Vadász- és Versenylap 34. évfolyam, 1890

1890-07-19 / 41. szám

1890 julius 12. A neubergi udvari vadászterületen az idén 146 süketfajd és 5 nvirfajd került teritékre. Ő felsége a király csak egy reggel vett részt a vadászatban és két süketfajdot ejtett el. Legtöbbet lőtt Ferdinand toscanai nagyherc-zeg : 50 süket- és 3 nyirfajdot. Lipót bajor herczeg 32 süket fajdot lőtt. * * * A budapesti polgár i lövőházban vasárnap dijlövészet volt, melyen a következő c-zéllövök nyertek : mezei távolságú c-zéltáblán 20 lövés közül legtöbbször talált: Garami Ede, Benkő Ferencz, Harsányi István, dr. Mestritz Mátyás, Obervalder János. A mezei távolságú czéltáblán középlövésre : Jellinek Antal. Bondt János, Harsányi István, Litsauer József, Oberwalder János, Adlhoffer Lipót. A pisztoly-czéltáblán 20 lövés közül legtöbbször talált : Harsányi István, dr. A.xamethy Lajos, Jaritz András. A pisztoly-czéltáblán középlövésre : Jaritz And rás, Oberwalder Alajos, Roskonyi Károly. A kezdők czéllálJáján legtöbbször talált : Reich Zoltán, Lax Adolf. Adlhoffer Lipót. A hölgyek ozéltábláján legtöbbször talált : Welsch Emiiné, Reich Zoltánné, Adlhoffer Lipótné. Összes lövések száma : 2259. ATHLETIK A,TESTGYAKORLAT. A «Magyar Athletikai Klub» október 11 én d. u. 2 órakor tartandó őszi viadalának propozicziói a következők : I. Nagy sikverseny. (Nyiltversenv,) Táv 3218 meter. (2 ang. mérttöld.) Idő: 12 perez. Elsőnek egyleti ezüst-érem és tiszteletdíj : másodiknak — ha legalább négyen indulnak — bronz érem. Tét: 1 frt. Bánat: 1 frt. II. Juniorok versenye. (Zártverseny.) A M. A. C. ama tagjai részére, kik nyilvános viadalban részt még nem vettek. Táv 100 mtr. Elsőnek bronz érem. III. Mayas ugrás. (Nyiltverseny.) Az iram tetszésszerinti, az elugrás 15 cm. magas deszkáról történik. A verseny L50 meter magasságnál kezdődik. A deszka távolsága az ugrómérczétöl L20 meter. Minimális magasság a 15 ctmtr deszka leszámításával 165 ctmtr. Ezen alul nincs díjazás. A ki az átugrandó nádat ugyanegy magasságnál kétszer leüti, eláll. Holtverseny esetén a legnagyobb magasságot elért két — esetleg több — versenyző közös megállapodása irányadó a versenynek, mely magasságról történendő folytatása tekintetében. — Dijak : elsőnek egyleti ezüst érem, másodiknak — ha legalább hárman versenyeznek — bronzérem. Tét : 1 frt. Bánat: 1 frt. IV. Síkfutás. Esterházy dij. (Nyiltverseny.) Táv 91. 3 meter. (100 yard.) Elsőnek egyleti ezüstérem és tiszteletdíj, másodiknak bronzérem. A tiszteletdíj csak az esetben adatik ki, ha a kitűzött táv 11 másodperczen belül tétetett meg. Tét 3 frl. Bánat 3 frt. V. Ökölvívás-verseny. (Zártverseny.) A versenyző párok sorshúzás utján állíttatnak össze. Ki ellenfelétől hat «volt»-ot (touche) kap, kiáll. Az egyes párok győztesei döntő küzdelemben mérkőznek meg egymással. A toucheok számítása a hármas bizottságnak van fentartva. Dijak : elsőnek ezüst, másodiknak — ha legalább négyen mérkőznek — bronz érem. VI. Bajnoki sikverseny. (Zártverseny.) Táv. 804

5 méter ang. mtf.) Idő : 2 perez 10 mp. Dijak : a) győztes, ha a távot a kitűzött időn belül tette meg, a klub ezüst érmét és bajnokjelöltséget nyer s reá nézve a klub bajnoki szabályai kötelezők; b) második győzelemért a bajnokjelöltség fentartásával ezüst érmet c) harmadik győzelemért állami aranyérmet, serleget és a bajnoki, czimet nyeri. Ha a táv a kitűzött idő alatt nem lett befutva, ugy az nem bajnoki, hanem csak egyszerű versenynek tekintetik ; elsőnek beérkező ezüst . második — ha legalább hárman indulnak — bronz érmet nyer. VII. Súlyemelés. (Zártverseny.) Az emelés 24 7

0 és 50 klgr. vasrudakkal páros karral történik. Minden versenyzőnek 15—15 emelést kell a 24.

7

0 klgramos rúddal tenni s a győztes az leqnd, ki az 50 klgrammos rudat legtöbbször emelte. Holtverseny esetében a kisebb sulyu rúddal döntetik el a küzdelem. A karok lendítésével, vagy a lábak hajlitásával elősegített emelések nem számítanak. Elsőnek ezüst-, másodiknak — ha legalább hárman versenyeznek — bronz érem. VIII. Sikverseny. (Zárt verseny.) Táv 1000 meter. Idő : 3 perez. Dijak : elsőnek ezüs térem, másodiknak — ha legalább hárman indulnak — bronz érem. Dijak csak akkor adatnak ki, ha kitűzött táv 3 perczen belül tétetett meg. IX. Gátverseny. (Nyiltverseny.) Táv 120 yard (109

2 s meter.) 12 gáttal 85 cméter magasságban (angol pálya.) A gátak egymástólvaló távolsága 10 yard (9.14 meter.) Dijak: elsőnek ezüst érem, másodiknak — ha legalább hárman versenyeznek — bronz érem. Tét : 1 frt. Bánat: 1 frt. X. Gerelydobás. (Zártverseny.) Minden versenyző jogosított 15 meter távolságról 4 dobást tennni. A czélpont tisztán a gerelycsucscsal érintendő, súrolva leütés nem számit. Győztes, ki legtöbbször érinti a czélpontot. Dijak : elsőnek ezüstérem, másodiknak — ha legalább négyen versenyeznek — bronz érem. XI. Nagy akadályverseny. (Nyiltverseny.) Távolság 804£ meter. ang. mérttöld.) 8 akadálylyal : két 10 láb széles árok (az első árok elején 85 ctm. magas sövénynyel), egy fal 95 ctm. széles és 95 ctm. magassággal ; négy sövény 85 cm. magassággal és egy kettős sövény 190 ctm. szélességben. Az akadályok tisztán ugrandók át; árokbeesés (jelzésnél, árokbalépés) falraugrás vagy a sövény feldöntése diszqualifikál. Elsőnek ezüstérem és tiszteletdíj, másodiknak — ha legalább hárman indulnak — bronz érem. Tét : 1 frt. Bánat: 1 frt. XII. Vigaszverseny. Részt vehetnek mindazok, kik a viadal napján — bár versenyeztek — első dijat nem nyertek. — Nevezés a hely szinén a versenytitkárnál. Távolság 200 meter. Elsőnek beérkező a «M. A. C.» tagjai által felajánlott tiszteletdijat nyeri. Nevezési zárnap október 7-én, este 6 órakor. tárcza. Vidéki kardvivóinkról. (Benedek-féle iskola.) Fővárosi vivómestereink és amateur vívóinknak mult évi rövid ismertetése után legyen szabad áttérnem a vidéki kardvívás sportjának fokozatos leírására. Alig 6—7 éve annak, hogy Szigeti Benedek Gyula torna- és vivótanár a főváros két jeles vivómesterét, néhai Kari Edét és Halász Zsigát, a M. A. C. vivő termében rendezett barátságos mérkőzések alkalmával legyőzte; eme győzelmével, valamint a vivás művészetének Szegeden, Egerben, a Bácskában, különösen Szabadkán, később Pécsett. Léván, Aradon és az ország több vidékén történt lelkes terjesztésével nevét országszerte ismertté tette. Szigeti Benedek Gyula Torontálmegvébe Nagy-Becskereken született, atyja központi szolgabíró, nagybátyja pedig az ismert nevü tábornagy volt. Jelenleg 49 éves, közép magas, SZÍVÓS testalkattal : súlya 78 kg. mellbősége 105 cm., karvastagsága 40 cm. ; 10 perez alatt 1000 moulinét képes kivágni ; a vívásban kitartása átlag folyton tartó küzdelmekben 30 perez. Már gyermekkorában rajongott a vívásért. 1855-ben katonai intézetbe lépett és első oktatását Fehértemplomban Steics kapitánytól, Belovárott pedig Stesse! vivómestertől nyerte, kiket hamar túlszárnyalt. 1861-ben a bécsi centrál vivó- és tornaoursusra ment, hol 1 évig mint tanuló. 