Vadász- és Versenylap 36. évfolyam, 1892

1892-03-20 / 12. szám

VADÁSZ- VERSENY-LAP 1852 márczius 20. szem előtt tartván : hogy mit szenvednek a lovak lábai. Vl-szor. Hosszú utakat kocsiban kerülnünk kell a mennyire csak lehet és éppen ilyen­kor leginkább kell gondoskodnunk a kocsinak könnyü-létéről Arra is jobban kell figyelni mint más lovaknál, hogy a statiók jól legye­nek beosztva. Ellenben rövidebb utaknál, azonnal fel kell használnunk az időt arra, hogy a lovakat magatartásukban és szép járásban gyakorol­juk. Néha-néha fel kell őket ébreszteni és mégis mérsékelt tempóban tartani, hogy összeszedve járjanak ; járásukat és szájukat rendeznünk kell és a nyakuk hajlására gondolnunk, hogy igy azon kis hibákat, melyek kicsinyenként mutatkoznak, vagy összegyűl­tek, megint rendbe hozhassuk. A ki mindezen elvekre következetesen fi­gyel és lovait gondosan szem előtt tartja és őrzi, sőt a mellett mindenben a helyes mértéket betartja, az, de egyedül csak is az lesz képes lovait mind a két módon hasz­nálni, a nélkül hogy károkat vegyen észre. Nem szükséges azért pedansnak lenni ; azt sem mondom, hogy valaki ezen elveket mind törhetetlenid betartsa, de csak azt kívánom, hogy azokat szüntelen szem előtt tartsa, mert számtalan az eset, melyekben kivételt csinálni lehet, sőt olyan eselek vannak, midőn a ki­vétel elkerülhetetlen. A ki folyvást vigyáz és ezen elveket min­dig- szemmel tartja, az majd fog utat-módot találni arra, hogy a jövő munkának beosztá­sával helyrehozhassa mind azon károkat, melyek talán a jelen munkánál keletkeznének. Olyan embernek azért, kit lovai különösen nem érdekelnek, ki azoknak minden mozza­natát nem szokta szemmel tartani és ki szigorúan nem ellenőrzi kocsisának kezét, egy ilyen embernek soha nem tanácsolnám, hogy lovait «a double usage» azaz mind a 1 két czélra használja. Olyanok ellenben, kik azt szakismerettel teszik és folytonosan gondos figyelmet for­dítanak reá, sok előnyt fognak aratni ezen eljárással. 1-ször. Sokkal több erő áll az ilyennek rendelkezésére, ha összehalmozódik a munka. 2-szor. Nem akad meg egy fogat, ha vélet­lenül egyik vagy másik lónak valami baja tör­ténik, mert minden ló minden helyen hasz­nálható. 3-szor. Olyan lovak, melyek különféle használatokban gyakorolva vannak,sokkal bizo­dalmasabbak szoktak lenni. Ha valami törté­nik, vagy valami szokatlan helyzetbe jutnak a lovak, nem ijednek meg oly könnyen mint mások, mert azt gondolják, «hogy urok talán valami ujat akar próbálni velők és őket ebben gyakorolni kívánja». Nem lehet tagadni, hogy ilyen lovak né- | mely specialis munkában talán nem fogják a | correct járásnak azon magas fokát elérni, mint olyanok, melyek kizárólag naponta mindig | csak ugyanazon munkát végzik és hogy a specialis szakember és éles criticusnak itt-ott j alkalmat fognak nyújtani észrevételekre. A ki virtuóz a hegedűn vagy akár a fagot­ton is, az saját hangszerén bizonyos nehéz­ségeket fog véghez vihetni, melyeket a leg­jobb zenész sem képes elérni, ha "nem specia­lista. Azért р. o. egy finom paripa, mely kocsi­ban is jól használható, talán előbb fog néha egy pillanatig vágtatni, mint az olyan, mely örökké csak ügetve hajtatik kocsi előtt, és egy iskolázott ló, mely mindennap ugyanazon mozdulatokon megy keresztül, valószínűleg meg fogja nyerni az elsőséget olyan productió­nál, hol subtilitásbkra figyelünk, más iskolá­zott lovak fölött, melyek azonkivül vadásza­tokra is lettek használva. 