Vadász- és Versenylap 34. évfolyam, 1890
1890-02-22 / 8. szám
78 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 1890 február 15. (ír. Festetics Tassilo «Johnsbach»-ja. mely a Batthyány-Stakesre nevezve volt. törülve lett e versenyből. * * 4 A viiicemiesi Derbjt márczius 15-én futtatják le. 4 4 4 Angliában a mult héten oly kedvező időjárás volt, hogy az ott idomitásban levő magyarországi lovak folyvást rendes munkát végezhettek. • 4 4 Italy, báró Springer kitűnő kanczája. Angliában Isonomy után a napokban egy egésséges kanczacsikót hozott a világra, ez a második Isonomy csikó, mely a mi versenytereinken fog szerepelni. Az első gróf Károlyi Gyula ő excjáé Golspieből nevelve. — Italy fedezve lesz az öreg Hermit által. Br. Springer nem kiméli a költséget, hogy a legjobb vért állítsa versenytereinkre; ez telivértenyésztésünknek is előnyére fog szolgálni. 4 * 4 Az előleges Derby-fogadások körül jelentékeny élénkség mutatkozik, ugy nálunk mint Bécsben s ez kiterjeil a hamburgi Derbyre is. Masseurről kedvezőtlen híreket terjesztettek, melyek alig birnak jelentőséggel ; azonban Tatából vett értesülésünk szerint, Bécsből egy előkelő állatorvos háromszor jött le Tatára és megfordult Masseur istállójában ; Pedrillo is a Derbyjelöltek sorába lépett. A hamburgi Derbyre Aspirant, Dalberg és Marder kerestettek. 4 4 * Lőforgaliiiiiiik legélénkebb tavaszszal ; franczia és olasz vevők kerestek fel bennünket a napokban is : teljes reményünk van, hogy újonnan megnyitott «lóeladás és vétel» rovatunk igen jó szolgálatot fog tenni lótenyésztőinknek. Márczius elején hozni fogjuk e rovatot ; kérjük az eladó lovak listájának mielőbbi beküldését. Külföldi sport-lapok ilynemű hirdetést tömegesen hoznak és ez előnyére van a lóforgalomnak. 4 4 4 Vidéki olvasó közönségünk előleges Derby-fogadási kívánságát levélileg szívesen intézzük el. 4 4 4 Aba a napokban jött Tatába és Millne által trainingbe vétetett. Aha kinézése semmi kívánnivalót sem hagy fent. 4 4 4 Donna Mai'gherita és Csillagom, osztály tárgya lett ; első Péchy Andor ur, utóbbi Keczer Miklós ur tulajdonába ment át, Csillagom Pricehoz jött trainingbe. 4 4 4 (ír. Festetics Tassilo tegnap megnézte lovait Megyeren, Hattonnái, és jelen volt a gyakorló pályán végzett könnyebb munkánál; lovai kinézésével, egésségi állapotával meg volt elégedve. * 4 4 «Ungarns Pferdezucht im Wort und Bild» von Graf C. G. Wrangel — lesz a czime egy műnek (irja a «Hippol. Revue»), mely a magyar kir. földmivelési minisztérium segélyével fog megjelenni, s melyen a «Hyppologische Revue» szerkesztője már dolgozi к is. Az emiitett minisztérium által helyeselt terv szerint (irja a nevezeit lap) e nagymérvű könyv, nem csupán a magyar kir. állami méneéek és méntelepek ismertetésére fog szorítkozni, lianem Magyarország nagyobb ínagánméneseil is magába öleli, azonkivül a főlóvásárokon és a legjobb lótenyésztő vidékeken laláiható anyag felszámlálása által, a magyar népies lótenyésztés állapotáról és minőségéről is vázlatokat fog nyújtani. Egy ily kiterjedésű mii természetesen hosszabb előtauulniányozást igényel (irja szintén az idézett lap), melyet csak a helyszínén lehet megtenni. Gróf Wrangel ki e napokban Kisbérre (február eleje körül) utazott, igy az . év nagyobb részét Magyarországon fogja tölteni, hogy a reá bízóit, nagy műhöz anyagot gyűjtsön. (Nagyon örülünk előre is egy ily nagy műnek, mely az egész ország lótenyésztését felöleli ; hisz csak a mult számban emiitettük, mennyire kívánatos volna, ha az idei bécsi lókiállitásra legalább egy oly kis röpirat jelenne meg, melyen ismertetve lenne hogy Magyarország nagyobb méneseiben és jobb lótenyésztő vidékein minő anyagot és körülbelől az ottani vásárokon minő mennyiségben lehet kapni, hogy igy a bécsi kiállítást felkereső külföldi magános és üzleti emberek a jövőre nézve is tájékozást nyerhetnének, mint tájékozást nyújtottak a z ,. 187 8." ik i Párisi világkiállításra irt füzet és az 1885-diki bpesti országos lókiállitás eatalogusa. Ezek megjelentek a kellő időre, s a külföldi mindjárt maga előtt látván az illető vidék vagy ménes tenyészpéldányait is, élő képet szerzett magának a jövőre nézve is. Ezek a kis brochureök nem sokba kerültek és catalogus-tartal muk mellett rövid tájékozást is nyújtottak az egyes ménesek és vidékek tenyészfajtáiról és igy azokra nézve nagy értékük volt. Megvalljuk, hogy ilyenre gondoltunk, midőn hallottuk (múltkori megemlékezésünk után), hogy valami készülőben van. Ugy látszik azonban, hogy ez egy nagy dlustrált mii lesz, mely azonban az idei bécsi kiállításra aligha fog elkészülni. A purdubilzi tavalyi nagy akadályverseny nyertese, Parisis. állva maradt az idei liverpooli nagy akadályversenyre. Szerkesztői posta. llr. S nak Pozsony. Sok elmeéllel, de csordultig gunynyal van minden szava papírra téve); mint lótenyésztő, nagy barátja a versenysportnak és a vele járó intézményeknek. Felszólal a fogalomzavar ellen, mely nálunk létezik, hogy éppen azok kik a legszélső szabadság barczosai, járszalagra akarják kötni és nem akarják megengedni, hogy a totalisateurre 5 frtját feltehesse s várja, hogy gazdálkodási rendszerébe is beavatkozni fognak, csak búzát és burgonyát fognak engedni termelni, s a repcze- és a máktermeléstől, mely a gazdálkodás valódi szerencsejátéka, el lesz tiltva. Ou azt irja, hogy szabadság és nem vastag járszalag kell, habár ez utóbbi védelmezne is az eleséstől. A civilisatió szülte minden téren a szabad versenyzést, melynek oly nagy eredményeit mutathatja fel az emberiség, de a civilisatió ártalmára van és megsemmisíti a gyengéket, le tehát a eivilisatióval ? ! ! A dunai gőzhajózás megölte a dunavidéki hires gyors parasztot, le tehát a gőzhajóval. — — — A civilisatió és szabadság nagykorúságot kö etel ; gyámságra szorult, vagy örökösen kiskorú közönség nem képes annak élvezetére. Soraiban áttér arra a kérdésre, hogy a társadalom minden rétege részt vesz a versenyfogadásoknál ; láttunk uralkodót és olyat a ki urakoldó lesz ; fogadni, az aristokratiát, a pénzembereket, polgárt, iparost; még vannak mindenütt a kik a fogadási szerencse-játéknak tartják és bizonyos Komolysággal fordulnak el attól. A minisztert megkérdik a törvényhozásban : fogadott-e a totalisateurnél ? S a minister azt felelte, hogy soha sem fogadott; nem lett volna baja azonban akkor sem, ba éppen az ellenkezőt feleli. Komoly, előkelő állású urak és nagy pénz-emberek, a kik irtóznak a szerencsejátéktól, rendes látogatói a totalisateurnek- és vannak szerencsejátékosok, a kik soha sem tesznek a lóversenyeknél. A mi társadalmunk és közvéleményünk nem forrta ki még magát a versenyfogadások kérdésében ; ha a törvényhozás eltiltja, soha sem fogok kötni versenyfogadást ; most miután szabad, a társadalom maga Ítélhet felette, magára hagyja és ezzel vége van a totalisateurnek és igy magának a társadalomnak kezében van, Ítélni a fogadás kérdése felett. Avagy talán rossz helyen vannak ama kérdések, melyek az egész társadalom hatalmában vannak ? S ha valamely intézményt a társadalom különböző rétege adoptál, nem a személyes szabadság korlátozása-e a beleavatkozás? és igy nem egyéb mint bosszantó járszalag. A birodalom sport-szaklapjai alig foglalkoztak a versenyfogadásoknál a társadalmi illendőség kérdésével, pedig talán az eszmék tisztázása szempontjából nem ártana ; nagyon szeretném ha a Vadász- és Verseny-Lap e kérdésnél válaszra méltatna. Válaszunk és álláspontunk, mint Verseny-Lapnak igen határozott és egyszerű : mi a fogadásokat a verseny ügyével összeforrt és annak előnyére szolgáló intézménynek tartjuk és a ki a társadalmi illendőségi tekintetből akarja tárgyalni a kérdést, azt Angol-, Franczia- és egyéb országok eljárására és szokásaira utaljuk, hol fogad mindenki a kinek tetszik, a nélkül hogy bármely előnye, vagy hátránya volna abból társadalmilag ; csak pénzügyi oldala van a kérdésnek, egyéb semmi,'; a mi társadalmunk is igy fogta fel a kérdést és a kettős birodalomban, számitásunk szerint, mintegy 20000 egyén az, ki évenkint a bookmaker és totalisateur fogadásoknál részt vesz. Fogadási kérdések megitélése tekinletéböl hivatkozunk a versenyek megalapítója gr. Széchényi Istvánnak a «Lovakról» irt munkájára, melyből idézzük a következőket : «A mi pedig a fogadásokat altaljában illeti, azokról ki akarom vélekedésemet egyenesen mondani. A fogadásokhoz való kedv egy nemzetben több hasznot, mint kárt okoz. Némely személyben oly kicsapongó magassagra fa.jzik el, nem tagadom, hogy ezáltal, ő s tán felesége és gyermekei nemcsak károsodnak, de egészen szerencsétlenekké és koldusokká lesznek. De viszont mennyit nem nyer a köztársaság azon elterjedt hajlandóság által !» «На valaki tudománya és esze ereje által valami tárgynak hihető sikerét előre kiszámlálgatta, a dolog jó kimenetelére fogadni fog s viszont : és minden suceessusa, a szerencsén kivül, csak önmaga elmebéli erejétől függ. Már mi ennek a következése ? hogy azon személy, a kiben a fogadás indulatossága már jól felbuzdult és a következések folyamatját vizsgálni kezdi, mindent összehasonlít és sokakról erőltetéssel eszmélkedik. Ha már most ezrekben ezen vizsgáló, ezen összehasonlitó, ezen erőltetéssel eszmélkedő szenvedelem, több életforgásokon apáról fiúra átment, mely emeli fel az a nemzet közértelmességét ! Ha valaki nem vaktában, hanem ezen most röviden előadott módon — mindeneket átgondolván — togad. tegyük fel egy 2 esztendős csikóra, a ki éppen legel, egy más csikó ellen, a ki hasonlóképen legel, mely lóismerőnek kell lenni, mennyit kellett neki e tárgy körül vizsgálódni és gondoskodni. Ha valaki fogad, hogy valamely bizonyos utat