltazzi Hector Gr. Batthyány Elemér Gr. Batthyány Gábor Gr. Baworowski József Ifj. Benedikty Gyula 'Ifj. Beniczky Ferencz Beiiiczky Gábor Gr. Berchtold Miklós Br. Berg Herman Bessenyei Ferencz Bezerédj Adorján Br. Biedermann Ottó Blaskovich Bertalan fllaskovich Elemér Blaskovich Ernő Blaskovich Miklós Blaskovits Vilmos Bodogi Lukács Bogyai Emil Bosnyák Géza Calm Oscar Gr. Cebrián István Chernel György Chernel Gyula Chernel Victor Gr. Choloniewski Ede <Gr. Csekonics Endre Gr. Degenfeld Imre Dezseő Gyula Br. Döry Andor Dőry Béla Döry Jenő Döry László Döry Ödön Dőry Vilmos Gr. Érdödy Sándor •Gr. Esterházy Andor Gr. Esterházy Béla Gr. Esterházy Ferencz Ifj. gr. Esterházy László Gr. Esterházy Miklós Gr. Esterházy Móricz Gr. Esterházy Sándor Fejérváry Géza Br. Fiáth Pál Ifj. Folly József Friebeisz Miklós Fricke Emil Gaal Dénes Gaal Gusztáv Gaal Gyula Gaal István Gaal János Geist Gáspár Ghyczy Albert •Gun ka Victor •Gyömró'y Félix Halassy Pál Hammersberg Dezső Harkányi Andor Harkányi János 'Hencz László Hencz Ödön Hertelendy Ferencz Br. Hessiowa Richard Hg. Hohenlohe Gottfried Horthy István Inkey Antal Br. Inkey Imre Inkey István Ifj - Inkey József Inkey László Ivankovits István Ifj. Jakabffy István Jakabffy Tódor Jankovich Elemér Jankovicli Géza Jankovich Gyula Jankovich József Gr. Jankovich László Jaross Sándor Jékey Alajos Ifj. Jeszenszky Ferencz Jeszenszky Ferencz Br. Jeszenszky László Joelson Róbert Kacskovics Géza Kacskovics Kálmán Kacskovics Lajos Kacskovics Zoltán Kálmán Frigyes Kammer :r Ferencz Ifj. gr. Károlyi Gyula Gr. Károlyi László Keczer Miklós Gr. Kesselstatt Cader Gr. Kinsky R. F. Kirchmayer Félix Kolossy István Br. Kotz Wenczel Kovásznay István Gr. Koziebrodzki József Krausz Henrik Kund Béla Kund Jenő Gr. Lamberg Henrik Lázár Béla Lexa Zénó Lits Gyula Lossonczy Gyula Malanothy Jenő Maldaner Rudolf Makfalvay Géza Márffy Béla Mártfy Emil Márffy József Maschke Rudolf Mazuranics Vladimir Merhal Ernő Merveldt M. Meszlényi Lajos Miklós Aladár Molnár Béla Gr. Nádasdy Ferencz Gr. Nádasdy Tamás Nádossy Elek Nádossy István Nádossy Kálmán Nagy Ákos Nagy Ákos fhdnagy Nedeczky Ferencz Országh Lajos Paiss Mihály Őrgr. Pallavicini Béla Gr. Pallavicini Ede Pálffy Imre Péchy Andor Gr. Pejacsevich János Peták Emil Lov. Polzer Lajos Puchner Emil Pulay Kornél Br. Redl Lajos Rohonczy Lőrincz Br. Sardagna Géza Sárközy Jenő Sényi Sándor Somogyi Gyula Somsich Andor Gr. Somsich Géza Ifj. gr. Somsich József Spindler Adolf Br. Springer Gusztáv Gr. Starhemberg Vilmos Stefaich Pál Gr. Stubenberg József Svastics Aladár Szabadhegyi Zoltán Svastits Imre Gr. Széchényi Aladár Gr. Szapáry József Gr. Széchényi. Géza Szemere Miklós Szily László Szily Pongrácz Szily Tamás Szirmay József Gr. Szirmay Sándor Tallián Andor Gr. Teleki Gyula Gr. Teleki László Gr. Teleki Tibor Tevely Béla Br. Üchtritz Zsigmond Véssey Ferencz Véssey Sándor Vizsoly Ákos . Volny Antal Wasslavicsek Rudolf Gr. Wenckheim Dénes Gr. Wenckheim Frigyes Gr. Zichy Aladár Gr. Zichy Antal Gr. Zichy Béla Ifj. gr. Zichy Henrik Gr. Zichy István P. Price idomárnál Alagon : Chapman. (Még egy jön Angliából.) W. C. Waughnál Keszthelyen : Grey. H. Milnenél Tatán.: D. Goodway. F. Viviannál Gödön : Fred Sharpé, G. Harvey és W. Peasnall. J. Stilesnél J. Brown, J. May, Leinaire. G. Plattnál Tatán: T. Hibberd. J. Metcalfnál Tatán: T. Carlvle. Hansi Friesnél K.-Megyeren : G. Williamson. J. Hattonnái K.-Megyeren: R. Robinson. T. Harrawaynál Remeteségen : R. Smart és F. Hesp. R. Heathnál Oroszvártt : H. Wilton. J. Reevesnél Saimhof-Marcbegg : R. Adam és W. Saunders. W. Richardsnál Tatán: S. Bulford. J. Spidernél Oberweidenen : H. Huxtable. H. Reevesnél Oberweidenen ; F. Paehe. G. Herbertnél Feldsbergen : E. Geoghegan. W. Earlnél Slatinanon : C. Planner. Marshnál : Blogg. Jockey ink 1892-ben. Miután a versenyistállóknál több helyen jockey-változás történt, olvasóink tájékoztatása végett fölsoroljuk itt, a különböző istállókban ujonan kötelezett jockeyket: Eszmék a lovaglás és kocsizás köréből. XII. Melyik oldalra való a nagyobbik ló. Az egész Monarchiában elfogadott szokás, hogy a rudas legyen a nagyobbik ló, azaz hogy a nagyobb ló jobb oldalon legyen befogva. Ez pedig annyira szokásos, bogy minden kocsisnak és minden urnák, ki kocsizással foglalatoskodik, szemét sértené, ha egy még oly jól összeállítóit fogatnál baloldalon látná a nagyobbik lovat. Mindig azt a benyomást kapják, mintha e fogat rosszul volna befogva. Okát adni nem tudják. Hiába kérdezősködtem ez iránt tovább 40 évnél. A józan ész csak egy dolgot kíván t. i. hogy a röstebb ló jobbról járjon azon oldalon, bol a kocsis tartja az ostort. A nyeregből való kocsizásnál még fontosabb, hogy a nyerges legyen a tüzesebbik ló. Az okok oly világosak, hogy azokat minden ember felfoghatja, de az mit basznál? Akármilyenek legyenek a temperamentumok, mégis mindenki csak jobbról fogja befogni a nagyobbik lovat és balról a kisebbiket. Jogosan emiithetem azt, mert már 40 év óta mindig a temperamentum szerint osztottam be a lovakat a kocsi előtt és igy alkalmam volt tapasztalni, hogy minden kocsis zokon vette és minden jó barátom kritizálta fogatomat, valahányszor jobbról járt a kisebb és balról a nagyobbik ló. Kicsinyben mutatja ez, a mit annyiszor vehetünk észre fontosab dolgoknál is; tudniillik : hogy a nagy publicumnál nagyobb súlya vagyon az előítéleteknek, mint a legalaposabban okadatolt ítéleteknek. Az okát senki se tudja, de annál jobban kapaszkodnak hozzá az emberek. Többnyire volt egy oka a dolognak, de az megszűnt és a «vis inertiae» tovább hordja az egyszer elfogadott szokást. Igy fejlődött valószínűleg az előítéleteknek legnagyobb része. Mind a mellett, hogy mindig különös kedvem volt ilyenféle előítéletek ellen küzdeni, meg kell vallanom, hogy az én szemeim is már ugy hozzá szoktak a divatos befogási módhoz, hogy most már csak akkor térek el töle, mikor azt igen határozottan kívánja a lovoknak temperamentuma. De minthogy már hozzá szoktam mindig kutatni az ilyen különös szokások okai után, annál inkább fel kellett tiinni előttem, mikor egyszer Párisban voltam : hogy ott épen az ellenkező szokás uralkodik, t. i. hogy mindig balról fogják be a nagyobbik lovat. Hogy Angolországban milyen a szokás, arra nem emlékszem. A mit Párisban láttam, az különféle suppositiók között már arra a gondolatra is vezetett, hogy a posta-kocsisnak nyeregből való hatásában keressem az okot. Ott ugy számítottam : a nagvobb lovat választják nyergesnek, mert a sulyhordás több erőt kiván, nálunk meg kicsiny lévén a fáj és a nagyobb lovak ritkán lévén oly jók és oly zömök testalkatásuak, mint a kisebbek talán azon időben, mikor atyáink még nyeregből hajtottak, épen ezen okból az ellenkező szokás nőtte ki magát. Utóvégre fel lettem világosítva, most két éve egy közönséges berlini ló-kereskedő által. Magyarázata oly világos és oly egyszerű volt, hogy az én mesterkélt theóriám annak bizonyult, mit a francziák oly jól jellemeznek mint: Chercher midi a 14 heures (adelet 14 órakor keresni.) Egy ló mellé egy másikat akarván próbálni, az a kérdés támadt, hogy ez utóbbit melyik oldalra fogjuk. Ekkor igy szólt a lókereskedö: Azon oldalra kell fogni a nagyobbik lovat, a melyre az ember kitérni szokott ! . . . Miért ? Azért mert az országút és a városi utcza mindig boltozatos szokott lenni és a kocsis eleven utczákon többnyire azon az oldalon szokott hajtani, a melyiken ki fog térni, ebből pedig az következik, bogy a külső ló mindig alacsonyabb helyen járván, kisebbnek fog látszani . . . Egyszerűbb és logicusabb okot ennél alig lehet találni . . . igazi columbus-tojá

