Vadász- és Versenylap 34. évfolyam, 1890

1890-11-30 / 71. szám

536 VADÁSZ- ÉS \EHSSNY-GAP 1890 november 30 Gróf Károlyi Gyula lemléke a magyar lovaregyletnél. A napi lapok megemlékeztek már a nagy halott életének és sok oldalú érdemei­nek — mit e haza. a társadalom és köz­gazdaság emelésének körében tett — meg­örökítésében : csak a nemes sport — melynek i ő egyik kiváló hive volt — hiányzik még. | Ez a mi feladatunk lesz; — de megvalljuk, hogy még sokkal elfogultabbak vagyunk a fájdalomtól, melylyel a nagy halott iránt vi­seltetünk, mintsem tollúnk képes legyen fes­teni ama vidám napok emlékét, midőn a megbol­dogult — ifjúságának deliségében — a kopó­falka hangos zenéje mellett — árkon-bokron át űzte a vadat, vagy az őserdők között a nemes szarvasra és az Atlasz hegység bérczei közt az állatvilág fejedelmeire vadászott. Itt most röviden csak ama nemes meg­emlékezést fogjuk közölni, melylyel a «Magyar Lovaregylet» — a következőkben örökité meg feledhetlen elnöke iránt érzett háláját ; s melyről (és az annak végén hozott végzés­ről) <ie egylet jelen nem lehetett tagjait érte­síteni sietünk : hivatalos. Jegyzőkönyv a M. L.-E. rendkívüli választmányi gyűléséről 1890. nov. 24-én. Jelen voltak: Elnök-helyettes gr. Batthyány Elemér : gróf Andrássy Aladár ő excja : gr. Batthyány Géza, Blaskovics Miklós, Beretvás Endre, gr. Csekonics Endre, gr. Hunyady Imre őexc, gr. Sztáray János, br. Lchtritz Zsigmond, Lov. egyl. titkár- főpénzt. Sárkány Ján. Fer. mint jegyző. 1. Gróf Batthyány Elemér — bánatos szívvel jelenti be a Lovaregylet elnökének nagy­károlyi gr. Károlyi Gyula ő excjának elhalá­lozását. — Azért hivta össze e rögtönzött gyű­lést — mint Elnök korábbi meghatalmazása folytán annak helyettesitője : hogy alkalmat adjon a magyar lovaregyletnek — miszerint választmánya utján — érzelmeinek kifejezést adhasson. 2. Br. Üchritz Zsigmond — az Igazgatóság nevében a következő javaslatokat teszi s azo­kat jegyzőkönyvbe vétetni kéri ; a) A magyar lovaregylet választmánya, hogy az Egylet nevében kifejezését adhassa ama nagy tisztelet és véghetetlen szeretetnek, melylyel megboldogult Elnökének ugy személye, mint a Lovaregylet érdekében hosszú időkön át szerzett feledhetlen érdemei iránt viseltetik : testületileg fog megjelenni a gyász-szertartáson itt a fővárosban, s ravatalára koszorút helyez; b) Hogy a megboldogult özvegyéhez egy «Bészvét-nyilatkozat» intéztessék ez érzelmek kifejezésével ; c) A megboldogult temetésén Kaplonyban bizottság által togja magát képviseltetni; d) Nagy érdemeinek megörökötéséül elhatá­rozza, hogy a budapesti versenyek egyik nagy dijja az ö nevére írassék; ej hogy arczképe a magyar lovaregylet gyüléstermébe helyeztessék. A választmányi gyűlés mind e javasla­tokat elfogadta s határozattá emelte, — Blaskovics Miklós ur ama javaslatával: mi­szerint az eddigi «Választmányi dij» név alatt ismeretes nagy dij : ezután «gr.Károlyi Gyula emlék-versenye» nevet viseljen. Végül határoztatik, miszerint özv. gróf Károlyi Gyuláné ő excjához intézendő «Bész- vét-nyilatkozat» mellé e Jegyzőkönyv Kivo­nata csatoltassék. A holttestnek a kaplonyi családi sírboltba átvitelénél a Választmány képviseletére : gr. Csekonics Endre, Beretvás Endre és gr. Szápáry Iván kéret­tek fel. Ezzel a gyász-szertartás és | Bészvét-nyi­latkozat végett összehívott rendkívüli gyűlést Elnökhelyettes gr. Batthyány F. bevégzettnek nyil­vánítván,egyúttal megbízását melylyel a megbold Elnök öt helyettesitőjéül nevezte ki. a választmány kezeibe teszi le, s felkéri a választmányt, hogy a megbold. Emléke iránt legalább 3 hónapig az uj Elnök választást halassza el, — de helyet tesitéséröl (fontos dolgok várván elintézésre) gondoskodjék. Br. Üchtritz Zsigmond ugy véli, hogy e tekintetben jobb választást nem tehetne a választmány — mint hogy egyelőre gróf Batthyány Elemér ő méltóságát kérje fel az Elnöki tisztség helyettesítésére. A választmány egyhangúlag helyesli s s elfogadja az indítványt : hogy végleges Elnök választásig gr. Batthyány Elemér ő méltósága viselje e tisztséget. Gr. Batthyány Elemér elfogadja a meg­bízást ; egyúttal e rendkívüli gyűlés jegyző­könyvének hitelesítésére felkéri gr. Csekonics Endre és br. Üchtritz Zsigmond urakat. Egyéb tárgy nem lévén, Elnök helyettes a gyűlést bevégzettnek nyilvánítja. Jegvzette : Sárkány János Ferencz lov. egyl. titkár. Az «Orsz. lótenyésztési alap jövedelmét kezelő kilenczes bizottmány» nov. 28 án tartott gyűlésében szintén megemlékezett volt Elnöke gr. Károlyi Gyula ő excja gyászos elhalálo­zásáról. Gr. Sztáray .János ékes szavakban méltalá nagy érdemeit, s az általános érzelem­nek adott kifejezést — hogy egy uj elnök­választását halaszszák el legalább 3 hónapra, s hogy a megboldogult özvegyéhez részvét nyilat­kozat intéztessék. Figyelmeztetés. Az uj versenytér építésére kölcsönzött összegek tulajdonosai figyelmeztetnek, miszerint kötvényeik folyó évi októberre szóló szelvényei naponkint d. u. 4—6 óra közt beválthatók a Magyar Lovaregylet pénztári hivatalában (Nemzeti Casino II. emelet) alólirtnál. Ugyanezen kötvények közül f. évi novem­ber 28-án tartott választmányi gyűlés alkalmá­val kisorsoltattak à 1000 frt: a 6-ik számú Nmélt. gr. Andrássy Aladár tu­lajdona. a 84. számú Nmélt. gr. Károlyi Alajos örö­kösei tulajdona, a 147. számú mélt. gr. Zichy Bezső tulajdona a 76. számú Nagymélt. gróf Hunyady Imre tulajdona. Nevezett kötvények naponkint d. u. 4—6 •óra közt alólirtnál beválthatók, reá vezet­tetvén az illető tulajdonos által, hogy az érték felvétetett. Budapest, 1890 november 28. Sárkány Ján. Fer., egyleti titk. és főpénzt. Hirdetmény. A versenyszabályok 145. §-a értelmében a versenyszinek egy évre vagy élettartamra szóló érvénynyel beiktatandók, a miről az érde­keltek ezúttal azon megjegyzéssel értesíttetnek, miszerint versenyszineiket 1890 deczember 31-ig annál inkább bejelentené el ne mulaszák, mivel 1891. évi január 1-től kezdve, tekintet nélkül az eddig hasznáit versenyszinekre, a beiktatás tekintetében a jelentkezés sorrendje fog határozni. Budapest, 1890 november 28. A Magyar Lovaregylet igazgatósága, Lapunk mai száma 12 oldal. Helyreigazítás. A versenyszabályok 118. §-ba nyomdai sajtó hiba folytan egy tévedés csúszott be, a mennyiben hivatkozott szakaszban emiitett hatáskör nem a «Jockey-Club» igazgatóságát, hanem a «meeting-versenyintézőségét» illeti, a mi ezennel helyreigazittatik. Budapest, 1890. november 24. A Magyar Lovaregylet igazgatósága. Nevezési zárlatok. lilliiiipest. A «Magyar Lovaregylet» rersenytitkár­s ágánál. Deczember. 