Vadász- és Versenylap 35. évfolyam, 1891

1891-02-01 / 5. szám

50 VADÁSZ- É,-VERSENY-LAP 18Э1. február 1. Megjelent éppen Versenylovaink formája 1890-ben. Ára 2 frt. 256 oldal Ez évkönyv mind nagyobb elterjedésnek örvend, mert sokkal gyakorlatiabb szerkezet— mint inas üy évkönvvek. Ha valaki ("s a lótenyésztéssel és versenyekkel foglalkozó leginkább jön ily helyzetbe — valamely lónak egy vagy több esztendei nyilvános formáját akarja utánnézni: e könyvecske évjárataiból '-sak egv-egy lapot kell felütni, hogy annak a lónak összes évi'futását együtt találja, nem ugy mint a Racing- vagy Rennkalendereknél. A Unyész - anyagút kereső például, ki 5—6 kan- , czának több étre terjedő cerseny-carrierét akarja utáni.ézni : annak a másként szerkesztett Jahreskalendereknél kb. 150 lapot kell felütni, mi jo egesznapi munkát okoz. р. o. 6 kancza 3 éven át = 18 : ezt sokszorozva mindenik évben átlag csak 8 futással összesen lapot keíl felütni : — mig a «Versenylovaink formájú- , ham csak 18 lapot kell megtekintem. Ugyanily s még nagyobb előny néz a versenytéren a fogadást calculdlóra, kinek nincs ideje a hosszas tervezgetésre. S ez okból el is határoztuk, hogy ezután minden meeting végén megjelenik egy kis füzet, mely a jövő rneetingre tájékozásul szolgálatid. péld. a bécsi áprilisi után a budapesti májusi meeting előtt : a budapesti májusi meeting zártával a bécsi nagy versenyek előtt s igy tovább. Reméljük, hogy a versenyeket látogató és fogadó közönség tömegesen ezt a magyar kiadású könyvet pártolj? — mert sokkal praktikusabb mint a németnyelven kiadott. Az évkönyvekből még kaphatók 1887, 88, 89 és 90-dik évfolyamok és pedig az előbbiek 1 írtjával az utóbbi 2 írtjával; — a ki az idei évfolyamra előfizet, az az összes 5 évfolyamot 6 ftért kapja. A kiadóhivatal. HIVATALOS. A «^Magyar Tattersall^ hivatalos közlönyéül a Vadász- és Verseny-Lapot választotta. A «Magyar Tattersall» versenyhajtásainak feltételei 1891 május 4-én Budapesten. I. Gr. Esterházy Mik

1 ós dija. '2000 frank. Távolság 20 kilometer kőuton. Ügetőverseny*) kettes fogatoknak, a magyar korona országaiban nevelt lovakkal. Tét 50 frt. F. v. h A második fogat kettős tételt kap, a 3-dik tételét menti. Indulás a városligeti Stefánia-utrói, d. и. 3£ órakor. 5 perezenkint. 1891 május 9-én и. o. II. ducker-dij. 2000 frank. Adja gr. Esterházy Miklós. Táv 4-0 kilometer. Ügetőverseny négyes fogatoknak, a magyar korona országaiban nevelt lovakkal. Tét 50 f'rt. F. v. f. A 2-dik fogat kettős tételt kap, a 3-dik tételét menti, indulás Városliget. Stefán;a-ut d. u. 2 órakor, 5 perezenkint. Megjegyzések : Mindkét verseny pályájának leírása kb. ápril 20-dika körül fog közhírré tétetni. Nevezési zárnap mindkét versenyre 1891. áprii 1-én déli 12 óráig Sárkány Ján. Fer. ur czimére a Vadász- és Versenylap szerkesztőségébe küldendő (Hatvani-utcza, Feren cziek bazárja, IV. lépcső). 1891 októberben. Ifi. Magyar Tattersall-dij. 4000 frank. Ebből 3500 frank az elsőnek, 500 frank a másodiknak. a 3-dik kettős tételt kap, 4-dik tételét menti. Távolság 100 kilometer, tetszés*) Mind ennek, mind a következő ügető- és versenyhajtásoknak részletes denifinitiója és egyébb felvilágosítások a «Versenyszabályokéban alább olvashatók. Itt még csak anyit, hogy kőut • alatt=csinált országút értetik ; az őszi nagy (100 kilometeres) versenyhajtás egy részében községi utak (homokos talaj) is fog lenni. szerinti menetnemben, bármely származású lovakkal. Tét 50 frt. F. v. f. Indulás a városligeti Stefánia-utrói d. e. 11 órakor. 5 perczenként. — Pálya, nevezési zárnap és versenynap később fog meghatározlatni. Budapest, 1891 január 24. Az igazgatóság: I gr. Andrássy Géza, gr. Batthyány Géza és Beniczky Gábor. Verseny-szabályok a Magjai- Tattersall egylet» által rendezendő - verseny-hajtásokra. I. A Magyar Tattersall igazgatósága által kiirt versenyhajtásokon kizárólag egyleti tag lovai, egyleti tag által nevezve, egyleti tag által hajtva vehetnek részt. Az ez ellen vétők az egylet alapszabályainak IV-ik pontjában kiirt következményeken kívül, az esetleg nyert dijak visszatérítésére kötelesek. II. A verseny-hajtásoknál minden résztvevő kocsin három személynek kell lenni : az urkocsisnak, a bírónak és egy harmadik személynek. III. Az egylet által rendezendő versenyhajtások feltételei a következő elvek szerint Írandók ki : 1. A négyes fogatok versenyhajtásai : a) Száz kilometer távolságra, mezei és kőuton, tetszés szerinti menetben, bármely származású lovakkal. az egylet által adható legnagyobb értékű dijakért. b) 40 kilometer távolságra, kizárólag kő uton, tiszta ügetésben, a magyar korona országaiban nevelt lovakkal. 