4-szer. Jól betanitott paripák kétségkí­vül a kocsi előtt mindig szebb és bájosabb j képet fognak mutatni, mint olyanok, melyek I mindig csak kocsiban jártak, mert egy bizo­nyos öntudatos büszkeséggel járnak. Már régóta arra tartok, egy jól betanitott négyesnél : hogy a hátulsó lovak is szép magatartással járjanak és nyakukat meghajtsák!; ez is vezetett azon felfedezésre, hogy bizony ritkán látunk mi ilyen négyest, kivévén fes­tett képekben ! Csak tessék egy ideig arra figyelni, valahányszor egy szép négyes köze­ledik és az első lovak büszke magatartással és szép bátor actióval lépnek és tessék jól megnézni a hátulsó lovakat, milyen lanyhán járnak, nyakukat milyen fából faragott merev­séggel hordják és mily szárazon lépnek. A ki [ nem resteli több ideig erre figyelni, az cso­dálni fogja, mih ritkán fog egy négyest látni, mely arra emlékeztet, a mit annyiszor látunk festett képeken. A hátulsó lovaknak lanyha magatartása többnyire onnan ered, hogy mesterségesen abban gyakoroltatnak, hogy mentül jobban elmaradjanak a szártól a végett, hogy a kocsis egész erejét a kemény szájú első lovaknak for­díthassa ; a nyakuk merevsége meg rendesen annak köszönhető, hogy a túlfeszített első szárak keresztül szaladván azon a gyűrűn, mely a hátulsó lovaknak kantárán függ, foly­vást lefelé nyomják a lovak nyakcsigáját. Ha a lovak nyereg alatt jól lettek idomítva, akkor nyakuk hajlékonyabb, szájuk meg sok­kal érzékenyebb, minélfogva az emiitett hát­rányok mind sokkal könnyebben elkerülhetők. De még lia mindezeket nem is veszszük te­kintetbe, tagadhatatlan, hogy jól kitanított paripák mindig valamivel szebben fognak járni és több gratiát fognak mutatni kocsi | előtt, mint olyanok, melyek mindig csak be­fogva jártak. 5-ször. A kétféle használat nagy segítség és kivált időnyerés az idomitásnál, még akkor is, ha lovak később mindenik csak a maga specialitásában fogna használtatni. Egészen fiatal paripának szánt csikókkal, melyeket sulyhordással még kímélni kell, kocsi előtt igen sebes előmeneteleket lehet csinálni az idomitásban. a nélkül hogy őket fárasztanók. Kiváltképen, ha nincsenek ren­delkezésre csekély sulylyal és könnyű kézzel ellátott intelligens egyének, mindenesetre sok elönynyel bir ez a dupla eljárás és a lova­kat gyorsabban azzá teszi, a mit az angol «handy»-nak nevez, (kezelhető), de csak is , akkor kivihető és lehetséges, ha folyvást szemmel tartjuk a lovakat és szorgos figyel­met fordítunk a munka-beosztásra, azonkivül mindenek előtt szükséges, hogy a kocsisnak nem csak jó, hanem egyúttal jó lovagló-keze legyen. A kinek nincsen kedve, vagy ideje mind­ezeket tekintetbe venni, annak határozottan azt tanácsolnám, hogy tartózkodjék ezen el­járástól. Gróf Széchényi Dénes. Gyepérdeküek. Az 1892-iki versenyévre a következő felvett ver­senynév lett legközelébb hivatalosan beiktatya : Nagy­uti ménes. * * * A « Compagnie F. F.» versenynév e hó 16-án tö­röltetett. * * * Kővetkező versenyszinek lettek közelébb beiktatva : I. Életfogytig: Br. Brunicki Józsefé : szürke és sárga esik. Szemere Miklós uré : ezüst szin, arany sárga sapka, Ugyanazé (második szint) vörös, arany zsinórral> Ык sapka aranybojttal. II. Az 1893. évre : Grotven Edmond uré: kék és vörös esik, fekete sapka. Hoesch 0. uré : bordeaux-vörös, fekete ujjak és sapka. Lauterbach F. uré : kék, fehér ujj és sapka. Br. Maltzan-Gottiné : kék, sárga vorrány. Schindler László uré : zöld, vörös ujjak és sapka. Br. Stockwellé : fehér, fekete sapka. Captain Stoneé : világos kék és fehér esik, világos kék sapka. Körültekintés. A lembergi propoútiók is megjelentek. Len­gyelország fővárosának a versenyprogrammja. épugy mint a krakói, örvendetes haladást mutat Ugyanis, mig