15. 1891 Tavaszi M. Választmányi-dij 17,000 frt a nye­rőnek, 2500 frt a 2-iknak, 500 frl a 3-iknak 050"/ Nevezés. — 1892. Tavaszi M. Egyesitett Nemzeti Ha/afi-díj 10,000 ar. frankra biztosítva a nyerőnek, 1000 frt a 2-iknak 1600«/ ... — 1892„Tavaszi Meeting. Kanczadij 10,000 franc 20 «y — 1892 Oszi M. St.-Leger 20,000 frt a nyerőnek. 2. о frt „a 2-iknak, 500 frt a 3-iknak 280 • . — 1892 Öszi Meeting. Szt-László-dij 20,0 0 frl НПО™' — 1894 Tavaszi Meeting, lvadékverseny 3000 frt 240Э"/ — 1891 Nyári Meeting. Szt.-István dij 40_000 frt 1800"/ Törlés. A «Magyar Lovaregylet» versenytitkársága Dr. Magyar. TELIVEREK ES VERSENYEK. Oaks-classis. A Kanczadij, vagy is angolos kifejezés­sel élve, — melyet majdnem az egész sport­élet elfogadott — az « Oaks», olyan te­nyészverseny, mely kizárólag hároméves kan­czák számára van fentartva s a kanczák Derby­jének is neveztetik. Szó szerint áttéve az Oaks, tölgyfákat jelent. Ez elnevezés eredetét vette a verseny megalapításánál 1779-ben : akkor ugyanis az epsomi gyepen, a Bantead down-on volt egy kisebb kocsma, hová a sport emberei jártak ; e csárda körül óriási tölgyek emelkedtek, s e kocsmát Oafcs-nak nevezték. E regényes helyet megvette Burgoyne tábornok s a kocsma helyére csinos kastélyt építtetett, mely azonban megtartotta régi ne­vét s mindenki Oaks-nak nevezte ; később e kastély tulajdona átment a nagy sportsman Earl of Derby-re, a ki a Derbyt és a Kancza- dijat is alapította, s ez utóbbi dijat a kastély­ról «Oaks» nak nevezte, s e nevet még ott is megértik és használják, hol a Kanczadijakal más névvel jelölik, mint р. o. Francziaország­ban a «Prix de Diane» hivatalos elnevezés helyett Oaks néven jön a közforgalomba. A Kanczadijak nagy fontossággal birnak, mert a telivértenyésztésben az anyák tehető­képessége kiváló figyelmet érdemel. — Buda­pesten 1871-től fogva volt kanczák részére lentartott verseny a «Hazafi-dij» czime alatt, s 1886-től fogva lett kanczadijjá elkeresztelve, — Bécsben csak három éve, hogy fentáll a 10,000 frtos Kanczadij. E classicus és nagy­fontosságú futamok évjáratának anyagáról kí­vánunk ' egemlékezni. A sport-gyakorlat által elfogadott szabály, hogy ha az évjáratban a kanczák jobbak a méneknél, ugy az évjárat nem igen tartozik a magas classishoz; ez évben pedig Micsoda és Nini évjáratuk élén állnak, s igy nem sok dicsekedni valónk lesz hároméveseinkkel, mig Hogy-tetszik sőt Sebes is jó osztályhoz tar­toznak; de e nevezett kanczák nem birnak startolási jogosultsággal az Oaksokban ; igy e helyen ki kell őket hagynunk combinationkból. A bécsi Kancza dij 109, a budapesti 88 aláirással záródott ; egészen azonos anyag, kivéve, hogy a bécsi futamra két olasz és tizenkét németországi nevezés küldetett, mely a budapestinél egészen hiányzik ; — min­denekelőtt e külföldi tenyésztésről kívánunk szólani, és ismét abban a helyzetben vagyunk, mint a Derby-classisnál voltunk, hogy a kül­földi tenyésztésnek kell adnunk az elsőséget ; j az összes idegen anyag közölt két magas osz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom