Vadász- és Versenylap 34. évfolyam, 1890

1890-10-23 / 65. szám

1890 október 19. Vetélés esetében a kancza után fizetett ledeztetési dij felének visszatérítése nem követelhető. A lédeztetési dij a tartási költségekkel együtt ugy az állami, valamint a magántulajdoni képező mének után oklóber hó elsejeig a ménes pénztárába okvetlenül befizetendő, a fedezési idényt követő február hó l-ig a tenyésztők által bejelentendők lesznek a ménesparancsnokságnál ama telivér-kanczák. melyek esetleg meddőn maradtak, mire a ménesparancsnokság az ezek után befizetett hágatási dijak felét vissza fogja származtatni ; a mely kanczák meddősége február hó elsejéig bejelentve nincsen, azok után minden visszatérítési kötelezettség elesik. A menés fentarlja jogát, hogy ama kanczákat, melyek egészségi szempontból aggodalomra adnak okot, esel leg visszakiildhesse. A telivérkanezák fedeztetése iránti bejelentések a kisbéri ménekre nézve legkésőbb folyó évi november hó 15-éig nyujtandók be a ménesparancsnoksághoz, minthogy a fentebbi határnapon túl a megbatározott s netán akkoráig be nem töltött fedezési szám erejéig külföldi bejelentések is elfogadtatnak. Felhivatnak egyszersmind a telivérkanczákat bejelentő tulajdonosok, hogy a bejelentés "hlkalmával kinyilatkoztatni szíveskedjenek. vájjon kanczáik felügyeletét és ápolását a ménesparancsnokság közegeire kivánják-e bizni vagy pedig saját kezelő személyzetüket óhajtják alkalmazni. A fedeztetés végeit Kisbérre küldött kanczák ellátása és ápolásáért következő dijak fognak felszámittatni : Egy meddő kanezáért naponkint -— frt 85 kr. Egy vemhes « « 1 frt — kr. Egy csikós kanezáért a csikó 3 hónapos koráig naponkint 1 frt 25 kr. Egy csikós kanezáért ha csikója 3 hónapnál idősb, naponkint 1 frt 30 kr Állatorvosi gyógykezelésért, továbbá körmözés és vasalásért minden kancza után 4 Irt átalány fog felszámittatni. Ha a kancza tulajdonosa saját szolgáját kívánja lova mellett alkalmazni, ugy a fenti ellátási költségek havonkint 4 f'rttal apadnak. A fedeztetési és ellátási dijon kivül minden kanezáért — a legénység számára — 5 frt fizetendő. Ha valamely ménhez több kancza lenne bejelentve, mint a mennyit a ménesbeli kanczákon kivül fedezhet, a bejelentett kanczák elfogadliatása iránt, tekintettel az egyes példányok tenyésztési jelentőségére, a bejelentő' tulajdonosok érdekeinek szemmel tartásával fog határoztatni. Minden egyéb felvilágosítással az illető ménesparancsnokság készséggel szolgál. Kelt Budapesten, 1889. október hó 12. földmivelésügyi m. hir. minisztériumtól. Földmivelésügyi m. kir. miniszter. 30057. sz. 11/6. Körirat. Az összes vármegyék lótenyész-bizottmányi elnökeinek. (Ugy a magyarországi, mint az erdélyi vármegyék lótenyész-bizottmányi elnökeinek.) A folyó évi május 5-én és folytatólag tartott országos lótenyésztési értekezlet szükségesnek s felette kívánatosnak nyilvánította a közös csikólegelőknek vidékekként történő szervezését és fentartását, felismervén ezzel azt a lontosságot, melyet ezen intézménynek a lótenyésztés szempontjából méltán tulajdonitanunk kell. Teljesen magamévá teszem s osztom az országos értekezleten nyilvánított azon kívánalmat, miszerint mindazon vármegyében, a hol ezen intézmény egészséges alapra fektethető, csikólegelö szerveztessék. Meglehet, hogy kedvező körülmények között már a jövő évben, esetleg azonban csak a későbbi években lesz lehetséges Elnök urnák működési területén ezen intézmény életbeléptetése, vagyis akkor, ha 1. kilátás van arra, hogy ezen intézmény iránt a tenyésztők bizalommal lógnak viseltetni. 2. ha sikerül megfelelő legelőterületet találni, s ha 3. remélhető, hogy a bejelentett anyag után annyi legeltetési dij folyand be. melylyel a csikólegelö fenlartásából eredő költségek legnagyobbr észt fedezhetők lesznek. Mindezen körülménvek beható figyelembe vétele s a viszonyok mérlegelése után szíveskedjék tehát Elnök ur nyilatkozni, hogy kívánatosnak és lehetségesnek tartja e hatáskörének területén ily közös csikólegelő létesítését és fentartását. Nem mulaszthatom el ez alkalommal Elnök ur figyelmét ama körülményre is felhívni, miként ily csikólegelő, a mennyiben a vármegyéje ' területén erre talán alkalmas hely nem találtatnék avagy elegendő bejelentés hiányában a fentartási költségek befolyhatására kilátás nem volna, a szomszédos vármegyével, esetleg vármegyékkel való társulás utján is létesíthető volna. Azon reményben, hogy ezen czélra — költségvetésileg — egy bizonyos összeg a törvényhozó testület által évenkint engedélyeztetni log, kijelentem, hogy azon esetben, lia a fent vázolt feltetelek, illetve kívánalmak mellett Elnök ur vidékének területén csikólegelöt létesíteni sikerülend, vagy annak alakításához, — a mennyiben ennek első költségeire elegendő anyagi erővel nem rendelkeznék, — vagy az évi fentartás költségeinek fedezéséhez — ha az intézmény érdeke inkább ezt igényelné — készséggel fognék egy bizonyos összeget rendelkezésére bocsátani. Mivel pedig ily csikólegelő, tekintetlel a tenyésztés érdekeire es a fentartásra járó költségekre, czéljának csak ugy felelhet meg, ha előnyében bizonyos szamu, de legalább is 150 darab csikó reszesülhet, ennélfogva szives leend Elnök ur abbeli kívánságom jogosultságát belátni, miszerint csak oly csikólegelőt segélyezhetnek, melyen — a közösség fogalmának j nieglelelőleg — legalább is annyi csikó legelne, a melyek utan a befizetendő legeltetési illetékek, a fentartási köttségek nagy részét fedezhetnek, mivel a remelhetö állami hozzájárulás korlátolt merve a segélyezést, csak szerény arányban engedhetné. De különben is, oly vármegyében, a hol meg az említett szamu csikó J sem volna összehozható, a közös legelő léteI sitesének s fentartásának segélyezése nem volna I indokolt. Midőn ezen fontos ügyben Elnök urnák odaado tevékenységére remélek számítani, felkérem, hogy annak idejében jelenteni szíveskedjék, miszerint az esetleg nyilvánult érdeklődés biztos jelensége mellett talált-e alkalmas területet s az előzetes jelentkezések után számolhat-e a kellő állomanyra s ennek következtében mily mérvű volna körülbelül azon evi segély, melyet a fentartás biztonsága okvetlenül megkövetelne, esetleg pedig azon költség, mit az intézmény ottani szervezése igényelne ? Ha Elnök urnák ezen körülményre kiterjesztendő felterjesztéséi kezhez veendem, nem fogok késni Elnök urat elhatározásomról még jókor erfesiteni. Budapest, 1890 október 14-én. Bethlen s. к VADÁSZAT ÉS LÖVÉSZET. Agancskiállitás. f. hó 20-án nyílt meg az agancskiállitás a hatvani-utcza 9. szám.u ház 111-dik emeletén, a hol főúri vadászok körülbelül 130 ' drb agancsot mulatnak be az idei vadászeredraényböl. A kiállítás legfőbb érdekességét képezik a nyilt területen lőtt szarvasok agancsai ; ezekből 47 drb van kiállítva, mind folyó évi lelövés és oly évjáratról taunskodik, a minő az itteni agancskiállitásokon rég nem volt együtt. A jury: Erdődy Rudolf gróf és Trauttenberg Frigyes br. személyében, október 21-én bozla meg Ítéletét, — ponlos és lelkiismeretes méret-felvételek