Vadász- és Versenylap 34. évfolyam, 1890
1890-09-30 / 57. szám
1890 szeptember 28. VADAST ÉS VERSENY-LAP 433 Záradékul a «Lótenyésztő mezei gazdák versenye» következett, melyre ezúttal •csak öt ló volt bejelentve. Az első dijat Volíord Miklós szegedi lakos Ы p k. Csinos nyerte; a második dij Dobó István szegedi lakos 3é der. к Pillé-jeé lett, mig a Szél Gergely szintén szegedi lakos lova •a harmadik dijat vitte el. A Nemzetközi dij állva maradt lovainak terhei : 3é Advance Flag 54) 3é Titian (2 t.) 62) 5é Vucina (4 e.) 56) Sé Csalfa (5 t.) 58 Id Theodore 67.) 3é Puppenfee (2 е.) 51 3é Kalksburger 54) 3é Prado (5 t.) 59) 4é Pistache (2 t.) 61 3é Nickel (5 t.) 59) 4éGloucestershire(4e)56) 3é Weather 5é Montbar (7 eng.) 4é Trudom 3é Villám (2 t.) 3é Titus (2 k. eng.) 3é Matamore (2 k. e.) 3é Рака (2 к. е.) né Weatherby (4 е.) 3é Atyafi Sé Bravo (2 к. е.) 3é Garlic 53 53) 59 56) 52) 52) 52) 56) 54) Derby-könyv 1891 Bécsben. п. 8 Mac Intosh 10 Morisco 10 Péter 10 Csővár 11 Nini 12 Achilles 12 Gigerl 14 Hippokrene 15 Ehrenmann 15 Allegro 20 Donizetti 25 Crossbow 25 Sebes 30 Theseus (Mr. Prince.) 30 Hősnő 30 Birokra 35 Varuna 40 Prätendent 40 Fortély 40 Czimbalmos 50 Szives 50 Piemysl 50 Montreal 50 Number 13 60 Or-vif 60 Lissa 70 Schillersdorf 70 Bicardo a többi egész 100-ig. E. В. Murât AVien, I., Weihburggasse 32. Hochparterre Nr. 2. Bécsi Derby 1891. 8 Mac Intosh 8 Álnok 10 Morisco 10 Gigerl 10 Nini 12 Peter 14 Achilles II, 14 Allegro 14 Sebes 14 Hippokrene 16 Praetendent 18 The eus 18 Csővár 18 General Consul 20 Hősnő 20 Donizetti 20 Birokra 20 Ehrenmann 24 Ginster 24 Sziporka a többi 200-ig. Helyre 25 Premysl 25 Crossbow 25 Lissa 25 Dragonier 28 Or-vif 30 Szives 30 Ricardo 33 Felhő 36 Merry Lad 38 Varuna 40 Bankó 40 Wilkin 40 Zalán 40 Remus 40 Bowist 45 Day 60 Botond 60 Old Ireland 66 Number 13 66 Csufondár 1, 2, 3. )-ede az oddsnak. MENES- ES GYKPUJ DONSAGOK. Telivér anyakanczák árverése. A kisbéri ménesből kisorolt következő négy durah angol telivérkancza log szombaton, október 4-én. a Tattersall kerepesi-uti helyiségeiben árverésre bocsáttatni : 1. Villám, 17 éves, barna, 162 cm. magas, ap. Colswold a. Vignette. Fedezte Sweet- bread, junius 10-én. 2. Themis, 20 eves, pej, 165 cm. magas. ap. Lord Lyon a. Fairy Footstep. Fedezte Kisbér öcscse és Verneuil, márczius 20-án. 3. Babér, 20 éves, pej, 168 cm. magas, ap. Ely a. Beeswing. Fedezte Kisbér-öcscse, junius 12-én. 4. Chilham, 23 éves, sárga, 166 cm. magas, ap. Thunderbolt a. Icicle. Fedezte Pásztor, -márczius 20-án. Az árverési feltételek ugyanazok, melyek a félvérlovak árverése alkalmából közöltettek. Budapest, 1890 szeptember 20-án. Földmivelésügyi m. kir. ministerium. Birtokváltozások. Id. Myslowski Alfr. lovag ur megvette: Kaczér р. k. eil. 1888. Cognac— Evergreen. Cambuscantől vagy Buccaneertől. Péchy Andor úrtól. Szerény р. k. eli. 1888. Insulaire v. Beauminet — Salamanca, Hermittől : Gr. Baworowski E. és gr. Choloniewski E. őrnagytól. Gr. Orlowski János (Oroszországból) megvette •Jó p к ell. 1887. Vederemo— Infantin, Monseigneurtől, Colenel Anthonytól. Szilassy Irtván ur megveite Mademoiselle p к ell. 1888. Veri.euil—Mlle Eglantine Blue Gowtól, Jakabffy Tódor úrtól. Silherer Viktor ur megvette Moët p m ell. 1888. Craig Millar — Moëlfra, Rosicruciantől, br. Springer Gusztávtól. AírARASZAT ES KOPASZAI. A gömörmegyei agarász-egylet a dobrai fensikon f. ovi október hó 12 én kölyökagárversenyt, novenber hó 9-én pedig elegvagárversenyt rendez, mely versenyekre az érdeklődők ezennel meghivalnak. A kölyökagár-verseny első diját 100 frt értékű tiszteletdíj képezi, másodiknak a tétek fele. Az elegy-verseny első diját 150 frt értékű tiszteletdíj képezi, másodiknak a tétek fele. A versenyszabályok értelmében a nevezések a versenyeket megelőző napokig az egyleti titkárnál eszközlendők. A kölyök-versenyre csupán egyleti tagok kölyökagarai nevezhetők ; elegyversenyre azonban mind azbn agártulajdonosok nevezhetnek, kik valamely magyarországi agarász-egyletnek tagjai. A Verseny mindkél alkalommal reggeli 9 órakor veszi kezdetét. Kelt Feled, 1890 szeptember 23-án. Gr. Almásy Arthur, egyleti titkár. Л biharmegyei agarász-egylet elhatározta, hogy szokásos agárversenyét október végén tartja meg, ezenkívül pedig október 1-től fogva minden hó 1-én és 14-én Breityó-Ujfaluban agarászatot. rendez. TÁRCZA. A vágtatás és az ügetés a kocsizásnál. (Vége.) 1875-ben Szt-Péterváron vollam, többnyire szánon utazván oda. Ebben a városban annyi szép ügető-lovat láttam, hogy szinte beleszerettem abba a fajba, mely már kora ifjúságomban sympathjámat ébresztette vaia, részint jó képekben, részint természetben, azon egyes példányok által, melyek nekem a Bécsben tartózkodó külömbfele muszka követek fogataiban feltűntek. Erős. hatalmas lovak, melyeknek a mellett mégis gyönyörű arabs kinézésük volt. Azóta soha nem láttam többé oly szép egyéneket. A miket ott a Newsky prospect-en szaladni láttam, vagy valamely ház előtt állva bámultam, azok felülhaladták minden várakozásomat; ugy tetszettek nekem, hogy igen óhajtottam egy olyan mént szerezni és utána tenyészteni. Ez arra vezetett, hogy sokat tudakolódtam és kérdezősködlem. Társalogtam is lótenyésztőkkel és más lókedvelö urakkal. Kutatásaimnak eredménye egészben arra vezetett: hogy ezek a trabberek egy érdekes fajt képeznek, mely különös és némileg heterogén, de jól bevágott keresztezésből eredt. A lovak jók, sokszor nagyon szépek, gyorsan ügetnek szép ac-tió val és városban igen hasznosak, de utazásra nem valók és faluhelyen sem nagyon hasznosak ; közönséges, olyan jukerok, mint minőket Magyarországon is birunk, jobban megfelelnek a falusi czéioknak és jóval többet győznek. Azonkivül mennél tisztább a trabberfaj, annál erősebb bennük az ügetési hajlam és az egyensúlynak azon bizonyos hiánya, mely a nagyon sebes ügetésre szükséges. Azért ilyen faja ló, sohasem képezhet haszonvető paripát. Ezen informátiók már azon időben is hütötték bennem a trabberek iránt való rajongást és elfojtották minden utánuk való tenyésztési vágyat. Ezen kivül még különös benyomást tettek reám Szt-Péterváron a troykák, ezen a rómaiaktól és görögöktől származó fogatok, mint némelyek állítják. A közepén jár a legerősebb ló egy fa-iv alatt, két rud között, ez mindig csak üget. mig jobbról és balról egy lógós vágtat mellette. Ezen két lógósnak a feje kifelé van kötve. A kocsis meg szinte állva hajt, ez festöileg egyike a legszebb fogainak a mit látni lehet. Ezenkívül láttam egy más hasonló fogatot is, mely kevésbbé tetszett és két lóból állott: az egyik a középen ügetett a ket rud között, a másik mellette vágtatott. Ez volt specialiter a katonatiszteknek fogata : mi nekem ezeknél különösen visszatetszett, az azon divat volt, miszerint a tulajdonosok szinte versenyeztek abban, hogy mentül erősebben kifelé kössék a lógósnak a fejét ugy, hogy a ló nagy, de desperátus és ferde actióval vágtatott és ha állt a fogat, egészen hátra fordított nyakkal szomorú polát vágott. Néha más helyen is láttam troykát, mutatványképen, ugy р. o. egyszer a bécsi kiállításnál. Ott egy elegáns ur be akarván mutatni ezen nemzeti fogatnak szépségét, azon közönséges hibába esett, hogy túlzás által akarta kiemelni a szépet, mi benne rejlik. Azért a két lógóst ép oly kifelé kötötte, mint azt a katonatisztek lógósainál néha láttam vala. A lovak erőltetve, ferdén vágtattak és ezáltal elveszett a troykának azon szép festői benyomása, melyei mérsékeltebb befogásnál a nézőre tesz. Azért legjobban tetszettek nekem Péterváron az igazi használatban lévő troykák, mint р. o. némely faluhelyről érkező fogat vagy a városi tűzoltóknak derék és gyönyörű fogatai. Mind ezeknél a lógósak fejei kifelé voltak ugyan kötve, de mérsékelten, épen csak annyira, hogy ezek csinosan vágtattak, mint egy jól betanított cheval de manége. Ha jól össze van állítva és szépen hajtva, ekkor igazi élvezet az ilyen fogatot nézni. Regula, hogy a középső ügessen, a két kísérője meg mindig vágtatva járjon, mi városban és mindenhol, a hol díszesen és correcte hajtani kell, mindig be is tartatik. Utazáskor vagy egyaltalán künn az országúton. a körülményekhez mérve, üget vagy vágtat az egész fogat is. Mind ezekből csak azt látni, hogy a revelácziö. melyet sokan abban láttak, hogy egy pár év elölt annyi muszka ló, trabber, név alalt lett importálva, csak egyoldalú inlormátiónak eredménye volt. Az egész utazáson Pétervárra és vissza, a postalovak többet vágtattak mint ügetlek. Haza érkezvén nemsokára jól begyakoroltam egy pár négyest a vágtatásba, mi nekem sokkal több hasznot hozott, mint bárki másnak hozhatott volna, azon egyszerű oknál fogva, mert kevesebb lovat tarthattam, mint kívántam volna, azért nyereg alalt és kocsiban használtam őket, mit azután 3D évnél tovább jó sikerrel is folytattam. Barátaim és ismerőseimnek egy része ezen eljárást elítélte és tökéletesen rosszallotla; mások meg igen praktikusnak nyilatkoztatták. Mindegyiknek- igaza volt, ha különböző körülménveket veszünk tekintetbe; de mind a két állítás helytelen, mihelyt általános elvet akarunk felállítani. A ki szereti a lovakat és tapasztalásokat 1