tavaly a versenydijakra csak 17,050 frt volt kiirvä, az idén 21,150 frtra rúgnak a kiosztásra kerülő dijak, noha a versenyek száma nem szaporodott. Mind a két Császár dij 1000—1000 frttal emeltetett, mig az újonnan alapított Jubileum-dij 4000 frttal van dotálva s 3200 meterre kitűzve. E verseny, a tavalyi csekély nevezések miatt el­maradt Signal-Handicap helyett lett a Prog­ramm keretébe foglalva s a meeting főszá­mát képezi. Uj még az 1000 frttal dijazott Vigasz-verseny is. Harmadik napon az Aka­dályverseny előtt egy távkocsizás is lesz. Az 1000 frank értékű akadályverseny akkép mó­dosult, hogy az idén a négyévesek számára is nyitva áll az. A «Count Alfred Potocki­Memorial­Stakes» az idén kétéves lovak szá­mára 1200 meter távolságra van kiirva; a második osztályú «Császár-dij» 3200 meter távolsága pedig 2400 meterre szállíttatott le. Ezek a lényegesebb ujitások, melyek a prog­ramúinál észlelhetők. (A lembergi programmot lapunk mai számában közöljük). * A londoni idei lókicdlitás alkalmával a «Royal Agricultural Society» összesen 40,000 forintot itélt oda jutalmul 25 oly telivérménnek, melye­ket a tenyésztésre legalkalmasabbaknak itélt. A bredfordshirei, buckinghamshirei, cambrid­geshirei, essexi, hertfordshirei, huntindon­shirei, middlessexi, norfolki, oxfordshirei és suffolki grófságokból 19 mént állítottak a jury I elé, melyek közül azonban, az állatorvosi vizsgálat után, csak három mén lépett ismét a ringbe, melyek jutalomban részesültek, u. m. Rlue Roy p m eil. 1887. (ap. Coeruleus, any. Miller's Maid. Craig Millartöl) Shuttleword őr­nagy tulajdona és W. Taylor Sharpé nevelése. E mén erös csontozata s kitünö háta állal tűnt főleg ki s arra a föltevésre jogosította a birálókat, hogy utána jó huntereket lehet ne­velni. A már többször jutalmazott Truefit is (sga m ell. 1880. ap. Outfit, anya Eleonora, Wild Dayrelltöl) Mr. Rurdett-Coutt tulajdona s a néhai Mr. Ch. Snewing nevelése, kielégí­tette a szemlélőt, annyival is inkább, mert, tudomás szerint, ivadékai kitünö hunterek. Erös csontozat, rövid szárak,minden tekintetben [ ajánlják e mént. Harmadik volt a jutalma­zottak közt Cavaliero (pej mén ell. 1873-ban (Cambuscan—Idalia, Thunderbolttól) G. Rird és James Heys tulajdona s Mr. T. Gee neve­lése. Noha már koros e mén, mégis sok oly jó tulajdonságot tanusitott, hogy az elismerést tőle nem lehetett megvonni. Majd a cumberlandi, durhami, northumber­landi és westmorelandi grófságokból kiállított mének kerültek vizsgálat alá, szám szerint nyolezan, melyek közül hármat Ítéltek jutal­mazásra méltóknak, nevezetesen : Rlue Grass sga mént, mely Amerikában 1880-ban elletett (ap. Pat Molloy, any. Amy Farley, Plavettöl.) Járása hátul némi kivánni valót hagy ugyan fent, de bordázata kitünö s ivadékai oly jele­sek, hogy a jury nem hagyhatta figyelmen kivül. Mr. Alexander nevelte Kentuckyban a Woodburn-ménesben s kiállítva volt a cum­berlandi Workington-ménesböl. (E mén a ba­deni Jubileum-dij ért futva 1885-ben, harma­diknak érkezett be Plaisenterie és The Condor mögött.) Rrayton sga m ell. 1885-ben, (apja Mask, any. Mentone, Promised Landtól), Mr. Josceiine Percy tulajdona s néhai Mr. С. Rlanton nevelése. Kissé még formátlannak látszik, de tömör jó kanczákkal mindig jó si­kert mutat föl. — Prestonpans p m ell. 1877. (ap. Prince Charlie, any. Reatrice, Voltigeur­töl) Marquis of Ailesbury nevelése s Mr. Sawrey Cockson kiállítása, a legjobb volt e három mén közt Nem annyira hatalmas test­alkatú, de minden részében jó, tömör és aczé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom