Vadász- és Versenylap 34. évfolyam, 1890

1890-02-01 / 5. szám

-42 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 1890 január 25. Tattersall. (Külsö-kerepesi-ut. Budapest.) Lovak eladásra vagy tartásra felvétetnek 1 frt 30 krnyi dij m ; <ü; ezért jár naponta Ъ kilo zab, 5 kilo széna. 5 kilo szalma A tisztogatás, jártatás vagy lovaglás szigorú felügyelet alatt történik, szép időben a nyitott, esős időben a fedett lovardában. További felvilágosítással bármikor szolgál Budapest. 1889. január 1. Wiemann Bernát, titkár. Néhány szó a debreczeni lóversenypropositiók előtt. Debreczen már feledésbe megyen ; nem égett le mint Chicago, nem öntötte el a Tisza, nem elég nagy a kereskedelme, ipara és collegiuma (mely annyi műveltséget és tudományt terjeszt); ez mind nem elég, hogy a közfigyelmet reá irányozza ; most valami nagy sensationaiis eseménynek kell történni, mert különben a — curia is megfelejtkezik róla ! Pedig csakugyan kellene már arra is gondolni, hogy a tősgyökeres magyarság központjait — mind szellemi, mind kereskededelmi és más módok által reformálni és nagy, virágzó, müveit városokká átalakítani törekedjünk. Vegyünk mi sportsmanek is részt e nagy műben, s egyelőre Debreczen irányában legyünk háiádatosabbak és foglalkozzunk kissé versenyügyeivel. 1860-ban, inidön a versenyek még nagyon kezdetlegesek voltak, Debreczen a közügyekért szokott áldozatkészségével — Semsey Lajos, gr. Degenfeld Gusztáv és Kiss Lajos kezdeményezésére azonnal adott verseny-czélokra (ha jól tudom) 200 hold területet a város tőszomszédságában, anyagot a tribun építésére, csemetéket befásitásra, szép dijakat és támogatást ott, hol azt az igazgatóság kérte. A versenyek élénkek is voltak ; oskolája volt kezdő lovasoknak és kisebb tenyésztőknek ; egy kis segedelem és dicsőség oly lovaknak, melyek Bécsben és Pesten nem birtak külföldi lovakkal concurrálni : terjesztette és ösmertette a telivér lovat és versenysportot az ország e vidékén, s a czélnak teljesen megfelelt. Azonban a viszonyok változtak. Centralisatio lett a jelszó, hogy azt a kevés pénzt — mi leginkább államdijak alakjában jelentkezett — ne kelljen szétforgácsolni az utazás költsegeire . . . Budapest megevett mindent, először Kolozsvárt, azután Debreczent. Az akkor jó volt, mikor azt a kevés pénzt czélszerü volt egy helyt kiosztogatni — mert a versenyanyag is jobban concentrálódott, s jobb versenyek voltak. Ámde 8—10 év óta nagyban változtak a viszonyok . . . Azóta megleltük a talismánt melynek segélyével elégséges dijat teremthetünk a telivér-tenyésztés kipróbálására . . . Feltalálták s behozták a «kis bűvös masinát», mely a mellett, hogy nyereményt igér, a lóisme és kezelés ismertetését is előmozdítja . . . Pestnek volt már elég pénze és kitűnő igazgatósága alatt a sok és na«y dij propozicziói igen czélszerüen és a legnagyobb szakavatottsággal, szorgalommal lettek kidolgozva, hogy a nagy classicus versenyekre képesitett lovak — ne véletlenségből, hanem erős vetélykedésben — több induló ló között nyerhessék csak el a dijat. — Azonkivül még volt elég apró dij (korteher. handicap és eladóverseny alakban) a másodrangú lovaknak, hogy válogathattak. Ily körülmények közt nem volt érdemes Debreczenbe lovat küldeni aránylag kis dijakért, mikor azok Budapesten nagyobbakért versenyezhettek és többszörösen válogathattak az esélyekben ; aztán csak ezelőtt még 4—5 évvel ló sem volt elég Pesten és Bécsben, többnyire csak 3—4-es mezőnyök voltak ; ritka volt a hat és azon felüli. Ezenkívül Debreczent a jó istállók hiánya és a drága utazási költségek részvétlenné tették és igen helyesen, változtatni kellett, ugy szólván elvileg is centralizálni a sikversenyzést ; a vidéki gyepeket pedig csak urlovas sportnak és oly lovak számára f'entartani, melyek nyilvános idomitó-intézetben utolsó időben nem voltak, hogy iskolája és alkalma legyen az urlovas sportnak. * * * De a viszonyok legújabban ismét változtak ; a dijak folyvást szaporodtak és nagyobbodtak, s bár az igazgatóság tapasztalatai és táradhatatlan ügybuzgósága által a propositiók még kitünőbbtk ; de mind ennek daczára a II-ik classisu és eladó osztályú lónak ritkán akad helye ; a Il-ik classis ritkán juthat egy egy handicaphez s ahhoz is csak akkor, midőn már néhányszor megveretve, teherben leszáll, vagy az első classis nagyobb része csataképtelen lett : az eladó versenyekben pedig igen gyakran annál jobb osztályúak futnak, melyek csak a fogadásokban lelik számításukat s ezen segíteni a propositiók által nem lehet. Szerény nézetem szerint eme két osztálynak volna jó esélye a vidéki pályakon és újból decentralizálni kellene ! Habár a sok versenyhez nincs is tul sok lovunk, de azért, a nélkül, hogy a főpályák megéreznék, juthat a vidékre is. Debreczennek kitűnő pályája van ; a város áldozatkész ; több nagy vasúti vonal központja és vidéke (Erdély, Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Zemplén, Abauj) indicálja, hogy Debreczenben a versenyeknek ismét ugy mint az előtt nyílt tere legyen, — néhány dij kivételével — oly lovak számára, melyek nyilvános idomitó intézetben is voltak. Debreczenben esélye volna és próbája olyanoknak : melyek a nagy concentratióban esélyt nem nyerhetnek, melyek még oly tulajdonosok kezeiben vannak, kik a nagy versenyterekre lovaikat elküldeni vonakodnak, vagy a versenyeknek a most már nélkülözhetetlen folytonos figyelemben tartására nincs idejök : alkalmuk legyen a kisebb tenyésztőknek vidékükön kipróbálni nevelésüket és küzdelmeiknek szemtanúja lenni. Alkalom nyílnék oly lovak el árusítására, melyekhez egy vidéki ember Bécsben vagy Pesten átall kérdést is intézni ; ösmeretessé, kedveltté tenni a vidéken az ügyet, hogy a telivér-tenyésztés (úgymint Angliában) kisebb tenyésztők közt is terjedjen. A közönség nagyobb érdekkel és számosabban jönne akkor, ha tudja, hogy ott angol jockeyt s trainirozott telivér lovakat is lát versenyezni, mint csupán szomszéd ismerősét, kit ugy is eleget lát lóháton, és ha közönség van. van jövedelem is, és akkor lehet adni dijakat és jön reá ló. Egy tisztelt barátom, kinek nagy versenyistállója van és a legjobb kezelőnek ösmeretes, felemlítette, hogy a debreczeni versenyeknek az a nagy bajuk, hogy nincsenek jó istállók ; azt hiszem, hogy ezen is lehetne segíteni, ha a versenyek akkor tartatnak, midőn a méntelep lovai künn az állomásokon vannak ; mert azt hiszem, hogy az országos lótenyésztés vezetője, kinek annyi érdemei vannak az országban, megengedné, hogy a debreczeni méntelep istállói a versenylovak számára rendelkezésre bocsáttassanak. A költségek is már a mostani vasúti tariffal nem oly nagyok mint voltak régen. * * * Tiszteletteljesen a debreczeni versenyigazgatósághoz következő kéréssel járulok : Kérje vissza a magas kormánytól ama dijjakat, melyeket azelőtt Debreczennek, Kolozsvárnak és Kassának adott ; azonkivül Tiszántúl a méntelepeknél levő telivér mmek hágatási