Vadász- és Versenylap 34. évfolyam, 1890

1890-07-26 / 42. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 1890 julius 26. chem. Cade és az importált Godolphin Ara­biantól származik. Windhound apai ágról, élőbbről Woodpe­pecker. Herod. Tartar. Partner, Jigg és az impor­tált В seri y Türktől származik. Charibert anyai ágon a legjobb leszárma­zás : a Frentzel által összeállítóit úgynevezett 11 -ik anyatörzsből származik, mely a Darley Arabian M : és Natural Bard Mare-ig vihető vissza. Eme telivér törzs anyai ágon a leg­jobb apalovakat szolgáltatta, mint Wood- pecker, Whalebone, Whisker, Partisan, Bay Midleton, Melbourne, Speculum. Dollar, Robert The Devil, Paradox, Silvio, Craig Millar, Melal- list sth, Ez a telivértörzs az anyai ágát számítva. 13 epsomi Derby-nyerlest adott és 12 Doncas­ter St. Leger nyertest és 16 Oaks nyertest, ezen kivül számtalan classicus tenyészverseny nyer­teseit ; igy a leszármazás kitűnősége s a törzs tehető-képessége minden kifogáson felül áll s ez uj akvizícióhoz csak gratulálhatunk a né­met tenyésztőnek. Charibert világos sárga csillaggal homlo­kán, minden egyéb fehér jegy nélkül, 16 mar­kon felül van, rendkívül arányos és ideálisán szép, kitűnő temperü apaló. Charibert kétéves korától ötéves koráig futott a pályán, mely körülmény jó constitutióra vall: mint apaménnek csikói Angliában 1877. évben 4200, 1888-ban 7170, mult évben 8870 fontot nyertek. * * * Kapcsolatban ezzel megemlékezünk egy másik apaló-vásárlásról, melyet legutóbb a graditzi porosz kir. föménes számára gróf Lehndorff vásárolt meg. Ez St-Gatien, elsőrendű apaló. Derby- és Cesarewitch nyertes, melynek ára 14,000 guinea volt E mént 1881-ben Brace őrnagy nevelte, apja Rotherhill v. The Rover anyja St-Editha. St-Gatien, ha The Rovert tekintjük nemzőjeül, a Derby nyerles RIair Athoi ivadéka s Newminster-vér kering erei­ben, anyai részről azonban nem a legneme­sebb származású. Pegigreejét az alábbiban adjuk : St. Gatien ell. 1881-ben. St. Editha Rotherhill vagy The Rover г , .1 Kingley r • Blair Lady Alice y ^ Cnnon , Mh(j l j5 = о < Л x ] г о 33 M о _о w о M щ •ű g ! « 3 о а> о г •s 3 z ы а; ­~ Ci О чч — ' - м 3 m г о <а = ï s. — а> - ­з- X зз t-i с­Mint kétéves háromszor futóit s mind a három versenyét megnyerte. — Három éves korában (1884-ban) csak az epsomi Derby ben lépett ki először a pályára, midőn holtversenyben futott be Harvesterrel s a dijon a két ló tulajdonosa osztozkodott. Majd az ascoti arany vázát nyerte meg St-Gatien, Corrie Roy. Tristan és Kinsky eilen canterben. Amaz év őszén fényes diadala volt a Cesarewitchben Polemic, Archiduc: Florence s 16 más ló fölött , továbbá Newmarketen egy Handieap-Sweepstaket Duke of Richmond és Prince Rudolf ellen és a Jockey-Club Cupöt Archiduc ellen. Mint négyéves megnyerte az ascoti arany­kupát s az Alexandra Fiatét s azon őszön Newmarketben a Her Majesty Platet Jane ellen : Cambridgeshireben azonban első vere­séget szenvedett s ötödiknek érkezett be Plaisanterie, Bendigo, Eastern Emperor és Caltha mögött. Ötéves korában az ascoti Rous Memó­riáit nyerte St. Michael ellen. Az Eclipse Stakesben harmadik lelt Bendigo és Candla­m^s mögölt, de megelőzte Gay Hermitet. Fra Diavolót, Miss Jummyt és hat más lovat. Ugyanabban az évben a Cesarewitchben ve­reséget szenvedett, de újra könnyen nyertes lett a Her Majesty Plateben Stone Clink, Chelsea stb. ellen. Utoljára a Jockey-Club- Cupben lépett ki a pályára, melyet szintén megnyert Melton (1885. évi Derhy-nyertes) és Eurasian ellen. * * Mint látjuk, Németország nagy tevékeny­séget fejt ki telivértenyésztése emelésénél, első rendű apaménekéri nagy összegeket ál­dozván s ez ujjmutatás arra nézve, hogy ha­zai telivértenyésztésünket nekünk is folyvást emelni kell, ha Németországgal lépést akarunk tartani ; ez pedig csak ugy lehet, ha első rendű apaméneket szerzünk be. És itt nem lehet garasoskodnunk. A fődolog, oly apamént szereznünk, ha nagy áron is, mely az első osztályba tartozzék s a telivértenyésztés kí­vánalmainak minden tekintetben megfelelhessen. Hiszszük, hogy kormányunk mindent megtesz erre nézve s talán már legközelebb valamely szerencsés apamén-vásárlásárúl értesíthetjük olvasóinkat. A favorite-ok sorsa 1890-ben. A versenyek czéija a telivér anyag tehető­képességének kipróbálása s a telivérrel az országos lótenyésztés emelése, e főczél szolgá­latában van a versenyüggyel összeköttetésben álló minden egyéb intézmény ; s igy nem fog­juk talán a hipermoralizmus haragját fejünkre zudilani, ha az év verseny-favoritjairól, vagyis ama lovakról szólunk, melyet a fogadás favo­ritokká tett. A lóversenysportot a fogadás tette nagygyá és hatalmassá. Bizonyára csak a fogadások s a fogadásoknak ama - - mindenki által hoz­zá férhető módja, mely a totalisateur köz­bejöttével köttetik, tették hazánkban is lehe­tővé, hogy a ióversenyügy — aránylag rö­vid idő alatt — oly nagy haladásokat tegyen. A fogadás a rugó, mely az cra-müvet lankadatlan tevékenységben tartja ; a fogadás a vérkeringés, mely élénk életet ád a sport­nak, mely egyúttal anyagi eszközökkel táplálja az intézményt és a lótenyésztést, szóval a fogadás az élet-feltétel, mely nélkül a lóver­seny-sport minden lehetne, csak nagy- és nép­szerű soha. A lótudomány igazi magjáig kevesen ha­tolnak. de fogadni mindenki szeret s cselek­szi is. Aki gyakran látogatja a turfot, az bizo­nyára minden árnyalatát ismeri a fogadó közönségnek s tudja, hogy kezdve azoktól, a kik külsőségek után indulnak (a lovak szép hangzású neveit, a versenyszineket stb. tekin­tik irányadóul), a Iegrigorózabb papiroson szá mitóig mitéle elemekből áll. A turflátogató ismeri a jó tipeket kere­sőket, a meglepetésre és nagy osztalékra uta­zókat, azokat, akik az istálló-titkokat lesik s nem kerülhette el figyelmét az sem, hogy van a játszóknak egy egész gárdája, akik csak azt. nézik, hogy a bookmakernél melyik a favo­rit, mely lovat veszik a beavatottak s aztán sietnek a kedvenczekre elhelyezni tétjeiket. A ki mindig a favoritre játszik, legtöbb­ször, de aránylag legkevesebbet nyer s hogy e módszer kitizeti-e magát, oly kérdés, melyre feltétlen igennel nem lehet felelni. A nyerés titka épen abban rejlik, bogy a játszó oiy nyerőket is tudjon magának kivá­lasztani, a melyek ellen többszörös pénz kinál­tatott : mert a ki csupán «reá» pénzzel köti fogadásait s folyton a favoriteket üldözi, az rendszeres lassúsággal a biztos anyagi kime­rülés felé fog közeledni. Bár lehetnek egész meetingek, sőt évek, a melyekben a favori lekre játszók positiv eredményt mutathatnak fel, mindazonáltal igazi nyereséget csak az fog elérhetni, a ki pén­zét koczkáztatni is meri. A mult 1889-ik év például nagyon ked­vezőtlen volt a favoritekre s az emiitett módszerrel játszók tetemes veszteséggel zár­hatták le az évet, mig ellenben az idei versenyévben némi nyereségük lett volna. A «reá» pénzért kapható lovakra pedig valóban alig érdemes játszani ; ily esetekben csak veszteni lehet — nyerni pedig alig. Az idén is épen csak a favoritek hagytak cser­ben a játszókat, a melyek nagyon is keresve és igy csak többszörös «reá» pénzért voltak kaphatók. De mielőtt az idei favoritek sorsáról szóianánk, a mult évekből néhány turfeseménvt akarunk emlékezetbe hívni, melyben épen az az ilyen bizonyosan győzők szenvedtek vere­séget. 1889-ben a Kisbér-versenyben oiy bizo­nyosnak látszott Filou győzelme, hogy 5 reá pénzért kínálták és utolsó lett. Eme vereség­nél még nagyobb sensatiót keltett Triumph­nak a Budapesti dijban bekövetkezett legyő­zetése, mely versenyben Triumph 6 reá pénz­ért nagyon számos pártolóra taláit s még sem igazolta a belé helyezett bizalmat. Ki ne emlékeznék arra matchre, melyet az Amaranthus-versenyben, 1888 őszén Sol­lich és Fidelity küzdöttek végig s mely min­den számítás ellenére Fidelity győzelmevei végződött. Sollich oly erősen volt favorizálva, hogy daczára a csupán két lóból álló mezőny­nek, Fidelityre több mint 5-szörös pénz fizet­tetett ki, tehát a Sollichra tevők 10-re 11-et kaptak volna, a mi 10 reá pénznek fe­lel meg. Midőn 1885-ben a Csikódijban Ollyan­nincs Fenék felett diadalmaskodott, ez utóbbi szintén csak 6 reá pénzzel volt kapható. De legsensationalisabb volt ama match eredménye, mely 1886 tavaszán a budapesti gyepen Hetyke és Remember között folyt le. Remember csak 10 reá pénzért volt kap­ható s a verseny előtt győzelme oly bizo­nyosnak látszott, mint az versenyeknél csak lehetséges. Hetyke ellen pedig 19-szeres pénzt kínáltak. S még is mi történt? Hetyke köny­nyen nyert s a turfközönség a lehetetlent látta megvalósulva. Es az idén is épen azok a favoritek szenvedtek legtöbbször vereséget, melyek «reá» pénzen állottak, mig ellenben a kevésbbé erős favoritek aránylag sokszor s különösen a a bécsi tavaszi meeting alatt pedig épen gyak­ran feleltek meg a várakozásnak. Sajátságos, hogy épen a nagyobb jelentő­ségű sikversenyek ütöttek ki balul a favoritek­re nézve, mint ezt alább látni fogjuk. Már mindjárt a Kisbér-versenyben Mas- seur veresége rossz omen gyanánt tünt fel a következő versenyekre is. (3 reá pénzzel kí­nálták ekkor Masseurt.) A Trial Stakes és a Nemzeti a favorit győzelmével végződött ugyan, de azután egy egész sora következett a csalódásoknak. A Kanczadijban Trésor, a választmányi dijban Achilles II, a Nyilt handi­capben Villám, a Wenckheim Memorialban Kalksburger, az osztrák Derbyben Prado, az osztrák kanczadijban Csalfa és Residenz­Preisban Atyafi és Csalfa valamennyien Tavo­ritek, vereséget szenvedtek. Nem kis meglepe­tést okozott a Buzgó-verseny kimenetele sem, melyben Resolute 3 reá pénzzel indult s Love- lace előtt kellelt vitorláit bevonni. A bécsi és budapesti főbb versenyeket ide iktatjuk a favorit megjelölésével, bogv

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom