Vadász- és Versenylap 34. évfolyam, 1890

1890-02-15 / 7. szám

62 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 1890 február 15. bizonyos, nem csak nehánv meternyi, de több kilométernyi, söt száz kilométernyi távolságból is, a közeg érzékenységéhez és fogékonyságához képest és kétségkívül a delejező akaraterejének mérvéhez képest is. Másrészt pedig a tér nem az, a minek mi képzeljük. A távolság Páris és London között nagy egy gyalogolóra nézve, söt ez az ut meg se volt tehető a hajók feltalálása előtt, azonban épenséggel semmi a villamosságra nézve. A távolság a föld és a hold között nagy, ha a mi közlekedési eszközeinket tekintjük, de épenséggel semmi a vonzásra nézve. A föltétlen szempontjából tekintve, az a tér, a mely bennünket a Siriustól elválaszt, nem nagyobb része a végtelenségnek, mint az ut Paristól Versaille- sig vagy a tér jobb és bal szemünk között. Sőt mi több, az a távolság, a melyet fenforogni vélünk a föld és a hold, vagy a föld és a Mars. sőt a föld és a Sirius között, puszi a képzelet, a melyet megfigyeléseink elégtelensége okoz. A hold folytonosan behat a földre és minduntalan kizökkenti pályájából. A Mars vonzása szintén érezhető a mi bolygonkon és viszont a föld is befolyásolja a Mars pályáját. Sőt magára a napra is behatunk és megmozgatjuk ugy, mintha megérintenők. A mi a vonzást illeti, a bold a földet havonkint közös nehezedési központjuk körül forogtatja, a mely pont 1700 kilométernyire tér el a földgolyó felületétől, viszont a föld a napot évenkint mozgatja közös nehezedési központjuk körül, a mely 456 kilométernyire fekszik a nap központjától ; valamennyi világ örökösen behat egyik a másikra, ugy, hogy nincsen köztük valóságos elszigetelés. A tér, a helyett, hogy üresség lenne, mely elválasztja a világokat egymástól, inkább érintkezési közeg. Ha már most a vonzás a föld és testvérei között a végtelenségben, valóságos örökös és kétségbevonhatatlan érintkezést létesit, melyet a csillagászati megfigyelés pontossága konstatált, ugy nem látjuk be, hogy minő jogon állitják a pozitivisták, hogy két, egymástól többé-kevésbbé távol levő lény között akár a földön, akár két különböző világon, nem lehetséges az érintkezésnek valamely módja. Két agyvelő, mely egyformán rezdül meg több kilométernyi távolságban, miért ne befolyásoltathatnék ugyanama psicbikai erő által? Az agyvelőből kiindult mozgás nem érheti-e az étheren át, miként a vonzás, azt az agyvelőt, mely valamely tetszés szerinti távolságban működik, egészen ugy, mint a hang egy szobán át megrezegteti egy zongora vagy hegedű húrjait? Ne feledjük, hogy agyvelőink csupa apró részecsekből állnak, melyek nem érintik egymást, és melyek örökös rezgésben vannak. És miért beszéljünk az agy velőről ? A gondolat, az akarat, a psicbikai erő, bármilyen legyen is a természete, nem befolyásolhat-e bizonyos távolságból egy lényt, melyet szimpáthikus és az értelmi rokonság elválaszthatatlan kötelékei fűznek hozzá ? A sziv dobogása nem hatol-e rögtön el ahhoz a szivhez, a mely együtt dobog a mienkkel ? Föltehetjük-e a fent leirt megjelenési esetekben, hogy a halott lelke valósággal testi alakot öltött a megfigyelő szomszédságában ? A7 esetek legtöbbjében ez a föltevés nem látszik szükségesnek. Almainkban oly egyéneket vélünk látni, a kik épenséggel nincsenek különben is behunyt szemeink előtt. Tökéletesen látjuk őket, épugy, mint fényes nappal ; beszélünk velük és halljuk őket. Bizonyára nem a reczehártyánk, sem a látóidegünk az, a mely őket látja, valamint nem a fülünk az, a mely őket hallja. Csupán az agyvelő sejtecskéi vannak működésben. Némely jelenség lehet objektiv, külső, lényegi, mások meg lehetnek szubjektivek ; ebben az