lóháton, kocsin, gyalog vagy hajón ennyi és ennyi idő alatt végbe visz, mennyi előrebocsátott megfontolásra, előbbi próbatételek összehasonlítására, mennyi elméleti gyakorlásra van szüksége. Ha valaki jó vagy rosz időre fogad — ha azt vaktában nem teszi — mennyi észrevételeket kellett volna már esztendők által gondosan tenni stb. A fogadásra való kedv által az egész nyer, csak némely magánosok vesztenek. S azért, ugvlátszik, igazam volt mondani, hogy az több hasznot hajt mint kárt okoz ; mert minden társaságnak főtalpköve, hogy mindig a kisebb rész szenvedjen, ha azáltal a nagyobbnak boldogsága eszközöltetik, vagy legalább jóléte nevekedik. A katona is életét, melyet hazájának odaengedte, csatában azért veszti és ezen tán legsúlyosabb terhet azért viszi, hogy polgártársai nyugodalomban és bátorságban a haza javaival csendesen élhessenek». Eladásra ajánltatik. A Vadász- és Verseny-Lap» gyűjteménye, a legkezdettöl, 1857-től fogva iiicl. 188!i-ig: összesen 32 évfolyam, teljes, tiszta, kötött példányok. Ily gyűjtemény ma már alig vagy csak nagy fáradsággal és költséggel hozható össze, s vadászatot s lovászatot tartó főúri házak könyvtárának egyik érdekes gyűjteménye lenne: annál inkább, mert az első 10 — 15 évlolyam nagy részében többnyire hazánk legjobb sportsmanei Írták le vadászali s távol világrészekbe tett utazásaikat ; ilyenek voltak gr. Forgách Károly Afrikából. Bölönyi Farkas Amerikából, gr. Andrássy Manó Indiából, gr. Károlyi Gyula és gr. Széchenyi Béla afrikai oroszlán-vadászatai, s az amerikai vadászterületekről irt czikkei ; -— hazai vadászatokról, különösen erdélyi fejedelmek korában történt bölény- és medve-vadászatokról Ujfalussy-tól, az ujabb korban pedig a Wesselényiek, Bornemiszszák, Kendefíyek, Bethlenek görgényi hires vadászatairól a mult század végéről és a 48-as előtti időkről a legérdekesebb történetek foglaltatnak. A legújabb (50 —70-es évekből) a megbold. br. Wenckheim Bélától, gr. Pálffy Páltól. Almásy Györgytől, gr. Károlyi Edétől sb.. úgyszintén Orczy Béla ő excjától, gr. Keglevicb Bélától. Havas Sándortól és számtalan más jeles vadásztól egész vidékek és nagyvadászatok renier) lefestésében bővelkedik Ezenkiviil minden évben az összes lóversenyek és ügető versenyek részletes leírása, és évtizedenként a magyarországi ménesek ismertetése. Kérdezősködésre többet Sárkány Ján. Fer. Épp igy megkapható a Vadász-Lap is az első évfolyamtól kezdve 1879-től incl. 1888-ig. Laptulajdonosok SÁRKÁNY JÁNOS FERENCZ ÉS PULAY KORNÉL Felelős szerkesztő : PULAY KORNÉL. NYILT-TÉR. Van szerencsém az előkelő hölgyvilág figyelmét a legjobb hirnevnek örvendő férfiruha termeimben angol női toilettek, felöltök és lovagló-öltönyök készítésére berendezett kiilön osztályra felhivni. Ezen osztály vezetésével egy elsőrendű szakembert bíztam meg, ki sok éven át London, Paris és Bécsben működött s bevásárlásaimat — újdonságok tavaszi szövetekben — személyesen eszközöltem Londonban, melyek már is nagy vélasztékban megérkeztek. Facjonjaim ujak és különlegességet képeznek, miután azok nem divatlapok, hanem saját rajzaim szerint készülnek és a legkényesebb Ízlésnek meg fognak felelni. Deutsch F. Károly. férfi-szabó, Gizella tér 2 .sz. I, ein.