s : pedig soha nem hallottam az előtt, ámbár számtalan embert kínoztam e kérdéssel bosszú évek során. Hogy az igazán ugy van, azt gyakorlatilag bebizonyítja, hogy Francziaországban örök idö óta balra szoktak kitérni, mig nálunk előbbi időben mindenki jobbra tért ki az egész monarchiában. Igen jói emlékszem a sok zavarokra és összeütközésekre, melyeket a bécsi utczákon látni lehetett az átmenet idejében, mikor 1850 körül, minden falon lehetett olvasni az uj rendeletet : Links fahren, links ausweichen, rechts vorfahren. 40 év mult el az óta, bogy az egész monarchiában szokássá vált balra kitérni, azért helytelen és éppen nem practicus, hogy még mindig jobbról fogjuk be a nagyobb lovat. Ez tehát csak is a vis inertiae-nek következése és egy igazi előítéletnek képét mutatja fel. A dolog magában csekélység, de éppen, mert oly világos példája az előítéletnek, érdekes volna megfigyelni, hogy mennyi idö kell ahhoz, mig a gyakorlati hasznosság és annak logicája elnyomja az előítéletet. Én neliezen fogom megélni és csak egészen fiatal embereknek volna kilátásuk azt megfigyelhetni. Gróf Széchényi Dénes. Kimutatás. 1891. évben árverésen eladott évesekről : t. Colonna p ш Petrarch—Hawesvater, a monostori ménestől megvette br. Springer G. (kimúlt) 2. p m Kisbér-öcscse—Herczegnő, Jankovich Gyula úrtól megvette gróf Wenckheim Dénes... 3. Nigaul p m Kegyúr—Niniche, a némái ménestől megvette gróf Kinsky Rudolf . — 4. Fasana p к Hastings—

Fantasie, a napagedlí ménestől megvette gróf Apponyi Antal 5. Eszes p к Barcaldine—Eve, a monostori ménestől megvette gróf Wenckheim Úénes ... 6. sga m Zsupán—

Ironie a napagedli ménestől megvette br. Rothschild N. ... 7. p к Merry Hampton—

Edith, a kisbéri ménestől megvette br. Rothschild 8. Or-vert p m Bend'or—Vertumna, a kisbéri ménestől megvette br. Springer G — — — 9. Bimbash s -a m Waisenknabe- Meli Melo, a monostori ménestől megvette gróf Apponyi Antal... 10. Blaas p in Ruperra—Black Flag, gróf Szapáry Ivántól megvette'br. Ü htritz Zsigmond... — 11. p к Barcaldine—Thorguna. a monostori ménes által vissza vásároltatott (kimúlt) 12. Atheist sga m Ruperra—

Jessica, I.uczonbacher Miklós ur által visszavásároltatott, később Péchy A. ur birtokába jött ... — 13. Eris sga к Abonennt—Engelsburg, a napagedli méneslöl megvette Söllinger R. százados 14. Württemberg Husar sga m Gunnersbury— Broad A row, gróf Sebemtől megvette Kodolitsch A. I tábornok — — -- — — — — — — — 10,9)0 9500 8100 7000 7000 BOOO 5250 5200 5100 5050 5900 frtért frtért. frtért. frtért. frtért. frtért. frtért. frtért. frtért. frtért. frtért. 4000 frtért. 4000 frtért. Í'IOO frtért.