2. A kettes-fogatok versenyhajtásai: Husz kilometer távolságra, kizárólag kőuton, tisztaügetésben, a magyar korona országaiban nevelt lovakkal. IV. A négyes fogatú ügető verseny-haj fásoknál a fogatból egyidejűleg csakis egy ló mehet vágtában ; ha egy második felvág, a fogat azonnal lassítandó akár a lépésben hajtásig is — mig legalább három ló üget ; a kettes fogatú ügető verseny-hajtásoknál ha az egyik ló felvág, a fogat azonnal lassítandó akár a lépésben hajtásig is — mig mind a két ló üget. V. A birák kötelessége a fogatok menetét a legszigorúbban ellenőrizni és pedig kötelesek a tiszta ügetésben hajtandó versenyeknél mihelyt egy fogat az előző IV. pont határozmányait megszegi : az urkocsist a fogat azonnali visszafogására felszólitni ; ha az urkocsis ezen felszólításnak 30 másodpercz lefolyása alatt eleget nem tesz : a biró a fogatot dis- ] qualificál hatja. VI. Az utat teljesen elzáró akadály és ez által okozott időveszteség a biró által pontosan feljegyzendő és a beérkezés után azonnal bejelentendő az igazgatóságnál, mely mint legfelsőbb forum annak el vagy el nem fogadása felett dönt. VII. A bírónak szigorúan tilos a fogat menetét bármi módon befolyásolni. Ebből kifolyólag sem a hajtásban, sem az ostor-kezelésben nem segédkezhet. VIII. A nevezési határnapig csakis a tulajdonos és a fogat nevezendő meg, az urkocsist és a fogatot képező egyes lovakat, azok származásának, színének, korának és ismertető jeleinek pontos leírásával a verseny-hajtás napját megelőző déli 12 óráig köteles a nevező a titkárságnál bejelenteni. IX. Biró csakis egyleti tag leher. Az igazgatóság kötelessége a verseny-hajtásokhoz elegendő számú egyleti tagot a birói tiszt elvállalására megnyerni és őket az egyes fogatokhoz beosztani : ugyancsak az igazgatóság rendeli ki az indítót és szükséges személyzetet : gondoskodik továbbá az indítási időpont és record pontos jegyeztetéséről. X. Az indítás öt pereznyi időközökben történik. XI. Minden verseny-hajtás dijával kapcsolatosan, a verseny-hajtást követő napra : külön dij tűzetik ki a legjobb conditióban előhajtott fogat számára. XII. A versenyhajtásokon résztvett fogatok lovai a verseny-hajtás után az igazgatóság által kijelölendő istállókban helyezendők el, a melyekben a conditiódij odaítéléséig tartoznak maradni. XIII. A versenyhajtások dijai csak akkor adatnak ki, ha legalább két különböző tulajdonosnak egyegy fogata indul. XIV. «Record» azon legrövidebb idő, mely alatt egy fogat a kitűzött távolságot a Magyar Tattersall egylet által kiirt versenyhajtásban befutja XV. Ha valamely tulajdonos vagy ló azonosságára nézve kétely merült fel, az igazgatóság jogosítva van igazolást követelni az érdekelt féltől, ba ily esetben óvás nyujtatik be Írásban, az óvást aláiró köteles óvása bizonyítékát adni. Ifj. gróf Almásy Kálmán Beniczky Gábor. Jankovich Elemér gr. Batthyány G. gr. Andrássy Géza. A «Magyar Tattersall» alapszabályai. 1. Az egylet czime : «Magyar Tattersall». 2. Az egylet székhelye : Budapest. 3. Az egylet czélja : Az országos kocsisió tenyésztésének és értékesítésének előmozditása. E czél elérése végett : a) Ló-árveréseket rendez. b) Ló- és fogat-kiállításokat rendez, melyekre dijakat ad. c) Évenkint 4-es és kettes fogatokkal verseny-hajtásokat rendez, melyekre dijakat ad. á) Corsókat létesít. 