Vadász- és Versenylap 35. évfolyam, 1891

1891-12-13 / 74. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 552 Az eredmény a következő : Vármegye = A 1? | a Abauj-Torna 10 43 2228 52 Alaó-Febér ... 6 15 577 38 Л rail 19 37 1672 45 Árva — 2 6 273 46 Hács-Bodrogh 51 128 7071 55 Hatan va 21 59 3501 59 Bars 10 22 1223 56 Békés 19 49 2385 48 Itereg ... 5 14 732 53 Besztercze-Naszód ... ... 4 8 380 47 Bihar 24 59 2633 44 Borsod 10 32 1557 49 Brassó .. 14 41 2116 51 Csanád 18 50 2166 47 Csik / 15 695 46 Csongrád 12 46 2036 44 Esztergom ... 7 16 929 58 Kehér 26 77 3261 40 Bogaras 3 4 207 51 Cömör és Kishont 8 28 1372 51 Győr 16 39 2139 54 Hajdú ... ... 14 48 2036 44 Háromszék... 9 36 1783 49 Heves ... ... 23 58 3035 53 Hont . ... ... 5 16 582 37 Hunyad ... , 5 12 398 33 •lász-Nagv kun-Szolnok 23 75 3950 62 Kiskiiküllő 6 12 538 44 Kolos 5 15 707 37 Komárom 25 63 3393 54 Krassó-Szörény 10 24 1108 46 Liptó 1 3 204 43 Marmaro.s ... 5 10 282 28 Maros-Torda 2 12 604 54 Moeony 12 25 1176 47 NagvkükUllő ... 17 48 2264 48 Nógrád 8 27 1226 46 Nyitra... ... - ... 13 54 2618 47 Pest-Pilis-Solt-Kiskun 46 126 5706 46 Pozsony ... ... 16 44 2127 48 Sáros 7 18 783 44 Somogy ... 35 70 2968 42 Sopro y .. ... ... ... ... 13 36 1746 48 Szabolcs .. 12 52 2453 48 Szatmár... ... 15 39 1854 47 Szeben 8 21 1121 56 Szepes ... ... ... ... ... 3 10 332 34 Szilágy 5 13 556 42 Szolnok-Doboka 7 20 708 35 Temes 25 60 2526 41 Tolna ... ... 27 74 3406 47 Torda-Aranyos 5 16 594 37 Torontál.. 51 114 4706 39 Trencsén ... ... ... ... 7 19 969 51 Turócz ... 1 4 186 47 Udvarhely 6 15 714 47 Ugocsa ... 3 7 327 47 Ungh , .. 8 25 1374 51 Vas 14 34 1523 45 Veszprém ... 25 57 2964 51 Zala 34 91 5206 56 Zemplén 11 34 1556 46 Zólyom 2 4 152 38 Ös szegezve a fentebbi számadásokat, méníelepenkint a következő képet nyerjük : Méntelep. x о . •3 2 « s «•я ц x äf's« Méntelep. gl n к 2 S 5 ** ъ •Sgä S.23 «>£ g -•S « •< S"* Székesfehérvár 301 780 38149 49 Nagy-Kőrös 273 686 32411 47 Debreczen 178 556 26017 47 S.-Szt.-György 109 307 13962 44 A negy méntelep területén volt e szerint 861 fedeztető állomás, ezeken 2329 mén 110-539 kanczát fedezett és -17 átlag esett egy ménre. A lefolyt fed. idény alatt tehát 5332 kanczával több fedeztetett mint 1890. évben. A legnagyobb szaporodás az erdélyi méntelepre esik, a mennyiben ott a m. évi 11503 kanczával szemben 2459-el szerepel a gvarapodás; utána a debreczeni méntelep 1825-tel a nagy-kőrösi méntelep 581-tel, a székesfehérvári méntelep 467-tel. Mig mult évben Erdélyben az átlag 40 volt. az iden 14-re emelke- j I dett, daczára annak, hogy a ménlétszám is szaporod tt 21 darabbal, mi két-égtelenül a tenyésztési kedv terjedését igazolja, mely eredményhez valószinü'eg hozzájárult ama körülmény is. hogy az idén a fedeztetési dijak (»az előző évben kevésbbé használt méneknél) leszállittattak. Az állomások létesítésénél nagy akadálylyal szolgál Érdekben a megfelelő istállók és az ápoló katonai legénység elszállásolására szolgáló helyiségek hiánya, a községek kicsinysége és szétszórtsága, mely körülmények az állomás fentartásával egybekötött költségek viselésére legtöbb községet képtelenné tesznek. A mének kihasználása közötti különbség is feltűnő. Az egyik mén. ha fekete vagy sötét j pej, roszszabb minősége mellett is aránytalnul jobban vétetik igénybe, mint pl. a szürke. A szürke szint egyátalában nem kedvelik, legyen bár az ily mén még oly kitűnő is. Innpn van. hogy az erdélyi teleposztáiyokban levő igen szép arabs és lipiczai fajtájú, de szürke szinü mének fedeztetési dijai majdnem kivétel nélkül 1 frt. E menetet ugy szólván szükségből, kénytelenségből veszik igénybe azért, mivel -— s ez a mentő körülmény — az oláhországi lókereskedők a szürke lovat nem veszik, ellenben a fekete lóért, lia elég nagy, ha hibás is, igen szép árakat fizetnek. A mint látjuk, citleris paribus, indokoltnak tetszik a szürke színtől való idegenkedés s ez csak akkor fog megszűnni, a mikor Erdély keleti és déli részének egyedüli vásárai Románia nem képezi, avagy az oláhokat a ló iránti szeretetben a ló minősége és nem a szine vezeti. Ez azonban muló baj : majd eljön az idő, midőn a növekedett szakértelem és a forgalom élénkülése a divat emez árnyalatát letörli a tenyésztés józan érdekei táblájáról, ama