2 évig mint segéd-vivómester működött. (Első vivótanmódszere a Johann Kreiszler-féle német iskola volt.) Bécsi tanfolyamának végeztével nyert elbocsátó oklevelét az akkori hadügyminiszter gr. Degenfeld irta alá és a vivás művészetében nyert jeles kiképeztetését kitüntetéssel ismerte el. Mint tiszt résztvett az 1859-diki olasz, az 1864-diki Schleswig-Holstein elleni és az 1866-diki porosz hadjáratokban, mely utóbbiban hadi foglyul esett. Fogságából kiszabadulva, tiszti rangját letette és ettől fogva egész életét a vivás sportjának szentelte. A különböző vivóiskolákat rendszerint tanulmányozván, igyekezett magának egy sajátságos módszert teremteni, mely módszernek fő jellemvonásai a franczia és olasz rendszerhez hasonlítanak, a mennyiben Benedek majdnem mindig «melangeirozva viv» azaz a kard- és tőrvívás legmerészebb voltige gyakorlatait alkalmazza ; csakhogy ide az ő fáradhatatlan vas-izmai kellenek. A mint nyilvános mérkőzései mutatták — ellentétben az id. Keresztessy-féle iskolával — az egész testre tervezett intensiv vágásait voltigeozásával váratlanabbul alkalmazta, csel- és elővágásait pedig biztosabb távolból készítette elö és a mi főelőnye volt, ellenfelének nemcsak direct, de repost és legcomplieáltabb cselvágásai elől is kitérhetett. Meg vagyok azonban arról győződve, hogy a mig eme nehéz és fárasztó vivási methodus csak elsőrangú tornász-athlétánál applicálható, addig ünnepelt öreg maestrónk, id. Keresztessy és elsőrangú tanítványaival szemben, kik mindig «helyben» támadnak és védenek, a Benedek-tele voltigeozás majd mindig csütörtököt mondana; ezt azonban, készséggel jelentem ki, egy szép mérkőzésnél látni kellene. Benedek, mint feltétlen bátor vivó, számos vivó-versenyt rendezett és küzdött a legjobb vívókkal. 1862-ben Kolozsvárott, 1863ban Lajta-Bruckban Ő Felsége legmagasabb elismerése mellett, 1867-ben Szegeden, 1873ban Egerben. L-82-ben Palicson, 1883, 1884 és 1885-ben Bpesten rendezett vivóversenyei mindinkább terjesztették a jeles mesternek hírnevét és szaporították tanítványainak számát. 30—32 évi működése alatt tanítványainak száma sok ezerre megy. Jelesebb tanítványai közül kitűntek : Egerben Matzke Emil, Petrovics Antal, Eördögh Budolf és Weidl Gyula (bravour-vivó), most alezredes a 60-ik gyalogezredben. Szegeden: Kovács Oktáv. Aigner Ödön (sneidig csukló-vivó, e sorok irója is 4 évig vivott vele a szegedi reconstruktio alatt). Kelemen Béla. Budapesten: Eder Gyula, Jenny Antal és Vermes Lajos. Szabadkán Farkas Zsigmond, az alföld egyik legjobb vivója, Birkás Gyula, néhai Mukics Károly, Vojnics Oszkár, Vojnics Sándor, Vojnics Béla, Antunovics József, Izecseszkul Lej a par excellent voltigeozó. Fellegi Antal és Nagybudafai Vermes Béla. A 10-dik huszár-ezredben Felsman kapitány, Polster Gyula főhadnagy, báró Hening hadnagy. Széli Dezső hadnagy, báró Waldeck főhadnagy; a 4-ik huszárezredből Szarka, Ghyczy, Dreisinger és báró Vécsey hadnagyok. Léván : Belcsák László és Pazár Károly. Pécsett : Bartosságh Imre, a pécsi athletikai club elnöke, Liszkay Bálint, dr Egry Béla, Jobszt Béla, Waniss Sándor és Németh József. Érdekesebb vivó - mérkőzései voltak : 1859-ben Helmrich kolozsvári vivó-mesterrel, 1863-ban Pacbfurtnál Bécs mellett tartott hadgyakorlat alkalmával О Felsége a király jelenlétében báró Lehneisen ulánus főhadnagy-