esetben a nyilvánuló lény távolból hatna arra a lényre, a mely látja és az agyra való ez a behatás a belső látományt idézné elő, a mely külsőnek látszik, mint az álomban, a mely azonban tisztán szubjektív és belső lehet. Valamint egy gondolat, egy visszaemlékezés szellemünkben fölidéz egy képet, a mely nagyon nyilvánvaló és nagyon élénk szint ölthet, ugy az a lény is, a mely egy más lényre behat, megjelentethet benne egy képei, a mely egy pillanatra a valóság látszatát fogja kelteni. Ma mar ezeket a tényeket a hipnotizmus és a suggestio terén kísérletek utján konstatálhatjuk, pedig ezek a tudományok még csak fejlődésük első korát élik és mégis már olyan eredményekre vezettek, melyek épugy lélektani, mint élettani szempontokból a legnagyobb figyelemre méltók. Nem a reozehártya az, mely tényleges valóság által érintetik, hanem az agyvelőnek optikai részeesei azok. melyek valamely psiclukai erő által izgalomba hozatnak. Az értelmi lény maga az, a mely befolyásoltatott. Milyen módon ? azt nem tudjuk, Ilyenek a legészszerübb inductiók, melyeket, ugy látszik, következtetni lehetne ama jelenségekből, melyekkel az imént foglalkoztunk, melyeket ma még képtelenek vagyunk megmagyarázni, de a melyek nagyon régiek, mert valamennyi nemzet története, a legrégibb őskortól fogva, felmutat idevágó példákat, melyeket nehéz lenne tagadni. De hogyan, fogják mondani, lehet-e, szabad-e a kísérleti rendszer és a pozitív tudomány századában föltételeznünk, hogy egy haldokló vagy egy halott érintkezésbe lépjen távollevő élő lényekkel? Micsoda egy halott? Az összes földkerekségen minden másodperczben egy emberi lény hal meg, egy napra tehát 86,400, egy évre körülbelül 31 millió s igy egy századra 3 milliárd halott esik. Tíz század alatt 30 milliárdnál több holttest adatik át az anyaföldnek. Ha tekintetbe veszszük, hogy ha mentül tovább szállunk vissza az emberiség történetében, annál ritkább népességgel találkozunk, ugy azt találjuk, hogy tízezer év óta legalább kétszáz milliárd emberi test alkottatott a föld és a légkör által táplálkozás és lélegzés folytán s ugyanannyi került vissza a földbe. A légeny-, köneny- és szén-részecskék, melyekből ezek a testek állottak, gyarapították a földet, mely őket visszajuttatta a légkörbe. Igen, ez a föld, a melyet mi lakunk, részben abból a sok milliárd agyvelőből alakult, a mely gondolkodott, abból a sok milliárd szervezetből, a mely élt. Őseink fölött járunk, valahogy ők mi fölöttünk fognak járni. A gondolkodók homlokai, a szemek, a melyek néztek, mosolyogtak, sirtak, a szájak, melyek szerelemről énekeltek, a rózsaajkak és a márvány keblek, a munkások karjai, a harczosok izmai, a legyőzőitek vére, a gyermekek és az aggok, a jók és a gonoszak, a szegények és a gazdagok, minden, a mi élt, a mi gondolkodott, ugyanabban a földben fekszik. Nehéz dolog lenne ma csak egyetlen lépést is tenni bolygónkon, a nélkül, hogy holtak maradványaira ne lépnénk ; nehéz lenne enni és inni a nélkül, hogy újra gyomrunkba ne .juttatnók azt, a mit már milliomszor ettek és ittak ; nehéz dolog lenne lélekzetet venni a nélkül, hogy a halottak lélekzetét tüdőnkbe ne szívnék. A test alkotó elemei, melyek a természetből vétettek, visszakerülnek a természetbe és mindegyik közülünk oly parányokat hord magában, melyek egykoron más testekéi voltak. Nos, azt hiszik önök, hogy ez az összes emberiség? Azt hiszik önök, hogy ez az emberiség nem hagyott maga után semmi nemesebbet, nagyobbat, eszményibbet? hogy mindegyikünk halála pillanatában nem ad a világegyetemnek egyebet, mint hatvan vagy nyolczvan kilo húst és csontot, a mely feloszlásnak fog indulni és vissza fog térni az elemek közé ? hogy a lélek, a mely bennünket éltet, nem marad meg épugy, mint minden légeny, köneny vagy vasrészecske ? És, hogy valamenynyi lélek, a mely valaha élt, nem létezik örökké ? Nem áll jogunkban azt állítani, hogy az ember csupán anyagi elemekből van összealkotva, és hogy a gondolkodási képesség csupán szervezeti sajátság. Sőt ellenkezőleg nagyon nyomós okaink vannak azt föltételezni, hogy a lélek egyéni lény és hogy ez az, a mely a részecskéket uralja és mely az emberi testnek élő alakját szervezi. Hova lesznek azok a láthatatlan és tapinthatatlan részecsek, melyek az életben testünket képezték? Uj testek alkatrészéit fogják képezni. Hova lesznek az épugy láthatatlan és tapinlhatatlan lelkek? Azt hihetnők, hogy ők is újra hússá válnak uj szervezetekben, mindegyik természetéhez, képességeihez, rendeltetéséhez képest A lélek a psicbikai világhoz tartozik. Kétségtelen, hogy a földön még megszámlálhatatlan lomha, durva, az anyagiságból alig kivetkőzött, az értelmi valóságokat felfogni képtelen lélek van. De viszont vannak mások, melyek a psichikai vagy szellemi világ buvárlásában, megfigyelésében és müvelésében élnek. Ezek nem maradhatnak a földön bebörtönözve és az a rendeltetésük, hogy az urániai életet éljék. Az urániai lélek, még földi inkarnácziójának idejében is, a föltétlen és isteni világában él. Tudja, hogy ,akkor is, midőn a földön él, valósággal az égben van és hogy a mi bolygónk az égnek egy csillaga. Milyen a léleknek benső természete, melyek nyilvánulásának módjai, megtartja-e bizonyossággal öntudatos azonosságát, az alakok és alkotó elemek minő különféleségében képes élni, mekkora tert képes áthatolni, az értelmi rokonságnak minő rendje az, mely ugyanegy rendszer különböző bolygói között fennáll, melyik az a fogantató erő, mely a világokat megtermékenyíti, mikor leszünk képesek a szomszéd hazákkal érintkezni, mikor fogjuk a végzet mély titkáról a fátyolt lelebbentem ? Ma még titok és ismeretlen. Azonban a mit ma még nem tudunk, az holnap általános igazsággá válhatik. Megczáfolhatatlan történeti és tudományos tény, hogy az összes századokban, valamennyi nemzetnél a halhatatlanság eszméje megváltozhatatlanul az emberi öntudat mélyében alapszik. A nevelés ezer alakot adott neki, de nem ő találta fel. Ez a kiirthatatlan gondolat , önmagától létezik. Minden emberi lény világra jövetelekor magával hozza, többé-kevésbbé homályos alakban ezt a benső érzést, ezt a vágyat, ezt a reménységet. VEGYES. « Versenylovaink formája 1890. évre» czimü kis könyvünk csinos kötésben megjelent, s e sorok ohmsásánál tisztelt előfizetőinknek már valószínűleg birtokában lesz, e nélkülözhetlen sport-könyv. — Többen a kik már látták igen előzékenyen nyilatkoztak felöle — a mult évben megjelenthez képest kibővítést tartalmaz s azok között a totalisateur-quotákat s a bookmakerek oddsait is kitünteti, — E kis könyvet már postára adtuk és 3 frt. az ára, postai dij 15 kr. — A kik e könyvet megvenni óhajtják. Hatvani utcza Nemzeti Casino IT. emelet, a hivatalos órák alatt kaphatják. * * * A gyakorié telepeken a jó időt felhasználták a trainerek : majdnem mindenütt jó munkát végeztek a lovak, de legtöbbet Tatán, mert ott a pálya talaja a legjobb állapotban van. 4 4 4 A Derby-fngadások közvetítésére szerkesztőségünkben — Ferencziek bazárja, IV. lépcső 11. ein. — a versenyek közeledése folytán az első összejövetelt szombaton, február 22-én d. u. 4—5 között fogjuk tartani, mely hetenkint egyszer és pedig minden szombaton ismételtetni fog. — Emez összejövetelekre az illetők figyelmét felhivjuk. ' 4 4 4 A Derby-fogadásoknál két uj név tűnt fel es fogadtatott : Éljen és Sürgöny, állítólag mind a kettő nagyot javult és jó kiiloldali nyerési esélylyel birnak. 4