alapján. — A már előzőleg történt megállapodások szerint a nyilt területin lőtt szarvasokból a legjobb 10 agancs nyert kitüntetést a köveikezö sorrendben : t. Koburg Fülöp hg által lőtt és kiállított 16-os; 2. Erdődy Rudolf gróf által kiállított és Bombelles Markó gr. által lőtt 18-as; 3. Schönborn Ervin gróf által kiállított 20-as : 4. Sztáray Antal gróf által kiállított és Sztáray Vilmos gróf által lött 14-es ; 5. Andrássy "Manó gr. által kiállított és Andrássy Sándor gróf által lóit 14-es; Festetics Tasziló gróf által lőtl és kiállított 20-as ; 7. Nádasdv Ferencz gróf által lött és kiállított 14-es; 8. Esterházy Miklós gróf állal kiállított 12-es ; 9. Coburg Fülöp hg által kiállított és Lipót bajor kir. berezeg által lött 12-es ; 10. Esterházy Mihály gróf által lött és kiállított 10-es. Vadaskerti szarvasagancsokat Nádasdy Ferencz gróf állított ki 3 darabot, öz-agancsot pedig mindössze 78 darabot állítottak ki, ezek között különösen Almásy Dénes gróf 50 darabot számláló kollekcziója a legfeltűnőbb, melyben legalább is 30igenerös agancs van. Wenckheim Frigyes és Zichy Jenő grófok öz-agancs kollekcziója is feltűnést keltenek ; az utóbbinak érdekességét növeli, hogy egy még egészen uj vadaskertben lövettek. A sport-szempontból kiválóan érdekes kiállítás nyilvános s bárki által díjtalanul megszemlélhető. A budapesti polg. lövész-egyesület f. hó' 28-án (vasárnap) reggel 9 órától alkonyatig «Liba-lövészetei» tart, melyen libák és kacsák is vannak dijnl kitűzve. Ugyanaznap a két tekepályán «libaverseny-tekézés»-t tartanak. ATHLETIKA,TESTGYAKORLAT. Az athletikai klub őszi viadala. Előkelő közönség jelenlétében lartotta meg f. hó 19-én délután az Orczy-kertben a magyar athletikai klub szokásos őszi viadalát szép, öszi időben A mai versenyen a minisztérium részéről Berzeviczy Albert államtit, és Markusovszky La jos min. tanácsos voltak ott. —A versenybíróság a • következőkép alakult meg. Elnök : dr. Gerendai! György egyesületi alelnök, versenytitkár: dr. Bogdáni/ Ignácz bajnok, térmérők : Zsingor, Mihály, Jamnitzky János és Takáts Győző, orvosok : dr. Lisznyay Elemér és dr. Varró ( Indár, a bíróság tagjai : Keglevich Béla gróf, dr. Dáni Vilmos bajnok, Asbóth Jenő bajnoki Fialka Gusztáv, Platzer Gyula, dr. Krasznai Ignácz, Székely György és dr Székely Aladár, versenyrendező : Halász Zsiga művezető, a ki a versenyeket kiváló szakértelemmel vezette. A verseny lefolyás i a következő volt. I. Nagy sikverseny, távolság 3218 meter (2 angol mértföld), dij : ez elsőnek egyleti ezüstérem és tiszteletdíjul egy ezüst tárcza. A három versenyző közül első Rosenthal Hugó a .sportkedvelük körének tagja, második Kollár Nándor a M. A. C. tagja, a harmadik, Burián Gyula időközben kiállt. II. Juniorok versenye. Távolság 100 meter. Részt vehettek a M. Á. C. ama tagjai, a kik ' nyilvánosan még nem versenyeztek. Dij : egyleti bronzérem. Első lett Szokoly Alajos. , III. Távolugrási verseny. A legkisebbb távolság 5.70 m., dij : egyleti bronz-érem. Első lett Réthy Pál 616 centiméternyi távolsággal. IV. Síkfutás. Esterházy-dij. Távolság 100 yard (91.3 meter). Dij : az elsőnek ezüst, a másodiknak bronz-érem. Első: Lajtos Sámuel a M. A. C. tagja, második Sachs Lipót, a magyar testgyakorlók körének tagja. V. Súlyemelés : Az emelés 24.70 és 50 ; kilogrammos vasrudakkal történik. Első dij , ezüst, a második bronz érem. Első Por- , teleky László, második Tóth Endre, VI. Bajnoki sikverseny: A távolság ; angol mértföld (804.5 meter) Első dij : bajnok- >