tábláról, melyen a lótenyésztés magas színvonalán álló nemzeteknél az ily féle kívánságok csak tört számokban szerepelnek ama nagy mennyiségekkel szemben, miket a ló mint elökelöleg munkaerő és kereskedelmi czikk iratott lel az idő kezével. * * * A bérben volt mének által fedezett kanczák mennyiségét határozott számokban kifejeznünk nem lehet, mivel a székesfehérvári méntelephez tartozó hérmének bérlőinek nem mindenike közölte eddig az adatokat. Ellenben biztosan tudjuk, hogy a nagy körösi telep 86 bérménie 3265 kanczát fedezett, vagyis 38at átlagban; debreczeni telep 64 bérménje 2039 kanczát fedezett, vagyis 32-öt átlagban, s.-szt-gvörgyi telep 12 bérménje, 500 kanczát fedezett, vagyis 44-et átlagban. Ha most már eme példák után a székesfehérvári bérméneket illetőleg felveszszük s ezt biztosan tehetjük, hogy t. i. minden egyes mén átlag 30 kanczát fedezett, иду circa 10,000-re ruy ezek száma, vagyis Magvarországon a most lefolyt fedeztetési idény alatt egyszázhúszezer kancza hágattatott állami ménekkel. Bizony tekintélyes szám ez! S hacsak ötven százalék csikót számítunk eme tömeg után, mégis 60.000 oly sarjadék szaporitja ! 1892. évben lóállományunkat. mely sarjadék j létét a jó vérű állami méneknek köszönheti, j Miután vérről szólottunk az imént, azt véljük : nem lesz érdektelen, ha szemügyre ! veszszük. hogy az (gyes vármegyék mily fajtájú méneket foglalkoztattak tenyésztésük javítására vagy szaporítására és hogy eme ménanyag mily forrásokból került a tedeztetesi állomásokra. Az állami mér.lelepek ménanyagának első és legfőbb forrását az állami ménesek képezik, a másikat az országos tenyésztés, honnan vásárlás utján kerülnek az apa-állatok a telepekbe. Mivel az állami méntelepek ménanvagának mint az országos tenyésztés javiio eszközének legfőbb, majdnem egyedüli forrását az allami ménesek alkotjak. közleményünk keretébe illőnek és szükségesnek tartjuk, az áttekintés megkönnyebbithetése végett a fonások minőségét pár szóval jellegezni. Az országos tenyésztés nagy medrébe negy csatornán keresztül ömlik a források tartalma s eme négy csatorna egyike a kisbéri, másika a mezöhegyesi. harmadika a bábolnai, negyedike a logarasi állami ménes. Emez állami ménpsek közölt, anyagának nemességével, képessegevei, valamint értékességével minden kétségen kivül az idő szerint legmagasabban áll a Kisbéri ménes. Itt a tenyésztés két irányban van vezetve, u. m. az angol telivér es fel vér tenyésztés irányában. A tenyésztés ugy az egyik, mint a másik irányban is ama tokra emelkedett, mely toknak talán már nem is tökéletesítése, hanem csupán jelen állapotban való lentarthatása képezi a méneskezelőség feladatát. — A telivértenyészlés .sarjadékai nem tartatnak meg a ménesben, hanem egyéves korukban elárvereztetnek és csak a versenypálya befejezte utan vásároltatnak vissza annak jó példányai a méntelepek számára. — A kisbéri félvér vagy helyesebben mondva magasvérü anyag ivadéka leginkább katonatiszti, valamint fényűzési, kocsi- és hálasióképen használható. E ménes félvér fiatal ménjei az ország ama vidékei számára adatnak, hol tenyésztők kezében már nemesebb anyag lélezik s hol a tenyésztők jól tudják, miszerint a csikó és fiatal lónak gondos apolása és kellő tartása meg szokta téríteni a takarmány értékét é« а fáradságot. — E fajta méneket a legnagyobb számban Somogy, lolna, Fehér. Komárom, Veszprém. Csongrád. Vas és Baranya vármegyék veszik igénybe. A mezöhegyesi ménesben mind a négy (Furioso North Star, Gidran, Nagy Nonius, Kis Nonius) a termeteseid), de e mellett kellő mozgékonysággal biró fajtákhoz tartozik es részben angol telivér, részben félvér mének áltai nemesítve, már a mai is oly anyagot képes az országos tenyésztésnek szolgáltatni, mely az ország mindama részein, hol az égalji és talajviszonyok a ló termetességének biztosítására elegendő alapot nyújtanak, oly sarjakat képes előállítani, melyek mig egyrészt gazdasági, valamint honvédelmi tekintetben is az ez irányú követelményeknek bizton megtelelnek, másrészt oly anyagot is képviselnek, mely az irántuk támadt bő kereslet folytán a tenyésztők fáradozásának jutalmát anyagilag teljesen biztosítja. — A mezöhegyesi ménes sarjaiból az országos tenyésztésnek átadott mének egy negyede az ugy nevezett kocsis,