bérét emelje fel 50 frttal darabonkint és azt is adja dijul. ezenkivül a dijakat szaporítani fogja a nagyobb jövedelem a belépti dijakból és a bűvös kis masina, melyre a debreczeni vásáros is hamar reá kap. ha jól eladta süldőit. — Eme dijakból és a meglévőkből, a mostani irányú versenyeken kivül legyenek még nyitott versenyele 2éves Séves és idősebb minden ló számára. Különös kedvezménynyel belföldi lovasoknak. Azon kivül alapitani kellene egy training telepet aláírásokra. Ha soraimmal egyelőre egyebet sem érek el, mint egy kis eszmecserét, ugy ezzel az eredményűvel is meg leszek elégedve, mert a régi Róma sem épült fel egy nap alatt ; szeretném azonban hinni, hogy sportsmaneink a magyar Róma felépítéséhez (mindegy ha calvinista is) jó akarattal fognak járulni. Szóljanak mások is az ügyhöz ! Br. Podmaniczky Géza. Körültekintés. Január 27-dikét irjuk ; dél felől meleg szellők lengedeznek ; olvasztják a havat ; egy heti lágyabb idő folytán a hó annyira elolvadt, s a nap néha-néha kijövő sugarai és a közbe jövő esőzések folytán a föld fagya annyira engedett —miszerint versenylovaink a szalmaágyról az idomitópályára kijárhatnak és canterezhetnek. A ki tudja, hogy mennyire ártalmas versenylovaink helyes fejlődésének az a téli kényszeritett nyugatom az képzelheti mennyire lesik, várják trainerjeink az idő minden változását, mely megengedi nekik, hogy lovaiknak szabadabb és természetüknek megfelelőbb mozgást adhassanak. A bét első napjaiból hozzánk érkezett táviratok szerint, mind a főváros környékén (K.-Megyeren és (lödön), mint a tatai tó melletti idomitópályákon nagy élénkség volt a mult napokon. * * * Ugyancsak a tél káros befolyása miatt a versenylovak megszakított munkájára — egy külföldi szaklap hosszasabban foglalkozik e thémával ; -— szerinte a német és magyar telivértenyésztés anyag tekintetében távolról se áll oly alantias arányban az angolhoz, mint inkább training tekintetében; — és ez nem azért mintha nem volnának reá ügyes, alkalmas trainirjeink és jockeynk, hanem egyedül azért, mert mig az angol klíma megengedi, hogy a versenyek befejezte után is (nov. deczemb. jan. febr.) a lovak nagyobbrészt szabadon künn mozoghassanak, s az éltető levegő mellett a puha gyepen canterezhessenek, s igy izmaik és tüdejük meglehetős conditióban maradjanak: addig a mi lovaink a fagyos föld miatt lábaik romlásának riskirozása nélkül nem canterezhetnek, elhiznak, s ha néha a tél hosszabb ideig tart (mint az 1887 és 1888-ki telek majdnem márczius végéig) akkor az áprilisban már megnyíló versenyekre gőzerővel kell dolgozni, a mi pedig sokszor a kifejlődés és lábak kárára megy. * * * Hogy a fentebbiekben sok igazság van, azt a tapasztalat mutatja, s hogy ezt versenylótulajdonosaink is tudják, mutatja az a már többször megtörtént eset. hogy egyes (nagyobbreményű) lovaikat, melyek a Derbyre nevezve vannak, áttelelésre Angliába Küldik : mint vannak odaát most is. E kísérlet azonban nem mindig sikerül és igen költséges. Érdekes tehát az idézett szaklap amaz okoskodása, hogy a természet e hiányán azáltal lehetne tán segíteni, hogy concentrálnák az idomitópályákat, (р. o. Németország részére Hoppegartenben), s aztán alagcsöveznék a gályát s meleg lég vagy vízvezeték• utján a gyepet puhán lehetne tartani télen át is — legalább a gyakorlati órák alatt ! ? Indítványának kivihetősége iránt czikkiró ugyan nem biztos, de kivihetlennek sem szeretné egészen tartani és óhajtaná, hogy a