Vadász- és Versenylap 35. évfolyam, 1891
1891-11-22 / 71. szám
1891 november 22. VU NÍCY- Í<5 VERSENY-LAP 513 A 10 meter 63 czentimeter árok, s az ugrás valamivel 7 meteren felül ! A Vad. és Vers.-Lap 67. számában az első sorbani czimzetre vonatkozó rövid közlemény jelent meg, melynek helyességére nézve több oldalról kételyek merülven fel, alólirt nov. 14-én a «bonvéd központi lovagló iskolában» megjelent s Fejérváry Géza százados urat megkereste, mit lehetne tenni a kételyek eloszlatására. Nevezett százados ur erre Kovásznay István és gr. Batthyány Béla tiszthelyettes urakat küldé ki : mutatnák meg az átugratás helyét, egyúttal 20 meler hosszú, aczél-sodronvszalagmértéket adatván ki a mérés eszközlésére. Kikocsiztunk a helyszinere, inely Kis-Pest község déli része s a Kossuthfalva közti földeken — északtól dél felé húzódó nagy vízlevezető csatornánál ran. Vezetőim, kik e környéket (terep-lovaglási gyakorlatokból nagyon jól ismerik) könnyen rátaláltak a helyre hol az ugratás történt, magnk is részt vévén abban s azóta már (mindjárt másnap) fel is keresték azt. Áz árok fekvése és méreteinek könnyebb áttekinlhetése végett a következő rajz legkönnyebb felvilágosítást ad ; megjegyzem, hogy e méreteket a nevezett urakkal együtt részlehajlatlanul jegyeztem fel. A dombos területbe vágott árok az ugratás helyétől jobbra balra — jóformán egyenlő szélességű. / У У 1 [ ü - — -r — — ; ; [ ü - — -r — — ; ; j j l - ~ — — и*гвг xaf — - — — — • Tüép Tű C~ J Tehát : az árok mélysége (a 45% fok meredély oldalnak) felső-benső szélétől a) a fenékig (melyben viz folydogál) mérve: 4 meter 70 czentimeter. Az árok belső szélessége a-tól a-ig = 7 m. 60 czentimeter. Az árok bal partjának (koronájának) közepétől (b) a jobb oldali a) betűig mérve 9 meter 30 czentimeter. Az árok bal partjának szélső c) pontjától a jobb oldali c) pontig lenne a 10 meter 63 czentimeter szélesség. Az árok szélessége tehát megadná az emiitett szélességet, mint az közölve volt. Egészen más az : hogy milyen széles lehetett az ugrás. Az árok partjai (mint a rajzból is látszik) felbányásosak, különben egyenlő magasságban fekszenek. Az ugratás a bal oldalról történt. Az árok partjához vezető terep mélyen fekszik, ugy hogy a nekilovaglásnál a túlpart nem látható. Az ugratás véletlenségből s sebes vágtatásból történt; a hajtott nyulat maguk előtt csak 10—12 lépéssel űzve, nem látták az árok szélességét se ló se ember ; de az, hogy ennyire megszoríthatták a nyulat, azt mutatja, hogy ezt csak a leggyorsabb tempóban tehették, s az árok partján megállásra vagy félre fordulásra nem volt idő,... vagy belebukni, vagy ugratni teljes megfeszített erővel ! Hogy mely pontról történt az elugrás? azt biztosan megállapitni nem lehet ; de egy pillantás a balfelőli árok-partra — valószínűvé teszi: hogy az a) pontnál tovább a megrettent ló és lovasnak az ugrást nem lehetett elkerülni! . . . Hogy hol ugrott ki a ló a jobb oldali partra ? . . . azt sem lehetett ugyan pontosan constatálni, csak annyit tudunk, (mint ezt alólirtnak fent megnevezett kísérői mondták) hog\ hárman : Kovásznay István a Bibor Gidránon. Péchy Tamás a Nagyvezéren, Ghyczy Géza Nonius XVI-on átjutottak lovastól együtt; (persze ló és lovas összeesve, ug^ás közben kantárszár nélküli: a negyedik: gr. Batthyány Béla, egy Gidran-Amatin — kurtán ( kb. g) tájára) ugrott s a ló visszaesett. Az árok igen meredek (45% foknyi) s igy fel kell tenni, hogy Kovásznay lovának előlábaival (ki legjobban kelt át) legalább is a d) pontig kellett jutni s aztán a lúdulat segélyével átbukni, mert ha alább ugrik : se a ló nyakának, se elölábainak nincs helye (a fal miatt) — hogy átbukhassék. hanem visszaesik, s még jó ha nyakát nem töri — mint Bánkbán a. versenytéri ároknál. Igy tehát Kovásznay th. lovának —ha ugy veszszük hogy a sebes felvágtatásból a b) pontnál ugrott el (mint valószínű) — ugy, ha csak a d) pontig ugrott is : közel 9 metert kellett meghaladnia : — ha pedig némelyek tán ugy vélekednek, hogy az az elugrás az a) ponttól is történhetett a d-ig (tehát a legrövidebb vonal !) — még ez is meghaladja a 7 métert, tehát körülbelül 21—22 láb! Tudjuk mindnyájan, hogy ez is csodálatos s hozzá teszszük, hogy : ez egy Desperationsugrás volt ; véletlenségből megtörtént rendkívüli eset ! ily lovakkal, mint azt az emiitett hadfiak maguk is vallják.... Ha tudták volna mily széles az árok — nem mentek volna neki. Péchy ur az átbukásnál (mi jobb oldalt Kovásznaytól 2 ölnyire lehetett) — nagyon megütötte magát. A többieknek (fiatal, ruganyos, voltigirozó legények) nem lett különös bajuk. Két ló megsántult, de a másik kettő harmadnapra ez ugrás után az alagi versenyekben részt vett. Megkell még említenem, hogy a lovagló iskolának e kirándulás — gyakorlat volt tereplovaglásra, s hogy ugyananez árkot pár száz lépéssel odább (de ott alacsony s csak harmadrész széles) az egész osztály (egy rozoga hid kikerülésével) rendesen ugratta is. A csapat közül csak az említetett 4 tiszthelyettes jutott az önkénvtelen «salto-mortalehoz», — a többiek észrevették a rendkívüli ugrást s feltartották lovaikat. Örülünk, bogv derék hadfiaink szeren- I esésen végezték e figyelmet keltő recordot, s örülünk, hogy állam-méneseink félvér-anyaga oly kitiinő méneket szolgáitat. * * ж A sport-krónikákban csak kevés ily esetet találunk. Gróf Sándor Móricz, irja a Vad. és Vers.-Lap 1860-dik évi folyamában (Pag. 580) : í «А leghosszabb ugratást egy pardubitzi toronyverseny alkalmával, egy Redcap nevü piros deres kanczán vittem végbe. E ló apja Hack- fall. any. Jungfrau volt. Az ugrás egy fűzfaültetvényen keresztül történt, melynek tulfelén egy kiáradt patak folyt, Ezen ugrást részrehajlatlan emberek, az ott levő urak idomárjai, kik azt a lehető legveszélyesbbnek tartották — mérték meg. Az ugrás szélessége 4 ölet. 3 lábat, 9 ujjat és 3 vonalat tett.» (A V. és V. lap hozzá teszi, hogy ez gr. Sándor önkezű leírása.)—Gróf Esterházy Antal 1874-ben a pardubitzi vadászatok alkalmával 21 lábnyi szabályos ugrást csinált Polly nevü irlandi kanczáján, egy széles vizes-árkon át : a kancza már ekkor 4 angol mértföldet galoppozott a kopók után. Ez ugrás feltűnést keltett. — Sokkal nagyobb volt az ugrás, melyet gr. Esterházy Miklós, a Sporn szerint, (most nem emlékszünk hamarjában, hogy a 70-es évek melyikén) telt a hertheni akadályversenyben «The Nip» nevü kanczáján : ez az ugrás 31 rajnai láb volt. s természetesen ló és lovas összerogyott a leugrásnál, és gr. E. M. vállpereczét törte. Az angol sport-krónikákban több ily rendkívüli eset áll. Lord Hamilton az ő Foxhunter nevü" vadászlován 13 perez alatt T/ 8 németmértföldet lovagolt, közben 64 akadályon át, köztük 6 falat ugrott, melyek 5 láb magasak voltak. Egy Hero nevü steeplechaser 6 láb magas kerítésen kelt át, miközben 24 láb hosszú ugrást tett. Leathern, egy angol gentleman, lovával 25' 6" széles ugrást útt ; Lord. Forester lova pedig 31\ lábat'. Az 1829. évi Sporting Magazin októberi száma egy fogadást beszél el. mely szerint egy ló. mely 130 font angol terhet vitt, a Mar-Dvke nevü csatornán (Essex grófságban) oly helyen ugrott át. hol az 25 ang. láb széles (24 bécsi láb) volt. S. J. L. Fedezési hirdetmény. Angernben. Ferdinand császár északi vaspálya-állomáson, 10 pereznyire Gänserndorfföl, egy órányira Bécstől, az 1892. fedezési idényben fölálliüatik és meghatározott szánni kanczákat fog fedezni Triumph sga mén, ell. 1886. ap. Triumph (Buccaneertől), any. Bouquetière, ap. Blinkhoolie (féltestvére Blink Bonnyiiak) any. Flower Girl. Or- landótól. Nyert, mint hároméves, hat versenyből ötöt, köztük az Ausztriai Derhyt, a Trial Stakest és az Áliamdijat, összesen 51,540 frt értékben. rio X о cc Wid Dayrell 1852, Cain Margaret 05 ta! СО 00 с5 о е kancza 1841. Alert 1841. kancza 1843. Rataplan 1850. Queen Mary 1843. Orlando 1841. Bouquet 1856. Jon Ellen- Bay Middleton Middleton Myrrha Litte Red ; Tramp Rover j Miss Syntax Edmund Squib Eclat Galopade E at o n_ kancz K Anne i Phönix Executrix The Baron Pocahontas Gladiator Stute von Touchstone Caton Henriette Buzzard Cobweb Liverpool Handmaiden Birdcatcher Echidna Glencoe Marpessa Partisan Pauline Plenipotentiary Myrrha Camel Banter Vulture Langar _ Kite В аУ" Sultan Middleton Cob web Violet Melbourne Snowdrop Fedezési ár 200 frt. Győztesek anyjai vagy oly kanczák. melyek a pályán kitűnő képességet mutattak, ingyen. Meddőn maradt kanczákért a fedezési ár visszaadatik. A beérkezendő kanckák gondozásért és élelmezéseért következő illetmények számittatnak : Egy meddőn maradt kanczáért naponkint 80 kr. Egy vemhes kanczáért naponkint 1 frt. Egy kanczáért csikóval naponkint 1 frt 25 krajezár. Elszállásolásért boxonkint 25 frt, állatorvosi kezelésért, patkoláséri stb. 5 frt átalányösszeg számíttatik. Állatorvos helyben. Megbízható lógondozók rendelkezésre állnak. A gondozási és élelmezési illetékek és fedezési ár az angerni számtartóságnál fizetendők. Bejelentések mennél előbb Mr. John Reeveshez, Satmhof, Marchegg mellett, intézendők.