4. Tagok: Az egylet tagja lehet minden kifogástalan előéletű férfiú, ki az egylet két választmányi tagjának ajánlatára, titkos szavazás utján.háromnegyed szótöbbséggel a választások végett évenkint tavaszszal és őszszel tartandó választmányi gyűlésen — megválaszíatik. — A felvételre ajánlott tag neve, úgymint az ajánlóké a választás előtt 14 nappal ajánlott levélben a titkárság utján minden egyes választmányi tagnak tudtára adandó. Ha az egylet valamely tagja a «Gentlemanség» ellen vét. az elnök kötelessége, mihelyt egy ily esetről tudomása van, azt a titkárság utján minden egyes választmányi taggal ajánlott levélben tudatni, és őket egyidejűleg egy e czélból 14 napon belül tartandó választmányi gyűlésre meghívni. Ezen gyűlésnek más tárgya nem lehet, és a jelenlevők titkos szavazás utján egyszerű szótöbbséggel határoznak. Az egyletet képezik : a) Rendes tagok, kik 50 (ötven) frt évenkinti ^agdij fizetésére kötelezik magukat 5 éven át. b) Évdijas tagok, kik lo (tizenöt) frt tagdíj fizetésére kötelezik magukat arra az évre, a melyben megválasztatnak. A tagok jogai : Csakis a rendes tagok jogosultak a közgyűlésen a választmány megválasztásánál szavazni ; az elnök, valamint a választmány csakis rendes lagok közül választhatók. Az egylet minden tagja jogosítva van az egylet által rendezendő verseny-hajtásokon, corsókon és kiállilásokon résztvenni: úgyszintén árveréseken is, melyeken egyleti tagok bármely származású lovai, valamint tenyésztők saját nevelésű lovai jöhetnek eladásra. 5. Ügykezelés. Az egylet ügyeit a közgyűlés, választmány, elnök és igazgatóság kezeli. 6. Közgyűlés. Rendes közgyűlés évenkint egyszer, deczember havában tartatik. A közgyűlés feladata : a választmány megválasztása, az elmúlt évi számadások megvizsgálása végett két tagból álló számvizsgáló bizottság kiküldése, az alapszabályok netaláni változtatása, s a választmány által előterjesztett költségvetés esetleges jóváhagyása. — Ezen kivül szükség esetén az elnök rendkivüli közgyűlést bivhat össze, a tárgy megnevezésével. A közgyűlésnek határozatképességéhez legalább 12 egyleti tag jelenléte szükséges. és e között legalább 6 (hat) választmányi tagnak kell lenni. Ha a közgyűlés határozatképtelen volna, az elnök 14 napon belül uj közgyűlést hí össze, mely tekintet nélkül a jelenlevők számára, határozatképes. 7. A választmány lizenöt tagból áll, a közgyűlés által egyszerű szólöbbséggel titkos szavazás utján 3 évre választatik, egy harmada évenként kilép. A kiI lépés sorrendjét az egylet fenállásának második és harmadik évében sorshúzás dönti el. A kilépők újra választhatók. A választmányi gyűlés választja az elnököt titkos szavazás utján egyszerű szótöbbséggel. Az alapszabályok 4-ik pontjának megfelelőleg válaszlja az egylet tagjait, és azok kizárása felett határoz. Saját kebeléből választja egyszerű szótöbbséggel titkos szavazás utján az igazgatóságot ; az ez által készített évi költségvetést megbírálja, helyben hagyás esetén a közgyűlésnek elfogadásra ajánlja ; versenyszabályokat alkot és azokat esetleg megváltoztatja, h at tagjának Írásban beterjesztett kérelmére az elnök köteles a választmányt 14 napon belül tartandó ülésre meghivni. A választmányi gyűlések határozat?- képességéhez az elnökön kivül hat tag jelenléte szükséges, ezek közül legalább két igazgató legyen. Ha a választmányi gyűlés határozatképtelen, az elnök köteles a választmányt újból meghivni 14 napon belül tartandó gyűlésre, melyen a jelenlevők határoznak. A választmány saját kebeléből alakítja a rendező albizottságokat a lókiállitásra. lóárverésre és corsókra. 8. Az igazgatóság három tagból áll, a választmáuy által titkos szavazás utján egyszerű szótöbbséggel 3 évre választatik, egy tagja évenkint kilép, a kilépő újra választható, a kilépés sorrendjét az egylet fenállásának második és harmadik évében sorshúzás dönti el. Az igazgatóság vezeti az egylet összes iigyeit. a jóváhagyott költségvetés alapján versenyhajtásokat, ló-kiállitásokat, corsókat és árveréseket rendez, a pénztár kezelését ellenőrzi, költségvetést készit. Minden oly esetben, mely az alap és- versenyszabályokban előre látva nincs, legjobb belátása szerint intézkedik. 9. Elnök. Az egylet élén öt évre választott elnök áll, ki mint ilyen az egyletet képviseli, a köz- és választmányi gyűléseket összehívja és azokon elnököl. Távolléte esetén magát az igazgatóság egyik tagja által helyettesitheti. 10. Az alapszabályok megváltoztatását, az egylet netaláni feloszlását és az esetben vagyona hova fordítását czélzó közgyűlési határozatok, foganatosítás előtt a magyar kir. belügyminisztérium elé terjesztendők. * * * Fentebbi szöveg felolvastatott az egylet «alakuló gyűlésén» 1891 január 19-én és elfogadtatott. Budapest, 1891 január 21. Beniczky Gábor, elnök.